Akcióban a Rosetta!

Dátum: 2010. július 20. 00:00:00.
Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület

Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája sikeresen találkozott a Lutetia kisbolygóval és rendkívül érdekes felvételeket készített az égi sziklatömbről. Földi idő szerint 2010. július 10-én 16:10 UT-kor az ESA Rosetta űrszondája az előzetes terveknek megfelelően mintegy 3162 km-es legközelebbi távolságban elrepült a 21 Lutetia főövbeli kisbolygó mellett, közben pedig sok látványos felvételt készített a kis égitestről.

A Lutetia az eddigi legnagyobb olyan kisbolygó, amelyet űrszonda látogatott meg közelről. A minimális távolság és ennek időpontja most még csak előzetes adat és majd később, a részletes pályaadatok és a szonda fedélzeti műszerei által a Földre leküldött adatoknak az elemzése után lesznek pontosan ismertek.

A Lutetia kisbolygóról készült képfelvételek a Rosetta OSIRIS képfelvevő rendszere nagyfelbontású kamerájával a közeledés során (kép: ESA 2010 MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/RSSD/INTA/UPM/DASP/IDA).

Az aszteroidával való találkozás előtt már több nappal megkezdték a kis égitest távoli megfigyelését a Rosetta OSIRIS (Optical, Spectroscopic, and Infrared Remote Imaging System) elnevezésű kamerájával, hogy pontos fotometriát végezzenek a kisbolygó alakjának, tengelykörüli forgási idejének pontosítása, valamint a forgási tengelyének térbeli iránya meghatározása céljából. Az alábbiakban az OSIRIS NAC (Narrow Angle Camera) nagyfelbontású kamerája által készített és eddig közzétett felvételeket mutatjuk be.

A Lutetia kisbolygó nyolcvanezer kilométerről készült felvétele a Rosetta OSIRIS nagyfelbontású kamerájával (balra), illetve a kisbolygó egy előzetes térbeli modellje (jobbra) (kép: ESA 2010 MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/RSSD/INTA/UPM/DASP/IDA).

A Rosetta űrszondát néhány hónapon belül hibernálják, azaz a szonda kiszolgálásához nem feltétlenül szükséges műszereket és berendezéséket kikapcsolják, illetve takarék üzemmódba kapcsolják át, amíg 2014-ben a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös közelébe nem érkezik az üstökösszonda. A Rosetta előtt álló, mintegy négy évig tartó bolygóközi út alatt főleg csak a sugárzásmérő és részecskeszámláló műszerek, valamint a létfontosságú energiaellátó berendezések, illetve a Földdel való rádiókapcsolatot lehetővé tevő berendezések lesznek készenlétben. További szerencsés bolygóközi utat Rosetta!

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A Fertő tó

A Fertő tó vagy röviden – főleg a helybéliek által használt alakjában – Fertő (németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található tó. A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik, úgy hogy a nagyobbik rész osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik.

A láz

Lázat okozhatnak a fertőzések, a biológiai anyagok, a szövetkárosodás, rosszindulatú betegségek, a védőoltások, a gyógyszerek, a hormonális és az anyagcsere-betegségek, valamint ismeretlen vagy nem tisztázott állapotok. A láz akkor lép fel, amikor különböző fertőző vagy nem fertőző folyamatok kölcsönhatásba lépnek a szervezet védekezőrendszerével.

A Goldenhar szindróma

A Goldenhar szindróma egy ritka veleszületett fejlődési rendellenesség, amely hatással lehet az arcra, a szemekre, a fülre és az állkapocsra, illetve a belső szervekre is. Maurice Goldenhar francia orvos munkájának elismeréseként nevezték így el, aki először írta le (1952). Ebben a cikkben a betegség jellemzőit, okait, diagnózisát és kezelési lehetőségeit vizsgáljuk meg.