Szereplők:
Lestyák Miska, a szabó fia, főbíró; Cinna, cigánylány; Lestyák, a szabó; Olaj bég; Csuda István, kuruc vezér.
Helyszínek:
Kecskemét.
A rövid tartalom:
Gonosz praktikák. Papoknak az ő nagy kapósságuk
A történet a török megszállás idejében játszódik. Kecskemét azon ritka városok közé tartozik, amelyek szabadok, így azonban a törökök is, a kurucok is sanyargatják, mert nem tartozik egyikükhöz sem. A kecskeméti vásárt meg is kell szüntetni a különböző ellenséges csapatok állandó garázdálkodása miatt. A vásár megszűntével újabb módszert ötölnek ki a csapatok, hogy pénzt csikarjanak ki a várostól: elrabolják a papokat, hogy csak váltságdíj fejében válthassa ki őket a város. Mikor a város már inkább úgy dönt, hogy lemond a papjairól, akkor a város vezető személyiségeinek a feleségeit rabolják el.
Új főbíró. Új környülállások
Összeül a városi tanács, hogy mit tegyenek ebben a helyzetben. Odakeveredik Lestyák Miska is, a szabó fia, és azt javasolja, hogy ajánlják fel a várost a törököknek, így legalább az övéknek érzik és megvédik a kurucoktól, s így a városnak nem kell mindkét félnek fizetnie. Sor kerül az új főbíró megválasztására is, de mivel senki nem akarja elvállalni a tisztséget, kockadobással döntenek. Lestyák Miska dobja a legszerencsésebbet, így ő lesz az új főbíró.
Különös készülődések. Ágoston Kristóf követsége
Lestyák Miska hozzálát, hogy főbíróként kivitelezze a tervét: küldöttséggel készül Budára a szultán elé, hogy a várost felajánlja neki. A küldöttségben ajándékokat és a szultánnak szánt kecskeméti leányokat akar küldeni, ezért kihirdeti a városban, hogy azok a lányok, akik a szultán feleségei akarnak lenni, jelentkezzenek. Mivel a város egyházi személyei (Bruno gvárdián és Litkei páter) ellenzik Lestyák ötleteit, és igyekszenek felbujtani ellene a népet, Lestyák elraboltatja őket Csuda Istvánnal, a kuruc csapatvezérrel.
Négy rezedaszállal elindulnak vala
Az összesereglett, szultánfeleségnek jelentkező lányok úri ruhákat próbálhatnak fel, s kiválasztják közülük a legszebbeket: négy lányt. Köztük a legszebb Cinna, a fekete hajú cigányleány. A követség elindul a négy lánnyal és az ajándékokkal Budára.
A császár előtt. Az égi mérnök
A követség sajnos nem jár sikerrel. A szultán pedig hajlandó lett volna elfogadni az ajánlatukat (mint ahogy az ajándékokat és a lányokat el is fogadta), de mikor a kecskeméti követség megtudta, hogy közvetlenül utánuk a nagykőrösi követséget fogadja a szultán, megígértették vele, hogy semmiképp sem fogja teljesíteni a kérésüket (Kecskemét és Nagykőrös állandóan rivalizáló városok voltak). A szultán megígéri, de éppen ez lesz a kecskemétiek veszte: a nagykőrösiek ugyanis azt kérték a szultántól, hogy Kecskemét legyen török fennhatóság alatt álló város, hogy az ő közelükben is legyen egy török központ. A szultántól mindössze egy kaftánt kapnak ajándékba. A követség hazafelé tartva összetalálkozik Cinnával, aki inkább megszökött a szultántól. Megijednek, hogy a szultán kerestetni fogja, ezért levágják a haját és fiúnak öltöztetik, hogy ne ismerje fel senki.
A megcsúfolt város
A kecskemétiek felháborodva fogadják a hírt a sikertelen küldöttségről, és úgy határoznak, hogy Lestyák Miksát börtönbe vetik. Apja közbenjár érte, hogy kiengedjék. Szabadon bocsátását azonban a város egy feltételhez köti: neki kell elmennie a szultántól kapott kaftánban Olaj bég elé, és közölni vele, hogy a város a bég által követelt összegnek csak a felét tudja kifizetni. Lestyák retteg a feladattól. Odafelé menet összetalálkozik Cinnával, aki rábeszéli, hogy cseréljenek szerepet, mondván, hogy ha a bég dühében meg akarná ölni őt, mint követet, kiderülne, hogy ő nő, és megkegyelmezne neki. Lestyák belemegy a megállapodásba. Ám csodálatos dolog történik: mikor a bég meglátja a követet a kaftánban, megcsókolja a ruha szélét, és megkérdezi, mit parancsol. Mire Cinna: azt, hogy tűnjön el egész csapatával a város közeléből. A bég azonnal engedelmeskedik.
A diktátor. Kecskemét fénykora
Cinna elmondja Lestyáknak, mi történt, Lestyák pedig diadalmasan elmeséli a városban, mintha vele történt volna. Mindenki örömujjongásban tört ki, és újra megválasztják főbírónak, ő pedig elhatározza, hogy feleségül veszi Cinnát.
A másik kaftány
Az esküvő napja állandóan eltolódik, mert Lestyáknak még nincsen elég pénze hozzá, Cinna pedig kezd elbizonytalanodni, hogy tényleg szereti-e. Egészen belebetegedik. Az öreg szabó erre egyszer csak egy örömhírrel áll elébe: megszerezte a pénzt az esküvőre! Mégpedig úgy, hogy két idegen városból érkező követnek elkészíti a csodás erejű kaftán tökéletes mását. A kaftán azonban el van zárva, és Cinnánál van a kulcs. Cinna azonban készségesen együttműködik vele, és a szabó elkészíti a tökéletes másolatot. Mikor a megrendelők érte jönnek, mégsem azt adja el nekik, hanem az eredetit: tanúja akar ugyanis lenni annak, hogy milyen hatása lesz az ő tökéletes munkájának. Jelentkezik is a fiánál, hogy a következő veszély esetén ő mehessen el a kaftánban a török elé. Így is lesz.
Az ítélet napja
Azonban a szabó mindenki meglepetésére fej nélkül tér vissza. Olaj bég épp a városban van ekkor, egy újabb fenyegető üzenettel, és ő is tanúsítja, hogy a kaftán nem az eredeti. Ezen mindenki elképed, s elhatározzák, hogy előkerítik azt, aki felelős ezért. Cinna azonnal jelentkezik is és színt vall. A tanács (élükön Lestyákkal!) halálra ítéli. Másnap Lestyák eltűnik a városból. Elérkezik Cinna kivégzésének napja. Ekkor azonban hirtelen megjelenik Csuda István kis csapatával, és elrabolják a lányt. Innen mindenki tudja, hogy Lestyák Miksa még él, s hogy talán egyszer majd visszatér Kecskemétre.
Kapcsolódó olvasnivalók
A láz
Lázat okozhatnak a fertőzések, a biológiai anyagok, a szövetkárosodás, rosszindulatú betegségek, a védőoltások, a gyógyszerek, a hormonális és az anyagcsere-betegségek, valamint ismeretlen vagy nem tisztázott állapotok. A láz akkor lép fel, amikor különböző fertőző vagy nem fertőző folyamatok kölcsönhatásba lépnek a szervezet védekezőrendszerével.
Sopron története
A Soproni-medence kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta emberlakta terület. Kr.e. a VI.-V. évezredben már lakott területek találhatók a térségben. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, mégpedig a falvakban megtelepedő Zseliz csoport és a kézműves eszközöket előállító (kőeszközök) lengyel kultúra csoportja.
A vörös róka
A vörös róka (Vulpes vulpes) a rókák legismertebb és egyúttal a Vulpes nem legnagyobb termetű faja. A valódi kutyaformáktól külsőleg a napvilágon tojásdad alakú pupillája, lapos szembolti íve és aránylag kicsiny felső tépőfogai különböztetik meg; életmódja többnyire magányos, míg a kutyáké inkább csapatos. Az emberek általában irtják. Mint a többi vadállatot, betegségek terjesztőjének, emellett a házi szárnyasok tolvajának tekintik. Sokan mégis kedvelik.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Kölcsey Ferenc munkássága
Himnusz (Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból): Kölcsey a magyarság egyik legkiemelkedőbb művét - melyet Erkel Ferenc zenésített meg 1844-ben a Nemzeti Színház pályázatára - 1823. január 22-én írta. Először 1829-ben az Aurórában jelent meg. Költeményét visszahelyezte a múltba, s beleéli magát egy akkori protestáns prédikátor-költő helyzetébe s ez segít megérteni a...
Az a fekete folt
"Az a fekete folt" novella elbeszélésmódjára jellemző a drámaiasság, a sok kihagyás miatt a balladákkal rokon. A történet valahol a Felvidéken játszódik, a szabadságharc után körülbelül egy hét alatt zajlanak az események. A hosszúra nyúlt bevezetésből részletesen megismerjük a körülményeket: a helyszín szinte idilli (fehér fal, piros tető, füstölgő kémény, tulipánok…)...
Szegény gazdagok
A mű első részében megismerhetjük Lapussa Demetert és családját. Lapussa egy gazdag öregúr, akinek nincs jobb szórakozása, mint családtagjai szekírozása. Három gyermeke született. Fia János, aki a legkapzsibb a családban, valamint leánya, az özvegy Lángainé, akinek még van annyi önbecsülése, hogy nem igen tűri édesapja piszkálódását. Harmadik gyermeke autóbalesetben meghalt, s két...
