|
Dátum: 2011. május 21. 00:00:00. Forrás : Óbudai Egyetem |
A tésztahíd építő verseny több évtizedes hagyományokkal rendelkezik. A versenyzők szigorú szabályok alapján saját tervezésű hídszerkezetet készítenek száraztésztából, és azokat terhelési próbán eltörve kiválasztják a legnagyobb teherbírásút. A versengés több kategóriában zajlik. A legnagyobb szakmai kihívást jelentő nehézsúlyú versenyre szigorú szabályok alapján megépített, maximum 1 kg tömegű, 1 méter fesztávú hidakat lehet nevezni, melyeket középen terhelnek. Idén összesen 39 tésztahíd nevezett, 14 db híd kategóriában és 25 db tartó kategóriában.
Az Óbudai Egyetem 2004 óta szervezi RECCS márkanéven a tésztából épített hidak versengését. Az eddigi öt magyarországi versenyen született eredmények alapján nem szerénytelenség azt állítani, hogy a világ legszínvonalasabb tésztahíd építő versenyévé nőtte ki magát. A világcsúcs idén sem maradt el: az Óbudai Egyetem hallgatója, Márkos Szilárd Attila hídja 578,2 kg terhelésig tartotta magát!
Az iráni csapat
A Tésztahíd Építő Világbajnokság, a „RECCS 2011” május 20-án került lebonyolításra minden eddigit meghaladó érdeklődés mellett. A hazai tésztahídépítő fellegvárak (Óbudai Egyetem, BME, Győr, Nyíregyháza) csapatain kívül Marosvásárhelyről, Szabadkáról, Kolozsvárról, Révkomáromból, Iránból, Lettországból és Németországból is érkeztek mindkét kategóriában versenyzők.
A töréstesztek során híd kategóriában I. díjat nyert Varga Mátyás, a győri Széchenyi Egyetem hallgatója, hídszerkezete 382.2 kg terhelés mellett tört el. II. helyezést Sándor Péter, a Nyíregyházi Főiskola hallgatója szerzett a 354,1 kg terhelést elviselő hídjával, míg a III. díjat a Botka Balázs és Kurucz Sándor összetételű Óbudai Egyetem csapata vihette haza, 333,7 kg terhelés mellett károsodott tésztahídjával.
Tartó kategóriában az I. helyezést világcsúcsot felállítva Márkos Szilárd Attila érte el az Óbudai Egyetemről, 578,2 kg terhelést bíró hídjával. A II. díj a Khoy-i Iszlám Egyetem (Irán) hallgatóit, Hossein Kianoush-t és Seyyedreza Hosseini-t illette 416,5 kg teherbírású hídjukkal. A III. helyezett szintén iráni csapat lett, a Qazvin-i Iszlám Egyetemről. Tagjai: Jamshid Baghdadi, Melika Naderi, Shaghayegh Nasertorabi, Mostafa Amedi. Hídjuk 385,3 kg terhelés mellett tört el.
Híd kategóriában a Szépség- és az Innovációs díjat is a Borsos Sándor és Goór Krisztián alkotta páros kapta a Szabadkai Műszaki Főiskoláról. Tartó kategóriában pedig mindkét díjat a Kolozsvári Műszaki Egyetem csapata nyerte el.
A Gyermelyi különdíját a Kolozsvári Egyetem hallgatói kapták, míg az Izsáki Házitészta Kft. különdíját a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem szerezte meg.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A nukleáris fegyverekről
Augusztus 6-án és 9-én emlékezünk a Hirosima és Nagaszaki városát ért atombombázásra. Csak a Nagaszaki elleni támadásban, több mint 80000 ember vesztette életét és 75000 lettek sugárbetegek. Cikkünk keretében ennek az eseményenek szeretnénk emléket állítani a nukleáris fegyverek működési elvének és azok hatásmechanizmusainak bemutatásával.
Hogyan tanuljunk online marketinget?
Az online marketing az az üzleti tevékenység, amelynek keretében az internetet adta lehetőségeket használjuk termékek vagy szolgáltatások népszerűsítésére, ismertségének növelésére. Ez a tevékenység kiterjed weboldalakra, mint a híroldalak, közösségi szolgáltatások vagy tematikus portálok, de ide értendő a keresőmotorok, okostévék vagy egyéb digitális csatornák is, amelyek az internethez kötődnek.
Mennyire intelligensek a magyarok?
A porosz iskolarendszer tanulási elmélete azt mondja, hogy a gyerekbe be lehet tölteni a tananyagot, és hogy a gyerekek érdeklődése nem fontos az iskolában. Valójában a gyerekek érdeklődése a legfontosabb, és a töltögetős módszerrel csupán a gyerekek rövid távú memóriáját lehet feltölteni, lényeges dolgokat így nehéz elsajátítani. Érdekes kontraszt, hogy egy globálisan elérhető IQ-teszt weboldal szerint Magyarország a 10. helyen áll, 102,75-es átlagos IQ-értékkel.
Mindenki zseniális és kedélyes XIV. Lajos századában, kivéve XIV. Lajost, aki csak józaneszű és minden inkább, mint kedélyes. Ezzel szemben az irodalom tele van kedélyes emberekkel és kedéllyel, a művészet szintúgy: La Fontaine, a Le Nain család, Moliére, Le Nőtre stb. Az irodalomnak az a szerencséje, hogy a Nagy Király rosszul valósította meg szándékait. XIV. Lajos
