Hiányterületek helyett divatszakok

Dátum: 2011. június 14. 00:00:00.
Forrás : Edupress

A mai 20-24 éves korosztály 69 százaléka lép be a felsőoktatásba, a középiskolai diákok 80 százaléka pedig azt tervezi, hogy főiskolára, egyetemre jelentkezik - derül ki a Workania.hu internetes állásportál felméréséből. Mindez éves szinten több mint ötvenezer friss diplomást jelent. A Központi Statisztikai Hivatala (KSH) adatai alapján 10-15-ször több diplomás kerül ki a piacra, mint amennyit a gazdaság valójában elbír. A probléma okát a szerkezetben látja a felmérés: az értékesítés területén például magas, a gépiparban viszont alacsony a diplomások száma.

A Központi Statisztikai Hivatala adatai szerint 2010-ben 120 százalékkal több diák szerzett diplomát, mint húsz évvel ezelőtt, míg nagyjából ugyanannyi szakmunkás hagyta el az iskolapadokat, mint 1990-ben. Mindez azt jelenti, hogy a diplomások álláspiaca felhígult és évente 10-15-ször több diplomás kerül ki a piacra, mint amennyit a gazdaság valójában elbír. "A legnagyobb probléma az, hogy sok hasonló végzettségű pályakezdő szerez diplomát. Az utóbbi időben ugyanis több divatszakma alakult ki. Közgazdászokból Dunát lehet rekeszteni, az értékesítés-kereskedelem területén szintén telített a piac, és ma már a bölcsészek, a jogászok is nehezen helyezkednek el, vagy kénytelenek elhagyni pályájukat. A legújabb divatszakma pedig a marketing és kommunikáció" - mondta el Ficza János, a Workania sajtószóvivője.

Nem a hiányterületekre képzik magukat
Ezzel szemben van néhány olyan terület, ahol az évek folyamán munkaerőhiány alakult ki: az IT, a gépészet és a pénzügy területén inkább a diplomásoknak van hely, az építő- és vendéglátóipar viszont inkább a szakmunkásoknak kínál lehetőséget. Mindezt alátámasztva a Workania kutatói megvizsgálták egy-egy divat- és hiányszakma munkaerőpiaci alakulását. A Workania adatbázisában megjelent álláshirdetések és önéletrajzok alapján 2008 harmadik negyedévétől folyamatosan több ember keresett állást az értékesítés és a kereskedelem területén, mint ahány hirdetés volt a piacon. Ezzel szemben a gépipar területén az elmúlt egy évben az álláskeresők száma folyamatosan alacsonyabb volt az álláshirdetések számánál. Ma a szakmunkások találnak legkönnyebben állást, a megbecsülés azonban a fizetéseken egyelőre kevésbé látszik. Míg Németországban egy jól képzett szakember fizetése akár egy nagyvállalat középvezetőjének szintjét is eléri, addig hazánkban csak lassan emelkedik a szakmunkások bére.

Szakmai képzésekre van szükségük a diplomásoknak
A Workania által működtetett Fizetesek.hu internetes bérfelmérés alapján egy asztalos havi átlagbére 123, a szakácsoké 126 ezer, a kőműveseké pedig átlagosan 130 ezer forint. Az ácsok és pékek körülbelül 135, a vízvezeték- és villanyszerelők 145, a hegesztők és a géplakatosok pedig 150 ezret kapnak. Csaknem ugyanennyit keres egy burkoló és egy esztergályos is, a CNC gépkezelők átlagbére pedig 178 ezer forint.

Ehhez képest a főiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók átlagosan 282 ezer forintos bére és az egyetemi diplomával rendelkezők bruttó 345 ezer forintos bére jelentős. A szakemberek szerint azonban mindez nem számít, hamarosan úgyis változni fog a helyzet. "Ma már az elhelyezkedni képtelen diplomás munkanélküliek szakmai képzéseken vesznek részt, hogy könnyebben állást találjanak. A szakmunkások bére egyelőre még nem vetekszik a diplomásokéval, de a fizetésnél fontosabb, hogy állást találjanak. A szakmunkások bére pedig folyamatosan növekszik. Ennek köszönhetően a továbbképzések és felnőttképzések szerepe megnőtt, a néhány hetes tanfolyamok hónapokkal előre tele vannak" - állítja Ficza János.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A székelyföldi autonóm tartományról

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.

Hogyan válasszunk angoltanárt?

„Ahány nyelvet tudsz, annyi féle ember vagy”. A szólás igazságát akkor tapasztalhatjuk meg, ha az angol nyelvű országokban találkozunk olyan hétköznapi esettel, ami „itthon” nem úgy van. Tehát a nyelvtanulás során nem csak a nyelvet szükséges elsajátítanunk, hanem az adott ország szokásait, rendszerét, kultúráját is meg kell ismernünk.

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő

1922. március 30-án hunyt el Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, grófi család ötödik gyermekeként. Alapismereteit a családi házban sajátította el, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézetének lett bentlakásos tanulója.