Kiégés-megelőzés pedagógusoknak

Dátum: 2011. június 15. 00:00:00.
Forrás : Pannon Egyetem

A Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézete és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola háromnapos Burnout avagy kiégés (megelőző) tréningeket tart négy időpontban pedagógusok számára. Az eseményt a főiskola részéről dr. Albert József szociológus és Bálint Bánk pszichológus, az egyetem részéről pedig Bognárné Dr. Kocsis Judit nyitotta meg.

A húsz órás tréningeken résztvevő pedagógusok 12-13 fős kiscsoportokban beszélik meg a kiégéssel kapcsolatos legfontosabb mentálhigiénés és szervezeti kérdéseket. Az öndiagnózisokban feltárult tipikus problémákat adekvát énerősítő és stresszoldó gyakorlatokkal, célirányos megküzdési stratégiák segítségével próbálják csökkenteni, a megújulást előmozdítani.

A Burnout avagy kiégés (megelőző) tréningről
Kiégés valószínűleg régebben is volt, de a kiégés tünetegyüttes tudományos fogalma viszonylag új keletű, az 1970-es évektől került az érdeklődés középpontjába, majd azt követően indultak meg a kutatások és a tudatos megelőző, valamint a gyógyító tevékenység is. Az elnevezés Herbert Freudenbergertől származik (1974), aki szerint „ez a szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s amelyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek”. A kiégés tehát olyan folyamat, amelyben a stressz és a hajszolt munka hatására a hajdanában elkötelezett szakember eltávolodik munkájától. Nagyon egyszerűen fogalmazva a kiégés=kimerülés, mégpedig egyszerre több területen.

A kiégés tüneteit kezdetben nem a tanárokon, hanem a kifejezetten segítő foglalkozásúak; orvosok, ápolónők, szociális munkások körében figyelték meg. Később a fogalmat kiterjesztették azokra a humán foglalkozásúakra is, akik között kommunikáció zajlik (rendőrtisztek, bírák, papok, pedagógusok, stb.), illetve akiknél olyan tartós emocionális terhelés történik más emberekért, amely intenzív erőfeszítést igényel.

A kiégés folyamatának több jól elkülöníthető szakasza van. A kutatók szerint többnyire 4 vagy öt fázis követi egymást, az első az idealizmus szakasza, amikor a tanár még lelkesedik a munkájáért, kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik, irreális, idealisztikus elvárásokat támaszt magával szemben, a határok feloldódnak a privát és a szakmai tevékenység között. Ezt követi a realizmus fázisa, amikor még jelen van a szakmai elköteleződés, a kollégákkal való kooperáció, megfelelő a távolságtartás és a részvétel aránya, megvalósul a kreativitás és a nyitottság. Ez jelentheti a kiégés megszakítását, de ennek „alternatívájaként” következhet a stagnálás vagy kiábrándulás fázisa. Ennek jellemzői, hogy jelentősen csökken a lelkesedés és a feladatorientáció, az együttműködés. Empátia helyett előtérbe kerül a tekintélyelvűség. A tanár megkérdőjelezi önmaga számára a hivatása hatékonyságát, kollégái egyre inkább idegesítővé válnak számára. Ezt a szakaszt követi az apátia fázisa, amikor csökken a teljesítőképesség, az érdeklődés és a nyitottság, beszűkülnek az emberi kapcsolatok. Végül a frusztráció fázisában megjelenik az apátia, mint a frusztrációval szembeni védekezés. Megromlik kapcsolata kollégáival, ellenségessé válik, kerüli a velük való találkozást és interakciót. A szakmai munka rutinná és sematikussá válik, az embereket tárgyként kezeli (deperszonalizáció). Mint egy örvény, amely egyre mélyebbre sodorja áldozatát. Nagy kérdés, hogy miként lehet kikerülni az örvényből, hogyan szakítható meg a kiégés folyamata.

Itt is, mint az élet oly sok területén, az optimális megoldás a megelőzés, vagyis a prevenció. Idejében fel kell ismerni a leselkedő veszélyeket, a kiégés tüneteit. Sokat tehet a megelőzésben az oktatási kormányzat, a helyi önkormányzatok és az iskolavezetés. A megfelelő anyagi és tárgyi feltételek, a reális felső elvárások, az autonómia, a szakmai fejlődés lehetősége, nyílt kommunikáció a tanárok és az irányítók között, a jó munkahelyi légkör jelentősen csökkenthetik a kiégés veszélyét.

A tanári stressz és kiégés legfontosabb tünetei
A tanár nem érez kedvet a munkába járáshoz, esetleg ténylegesen kihagy napokat.

Nehézséget okoz számára, hogy a feladatára koncentráljon. Úgy érzi, hogy túl sok a munkája és ezzel összefüggésben nem érzi képesnek magát arra, hogy ellássa a számára kijelölt feladatokat. Visszahúzódás a kollégáktól vagy konfliktusos kapcsolat a munkatársakkal.

Általános ingerültség érzése az iskolával kapcsolatban.
Álmatlanság, emésztési panaszok, fejfájás és szívdobogás tüneteinek észlelése.

Gátoltság, az arra való képtelenség érzése, hogy komoly helyzetben hivatásának megfelelően lépjen fel.
Érdemes hangsúlyozni, hogy a kiégés éppen a legelkötelezettebb, legambiciózusabb tanárokat érinti. Nyugat-Európában a tanárok egynegyede, egyharmada veszélyeztetett valamilyen mértékben.

A képzés az „A közép-dunántúli régió pedagógusképzését segítő szolgáltató és kutatóhálózat kialakítása” című TÁMOP 4.1.2/B projekt részeként valósult meg.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Don kanyar, 2. magyar hadsereg

Hatvanhat éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása az oroszországi Don-kanyarban, amelynek során szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A Magyar Királyi Honvédség alakulata, német nyomásra került kivezénylésre, a keleti-frontra.

A muffin

A muffin egy süteményfajta, melynek két fő változata az angol és az amerikai muffin. Legtöbbször kifejezetten erre a célra gyártott és vajjal vagy növényi zsiradékkal kikent muffinsütőben sütik meg. Magyarországon is egyre népszerűbbek az amerikai, francia és német családok körében méltán kedvelt muffinok.

Van egy második agyunk

Nem csupán az idegsejtjeinkkel gondolkozunk, hanem az agy úgynevezett csillagsejtjeivel is. A felfedezés új fényben világítja meg elménk működését -a mindennapi értelmi tevékenységektől a zseniális felfedezésekig-, és számos agyi betegség okainak mélyebb megértésében, ezáltal újabb és hatékonyabb kezelési módszerek létrehozásában is segíthet.