109 ezer új hallgató

Dátum: 2011. szeptember 05. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Kihirdették a 2011-es felsőoktatási pótfelvételi ponthatárokat, melyek alapján 11 000-en nyertek felvételt egy kiválasztott felsőoktatási intézmény valamely költségtérítéses alap- vagy mesterszakára. A pótfelvételi eljárás 13 000 jelentkezője közül a legmagasabb pontszámot azoknak kellett elérniük, akik a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (PTE BTK) gazdasági idegen nyelvű menedzser nappali, költségtérítéses alapképzésére szerettek volna bejutni.

A meghirdetett mesterszakok közül a legtöbb, 100 pont egyebek közt a Szent István Egyetem Gazdaságtudományi Karának (SZIE GTK) emberi erőforrás tanácsadó nappali, költségtérítéses szakához kellett - tájékoztatta az Edupresst az Oktatási Hivatal. Az általános felvételi eljárás során csaknem 98 ezren nyertek felvételt, így szeptemberben összesen majdnem 109 ezer hallgató kezd felsőfokú tanulmányokba.

Véget ért az idei felsőoktatási pótfelvételi eljárás, a ponthatárok alapján a 13 000 jelentkezőből 11 000-en kezdhetik meg egyetemi vagy főiskolai tanulmányaikat még az őszi szemeszterben. A beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a leendő hallgatók az illetékes felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban. Az alapképzésre való bekerüléshez szükséges legmagasabb, 470-es pontszámot a PTE BTK gazdasági idegen nyelvű menedzser nappali, költségtérítéses képzéséhez kellett elérni.

2011 legnépszerűbb szakjához, a gazdálkodási és menedzsmenthez a Kodolányi János Főiskolán 377, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 336 pont kellett. A turizmus és vendéglátás szakot választók a Budapesti Gazdasági Főiskolára juthattak be a legnehezebben - ide 399 volt a ponthatár a magyar nyelvű képzésre, míg a német nyelvűre 359 pont. Akik kommunikáció és médiatudományt szerettek volna tanulni, azoknak a BME képzésére kellett a legtöbb pontot összegyűjteniük, méghozzá 338-at. Az orvosi szakok közül 416 pont kellett azoknak, akik a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karára felvételiztek.

A mesterképzéseket illetően a legmagasabb ponthatár 100 pont volt - ennek elérése több helyen is követelményként szerepelt, így a SZIE GTK emberi erőforrás tanácsadó nappali, költségtérítéses szakán, valamint a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának szociológia szakán is. A pótfelvételi eljárás során azok nyújthattak be jelentkezést, akik az, általános felsőoktatási felvételi alkalmával nem kerültek be egy felsőoktatási intézménybe sem, vagy egyáltalán nem is jelentkeztek sehova.

A ponthatárok meghatározása az általános felsőoktatási felvételi eljáráshoz hasonlóan történt: a számítógépes algoritmus a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján és az adott képzésre felvehető létszám függvényében sorolja be a jelentkezőket. Ugyanakkor lényeges különbség, hogy azokon a képzéseken, amelyeket az általános felsőoktatási felvételi eljárás során is meghirdettek, a pótfelvételi ponthatár nem lehetett alacsonyabb a július 21-én kihirdetett ponthatárnál.

A felvettek a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A gyufa története

A gyufa (régiesen gyújtó) egyik végén gyúlékony anyaggal bevont, dörzsölésre könnyen gyulladó, tűzgyújtásra vagy hőadásra használt éghető (fa)pálcika. Két legfontosabb változata a csak a speciális dörzsfelületen meggyulladó biztonsági gyufa vagy svédgyufa, illetve a gyakorlatilag bármely érdes felületen tűzre kapó, mindenen gyulladó gyufa.

Amit Koszovóról tudni illik

Koszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.

A vandál-bizánci háború

Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.