Max Weber-mesterkurzus

Dátum: 2011. október 11. 00:00:00.
Forrás : Edupress

A társadalomtudomány egyik legnagyobb alakja, Hinnerk Bruhns tart előadássorozatot az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). Max Weber világszerte elismert kutatója az Atelier Európai Társadalomtudományok és Historiográfia Tanszék meghívására érkezik az Egyetemre. A mesterkurzusra az Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE projekt nyújt lehetőséget.

Hinnerk Bruhns a párizsi LÉcole des hautes études en sciences sociales (EHESS) emeritus kutatásvezetője, a bielefeldi egyetemen működő interdiszciplináris kutatóintézet tudományos tanácsának elnöke. A társadalomtudós előadásai egyaránt számot tarthatnak a hazai társadalomtudósok és a történészek érdeklődésére, hiszen Weber munkássága egyszerre kötődik mindkét tudományterülethez. A professzor budapesti mesterkurzusán Max Weber munkásságának három különböző aspektusát mutatja be. Weber tudományszemlélete és történeti munkái mellett, a magánember és a tudós politikáról alkotott véleménye, valamint Weber és Fernand Braudel, francia történész történelemről és a társadalomtudományok helyzetéről vallott véleménye is bemutatásra kerül. Hinnerk Bruhns az ELTE Bölcsészettudományi Karán kialakított Doktori Kiválósági Központ lehetőségeiről is konzultál az érintett vezetőkkel, így adva át több évtizedes tudományszervezői tapasztalatait az európai kiválósági központok együttműködését érintően.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A holdraszállás története

Az Apollo–10 sikeres küldetése után már minden készen állt arra, hogy az ember leszálljon a Holdra. A Kennedy elnök által kitűzött célt, miszerint az Egyesült Államok az évtized végéig meghódítja a Holdat, az Apollo–11 hivatott elérni. A küldetésre már csak 5 hónapnyi idő állt rendelkezésre. A legénység tagjai: Neil Armstrong (parancsnok), Edwin Aldrin és Michael Collins voltak.

Az aradi vértanúkra emlékezünk

Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. A tábornokok a világosi fegyverletétel után kerültek orosz fogságba, akik – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták az osztrákoknak.

Kárpátalja bemutatkozik

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.