600 általános iskola marad meg

Dátum: 2011. november 09. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Már nem szerepel a köznevelési törvény parlament elé került változatában a kis létszámú felső tagozatok megszüntetése, nem lesznek félórás tanórák és negyedórás tornaórák, valamint nem rövidül a nyári szünet sem - írja a Magyar Nemzet. A napilap információi szerint mégsem kell majd csaknem félezer gyereknek másik iskolát választania, valamint a híresztelésekkel ellentétben több ezer pedagógus sem kerül utcára. A 2013/2014. tanévtől jelentősen nő a pedagógusok bére, az új köznevelési törvény első elemei pedig 2012 szeptemberében lépnek majd életbe - jelentette be Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős államtitkára november 9-én, Pécsett.

Változott több ponton is a köznevelési törvénytervezet parlament elé került változata az október végén kormány elé vitt verzióhoz képest - a Magyar Nemzet szerint ez azt sejteti, hogy a kabinet több fontos módosítás beépítését kérte. A lap értesülései szerint Hoffmann Rózsa még a jogszabály benyújtása előtti napon személyesen is konzultált a miniszterelnökkel.

Megmarad több mint 600 általános iskola
A kormánnyal való egyeztetés után kikerült a törvényjavaslatból az a passzus, amely alapján a jövőben nyolc évfolyamos iskola fenntartásához csak akkor nyújtható állami támogatás, amennyiben az intézményben legalább két, az átlagszámot elérő osztály működik. A változtatás leginkább a kistelepülésekben működő intézményeket érintette volna érzékenyen, ugyanis sok helyen csupán egy osztályt kiállítani évfolyamonként - gyakran még azt is nehezen. A törvényjavaslathoz készített Ecostat-felmérés alapján ez 633 ellátási hely megszűnésével járt volna és csaknem 53 ezer diáknak kellett volna másik intézményt választania, a több mint 3800 pedagógust bocsátottak volna el. A Magyar Nemzet információi szerint a takarékossági intézkedés a kormány javaslatára került ki a tervezetből.

Nem változik a nyári szünet hossza
A végleges tervezet akadályozza a pedagógusok határozott idejű, megbízási szerződéssel történő tömeges foglalkoztatását is - emiatt sok pedagógus nem kapott fizetést nyáron. A javaslat szerint a köznevelési intézmény akkor rendelkezik feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha az alapfeladatának ellátásához szükséges számított alkalmazotti létszám legalább 70 százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja - olvasható a Magyar Nemzetben. Nem rövidíthető le a nyári szünet sem: a parlament elé került változat szerint a tanítási év utolsó napját követően - a korábbi verzióban szereplő 30 nap helyett - legalább 60 összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani.

Fontos módosítások az alternatív és egyházi iskolákat illetően
Az egyházi intézményeket érintő fontos változás, hogy mégsem az állam állja majd a hittantanárok bérét. Az alternatív iskolák működését is szabályozza a végleges javaslat: az ilyen intézmények a tananyagot, a tanulmányi követelményeket, illetve az elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget tekintve is eltérhetnek a törvényben meghatározott feltételektől azzal a megkötéssel, hogy a működésükkel járó többletköltségekhez központi költségvetési többlettámogatás nem igényelhető - írja a Magyar Nemzet.

Nagyobb hangsúlyt kap a testnevelés
A jogszabály magában foglalja, hogy az oktatásért felelős államtitkár a tanulók fizikai állapotának, edzettségének vizsgálatáról is gondoskodik. Az iskolákban heti öt testnevelésóra lesz, ezekből pedig - a korábbi elképzelések ellenére - egy sem lesz kiváltható játékos, egészségfejlesztő testmozgással. A végleges változat szerint a mindennapos testnevelést az iskola első, ötödik, kilencedik évfolyamán már jövő szeptembertől kezdődően felmenő rendszerben meg kell szervezni - olvasható a Magyar Nemzetben.

A pedagógusokat érintő változások 2013-ban léphetnek hatályba
Gloviczki Zoltán közlése szerint a pedagógus-munkabérrel és -munkaidővel kapcsolatos változások csak 2013-ban léphetnek hatályba, tekintve, hogy a 2012-es büdzsére vonatkozó javaslat már az Országgyűlés előtt van. A helyettes államtitkár a pécsi Tudásközpontban megrendezett, Megújul a tanügy - Az új nemzeti köznevelési rendszer című konferencián kiemelte: a 2013/2014-es tanévtől a pedagógusok bére drámai mértékben megnövekszik. Emlékeztetett, hogy az új rendszerben a pedagógusok fizetése a mindenkori minimálbér legalább 180 százalékát teszi majd ki - attól függően, hogy az adott pedagógus mióta dolgozik a szakmájában, az összeg a minimálbér többszörösét is kiteheti.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A nagy gazdasági világválság

A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága. Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya.

Az Antonov An-225 Mrija

Az An–225 Mrija (magyarul: álom, NATO-kódja: Cossac) a kijevi Antonov Tervezőirodában az 1980-as évek második felében kifejlesztett szállító repülőgép. 640 tonnás maximális felszálló tömegével jelenleg a világ legnehezebb repülőgépe, amely maximálisan 250 t hasznos teher szállítására képes. Mindössze egy üzemelő és egy részben megépített példánya van, ez utóbbit a közeljövőben üzemképes állapotba akarják hozni.

Az infláció és a hiperinfláció

Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.