Nőtt a hazai erdőterület

Dátum: 2012. január 24. 00:00:00.
Forrás : Greenfo

Mintegy 5 ezer hektárral nőtt az erdőterület nagysága 2010-ben Magyarországon - derül ki az erdőállományról szóló jelentésből, melyet évente tesz közzé a vidékfejlesztési miniszter.

A kormányzati honlapon ismertetetett összegzés szerint Magyarország területének 20,7 százalékát, csaknem 2 millió hektárt borít erdő. Ennek a területnek 56 százaléka van állami tulajdonban. A növekedés összhangban van a kormányzat szándékával, amely szerint 27 százalékra kívánják növelni az erdőterület arányát az országban.

Magyarország faállománya földrajzi elhelyezkedésének és domborzatának köszönhetően rendkívül változatos. Akácfából van a legtöbb, ezt követik az őshonos tölgyesek, majd a cser-, bükk- és gyertyánerdők. Jelentős a többféle fenyőfaj alkotta fenyvesek területe is.
Az utóbbi években folyamatosan nőtt az akácosok területe, ennek visszaszorítását az őshonos fajok - például a tölgy és a hazai nyár - javára a támogatás mértékének megváltoztatásával ösztönözné a minisztérium. Mindez azért is fontos, mert az erdők egészségi állapotának felméréséből kiderült: a levélvesztés alapján a legegészségesebb fafaj a bükk, a tölgy, a gyertyán és a cser, míg a legrosszabb állapotban a fekete és az erdei fenyők, valamint az akácosok vannak.

Magyarország erdeiben a fakitermelés - az úgynevezett tartamosság elvével összhangban - a 2010-ben is az erdőtervekben előírt lehetőségeken belül - valósult meg. A tavalyelőtt kitermelt 7,424 millió köbméter összes fatömeg 8,7 százalékkal volt több az előző évinél.
A jelentés szól a falopásokról is. Tavalyelőtt több mint 17 ezer köbméter fát, főleg tölgyet, csert és akácot vágtak ki illetéktelenek. A hozzáértők szerint a lopások magas száma annak tudható be, hogy folyamatosan nő az energiahordozók ára.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Hány faj él a Földön?

A szakértők körében igen eltérő adatokat hallani arra vonatkozólag, hogy hány faj él a Földön. Kétségtelen, hogy a pontos adatok meghatározása szinte lehetetlen, holott igen fontos kérdés éppen a fajok megőrzése szempontjából. A tudósok és politikusok, akik szeretnék lassítani a fajok kihalásának ütemét, rejtélyes helyzettel szembesülnek.

Államalapításunk ünnepe

Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.

A röntgensugárzás

A röntgensugárzás az elektromágneses sugárzás egyik formája, amelynek hullámhossza 10 nanométer és 100 pikométer közé esik, ennek megfelelően frekvenciája 30 PHz és 3 EHz (30ˇ1015 Hz és 3ˇ1018 Hz) közötti. Legfontosabb felhasználási területei az orvostudomány és a kristálytan. Mivel a röntgensugárzás ionizáló sugárzás, ezért élettanilag veszélyes.