Tengeri savasodás szimuláció

Dátum: 2012. július 01. 00:00:00.
Forrás : Greenfo

Az óceánok savasodását tanulmányozzák a Földközi-tenger mélyén. Kutatók arra kíváncsiak, hogy hogyan reagálnak a kagylók és a vízinövények az óceánok szén-dioxid okozta savasodására.

A tudósok plexiüvegből készült négyszögletes akváriumot helyeznek el Villefranche-sur-Mer kikötőjében, ahol több hónapon át a 2050-re és 2100-re előre jelzett savasodási szintű tengervizet tárolnak.

Sokat kísérleteztünk külön-külön a különböző organizmusokkal, de a természetben számos faj él. Annak érdekében, hogy előre láthassuk, milyen lesz az óceán 2100-ben, látni kell, hogyan reagál a fajok közössége hangsúlyozta Jean-Pierre Gattuso, a villefranche-i Oceanográfiai Laboratórium igazgatója.

Az ember által egyre nagyobb mennyiségben kibocsátott szén-dioxid a legfontosabb, általános felmelegedést kiváltó üvegházhatású gáz. Egyben a kibocsátott CO2 egynegyedét elnyelő óceánok gyors savasodásáért is felelős. A tudósok szerint 800 ezer év óta nem látott pH értékeket mérnek napjainkban (minél alacsonyabb a pH-érték, annál magasabb a savasodás). Ami még ennél is aggasztóbb: a Science című amerikai tudományos folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerint ez a savasodás 300 millió éve! nem látott léptékben zajlik.

Az óceánok pH-értéke 2100 tájára elérheti a 7,75-öt. Ez azt jelenti, hogy az óceánok savasodása 300 év alatt két és félszeresére nőhet mutatott rá Jean-Pierre Gattuso. A jelenség főként a gyorsasága felborítja az óceánban zajló vegyi folyamatokat, csökkenti a rendelkezésre álló karbonát ionok mennyiségét, amelyből a tengeri organizmusok a kagylójukat vagy a vázukat (korállok, puhatestűek, tengeri sünök) felépítik.

Az olaszországi Ischia vulkáni szigeten, ahol a tenger alatti törések révén kiszabaduló nagy mennyiségű szén-dioxid miatt természetes okból magasabb a víz savassága, egyetlen faj sem tudott alkalmazkodni a 2100-re várható pH-értékhez hangsúlyozta az óceánkutató.

Számos kérdésben nagy még a bizonytalanság, de a kutatások kimutatták, hogy a savasodás egyes halfajok táplálkozására vagy szaporodására is hatással van.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Víztározó a Szahara alatt

Bár a felszín nem ezt tükrözi, a Szahara valójában egy hatalmas víztározó: az utolsó jégkorszak során a föld mély-rétegeibe került víz Észak-Afrika vízellátási gondjait is megoldhatja, amennyiben az afrikai országok követik Líbia példáját, és hatalmas befektetés révén kiaknázzák a sivatag alatt megbújó kincset.

A libanoni cédrus (Cedrus libani)

Bibliai korú növény a cédrusfa, gyantáját már az egyiptomiak is használták múmiák bebalzsamozására, illatszereket aromásítottak vele, a középkorban pedig a népbetegségnek számító leprát gyógyították kivonatával. Ma asztmatikus és tumoros megbetegedések ellen hasznosítja a gyógyszeripar.

A dinoszauruszok kipusztulásáról

Számítógépes szimulációk alapján a Baptistina kisbolygócsalád két tagja ütközhetett 160 millió évvel ezelőtt, s az egyik ütközési törmelék-aszteroida becsapódásának katasztrófális hatásai vezethettek 65 millió évvez ezelőtt a földtörténeti kréta-harmadidőszak határán a dinoszauruszok teljes kipusztulásához.