Rendhagyó biológiaóra az MTA-n

Dátum: 2012. november 14. 00:00:00.
Forrás : Edupress

2012-ben először szerepel a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatában a Tanárok az Akadémián című program, amelynek rendhagyó mozzanata, hogy diákok tartanak rendhagyó biológiaórát pedagógusoknak. A kutatói zsűri által kiválasztott pályázatokat november 15-én 14 órától mutatják be a diákok a zsűri, osztálytársaik, tanáraik, valamint a sajtó képviselői előtt 20-25 percben az MTA Székházának Nagytermében.

A Magyar Tudományos Akadémia 11. és 12. osztályos középiskolásoknak szóló versenyfelhívást tett közzé az Utazás a koponyánk körül címmel Szentágothai János emlékére. A versenyben elkészítendő pályamunka fő témája az agyi folyamatok bármelyike lehetett.

A munkáknak tartalmaznia kellett a 20-25 perc közötti mintatanóra tématervét is.

A pályázati kiírás célja volt, hogy a tudásátadás leghitelesebb és leghatásosabb módjaival, a tudományos felkészülés kitartó munkájával és a tudós előadás-tanítás örömével találkozhassanak a diákok a Magyar Tudományos Akadémián. Az Utazás a koponyánk körül verseny pályázói közül a kilencfős zsűri a beküldött pályázatokat áttekintve három középiskolást juttatott a döntőbe: Simon Andreát és Tóth Lillát a veszprémi Lovassy László Gimnáziumból, valamint Balogh Anna Magdolnát a győri Révai Miklós Gimnáziumból. Az alvás, az emlékek és a zene jótékony hatását dolgozzák fel a rendhagyó biológia óra keretében.

A zsűri tagjai: Csépe Valéria, Hámori József, Freund Tamás, Falus András, Csermely Péter, Tamás Gábor, Gózon Ákos, Aczél Petra, Nagyné Horváth Emília.

A zsűri tanácskozását és az eredményhirdetést követően Falus András akadémikus méltatja a díjazottak és felkészítő tanáraik munkáját. Az akadémikus a pedagógusok személyes példamutatásának fontosságára hívja fel a figyelmet, hiszen ők ébreszthetik fel a diákok érdeklődését valamely tudományterület, a kutatások iránt, amely a tanulók egész életpályájára kihathat.

A diákok magukkal hozhatták erre a napra diáktársaikat is: a három nyertes tanuló osztálya és pedagógusok veszik birtokukba az Akadémia Székházát. A Veszprémből és Győrből érkező osztályok csoportos tárlatvezetés során járják be az épületet, megtekintik az MTA Művészeti Gyűjteményben őrzött mesterműveket, festményeket, szobrokat, falikárpitokat, valamint megismerkednek az MTA történelmével, az MTA Titkárság munkájával.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A kohászatról

A kohászat a vas és más fémek érceikből való kinyerésével, finomításával, ötvözésével, öntésével, képlékenyalakításával, hőkezelésével, szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatával, valamint az alkalmazott gépi berendezésekkel foglalkozó komplex tudomány. A vaskohászat feladata a vas érceiből a nyersvas kinyerése, majd továbbfeldolgozása öntöttvassá és acéllá.

Az Óriáspanda

Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.

Tücsök és Hangya :)

A klasszikus verzió: A hangya a forró nyarat szorgalmasan végigdolgozta, építgette, szépítgette házát, és élelmet halmozott fel felkészülvén a kemény télre. A tücsök úgy gondolta, a hangya bolond, és végigmulatta a nyarat. Eljött a tél, a hangya nem fázott és nem éhezett, ám a tücsök élelem és szállás híján a hidegben lelte halálát.