|
Dátum: 2007. április 02. 00:00:00. Forrás : Origo |
A Szaturnusz északi sarkvidékén egy sajátos, egyelőre ismeretlen eredetű, hatszögletű felhőalakzatot azonosított a Cassini-űrszonda. A gyűrűs bolygó északi sarkvidékén mutatkozó fura képződményt elsőként még a két Voyager-úrszonda felvételein vették észre, 26 évvel ezelőtt. Akkor több fotó kombinálásával tudták csak megpillantani, hiszen az alakzat akkor is a pólus közelében volt, míg az űreszköz a bolygó egyenlítői síkjában haladt el.
A Cassini jelenlegi sajátos, nagy pályahajlású útvonala révén először sikerült egyetlen felvételen megörökíteni a fura képződményt a vizuális és infravörös térképező spektrométerrel. Egy 25 ezer kilométer átmérőjű szabályos hatszögre hasonlít, melynek oldalai egyenlő hosszúságúak.
A Szaturnusz
A felvételek alapján a hatszög a légkör felső, könnyen megfigyelhető részénél mélyebbre nyúlik, függőleges kiterjedését egyelőre 75-100 km-es mélységig sikerült követni. A képződményt csak az infravörös tartományban rögzítették. A színkép látható részében erre azért nem kerülhetett sor, mert a bolygó északi féltekéjén jelenleg tél van, így a sarkvidék állandó éjszakába burkolózik.
Ehhez hasonló képződményt más égitesten egyelőre nem ismerünk. Némileg a földi sarkvidéki örvényrendszerekre hasonlít, ám utóbbiak bolygónkon nagyjából kör alakú peremmel kijelölt területen belül találhatók.
A mellékelt képen a Cassini infravörös térképező spektrométerének felvétele látható, melyen a vörös szín az 5 mikrométer hullámhosszú hősugárzást jelöli. A képződmény a bolygó forgástengelyéhez viszonyítva nem változtatta meg helyzetét a Voyager-észlelések óta, azaz tartós légköri képződménnyel van dolgunk. A helyzetet még érdekesebbé teszi, hogy átellenben, a Szaturnusz déli sarkvidéken egy hatalmas, hurrikánra emlékeztető, belsejében sötét központi foltot mutató alakzat figyelhető meg - hexagonnak ott nyoma sincs.
A hatszög
A képződmény kialakulására egyelőre nincs magyarázat. Biztosan csak annyit állíthatunk róla, hogy elsősorban nem a beeső napfénnyel kapcsolatos (hiszen a sarki éjszaka idején figyelték meg), emellett feltehetőleg a bolygó rádiósugárzásától és sarkifény-aktivitásától is független. Területén magasabb hőmérsékletet azonosítottak, mint a légkörben általában - ennek alapján itt átlátszóbb az atmoszféra, és mélyebbre tekinthetünk a légkörbe.
Kereszturi Ákos
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A Tunguz katasztrófáról
A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.
A modernkori Holdkutatás története
A Hold (nagybetűvel) a Föld kísérőjét (holdját) jelenti. A Földtől való átlagos távolsága 384 403 kilométer, nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa, más mértékegység szerint 1,3 fénymásodperc. Átmérője 3476 kilométer, hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kalliszto és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja.
Karácsony ünnepének eredete
A Karácsony a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja december 25-e. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Elterjedt szokás karácsonykor a rokonok és ismerősök megajándékozása; ennek következtében a keresztény többségű országokban a gazdaságilag legjelentősebb ünnep.
Kapcsolódó doksik
- A Szaturnusz
2004, 11 oldal - Szalai Sándor - A Szaturnuszt kutató Cassini–Huygens űrszondapáros
2019, 6 oldal - Mogyorósi-Szabó - A Szaturnusz holdjai
1998, 12 oldal
V. László Komáromban született, 1440. február 22-én. Habsburg-házi magyar király, Ladislav néven cseh király. [1]Négy hónappal apja halála után született, ezért gyakran Utószülött (Postumus) Lászlónak is nevezik. Apja Albert magyar, német és cseh király, anyja pedig Luxemburgi Erzsébet volt. [1]Amikor László megszületett, a magyar rendek már megválasztották
