HÖOK: csorbulhat a hallgatók joga

Dátum: 2007. április 03. 00:00:00.
Forrás : Edupress

A HÖOK nem ért egyet a felsőoktatási törvénymódosítás azon pontjával, miszerint a hallgatók elveszítenék a térítésekkel kapcsolatos egyetértési jogukat. Eddig olyan együttműködési kapcsolat volt az intézmények és a helyi hallgatói önkormányzatok között, melyben a hallgatók által igénybe vehető plusz szolgáltatások térítési díját közös megállapodással határozták meg.

A tárca törvénytervezete szerint ez az együttműködés szűnne meg, tehát a jövőben az intézmények maguk állapítanák meg a plusz szolgáltatások, így például a könyvtárhasználat, kollégiumi díj összegét.
Ezt a tárca azzal indokolja, hogy a költségtérítés összegének megállapítása az adott intézmény hatáskörébe tartozik - mondta a HÖOK elnöke.

A törvénymódosítás szerint az oktatói munka hallgatói véleményezésének eredményét nyilvánossá kell tenni.
Ez a javaslat a HÖOK által kiadott 12 pontban is szerepelt. Miskolczi Norbert erre vonatkozóan elmondta, hogy az eredmények csak abban az esetben értékelhetők, ha egy egységes szempontrendszer szerint születnek meg a vélemények.

A HÖOK továbbá nem ért egyet az intercity-professzorok problematikájának megoldására született törvénymódosítással, miszerint a felsőoktatási intézményekben oktatókat egy intézményben akkreditálják csupán, mégis két helyen vállalhatnak munkát. Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatásban átlagosan 50 év körüli oktatók napi 16 órát kellene, hogy dolgozzanak, ami fizikai képtelenség.

Miskolczi Norbert hozzátette, a minőségi oktatás megteremtése céljából kiadott 12 pontra az Oktatási és Kulturális Minisztérium által adott válaszról még nincs hivatalos eredmény. Az azonban biztos, hogy a törvénymódosítás anyaga már elég konkrétan tartalmazza a várható változtatásokat, a HÖOK ezért úgy gondolja, hogy az általuk javasolt 12 pontból keveset érint majd a módosítás - hangsúlyozta.

Az MTI információi szerint a törvénymódosítás április második felében kerülne a kormány elé, és ezt követően májusban tárgyalná a parlament.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az 1956-os forradalom története I.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

A grúz - dél-oszétiai háború

A dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.