Rendben lezajlott a történelem írásbeli érettségi vizsga

Dátum: 2007. május 10. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Rendben befejeződtek a történelem írásbeli érettségik a középiskolákban. Középszinten 88.388-an, emelt szinten több mint 9000-en tettek vizsgát. Az történelem érettségi írásbeli feladatok és javítási-értékelési útmutatók elérhetők a cikkünk végén található link segítségével, az Oktatási Minisztérium honlapjáról.

A diákoknak kellett térképet elemezni, igaz és hamis állításokat elkülöníteni, fogalmakat azonosítani, karikatúrákat értelmezni. A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódott. A középszínű érettségire 180 perce volt a hallgatóknak, az emeltszintre pedig 240, de mindkettőben közös volt, hogy egyetemes és magyar történelemből valamint társadalom ismeretből is számot kellett adniuk.

Középszintű feladatok

A történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga időtartama 180 perc volt, amellyel a vizsgázók a feladatmegoldásban szabadon gazdálkodhattak. Két, eltérő feladattípust kellett megoldani. A feladatlap első felében 12 rövid, úgynevezett tesztjellegű feladat szerepelt, a második rész pedig rövidebb és hosszabb, úgynevezett esszé-feladatokból állt. A nyolc esszékérdésből - bizonyos választási szabályok betartásával - hármat kellett kidolgozni. Mindkét feladattípus fontos eleme a jelenismeret, a társadalomismeret (a XX. század második fele és napjaink jelenségei, történései, problémái). A vizsgázók a vizsga egész időtartama alatt használhatták a történelmi atlaszt.

A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoznak, időrendben követik egymást. (Például a céhes ipar jellemzői, a magyarországi népmozgások a XVIII. században, a XIX. századi eszmerendszerek, a fejlődő világ problémái, a mai magyar országgyűlési választások szabályai.) A feladatok jellege változatos (pl. térkép-elemzés, igaz és hamis állítások elkülönítése, fogalmak felismerése, karikatúrák értelmezése). A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódik. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kellett pontos választ adnia. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.

Emelt szintű feladatok

A történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsga időtartama összesen 240 perc volt. Az első rész megoldásának időtartama kötött, 90 perc. Ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk. Ebben a vizsgarészben atlasz nem használható. A feladatok között találunk a görög Szólónra, a reformációra, a kiegyezés alternatíváira, vagy az 1956-os forradalomra vonatkozót, és itt is megjelennek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (pl. a környezetszennyezés vagy a magyar gazdaság és a világgazdaság kapcsolata). A második rész megoldására 150 perc állt rendelkezésre. A sokféle forrás mellett a vizsgázót itt már a történelmi atlasz is segítette a megoldásban.

A tíz esszéfeladatból két egyetemes és két magyar történelmi téma megoldása kötelező (pl. az angol alkotmányos monarchia jellemzői, a szocialista világrendszer válsága, Zrínyi Miklós politikusi és hadvezéri szerepe, az életszínvonal alakulása a Kádár-korban). A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódik. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kellett pontos választ adnia. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.

A történelem tételkészítő bizottság közleménye szerint a középszintű történelem magyar nyelvű írásbeli feladatlapja 19. feladatában a vizsgázóknak hét, pontos évszámokkal megadott kronológikusan felsorolt esemény és egy grafikon alapján rövid esszében kellett értelmezniük Magyarország 1970-1996 közötti eladósodásának folyamatát. A hét közül az egyik esemény megnevezésébe sajtóhiba került (XII. kongresszus ... helyett XIII. kongresszus ... a helyes). A sajtóhiba - a feladat jellegéből következően - sem a feladat megoldását, sem a megoldások értékelését nem befolyásolja, így ebből a vizsgázóknak hátrányuk nem származhat. A feladatlap javítási-értékelési útmutatójában a hibára felhívják a javító tanárok figyelmét.

A történelem írásbeli érettségi vizsga feladatlapjai és javítási-értékelési útmutatói az alábbi linken érhetők el:

Érettségi 2007

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Grúziáról bővebben

Grúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.

Választókerület-manipuláció

A választókerület-manipuláció, vagy nemzetközileg ismert angol eredetű nevén gerrymandering politikai fogalom, a választókerületek határainak olyan átrajzolása, mely valamelyik félnek a választásokon előnyt biztosít. Tipikusan a már hivatalban lévők tudnak élni ezzel a manipulációs eszközzel. Nevét Elbridge Gerry (1744–1814) massachusettsi kormányzóról kapta, akinek nevéhez az angol salamander („szalamandra”) szó végét illesztették.

A Pápa

A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt. Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.