|
Dátum: 2007. július 12. 00:00:00. Forrás : Origo |
A nanotechnológia lassan és észrevétlenül belopakodik a hétköznapjainkba. Pár éve még a laboratórium falai közé zárt tudományterületnek tűnt, ma pedig már ott van az áruházak polcain, a naptejektől kezdve a táplálékkiegészítőkön át a pulóverekig. Bíró László Péterrel, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadójával a nanotechnológia alapjairól, a hétköznapi nanotermékekről és azok egészségi hatásairól beszélgettünk.
Egyetlen év alatt több mint duplájára nőtt azon termékek száma a világon, amelyek előállítása során valamilyen nanotechnológiai eljárást alkalmaztak - állítják a Project on Emerging Nanotechnologies, egy nanotechnológiával foglalkozó amerikai cég szakemberei. Az első lista, amelyet 2006 tavaszán tettek közzé az interneten, még csak 212 termék nevét, gyártóját és fellelhetőségét tartalmazta, ezzel szemben az idei felmérés eredményei már 475 ilyen árucikkről számolnak be. Andrew Maynard, az intézet tudományos tanácsadója szerint ez még csak a jéghegy csúcsa.
A sort a ruházati (77 db) és kozmetikai cikkek (75 db) vezetik, de jutott hely ékszereknek, sportfelszereléseknek, számítástechnikai termékeknek, sőt táplálék-kiegészítőknek is. A legtöbb ilyen termék az Amerikai Egyesült Államokban vásárolható meg, de a tavalyi évhez képest jelentős növekedést tapasztaltak Kelet-Ázsiában is. A folyamatosan bővülő lista megtekinthető itt.
Bár a fenti számok első olvasásra nem tűnhetnek nagynak, mind az alap-, mind az alkalmazott nanotechológiai kutatások villámsebességgel haladnak, és elképzelhető, hogy az új technológiával előállított termékek mennyisége robbanásszerűen növekszik majd az elkövetkező évek során. Az amerikai, nanotechnológiával és a hozzá kapcsolódó fejlesztések gazdasági hatásaival és üzleti részével foglalkozó cég, a Lux Research becslése szerint a tavalyi évben világszerte összesen 12,4 milliárd dollárt költöttek nanotechnológiai kutatásokra és fejlesztésekre, ami az előző évhez képest 30%-os növekedést jelent. Ami ennél is megdöbbentőbb, hogy a várakozások szerint 2014-re 2,6 billió dollárra nőhet a világban az ilyen módon előállított termékek forgalma (ami pedig az összes előállított termék 15%-át jelenti). A kutatásokra és fejlesztésekre a legtöbb erőforrást az Amerikai Egyesült Államokban fordítják, a legjelentősebb központok Kaliforniában, Massachusetts-ben, New Yorkban és Texasban vannak.
A lehetséges jövő
Nano-robot (Nanobot)
Az USA-ban a nanotechnológiai kutatásokat egyfelől stratégiai jelentőségűnek tekintik, amely forradalmasíthatja a XXI. század ipari termelését, másfelől egyre több tudományos konferencián hangzik el az a jóslat, miszerint az új technológia lehet az egyik biztosítéka a világ fenntartható fejlődésének. Az ipari termékek megtervezése és előállítása során a gazdaságosság, a teljesítmény, vagy éppen a hasznosság mellett létfontosságúvá vált a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele is, és ez az újszerű megközelítés hívta életre kezdetben a zöld kémiát, legújabban pedig a kutatók megalkották a zöld nanotechnológia fogalmát is. Ha az anyagot közel atomi szinten tudnánk kezelni - ezáltal pontosan megtervezett és ellenőrzött környezetvédelmi igényeket is kielégítő eljárásokat kidolgozva -, úgy a nanotechnológia mintegy eszközül szolgálhatna a zöld kémia céljainak elérésében, az ipari termelés "kizöldítésében". Lehetőség nyílna olyan ipari folyamatok megtervezésére, amelyekben a hagyományos eljárásokhoz képest kevesebb nyersanyagot használnának fel, ezért minimális mennyiségű hulladékanyag képződne, csökkenne a toxikus anyagok száma és kisebb mértékűvé válna a gyártás során képződő károsanyagok kibocsátása is.
Kételyek
A kereskedelmi forgalomban megjelenő, nanotechnológiával előállított termékek száma tehát egyre növekszik a világon, jobb minőségű, tartósabb és talán olcsóbb árucikkeket kínálva a fogyasztóknak. Ám egyre több tanulmány hívja fel arra is a figyelmet, hogy mindezen termékek környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatását még nem ismerjük pontosan, és mind több kutató szorgalmazza legalább az úgynevezett teljes életút-elemzés (LCA) elvégzését, amelyből kiderül, hogy az adott termék a gyártástól a felhasználáson át a használatból történő kivonásáig milyen hatással van a környezetre, illetve használójára.
Visszatérő téma a nanotermékekre jellemző mérgezés-adatok hiánya. Van-e bármiféle kockázatuk hosszú távon az emberi egészségre, biztonságra? Mi történik az ilyen termékekkel az elhasználódásuk, eldobásuk után? Hogyan bomlanak le, és mennyi idő alatt? Milyen hatással lesz a környezetünkre, ha az elhasználódott termékek egyszer csak felhalmozódnak? Ezekre az izgalmas kérdésekre a válaszok még nem születtek meg. A következő évek tudományos vizsgálatainak azonban ezt is tisztázniuk kell.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az 1956-os forradalom története II.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
A nukleáris fegyverekről
Augusztus 6-án és 9-én emlékezünk a Hirosima és Nagaszaki városát ért atombombázásra. Csak a Nagaszaki elleni támadásban, több mint 80000 ember vesztette életét és 75000 lettek sugárbetegek. Cikkünk keretében ennek az eseményenek szeretnénk emléket állítani a nukleáris fegyverek működési elvének és azok hatásmechanizmusainak bemutatásával.
A berlini falról
A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.
