Tájfunokat jósolnak a Földközi-tengeren

Dátum: 2007. július 19. 00:00:00.
Forrás : Origo

A globális felmelegedés miatt hamarosan a Földközi-tengeren is kialakulhatnak hurrikánok - állítják spanyol kutatók. A trópusi ciklonok (amelyeket Amerikában hurrikánoknak, Ázsiában tájfunnak neveznek) eddig elkerülték a Mediterráneum térségét, a toledói Castilla-La Mancha Egyetem szakértői szerint viszont lehetséges, hogy már nem sokáig.

A toledói klimatológusok úgy vélik, hogy ha az évi középhőmérséklet 3 Celsius-foknál nagyobb mértékben emelkedik, akkor a Földközi-tengeren is létrejöhetnek tájfunok, hurrikánok - adta hírül az MTI. A kutatás vezetője hozzátette: sok még a bizonytalan tényező, így például nem látszik tisztán, hogy pontosan hol keletkezhet egy hurrikán, de - mint mondta - az összes modelljük egyre hevesebb viharokat prognosztizál.

A néhány száz kilométer átmérőjű trópusi ciklonok szerkezete igen jellegzetes. Szemben a mérsékelt övezeti ciklonokkal, frontokat nem találunk bennük. A ciklon középpontjában (itt található a legkisebb légnyomás) kialakul egy lefelé mozgó áramlás, ahol felhők nem találhatók. Ezt a részt nevezik a ciklon szemének

A trópusi ciklonok kialakulásukat, méretüket és hatásukat tekintve jelentős eltéréseket mutatnak a mérsékelt övezeti ciklonokhoz képest. A trópusi ciklonok ugyanis nem két légtömeg határán képződnek, hanem a meleg, nedves trópusi levegő játssza a főszerepet kifejlődésükben. További feltétel a legalább 26 Celsius-fokos tengerfelszín. Ez a magyarázata, hogy miért csak bizonyos területeken és időszakokban jönnek létre. A meleg tenger felett páradús, forró levegő emelkedik a magasba, és spirális forgásba kezd (az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin megegyező irányban). Az így létrejött légköri képződmény egészen addig csak trópusi viharnak nevezhető, amíg a benne mozgó szelek sebessége el nem éri a körülbelül 120 km/órát.

A ciklon szerkezete

A trópusi ciklon mérete jelentősen kisebb, mint mérsékelt övi társaié, ami sokkal lokálisabb hatást eredményez. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy magjában a légnyomás 900 millibar alá is eshet (vagyis alacsonyabbra, mint a mérsékelt övezetieknél), akkor már megérthetjük, miért olyan pusztítóak ezek a viharok. Mivel a légnyomás kis területen belül gyorsan változik, a szelek sebessége elérheti a 240-350 km/órás sebességet is.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A nukleáris fegyverekről

Augusztus 6-án és 9-én emlékezünk a Hirosima és Nagaszaki városát ért atombombázásra. Csak a Nagaszaki elleni támadásban, több mint 80000 ember vesztette életét és 75000 lettek sugárbetegek. Cikkünk keretében ennek az eseményenek szeretnénk emléket állítani a nukleáris fegyverek működési elvének és azok hatásmechanizmusainak bemutatásával.

A Szahara

A Szahara a Föld legnagyobb sivataga, Észak-Afrikában helyezkedik el. Területe több, mint kilencmillió négyzetkilométer, kora mintegy 2,5 millió év. A „szahara” név az arab „sivatag” szóval egyezik meg, némileg eltérő kiejtéssel. A Szahara Algéria, Csád, Egyiptom, Líbia, Mali, Mauritánia, Marokkó, Niger, Nyugat-Szahara, Szudán és Tunézia hatalmas területeit foglalja el.