Bayer József: egy új demokráciában fontos a politikatudomány

Dátum: 2007. augusztus 08. 00:00:00.
Forrás : Edupress

A társadalomtudományi mesterszakok közül a Zsimond Király Főiskola korábban elfogadott vallástudományi mesterszakja mellett, az idén debütáló politikatudomány mesterszak a legfontosabb új társadalomtudományok egyike - mondta Dr. Bayer József, a szak felelőse. "Egy új demokráciában a politikatudomány a legfontosabb új társadalomtudományok egyike."

Politikatudomány mesterképzésen a főbb ismeretkörök tartalmazzák a politikai filozófiát és eszmetörténetet, a kutatás módszereit, a nemzetközi kapcsolatok elméletét, Európa-tanulmányokat, összehasonlító alkotmánytant, közigazgatástant.

A szak felelőse, Dr. Bayer József akadémikus, egyetemi tanár, aki 1994-ben már az ELTE Bölcsészkarán is alapított egyetemi szakot a Politikaelméleti Tanszék vezetőjeként. Az MTA PTI igazgatója szerint a politikatudomány "elengedhetetlen a demokratikus intézmények megismeréséhez és működésük megértéséhez, az európai dimenzió és általában a nemzetközi összefüggések tanulmányozásához. Emellett a politika konfliktusos folyamatának értelmes és tárgyilagos elemzésére szükség van a politikai rendszer normális működéséhez és egy új, demokratikus politikai kultúra kialakulásához."
A szakember arról is tájékoztatott, hogy a politikatudomány mesterszak hallgatói szert tehetnek a politikai elemzés, konfliktuskezelés, a politikai szervezés és irányítás, tanácsadás és szakértői munka eredményes végzéséhez szükséges tudásra és készségekre. A képzésben részt vesznek a MTA Politika Tudományi Intézet tagjai is, a két intézmény közötti együttműködési szerződés alapján, mint a főiskolán működő kihelyezett tanszék munkatársai.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

A Kokárda története

A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.

Kárpátalja bemutatkozik

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.