|
Dátum: 2007. augusztus 23. 00:00:00. Forrás : Origo |
Valószínűleg az eddigi legközelebbi magányos neutroncsillagot fedezték fel amerikai csillagászok. Elképzelhető, hogy még sok hasonló, ismeretlen objektum van a közelünkben. A NASA Swift műholdjának megfigyelései alapján Robert Rutledge és Derek Fox egy szokatlan objektumot tanulmányoztak, amelynek sugárzását csak a röntgentartományban sikerült megfigyelni.
Az 1RXS J141256.0+792204 jelű objektumot különböző archív felvételeken is megkeresték. A ROSAT műhold közel tíz évvel ezelőtti megfigyeléseikor a röntgentartományban feltűnő volt az objektum, de sem az optikai, sem az infravörös, sem pedig a rádió hullámhosszakon nem jelentkezett. A Swift műhold tavalyi megfigyelései alapján a sugárforrás 2006-ban is hasonló intenzitású röntgensugárzást bocsátott ki, mint a ROSAT megfigyelései alapján az 1990-es években.
A neutroncsillag szerkezete
A továbbiakban a 8,1 méteres északi Gemini teleszkóppal, valamint a Chandra röntgenteleszkóppal is tanulmányozták az objektumot. Utóbbi eredmények megerősítették az állítást, amely szerint a röntgenen kívül egyéb hullámhosszakon nem vehető észre, emellett a Chandra nagyfelbontású röntgen-megfigyelésein is pontszerűnek mutatkozik. Mindent egybevetve a legvalószínűbb magyarázat, hogy egy furcsa neutroncsillagról van szó, amelynek eddig nem sikerült a rádiósugárzását megfigyelni.
Ha az objektumról kiderül, hogy nem szupernóva-maradvány, nem is egy társcsillag, sőt még periodikus rádiójel sem kapcsolódik hozzá, akkor ez lesz a nyolcadik ilyen izolált, szokatlan neutroncsillag. Az Ursae Maior (Nagy Medve) csillagképben látható objektumot átmenetileg a Calvera névvel illették. Távolságát egyelőre nehéz pontosan megbecsülni, kb. 250 és 1000 fényév között lehet, eszerint az egyik legközelebbi neutroncsillag, ami ideális lehetőséget biztosít az égitesttípus tanulmányozására.
A neutroncsillag keletkezése
Amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban egy olyan neutroncsillaggal van dolgunk, amely a röntgentartományon kívül szinte észrevehetetlen, könnyen elképzelhető, hogy még sok hasonló, ismeretlen objektum van a közelünkben.
Keresztúri Ákos
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A modernkori Holdkutatás története
A Hold (nagybetűvel) a Föld kísérőjét (holdját) jelenti. A Földtől való átlagos távolsága 384 403 kilométer, nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa, más mértékegység szerint 1,3 fénymásodperc. Átmérője 3476 kilométer, hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kalliszto és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja.
A hó
A hó 0 °C alatt képződő csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek. A jégkristályok alakja – keletkezésük folytán – nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ.
Szilveszter és Újév ünnepe
Szilveszter és Újév ünnepének bemutatásával kívánunk miden kedves látogatónknak sikerekben gazdag boldog új esztendőt! Szilveszter a polgári év befejező, január 1-je pedig a következő év kezdőnapja. Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, gyakorlatilag az újév vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni.
Megmutatjuk, hogyan lehet hatékonyan tanulni az iskolában, illetve otthon. Áttekintjük, hogy milyen a jó jegyzet tartalmi, terjedelmi és formai szempontok szerint egyaránt. Végül pedig tippeket adunk a vizsga előtti tanulással kapcsolatban, hogy ne feltétlenül kelljen beleőszülni a felkészülésbe.
