A második Vízminőségi Expedíció

Dátum: 2007. augusztus 31. 00:00:00.
Forrás : Origo

A világviszonylatban legnagyobb és több mint egymillió euróba kerülő folyamexpedíció fő célkitűzése: megbízható adatokat szolgáltatni a Duna és fontosabb mellékfolyóinak vízminőségéről, valamint növény- és állatvilágáról. A három kutatóhajó augusztus 28-án reggel 9 órakor kötött ki a budapesti Batthyány téren.

2007. augusztus 14-én Németországból, Regensburgból indult el a második Duna Vízminőségi Expedíció (Joint Danube Survey, JDS 2) három hajóból álló flottája, amely 50 nap alatt összesen 2375 kilométeres utat tesz meg a Dunán.

Az expedíció jelentős nemzetközi együttműködés révén valósult meg, amelyben az összes dunai - EU és nem EU tag - ország részt vesz, Németországtól Ukrajnáig. A nemzetközi mérőcsapat, amely végigutazik a Duna teljes hajózható szakaszán, 18 főből áll, közöttük német, osztrák, cseh, szlovák, magyar, szerb, román biológus, vegyész, hidromorfológus szakemberek. A fedélzeten dolgozó kutatókat Dr. Csányi Béla (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht, VITUKI) magyar biológus vezeti. A csapat másik magyar tagja Dr. Guti Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia, Dunakutató Állomás biológus szakértője.

A három hajót különböző országok és szervezetek bocsátották rendelkezésre: a szerb Argus a fő vizsgálóhajó, a magyar Széchényi jégtörő hajó biztosítja a személyzet elszállásolását és ellátását, az Európai Unió Közös Kutató Intézetének Piscius nevű hajója pedig a Dunában élő halfajok vizsgálatára szolgál. A felmérést az ENSZ bécsi székhelyű Nemzetközi Duna Védelmi Bizottsága (International Commission for the Protection of Danube River, ICPDR) szervezi. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 60 millió forinttal, meghatározott minták a VITUKI laboratóriumaiban történő elemzésével és a Széchényi jégtörő hajóval járul hozzá a Duna Expedícióhoz.

Az expedíció útvonala és a mintavételi helyek

A felmérés alatt a kutatók a 10 dunai ország területén összesen 95 helyen vesznek mintákat a Dunából. A szakemberek a Duna magyar szakaszán, augusztus 24. és 31. között 20 helyszínen végeznek mintavételezést és méréseket a Duna magyar szakaszán. A felmérés 2007. szeptember 28-án zárul a Duna Fekete tengeri torkolatánál. A mellékfolyók közül a vizsgálatok kiterjednek a Morava, Dráva, Tisza, Száva, Velika Morava, Arges, Olt, Rusenski Lom, Jantra és Prut folyókra is. A mintavételezés a folyó keresztmetszete szerint három ponton történik (sodorvonal, közép, jobb- és balpart). Egyaránt vizsgálnak vízmintákat, folyómeder-üledéket, valamint biológiai mintákat (növények, kagylók, halak).

A Duna Vízminőségi Expedíció bemutatkozik Budapesten

A három kutatóhajó az expedíció 15-ik napján, közel 750 kilométer megtett dunai út után, augusztus 28-án reggel 9 órakor kötött ki a budapesti Batthyány téren. A nyílt nap keretében a hajón dolgozó kutatók ismertették a laboratórium-hajókon történő mintavételezési módszereket, a helyszíni méréseket és az alkalmazott műszereket. A parton felállított sátorban magyar szakemberek válaszoltak az érdeklődők kérdéseire, az akváriumban pedig jellegzetes dunai halfajokat mutattak meg. Az apróbb dunai gerinctelen állatokat mikrószkóppal lehetett megnézni. Délután 2 órakor a két laboratórium-hajó, az Argus és a Piscius nyilvános bemutató mintavételezésre indult a Duna budapesti szakaszán - a Batthyány térnél a Duna fenekéről, 5 méter mélyről vettek üledékmintát.

A Duna vízminőségi ellenőrzésének története

A Duna védelmének első fontos, nemzetközi szintű megállapodása az 1985-ben aláírt Bukaresti Nyilatkozat, ahol az adott országok megegyeztek a Duna medence állapotának javítását szolgáló közös elvekben. Ennek eredményeképpen az egyes dunamenti országok folyamatos ellenőrző (monitor) állomásokat telepítettek a folyón. 1992-ben megalakult a Nemzetközi Ellenőrző Hálózat (Trans-National Monitoring Network, TNMN), amely napjainkban a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) felügyelete alatt 75 ellenőrző állomással rendelkezik.

Az elmúlt 25 évben számos Duna-expedíciót szerveztek. Ilyen volt Jacques-Yves Cousteau kapitány felmérése 1993-ban, a Burgundia Expedíció 1998-ban, az Aquaterra 2004-ben. Ezen expedíciók során azonban csak a Duna kiemelt szakaszait mérték fel. 2001-ben a Duna Vízminőségi Expedíció (JDS 1) volt az első olyan átfogó nemzetközi ellenőrzés, amely a Duna teljes (hajózható) szakaszára kiterjedt. A második expedíció megtervezésénél a résztvevő szakemberek figyelembe vették az első expedíció tapasztalatait, és egyik feladatként szerepel az adatok összehasonlítása.

Az első Duna Vízminőségi Expedíció eredményei

Az első expedíció során 98 helyszínen vettek minták. Az adatokat feldolgozó tanulmány tanulmány 40000 független eredményt tartalmaz. Ezek az eredmények átfogó képet adtak arról, hogy milyen környezetszennyezés történik a Duna medencében. A pozitív eredmények közé sorolható a Duna növény- és állatvilágának biológiai sokszínűsége, illetve, hogy a folyó számos biológiai ritkaságnak otthona. A negatív eredmények között említhető a víz szerves és mikrobiológiai szennyezettsége, a nehéz fémek jelenléte, a hajókból kifolyó olaj, a folyóba bekerülő növényvédőszerek és veszélyes vegyi anyagok.

A felmérés során lehetőség volt néhány "forró pont" behatárolására, amelyek nagy ipari, mezőgazdasági szennyezettségű helyszíneket jelentenek. Kitérve a magyarországi eredményekre: Budapest alatt nagymértékben nőtt a szerves szennyezők mennyisége, amelyek a befejezetlen szennyvíztisztító berendezéseknek tulajdoníthatóak, így a kommunális szennyvíz megfelelő kezelési művelet nélkül került a folyóba.

Az első expedíció fontos eredménye, a szakmai adatokon kívül az volt, hogy felhívta a figyelmet a Duna védelmének kiemelt fontosságára és arra, hogy jó eredmények csak nemzetközi összefogás alapján érhetők el.

Az Európai Unió Víz Keretirányelvének célkitűzései

A címben említett új környezetvédelmi törvénynek megfelelően Európa összes folyója 2015-ben egy úgynevezett "jó tisztasági állapotot" kell elérjen. Egy folyó állapotfelmérésének egyik eszköze a folyamatos megfigyelés (monitorozás). Többféle monitorozás típus van, egyik közülük az ellenőrzés, amelynek gyakorisága legkevesebb hat évente egy alkalom. A két Duna-expedíció pontosan beleillik ebbe az előírásba. A Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság segítséget jelent az összes dunai ország részére, hiszen ezen országok másként arra szorulnának, hogy az új törvényi követelményeknek nemzeti szinten tegyenek eleget. A nem európai uniós tagországok, a Bukaresti Nyilatkozatnak (1985) megfelelően már elkezdték vagy be is fejezték a törvény átvételét.

Mi történt a két Duna-expedíció között eltelt 5 évben?

A Duna Vízminőségi Expedíció egy felsőbb szintű nemzetközi cselekvést képvisel. Minden dunai ország rendszeresen ellenőrzi a Duna és főbb mellékfolyóinak vízminőségét a Nemzeti Monitor Sémának megfelelően, és van egy úgynevezett Nemzetközi Ellenőrző Hálózat, amely 1992-tól működik, és havi rendszerességgel gyűjti a mérési adatokat. Ezen monitor eredmények következtében sok befektetés valósult meg az elmúlt tíz évben, például a környezetbarát, korszerű technológiák bevezetése a legfontosabb szennyező iparágak esetén, szennyvíztisztító-telepek építése vagy újraépítése, a mezőgazdasági környezetvédelmi törvény módosítása, különös tekintettel a gyomírtók, műtrágyák és állatfarmok esetén.

Az egyes országok által indított programok mellett számtalan Európai Unió által szervezett kutatási program van. Ezek közé tartozik az Aquaterra program, amely negyvenhat vezető európai kutatóintézet együttműködése alapján jött létre. Az Aquaterra program keretein belül 2004-ben megtörtént a Duna állapotfelmérése Bécstől (Ausztria) Calafatig (Románia). Az eredmények segítenek megérteni a víz és a folyómeder üledék szennyezői közti összefüggéseket.

A második Duna Vízminőségi Expedíció várható eredményei

Az expedíció eredményei 2008 nyarán kerülnek nyilvánosságra, de a felmérés hivatalos honlapján folyamatosan figyelemmel kísérhető az Argus hajón berendezett laboratóriumban elvégzett helyszíni mérések adatai. A Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság és a dunai országok következő fontos feladata a Duna medence gazdálkodási tervének kifejlesztése 2009-re, amely útmutatóul szolgál az Európai Unió Víz Keretirányelvének 2015-re történő teljesítésében. Ennek a jelen pillanatban folyamatban lévő munkának a fő kérdése, hogy milyen intézkedések szükségesek a Duna szennyezettségének csökkentésére.

Egy másik lényeges lépés a rendszeres mintavételezés és vízminőség-ellenőrzés a Duna medence vizeiben, hogy ezáltal megismerhető legyen, mely vízminőségi adatok javulnak és melyek romlanak. E célt szolgálja a mindenkori Duna Vízminőségi Expedíció.

Koreh Orsolya

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A láz

Lázat okozhatnak a fertőzések, a biológiai anyagok, a szövetkárosodás, rosszindulatú betegségek, a védőoltások, a gyógyszerek, a hormonális és az anyagcsere-betegségek, valamint ismeretlen vagy nem tisztázott állapotok. A láz akkor lép fel, amikor különböző fertőző vagy nem fertőző folyamatok kölcsönhatásba lépnek a szervezet védekezőrendszerével.

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

Az AK-47 és az M16 gépkarabélyok

Az AK-47 szovjet gyártású gépkarabélytípust, amit mindenki Kalasnyikovként ismer, illetve amerikai riválisát, az M16-ost ma is előszeretettel használják a különböző országok hadseregei. Cikkünkben rámutatunk a kézifegyverek felhasználási területeire, a köztük lévő különbségekre, az összehasonlítást pedig egy videóval zárjuk.