|
Dátum: 2007. október 19. 00:00:00. Forrás : Edupress |
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szervezésében zajló tüntetéssorozat utolsó állomásán megjelentek létszámával Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke elégedett volt, "a HÖOK bízik a Felsőoktatási Kerekasztallal folytatott tárgyalások eredményes kimenetelében" - mondta Miskolczi az EduPressnek.
Este fél nyolckor indult Budapesten, a Margit híd budai hídfőjétől az a hosszú, fáklyás menet, melynek résztvevői a tandíj ellen tüntettek október 17-én.
A Budapesten tartott tandíjellenes demonstráció volt a HÖOK által szervezett, szeptemberben kezdődött tüntetéssorozat utolsó, 13. állomása. A fáklyás felvonuláson a HÖOK elnöke szerint 3500-4000-en, más becslések szerint 1000-1500-an vettek részt a Margit hídon átvonuló, majd az Oktatási és Kulturális Minisztérium előtt véleményt nyilvánító fiatalok.
Először Maszlavér Gábor, a HÖOK Budapesti Regionális Szövetségének elnöke köszöntötte a budapesti nagyobb egyetemekről és főiskolákról érkezett jelentősebb csoportokat, és a vidéki résztvevőket. Maszlavér Gábor beszédében az esélyegyenlőség fontosságát hangsúlyozta, valamint felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak a minőségi felsőoktatás megteremtése érdekében a pazarló gazdálkodás megszűntetésével és nem forrásbővítéssel kellene kezdeni a felsőoktatási reformot, hiszen a magyar felsőoktatás tömegesen képzi a diplomás munkanélkülieket.
Miskolczi: A tandíj legnagyobb hibája, hogy mindenkit büntet
Ezt követően Miskolczi Norbert vette át a szót, aki szintén azzal kezdte beszédét, hogy a tandíj miatt csorbul az esélyegyenlőség a fiatalok körében. "Nem akarunk olyan országban élni, ahol a felsőoktatás a gazdagok kiváltsága" - mondta, majd a már sokat hangoztatott érvekkel folytatta. "A tandíj egy hallgatói adó, ami nem differenciál. Nem ösztönöz, hiszen mindenkit sújt."
A HÖOK álláspontja szerint az OKM próbálja toldozgatni, foldozgatni a fer rendszerét, hogy az eredeti céloknak valahogy megfeleljen, és ettől olyan a tandíj rendszere, mint egy nagy lufi, amit nyújtanak, húznak és imádkoznak, hogy ne ebben a kormányzati ciklusban pukkadjon ki.
Végül Miskolczi szót ejtett a HÖOK által javasolt alternatíva-csomagról, melyre az oktatási kormányzat tegnap elküldte levélben hivatalos válaszát, miszerint az OKM nem tartja bevezethetőnek a hallgatói érdekszerv javaslatát. Ezt azonban a HÖOK semmitmondónak tulajdonította, mert szerinte a kormánynak lett volna ideje egyértelmű álláspontot képviselni a javaslattal kapcsolatban, hiszen azok alapelveit a HÖOK már több mint egy évvel ezelőtt ismertette az OKM-mel. "Ezért követeljük, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal vegye napirendre a tandíj kérdését, az biztos, hogy a HÖOK megtöri az egyhangúságot" - mondta Miskolczi, majd felszólította az egybegyűlteket, hogy menjenek el a tavaszi népszavazásra és voksoljanak.
Miskolczi: A HÖOK javaslata kikezdhetetlen
Miskolczi az Edupressnek elmondta, szerinte az OKM nem tudott válaszában kifogásokat találni az általuk javasolt alternatíva-csomagra - miszerint csak azoknak a hallgatóknak kellene fizetniük a hallgatói normatíva meghatározott százalékát, akik nem teljesítik az indexbe felvett tárgyakat -, mert ez a rendszer igazságos, valóban ösztönöz és a költségvetést is hasonló mértékben növeli, mint a fer.
A napokban újra figyelmet kapott Magyar Bálint-féle javaslatra, miszerint az utólagos képzés hozzájárulást kellene bevezetni a mostani fer rendszerével kombinálva úgy reagált a hallgatók érdekképviseletének elnöke: "El kell döntenie Magyarországnak, hogy akar-e államilag támogatott felsőoktatást vagy sem. Szerintem nem az a legfontosabb, hogy mindig valamilyen nemzetközi listához viszonyítsuk magunkat és a költségvetés növekedésén törjük az eszünket, hanem hogy a képzés valóban minőségi legyen. Ehhez viszont az kell, hogy ne politikai döntéseket hozzunk, hanem jól átgondolt, szakmailag kidolgozott döntéseket, amik 5-10 év kifutással valóban azt eredményezik majd, hogy a magyar felsőoktatás az élmezőnybe kerüljön, hiszen a szürkeállomány itt van, csak ki kell használni" - mondta.
Miskolczi a mai, Felsőoktatási Kerekasztallal folytatott tárgyalásokról elmondta, a HÖOK felbátorodott, mert az általa javasolt intercity professzorok, államilag támogatott keretszámok és a költségtérítéses átjárhatóság javaslatokat a kormány elfogadta, ezért a HÖOK remélei, hogy a mai tárgyalásokon valóban folyhat érdemi tárgyalás a tandíj ügyéről.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A székelyföldi autonóm tartományról
A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.
Víztározó a Szahara alatt
Bár a felszín nem ezt tükrözi, a Szahara valójában egy hatalmas víztározó: az utolsó jégkorszak során a föld mély-rétegeibe került víz Észak-Afrika vízellátási gondjait is megoldhatja, amennyiben az afrikai országok követik Líbia példáját, és hatalmas befektetés révén kiaknázzák a sivatag alatt megbújó kincset.
A nemzetközi nőnap eredete
A nemzetközi nőnapot március 8-án tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik. A nőnap a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt.
