A Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Karának szervezésében rendezték „Társadalmak, nyelvek és civilizációk” elnevezésű konferenciát Veszprémben 2007. november 23-24-én.
Az eseményt dr. Szilágyi István, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, a Társadalomtudományok és Európa Tanulmányok Tanszék vezetője nyitotta meg. Köszöntőjében különösen kiemelte, hogy a mai rohanó világban, muszáj egy kis szünetet tartani, és megpihenni, s a kapcsolatátadás lehetőségével élni. Napjainkban fontosak a gondolatcserék –folytatta-, a baráti beszélgetések, az új tudás átadása, mert ezek viszik tovább életünket. A dékán urat, Alex Brooking, Ausztrália magyarországi nagykövete követte a pulpituson. Üdvözlésében elmondta, hogy számára különösen kedves ez a konferencia, hiszen ő maga is bölcsészhallgató volt egykoron a Sydney-i egyetemen, ahol többek között történelmet és pedagógiát is hallgatott. Elmondása szerint Ausztrália hasonló fejlődésen ment keresztül, mint jelen korunkban Magyarország és Közép-Európa újra demokratikus államai. Ezt követően vázolta Ausztrália új távlati nyitásait. Majd a beszéde végén megemlítette, hogy mennyire fontos a tanulás a továbbképzés és nem utolsó sorban a nyelvtanulás, hiszen szülőhazájában mintegy 300 000 ösztöndíjas diák él, melyből 800 hazánk fiaiból került ki. A Pannon Egyetem nagymúltú kapcsolatra tekint vissza az ausztrálokkal. Nemcsak a Pannon Egyetem rektorának, dr. Rédey Ákosnak, hanem dr. Forintos Évának illetve dr. Kristóf János rektorhelyettes is jelentős ismerettséggel rendelkezik a déli félteki államban.
A konferencia két napon át tartott, több szekcióra felosztva. Pénteken a nyelvtudomány, a nyelvpolitika, az európai identitások, a pedagógia, az irodalomtudomány, színháztudomány, és antropológia szekciókat kísérhették figyelemmel az érdeklődők, szombaton a történettudomány, a kultúraközvetítés, és alkalmazott nyelvészet műhelyeibe nyerhettek bepillantást a részvevők. A konferencia előadói a Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatói illetve PhD-s hallgatói voltak.
Kéri Annamária
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Érdekes módon (és ez a magyar történettudomány magyarcentrikusságát mutatja), mi magyarok ahhoz képest, hogy a horvátokkal 800 éves perszonálunió kötött minket össze, nagyon keveset foglalkozunk a történelmükkel. Pedig a horvát történelem viszonylag mentes a tudománytalan sallangoktól, legalábbis közép európai mércével mérve.
Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék és Lajtabánság elnevezés, horvátul Gradišće, szlovénül Gradiščansko, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. Székhelye Kismarton.
Bár egykor a Magyar Királysághoz tartozott, mégsincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajzi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot.
Kapcsolódó doksik
- Janus Pannonius magyarországi epigrammái, elégiái
2003, 1 oldal
- Molnár Bence - A Pannonhalmi Főapátság arculata, kommunikációs és pr tevékenysége, turizmusa
2009, 68 oldal
- A magyar reneszánsz eszmevilága, művészi sajátosságai Janus Pannonius és Balassi Bálint néhány költeménye alapján
2004, 4 oldal
- Csiszár Zsófia - Nonprofit szervezetek kommunikációs lehetőségei, az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft
2009, 82 oldal
- Janus Pannonius
2008, 2 oldal
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!