|
Dátum: 2008. január 28. 00:00:00. Forrás : Origo |
Egymástól független vizsgálatok megerősítették, hogy az Antarktisz jégtakarója a globális felmelegedés miatt gyorsuló ütemben fogyatkozik. A 2006-os évben 200 millárd tonna jeget veszített a kontinens, ami 75%-kal több az 1996-os értéknél. Csak a 2006-os olvadás fél milliméteres tengerszintemelkedést jelent, de ha a fogyás a jelenlegi ütemben halad, a következő száz évben mintegy két méterrel emelkedhet a világtenger szintje.
A globális felmelegedés egyik következménye a sarkvidéki jégtakarók csökkenése, és megolvadásuk miatt a világtenger szintjének emelkedése. Bolygónkon a jég formájában tárolódó víz aránya erősen függ a globális átlaghőmérséklettől. Általánosságban elmondható, hogy amennyiben melegszik a Föld, csökken a jég és nő a víz mennyisége. Jelenleg, a globális felmelegedéssel kapcsolatban is ez a helyzet.
A melegedésnek számos hatása van az Antarktiszon. Változik az egyes területek éghajlata, módosul a csapadék eloszlása, valamint a tenger- és légáramlatok jellemzői.
Az antarktisz műholdas képe (NASA)
Felgyorsult zsugorodás
Eric Rignot (University of California) és munkatársai a déli kontinensen található jég mennyiségének évente történő becslése alapján próbálták a fogyatkozást kimutatni. Több forrásból nyert adatok alapján sikerült is megállapítani, hogy 1996 és 2006 között a jég éves csökkenése mértéke közel 75%-kal emelkedett az előző 10 éves időszakhoz képest.
Ugyanakkor egyéb, ma még ismeretlen kapcsolatok is lehetnek az éghajlat és a jég mennyisége között - tehát a jövőbeli változás nehezen jelezhető előre. Ha a fogyás a jelenlegi ütemben halad, a következő száz évben mintegy két méterrel emelkedhet a világtenger szintje (ebben kisebb mértékben a grönlandi jégpáncél zsugorodása is szerepet játszik).
Jég: bevétel és kiadás
Az Antarktisz kiterjedt jégtakarójának változása nehezen tanulmányozható. Vizsgálható egyrészt a domborzat elemzésével, amelyre viszonylag pontos műholdas mérések adnak lehetőséget. Szintén a mesterséges holdak révén megbecsülhető a jég tömege, a műholdak mozgásában mutatkozó apró eltérések révén. A jégtömeg változása ugyanis módosítja a Föld sarki térsége feletti gravitációs teret, és ezzel csekély, de kimutatható mértékben a műholdak mozgására is hatással van.
A mérések értelmezését azonban nehezíti, hogy a jég olvadásával és az Antarktisz kőzetaljzatára eső terhelés csökkenésével az egész kontinens lassan emelkedik. Harmadik adatforrásként a radaros vizsgálatok is szóba kerülnek, amelyekkel az egész jégtakaró mozgását lehet elemezni. Ez azonban csak akkor ad eredményt, ha a mérést éghajlati modellekkel kapcsolják össze, és ennek alapján megbecsülhető, hogy mennyi csapadék rakódik le az Antarktisz belső vidékein. Utóbbi alkotja az Antarktisz jégbevételét, míg a jégtakaró peremeinek jégtáblákra szakadozása "kiadási oldalt". A kettő különbsége alapján becsülhető, hogy összességében csökkent vagy nőtt az Antarktiszon lévő jég mennyisége.
A bevezetőben említett 200 milliárd tonnás jégveszteség már komoly értéknek számít. A szakemberek szerint azonban a helyzet akkor lesz kritikus, amikor a jégtakaróból származó olvadékvizek mennyisége egy bizonyos érték fölé nő. Az olvadékvíz ugyanis a jég alján, a kőzetekkel érintkező felületen "olajozza" a jégtakaró mozgását, és azt nagyságrendekkel gyorsíthatja. A jégtakaró alatti, gyakran több kilométer mélyen lévő tavakat nemrég fedezték fel, és az antarktiszi jég állapotában, változásaiban betöltött szerepük egyelőre nem tisztázott. A modellek alapján azonban elképzelhető, hogy ha megnő a tavak kiterjedése, az a fent említettek mintájára ugrásszerűen felgyorsítják a jégárak haladását - esetleg visszafordíthatatlan folyamatot beindítva.
Bomló jégpáncélok
Az antarktiszi jégtakaró csökkenésének látványos következménye az egyre több jégtábla leválása a partvidéken. Ez főleg a Nyugat-Antarktisz térségében jellemző az elmúlt években, ahol legnagyobb feltűnést a Larsen-slef feldarabolódása keltette 2002-ben. Az esemény során a déli kontinens jégpáncélja egy hónap alatt több mint 3000 négyzetkilométernyi területet veszített. A mellékelt felvételen a felbomlás képei láthatók.
A sarkvidéki területek kiemelt kutatásait a Nemzetközi Poláris Év foglalja keretbe, amely tavaly márciustól 2008 márciusáig tart, és amelynek keretében 60 országban közel 200 összehangolt kutatási programot folytatnak. A munka fő célja bolygónk sarkvidéki területein lévő jégtakarónak, a csapadéknak és a víz körfogásának elemzése, elsősorban a globális felmelegedés következményeinek megértése érdekében.
Vulkánok is segíthetik az olvadást
A jégtakaró mozgását nem csak a globális melegedés, de az alulról, a Föld belseje felől érkező hő is befolyásolhatja. A Nyugat-Antarktisz területén High Corr (British Antarctic Survey) és kollégái a jégrétegen is áthatoló radarral, repülőgépről mérték a jégpáncél jellemzőit. A jég viselkedésének pontos előrejelzéséhez ugyanis azt is ismerni kell, hogy milyen anyagon mozognak a hatalmas gleccserek.
A radarmérésekkel sikerült a jég alatt egy 23 ezer négyzetkilométeres területet borító vulkáni hamuréteget felfedezni a Hudson-hegyek térségében. Az ezt létrehozó kitörés az elmúlt 10 ezer évben a legnagyobb lehetett az Antarktiszon. A területeken végzett fúrásokból megállapították, hogy az esemény i.e. 325 környékén történhetett.
Az ilyen vulkánkitörések részben megolvaszthatják a jeget, esetünkben azokban bonyolult hatással lehet a jégtakaróra is. Bár a térségben található Pine Island névre keresztelt gleccser mozgása meggyorsult az elmúlt évtizedekben, nem tudni pontosan, hogy ebben milyen szerepe lehet a jég alatti hamurétegnek.
Magyar kutatók az Antarktiszon
A kontinens peremvidékén található King George-szigetet Nagy Balázs és kollégái tanulmányozzák évek óta. A Magyar Antarktisz Program 2005 keretében több expedíciót is vezettek már a helyszínre.
A kérdéses vidék érdekes kutatási célpont, ugyanis élénken reagál az éghajlati változásokra, amelyek vizsgálata itt gyors eredményt adhat. Eddigi méréseik alapján a területen az örökfagy (még nyáron is nulla fok alatti hőmérsékletű, állandóan fagyott terület) veszít kiterjedéséből, és a korábbi összefüggő fagyott zóna kisebb részterületekre esik szét.
Az utóbbi évek megfigyelési alapján egyértelműnek látszik, hogy az antarktiszi jégtakaró átalakulásban van, és területe zsugorodik. A jelenség lehetséges következményei pontosan még nem ismertek, bár a világtenger szintjének globális emelkedésére kétségtelenül számíthatunk.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Hogyan tanuljunk online marketinget?
Az online marketing az az üzleti tevékenység, amelynek keretében az internetet adta lehetőségeket használjuk termékek vagy szolgáltatások népszerűsítésére, ismertségének növelésére. Ez a tevékenység kiterjed weboldalakra, mint a híroldalak, közösségi szolgáltatások vagy tematikus portálok, de ide értendő a keresőmotorok, okostévék vagy egyéb digitális csatornák is, amelyek az internethez kötődnek.
Az 1838-as pesti árvíz
Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek.
A Rulett története és jellemző stratégiái
A rulett egy kaszinókban elterjedt szerencsejáték, amelynek neve a francia roulette (kis kerék) kifejezésből ered. Története egészen az ókorig vezethető vissza, de pontos eredete nem bizonyított. A játék lényege, hogy a játékvezető (krupié) megforgatja egy irányba a tárcsát, amellyel ellentétesen a golyót is elgurítja; fogadni a folyó megérkezési pozíciójára lehet. Minden kis boxhoz tartozik szám és szín, így ezek különböző kombinációjára lehet érvényes tétet tenni.
