Cikkek » Bolygóütközés egy barna törpe körül?

Bolygóütközés egy barna törpe körül? Dátum: 2008. január 30. 00:00:00.
Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület

Egy 170 fényévre lévő barna törpecsillag kísérőjéről elképzelhető, hogy hatalmas ősbolygók ütközésének maradványa. E. Mamajek (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics), M. Meyer (University of Arizona) és munkatársaik egy igen különleges, Naprendszerünkön kívüli bolygót vizsgáltak. A mintegy 170 fényévre lévő, 2M1207B jelű égitest egy kb. 25 jupitertömegű barna törpe – azaz egy hidrogénfúzióra képtelen, csillagszerű képződmény – körül kering,

és már felfedezése óta lázban tartja a szakértőket. A bolygó fizikai paramétereit (hőmérséklet, luminozitás, kor, csillagtól mért távolság) eddig ugyanis semmilyen elméleti modellel nem sikerült megmagyarázni.

Fantáziakép egy gigászi bolygóütközésről (D. A. Aguilar, CfA)
Fantáziakép egy gigászi bolygóütközésről (D. A. Aguilar, CfA)


A numerikus modellezések alapján a központi barna törpe mintegy 8 millió éve keletkezett; azaz kísérője is hasonló korú, vagy fiatalabb. Ennyi idő alatt a bolygó felszíni hőmérsékletének kb. 700 Celsius fokra kellett volna lehűlnie – a mért érték ezzel szemben jóval magasabb, mintegy 1300 fok. A planéta luminozitása (azaz az egységnyi idő alatt kibocsátott sugárzási energiája) viszont tízszer kisebbnek adódott annál, mint amit a hőmérséklete alapján vártak. Ezt először egy bolygó körüili porkorong jelenlétével magyarázták, azonban Mamajek és Meyer egy alternatív elmélettel állt elő. Szerintük a bolygó átmérője jóval kisebb, mint eredetileg gondolták, és ez az oka a vártnál lényegesen kisebb luminozitás-értéknek is. Mamajekék számításai alapján a 2M1207B sugarára mintegy 50 000 km (kb. 8 földsugár), tömegére nagyjából 80 földtömeg adódott. S hogy hogyan lehetséges, hogy egy ilyen, relatíve kis méretű égitest felszíni hőmérséklete évmilliókkal a keletkezése után is ennyire magas? A kutatók válasza: a kiváltó ok esetleg egy gigantikus ütközés lehetett.

A Naprendszer történetében több alkalommal is előfordultak hatalmas ütközések, különösen a korai időszakban. Akkoriban rendkívül sok bolygócsíra és aszteroida keringett – a jelenlegiekhez képest jóval instabilabb pályákon – a fiatal Nap körül, s ez olykor bolygóközi karambolokhoz vezetett. Igen valószínű, hogy Holdunk is egy ilyen "katasztrófa" eredménye: egy Marsnál valamivel kisebb méretű égitest csapódhatott a fiatal Földbe, leszakítva a földköpeny egy részét, s ebből az anyagból állhatott össze égi kísérőnk. A planetológusok hasonló eseményekre vezetik vissza – többek között – az Uránusz "felbillent" (a keringési síkkal csaknem párhuzamos) forgástengelyének, valamint a Vénusz rendkívül lassú, retrográd forgásának kialakulását is.



A 2M1207B esetében egy közel Szaturnusz méretű gázóriás és egy kb. három földátmérőjű planéta ütközéséről és összeolvadásáról lehet szó. Az ütközés hatására felszabaduló energia révén az újonnan létrejövő égitest többlethőre tett szert, ez magyarázza a magasabb hőmérsékletet. Mamajek és Meyer számításai alapján az eseménynek a kozmikus értelemben vett közelmúltban, az utóbbi százezer évben kellett lejátszódnia – máskülönben a planéta már kisugározta volna a kapott extra hőmennyiséget.

Mamajekék elmélete tetszetős (bár az ilyen gigantikus ütközések esélye igen csekély), azonban még ellenőrzésre szorul. Bizonyítékként szolgálna, ha sikerülne meghatározni a bolygó felszíni gyorsulásának értékét (ez támpontot jelentene a tömegre, ill. a sugárra vonatkozólag); polarizációs vizsgálatokkal pedig a korábban feltételezett porkorong létét lehetne cáfolni, ill. megerősíteni. A megfelelő eredményekhez viszont az eddigieknél is jobb felbontású színképekre van szükség – ezek felvételét nehezíti, hogy a bolygó nagyon halvány és nagyon közel kering a központi barna törpéhez. S ha úgy is alakul, hogy a 2M1207B esetében mégsem igazolódik be a "bolygófúziós" elmélet, a földi és űrtávcsövek következő generációja révén esélyünk nyílik a kozmikus ütközésekre utaló nyomok jóval biztosabb megfigyelésére.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók


A farkas - Canis Lupus

A farkas 1972 óta szerepel a veszélyeztetett fajok nemzetközi Vörös könyvében. Valaha az egész földkerekség legelterjedtebb és legsikeresebb ragadozója volt, mára már azonban - az embernek hála - csak az isten háta mögötti erdőkben, hegyekben fordulnak elő.


A Bermuda háromszög legendája

Számtalan hajó és repülőgép tűnt el nyom nélkül a rejtélyes Bermuda háromszögben. Még most sem, 57 évvel azután hogy 5 harci repülőgépnek veszett nyoma egy rutinfeladat közben, senki nem tudja pontosan, hogy mi okozta eltűnésüket. Egy szép napon 5 hadi repülőgép szállt fel a Floridai bázisról a Flight 19 fedőnevű rutinfeladat végrehajtására. Sem a gépeket, sem a legénységet nem látták soha többé.


Tengeralattjárók

A tengeralattjáró tartós víz alatti tevékenységre alkalmas hajó, amelyet elsősorban katonai feladatokra alkalmaznak. Léteznek kutatási és mentési feladatokra épített tengeralattjárók is. Jelentős számban az 1900-as évek elején jelentek meg kezdetben petróleum, vagy benzin, míg napjainkban döntően atommeghajtású formában.


Kapcsolódó doksik



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!