|
Dátum: 2008. február 01. 00:00:00. Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület |
A MESSENGER-szonda január 14-én megközelítette a Merkúrt, s az égitest melletti elrepülés során több mint 1200 képet készített, illetve elsőként végzett közeli méréseket a Naphoz legközelebbi bolygóról. Számos olyan területet is lefényképezett, amelyet eddig még soha nem láthattunk, mivel a 30 évvel ezelőtti Mariner-10 űrszonda sem járt arra.
A MESSENGER-szonda helyszíni mérései megmutatják a Merkúr eddig ismeretlen arcát, rajta egy pókra emlékeztető különleges becsapódásos alakzattal. A két héttel ezelőtti mérések elemzése folyamatosan zajlik, s máris be tudunk számolni néhány érdekes újdonságról.
A Merkúr
Korábban azt gondolták a tudósok, hogy a Merkúr felszíne szinte ugyanolyan, mint a Föld körül keringő Holdé, azonban a MESSENGER számos különbségre rávilágított. Például a Merkúr felszínén hatalmas, több száz km-en át kígyózó sziklafal-rendszerek húzódnak, melyekhez még csak hasonlót sem ismerünk a Holdon. Emellett a szonda számos olyan becsapódási krátert is lefényképezett, melyen nagyon különböznek holdi társaiktól. Az egyik legkülönlegesebb példányt Pók-kráternek nevezték el a központjából kiinduló furcsa sávrendszer alapján.
Erre az alakzatra a MESSENGER legutóbbi képein figyeltek fel és egyáltalán nem hasonlít a Holdon ismert kráterekhez. A becsapódásos eredetű Caloris-medence közepén elhelyezkedő Pók bonyolult szerkezetű központi tartományából több mint száz keskeny és mély mederszerű árok indul ki; a közepén látszó 40 km-es kráterről nehéz eldönteni, hogy része-e az eredetileg keletkezett Póknak, vagy csak később csapódott be véletlenül éppen oda a krátert kivájó égitest. A MESSENGER mérései egyébként azt is megmutatták, hogy a Caloris-medence teljes átmérője akár az 1500 km-t is meghaladhatja, ami mintegy 300 km-rel nagyobb a Mariner-10 felvételein alapuló becslésnél.
A Pók-kráter a Merkúr felszínén (fotó: NASA)
A Merkúr-közelítés alatt a szonda méréseket végzett a bolygó mágneses teréről is, ami a Mariner-10 harminc évvel ezelőtti adataihoz képest nagyon eltérőnek mutatkozott. A mágneses tér ugyan általában véve nyugodt volt az elrepülés alatt (mágneses vihar nélkül), azonban számos jel utalt jelentős belső feszültségre. A következő évek bolygóközelítései 2008-ban és 2009-ben, valamint a 2011-es pályára állás valószínűleg fényt derít majd a Merkúr mágneses terének stabilitására és dinamikájára. Egy rövid animáció a plazma-spektrométer adatai alapján mutatja be a Merkúr magnetoszférájában található ritka plazma eloszlását.
A Merkúrnak nincs hagyományos értelemben vett légköre, mivel a Nap forró sugárzása "elfújna" minden gáz halmazállapotú anyagot. A felszínből kiszabaduló atomok rendkívül ritka, ún. exoszférát alkotnak, amelyben nátrium, kalcium és hidrogén található. A MESSENGER fedélzetén lévű érzékeny műszerek detektálták az innen származó gyenge ultraibolya sugárzást. Emellett a szonda áthaladt a Merkúr nátriumban gazdag "csóváján", ami mintegy 40 ezer km-re nyúlik ki, illetve felfedezte az égitest hasonló méretű hidrogéncsóváját is.
Újabb eredmények a felvételek feldolgozásával párhuzamosan folyamatosan várhatók.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Részletesen a földrengésekről
Összeállításunkban bemutatjuk a földrengésekkel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, a különféle földrengés-skálákat és a magyarországi földrengéshelyzetet. Iszonyatos érzés lehet, amikor a szilárd, biztosnak hitt talaj hirtelen inogni kezd a lábunk alatt. Hazánk szerencsére viszonylag biztos alapokon fekszik, más helyeken azonban annál gyakrabban reng a föld.
A Tunguz katasztrófáról
A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.
Hány faj él a Földön?
A szakértők körében igen eltérő adatokat hallani arra vonatkozólag, hogy hány faj él a Földön. Kétségtelen, hogy a pontos adatok meghatározása szinte lehetetlen, holott igen fontos kérdés éppen a fajok megőrzése szempontjából. A tudósok és politikusok, akik szeretnék lassítani a fajok kihalásának ütemét, rejtélyes helyzettel szembesülnek.
Politikus és író, a zsidó állam megálmodója, a cionista mozgalom alapítója. Herzl Tivadar 1860. május 2-án született Magyarországon, Pesten, a Dohány utcában. Családja a hagyományos zsidó neveltetéshez ragaszkodott, édesanyja azonban viszonylag szabad szellemben nevelte. [1] [2]A család 1878-ban Bécsbe költözött, ahol Herzl jogi egyetemet végzett. Író, valamint
