Segíts fényszennyezést mérni!

Dátum: 2008. február 29. 00:00:00.
Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület

Idén harmadik alkalommal hirdetik meg a Globe at Night világméretű megfigyelőakcióját, amelynek keretében február 25. és március 8. között iskolás csoportok, családok és önkéntesek bevonásával mérik fel az éjszakai égbolt állapotát. Amennyiben olyan helyen, irányban és időszakban világítunk, ahol és amikor a fényre nincs szükség, vagy kevesebb megvilágítás is elegendő lenne, akkor feleslegesen fogyasztunk energiát. Ez a fényszennyezés fő ismérve,

de a jelenség nagyon összetett és több formáját is megtaláljuk. Szükségünk van a fényre, de amennyire csak lehet, a zavaró fényeket el kell kerülni. A jelenség könnyen tetten érhető az égbolt mesterséges kifényesedésében. A zavaró fény súlyos gondot okoz az élővilágban is: megzavarja az állatok tájékozódását vagy felborítja életritmusukat.

Európa éjjel

A fényszennyezés-felmérés célja, hogy megismerjük, felmérhessük a jelenlegi helyzetet szerte a földgolyón. E kutatómunkába bárki bekapcsolódhat. A feladat roppant egyszerű: egy csillagtérkép-sorozat segítségével (melynek lapjai különböző fényszennyezettségi értékekre készültek) kell megállapítani a probléma súlyosságát. Az eredményeket egy internetes kérdőív kitöltésével lehet eljuttatni a nemzetközi gyűjtőközpontba.

Az elmúlt évben több mint nyolcezer adat érkezett be a nemzetközi gyűjtőközpontba a világ különböző pontjairól. A beküldött adatok mennyisége szerint előkelő helyen végzett Magyarország: 264 hazai megfigyelés érkezett. Mindössze az Egyesült Államok (akik az adatok zömét termelték 5586 megfigyeléssel), Lengyelország (421) és Kanada (266) előzött meg minket a megfigyelések számában. A hazai megfigyelések szinte kirajzolták az ország térképét (lásd az ábrát). Reméljük, 2008 is hasonló eredményeket hoz majd!

A 2007-es fényszennyezés-felmérés eredménye jól kirajzolja a magyar nagyvárosokat

Az akciónak köszönhetően nem csak számszerű adatokat nyerünk az égbolt állapotáról, hanem – ami talán még fontosabb – felhívjuk az emberek figyelmét a környezetszennyezés ezen formájára is.

A magyar résztvevők számára részletes útmutató az alábbi magyar nyelvű oldalon található:

http://fenyszennyezes.csillagaszat.hu/globe_at_night/gan_index.html

Arra biztatunk mindenkit, kapcsolódjon be a felmérésbe, és küldje el a magyar nyelvű űrlapon keresztül, hogy lakóhelyén milyen mértékű a fényszennyezés! Állítsuk össze együtt Magyarország aktualizált fényszennyezés-térképét, hozzájárulva ezzel a fényszennyezés elleni erőfeszítésekhez!

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A Tunguz katasztrófáról

A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.

Az alvásról bővebben

Az alvás a legtöbb gerinces (és némelyik különleges rovar, például a Drosophila gyümölcslégy) természetes pihenőállapota. A szándékos testmozgás és a külső ingerekre adott reakciók csökkenése jellemzi. Alvás alatt fokozódik a sejtosztódás, a sejtelhalás üteme mérséklődik. Időtartama átlagosan 7-9 óra közé esik.

Pálmák

A pálmavirágúak (Arecales, Palmales, Palmae) az egyszikűek osztályának (Liliopsida) egyik rendje, aminek egyetlen családja a pálmafélék (Arecaceae). Korábbi rendszerekben vagy hasonlóan önálló rendnek tekintették (pl. Urania Pflanzenwelt), vagy a torzsavirágzatúak rendjének (Spadiciflorae) egyik családjaként (Arecaceae, Palmaceae) szerepelt.