|
Dátum: 2008. március 23. 00:00:00. Forrás : Óbudai Egyetem |
A Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar I. és II. éves hallgatói egy 500 éves Gutenberg nyomdagépen ismerhették meg a nyomdaipari szakirány szépségeit.
A Médiatechnológiai Intézet Nyomda- és Médiaipari Szakcsoportja nyílt nap keretében kívánta megkönnyíteni az alsóbb évfolyamos könnyűipari mérnök hallgatók szakirány választását. A közvetlen hangulatú találkozón ismertető előadásokon keresztül avatták be a hallgatókat a szakirányon folyó képzésbe. További segítségként végzett hallgatók számoltak be a nyomdaiparban szerzett tapasztalataikról.
A BMF Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Doberdó úti épületének aulájában és a főiskola Bécsi úti új épületének előterében oktatók és a nyomda-média szakirányon tanuló hallgatók színes programokkal igyekeztek vonzóbbá tenni a szakirányt. Az érdeklődők kipróbálhatták, hogyan nyomtattak az 500 éves Gutenberg nyomdagépen elődeink, megismerkedhettek a szitanyomással, letesztelhették tudásukat a legnépszerűbb grafikus multimédiás programokkal, láthattak diavetítést a nyomdaipari termék elkészülésének folyamatáról, a nyomtatástól a kötészetig, megtekinthették a nyomdaipari technológiákat, nyomdai eszközöket.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A Rongyos Gárda és a Lajtabánság
A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.
Az 1838-as pesti árvíz
Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek.
Sopron története
A Soproni-medence kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta emberlakta terület. Kr.e. a VI.-V. évezredben már lakott területek találhatók a térségben. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, mégpedig a falvakban megtelepedő Zseliz csoport és a kézműves eszközöket előállító (kőeszközök) lengyel kultúra csoportja.
