A Google Earth képei között kutatva egy negyed kilométer átmérőjű becsapódási krátert fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában. Arthur Hickman ausztrál geológus a Google Earth képeit teljesen más után vizsgálva egy 260 m átmérőjű, 30 m mély becsapódási krátert fedezett fel. A nyugat-ausztráliai Pilbara területhez tartozó Hamersley Ranges-en található kráter korát kb. 10 és 100 ezer év közöttire becsülik.
A felfedezés még tavaly júliusban történt és amennyiben megerősítést nyer (az amúgy szinte biztosra vehető becsapódási nyom), ez lesz a harmincadik ismert meteoritkráter Ausztráliában, ahol utoljára 2005-ben történt hasonló felfedezés. Az Earth Impact Database alapján jelenleg összesen 173 becsapódási krátert ismerünk a Földön.
Az újonnan felfedezett kráter felülnézetből, valamint oldalról, 800 m-es magasságból nézve.
Dr. Hickman egy telefoninterjúban így emlékszik vissza a felfedezésre: "Nem kerestem a krátert. Éppen a Google Earth segítségével vizsgáltam a területet, amikor egy kerek, furcsa formációt pillantottam meg." A kutató olcsón, felszíni fejtéssel kibányászható vasérc-lerakatokat keresve fedezte fel a krátert, amely Pearth-től mintegy 1000 km-re északkeletre található, mindössze 35 km-re északra Newman bányavárostól.
Dr. Hickman az általa felfedezett kráter peremén.
Dr. Hickman felfedezésében fontos szerepet játszott Dr. Andrew Glikson, az Australian National University munkatársa, aki a becsapódási kráterek szakértője. Dr. Glikson tavaly augusztusban meglátogatta a felfedezés helyét és megerősítette Dr. Hickman feltevését. Az egyetlen nem becsapódási magyarázat a formáció keletkezésére az lehetne, hogy vulkanikus eredetű, azonban a környező területeken nem található vulkanikus eredetű anyag. Dr. Glikson úgy becsüli, hogy egy kb. 10-15 m átmérőjű meteorit becsapódása eredményezte a krátert. A két geológus a felfedezésről szóló tanulmányt az Australian Journal of Earth Sciences folyóirathoz küldte be megjelentetésre.
A Hickman-kráter pár km magasból a Google Earth felvételén.
A kráter becsapódási eredetének hivatalos igazolásához a következő lépés anyagának részletes vizsgálata. Egyrészt a becsapódott meteorit hátramaradt darabjait próbálják megtalálni, ennek hiányában pedig mintát vesznek a talajból, amelyben a földi és földönkívüli anyagok összeolvadt darabjait kell beazonosítani.
A krátert Dr. Glikson javaslata alapján Hickman-kráternek nevezték el.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az An–225 Mrija (magyarul: álom, NATO-kódja: Cossac) a kijevi Antonov Tervezőirodában az 1980-as évek második felében kifejlesztett szállító repülőgép. 640 tonnás maximális felszálló tömegével jelenleg a világ legnehezebb repülőgépe, amely maximálisan 250 t hasznos teher szállítására képes. Mindössze egy üzemelő és egy részben megépített példánya van, ez utóbbit a közeljövőben üzemképes állapotba akarják hozni.
A Cerberus hadművelet (németül: Unternehmen Cerberus) a második világháború azon áttörési kísérletének volt a fedőneve, mely során a német haditengerészet (Kriegsmarine) néhány kisebb hajója, valamint a Scharnhorst, a Gneisenau és a Prinz Eugen csatacirkálók megpróbáltak kitörni Brest kikötőjéből, majd németországi kikötőkbe jutni a La Manche csatornán keresztül. A hadművelet elnevezése utalás Kerberoszra, a görög mitológiában az alvilág kapuját őrző háromfejű kutyára.
A szakértők körében igen eltérő adatokat hallani arra vonatkozólag, hogy hány faj él a Földön. Kétségtelen, hogy a pontos adatok meghatározása szinte lehetetlen, holott igen fontos kérdés éppen a fajok megőrzése szempontjából. A tudósok és politikusok, akik szeretnék lassítani a fajok kihalásának ütemét, rejtélyes helyzettel szembesülnek.
Kapcsolódó doksik
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!