|
Dátum: 2008. április 22. 00:00:00. Forrás : toriblog.blog.hu |
A háború végeredménye mindkét fél belpolitikai életében jelentős átrendeződéssel járt a konfliktus méretéhez képest: Argentínában Lepoldo Galtieri, a junta vezetője hamar távozásra kényszerült, és a fokozódó belső ellenállás hatására már 1983-ban demokratikus választások megtartására kényszerült a katonai kormányzat, ahol Raúl Alfonsínt választották meg. Ezzel véget ért a katonai diktatúra időszaka alig másfél évvel a háború után.
A cikk az alábbi webhelyről származik: http://toriblog.blog.hu. Eredeti webcíme pedig a következő: http://toriblog.blog.hu/2008/04/09/a_falklandi_haboru_iv
A háború következményei és tanulságai
Belpolitikai következmények
A falklandi kérdés azonban a vereség ellenére nem került le teljesen a napirendről, és továbbra is az argentín nacionalizmus egyik sarokpontja maradt mind a mai napig. A katonai kormányzat vezetői azonban viszonylag könnyen megúszták, néhányan pár év börtönbüntetést kaptak, néhányan azt se. Galtierit 1988-ban 5 év börtönre ítélték, de 3 év múlva, Carlos Menem akkori elnök kegyelmével kiszabadult, és visszavonultan élt 2003-ig, amikor elhunyt 76 éves korában. A rendszernek egyébként nem Galtieri volt az erős embere, hanem Jorge Videla , az 1976-os puccs vezetője, a rendszer bukásával ő bukta a legnagyobbat.
Nagy Britanniában ezzel szemben a Thatcher kormány népszerűsége soha nem látott magasságokba emelkedett, és a konzervatívok könnyedén nyerték az 1983-as választást, és egészen Tony Blair 1997-es választási győzelméig kormányon is maradtak (Thatcher 1990-ig volt kormányfő). Természetesen mindez nem csak a falklandi háború következménye volt, hanem elsősorban a szigorú konzervatív gazdaságmenedzsmentnek, de a konfliktus pont a "legjobb időben jött", hogy a népszerűsége mélypontján levő kormányt kisegítse. A közvetlen belpolitikai következmények mellett a britekre gyakorolt lélektani hatásról sem szabad persze elfeledkezni: a gyarmataik elvesztése, a szuezi konfliktusban elszenvedett kvázi vereség, majd a 70-es évek gazdasági depressziója után az ország a helyét kereste az új világrendben, a falklandi háború viszont megmutatta, hogy még mindig képesek győzni, meg tudják védeni az érdekeiket.
Falklandi látkép I
Külpolitikai következmények
A falklandi konfliktus leginkább az USA viszonyát és viszonyrendszerét rendezte át: a latin amerikai államok jelentős része azt a tényt, hogy az USA az angolok mellé állt, a Monroe elv és a riói paktum elárulásaként értékelte. De, ezzel összefüggésben a konfliktus azt is megmutatta, hogy Latin Amerika továbbra sem világpolitikai tényező az USA nélkül. A másik fontos következmény, hogy ezzel párhuzamosan az angol - amerikai együttműködés szorosabbá vált, és napjaink szoros együttműködésének az alapjait itt rakták le. Az argentín junta bukása egyébként járt még egy lélektani következménnyel a többi latin amerikai ország számára is, amelyek jelentős részében szintén katonai kormányzat volt hatalmon: a vereségük bizonyította, hogy ezek a kormányzatok egyáltalán nem szükségszerűen hatékonyabbak a demokráciáknál, és a falklandi vereségnek valószínűleg volt lélektani szerepe a diktatúrák bukásában és a kontinens demokratizálódásában is. Az argentín junta bukásával egyébként lassan normalizálódott a chílei - argentín viszony is.
Katonai következmények és tanulságok
A konfliktus katonai tanulságai a legsokrétűbbek. Az argentín fegyveres erőkről feketén - fehéren kiderült, hogy nem voltak alkalmasak arra a feladatra, amire bevetették őket: se a flotta, se a légierő nem rendelkezett ugyanis olyan eszközökkel, amelyekkel sikerrel védhették volna meg a falklandi hódításaikat. A flottának túl kevés és korszerűtlen egysége volt, a légierő ugyan kellő számú, de szintén korszerűtlen repülővel rendelkezett, ráadásul ezek is csak korlátozottan voltak alkalmasak közepes hatótávolságú bevetésekre. A szárazföldi haderő más okok miatt nem tudott hatékony lenni, a rossz diplomáciai előkészítés miatt fennállt a veszélye a kétfrontos háborúnak, ami miatt az argentínok az erőik megosztására kényszerültek, és nem tudták bevetni a legjobban kiképzett egységeiket se.
Tájkép a háború után
Emellett a bevetett erők kiképzése sem volt elégséges a britekkel szemben: az angolok ugyanis nem voltak számbeli fölényben velük szemben, mégis pár hét alatt megverték őket. Vagyis, két szinten is elmaradt a szárazföldi erők teljesítménye: hadvezetési és kiképzési szinten. Mindezt ráadásul úgy, hogy 76-óta jelentős korszerűsítésen esett át a haderő.
Az angolok sem lehettek elégedettek a teljesítményükkel. Bár a hadműveletet sikerrel abszolválták, de ebben több szerencsés tényező is segítette őket: az, hogy az argentínok nem készültek egy komolyabb fegyveres konfliktusra, illetve, ennek kitörése után nem akarták a fegyveres harcok eszkalálódását, és az USA melléjük állásában is része volt a szerencsének. E tényezők nélkül kétséges, hogy könnyen győzelmet arathattak volna. Valójában az egész hadművelet eléggé kapkodva kidolgozott és nagyon is költséges volt, ami rámutatott arra is, hogy nem rendelkeznek a tengeren túli területeiket gyorsan és hatékonyan megvédeni képes doktrínával. Emellett bebizonyosodott, hogy bár a harci eszközeik általánosságban fejlettebbek voltak, mint az ellenfelükéi, de bizony a brit légierőre és flottára is ráfér a korszerűsítés. A korszerűtlen régi eszközöket a háború után leselejtezték: a vulcan bombázókat hamarosan végleg kivonták a rendszerből (igaz, ez már korábban elkezdődött), ugyanígy járt a Hermes hordozó is, de ezzel együtt a kormányzat megemelte a flotta és a haderő költségvetését, ami elmozdulást jelentett a korábbi évtizedek folyamatos katonai kiadáslefaragása után. A háborúban a két fegyvernemen belül két eszköz vizsgázott jelesre: a sea harrierek (igaz, zárójelben meg kell jegyezni, hogy a gépek sikerei nagyban annak voltak köszönhetőek, hogy az argentín légierő gépei ha lehetett, igyekeztek a légiharcot elkerülni kis hatótávolságuk miatt, tehát a sea harrierek emiatt kissé felülértékeltek), illetve a tengeralattjárók. A felszíni hajókról viszont bebizonyosodott, hogy erős légvédelmük ellenére meglehetősen sebezhetőek. A tapasztalatokat összegezve a britek átdolgozták a flottával kapcsolatos doktrínáikat: a 70-es években felszámolásra ítélt hordozóflottát megtartották (az Invincible-t is el akarták adni a konfliktus előtt).
Falklandi látkép II
Általános katonai tapasztalatok:
- Újfent bebizonyosodott, hogy a felszíni hajók elleni küzdelemben a tengeralattjárók nagyon hatékony eszközök lehetnek, hatékonyabbak, mint a felszíni hajók, és ráadásul kevéssé vannak kitéve az ellenséges légierő támadásainak.
- Bebizonyosodott, hogy a nagy távolságban kirobbanó konfliktusok eredményes lezárásához mindenképpen fenn kell tartani repülőgéphordozó flottát.
- Bebizonyosodott, hogy a helyből felszálló vadászrepülőgépek (mint a sea harrier) hatékonyan felhasználhatóak légtérvédelemre.
- Bebizonyosodott, hogy egy jól kiképzett, speciális erőkből álló kisebb haderő is eredményesen felveheti a küzdelmet nagyobb, reguláris hadseregekkel.
Áldozatok és veszteségek
A háborúnak összesen 907 áldozata volt, 649 argentín, és 258 brit. Az argentín áldozatok picit több, mint a fele a Belgrano megtorpedózásakor és elsüllyedésekor halt meg. További 194 áldozat a szárazföldi harcok során esett el, 31 pilótát meg a gépével együtt lőttek le. Az angol veszteségekből 123 + 27 fő a szárazföldi harcok során esett el (a hadsereg és a tengerészgyalogság tagjai), 86 fő pedig a haditengerészet vesztesége, akik a különböző hajók elsüllyedésekor haltak meg, vagy tűntek el. A falklandi katonai temetők mellett a háború áldozatainak síremléke van a londoni Szent Pál katedrálisban, illetve Buenos Airesben a General San Martin parkban, Rosárióban, és Ushuaiában.
A háború kulturális hatása
A konfliktus számtalan mű születéséhez járult hozzá , de a legérdekesebb következménye talán az 1986-os focivébén a "visszavágó", az argentín - angol elődöntő, ahol az argentínok nyertek Diego Maradona emlékezetes, a gólszerző által "Isten kezének" tulajdonított góllal.
Vége
Szerző: hami
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az Országos Kéktúra
Az Országos Kéktúra nemcsak Magyarország, illetve Európa első hosszútávú turistaútja. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával egy kört alkot, melyet Országos Kék Körnek is neveznek. Az Országos Kéktúra hossza 1106 km, míg az Országos Kék Kör teljesítéséhez mintegy 2519 km-t kell megtenniük a természetjáróknak.
Amit a paradicsomról tudni illik
A paradicsom (Solanum lycopersicum) a burgonyafélék családjába tartozó növény. Őshazája Közép- és Dél-Amerika. Európában a XVI. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, ill. angol kereskedők vitték el a XVII-XVIII. században. Mára lényegében az egész világon termesztik.
Fidel Castro élete és Kuba története
Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
Kalandos élete folyamán egy könyvespolcra való könyvet írt, cikkei, vitairatai az újságírás-történet halhatatlan emlékei, regényeinek egy része korának jó átlagterméséhez tartozik, de van egyetlen könyve, amellyel a szépprózaírás legelső sorába lépett, nemcsak halhatatlant, hanem évszázadokra szóló hatásút teremtve. Ez a Robinson Crusoe. Robinson alakja és
