Újabb Föld méretű exobolygó

Dátum: 2008. június 12. 00:00:00.
Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület

Gravitációs lencsézéssel felfedezték az eddigi legkisebb, kb. három földtömegű exobolygót, mely egy durván 3000 fényévre levő barna törpecsillag körül kering. A kutatók és a nagyközönség tagjai egyaránt izgatottan várják, mikor sikerül felfedezni az első, Föld méretű bolygót egy idegen naprendszerben.

Bár a jelenlegi módszereink főként a nagyméretű, Jupiter típusú planéták megtalálására alkalmasak, a technika és a mérési eljárások folyamatos fejlesztése révén az utóbbi 1-2 évben egyre lejjebb sikerült szorítani az ismert exobolygók tömeghatárát.

A legutóbbi felfedezés egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatainak köszönhető. D. Bennett (University of Notre Dame, USA) és munkatársai az ún. gravitációs mikrolencsézés jelenségét kihasználva találtak rá a MOA-2007-BLG-192Lb jelű égitestre. Az effektus hátterében Einstein relativitáselmélete áll, mely szerint egy távoli csillag fényessége rövid időre felerősödik, ha egy előtércsillag elhalad előtte, utóbbi gravitációs mezője ugyanis kvázi-lencseként fókuszálja a háttérobjektumról érkező fénysugarakat. Ha a közelebbi, lencséző csillagnak bolygója is van, akkor a fénygörbén látszó csúcson megjelenik egy másik, apró kiugrás is. A mikrolencse-hatás segítségével már korábban is sikerült kimutatni halvány törpecsillagokat és exobolygókat is, de Bennett és kollégái az eddigi legkisebb tömegű égitestet fedezték fel az effektus révén.

Fantáziakép a MOA-2007-BLG-192Lb planétáról és csillagáról (NASA)

A frissen talált planéta becsült tömege mindössze 3,3 földtömeg (a korábbi rekorder egy kb. 5-6 földtömegű bolygó volt). A bolygó az elméletek szerint a "szuper-Földek" kategóriájába tartozik, felszíne valószínűleg szilárd. Központi csillagának, a MOA-2007-BLG-192L jelű lencséző objektumnak a tömege a számítások alapján mindössze 5-6 százaléka Napunkénak, vagyis jó eséllyel egy barna törpecsillag (bár a mérési hibahatárok nagysága alapján akár egy nagyon kis tömegű vörös törpecsillag is lehet). A rendszer Földünktől mintegy 3000 fényévnyire található.

A kutatók több műszeregyüttes adatait is felhasználták a planéta kimutatásához. A mikrolencse-hatást a japán-új-zélandi MOA (Microlensing Observations in Astrophysics, innen a bolygó nevében lévő első három betű) és a lengyel-amerikai OGLE (Optical Gravitational Lensing Experiment) projekt Új-Zélandon, ill. Chilében lévő távcsöveivel mérték ki, míg a szintén Chilében lévő VLT (Very Large Telescope) rendszerrel nagy szögfelbontású felvételeket készítettek a területről.

A gravitációs mikrolencse-hatás egy bolygóval rendelkező előtércsillag esetén.

Bennett és kollégái az Amerikai Csillagászati Egyesület St. Louis-i ülésén jelentették be eredményeiket június 2-án. A részletes elemzéseket összefoglaló szakcikk az Astrophysical Journal c. folyóiratban fog megjelenni.

A mostani felfedezés azt bizonyítja, hogy a nagyon kis tömegű csillagok körül is létezhetnek Föld-típusú bolygók, s hogy a gravitációs mikrolencse-hatás kimutatása lehet az egyik megfelelő módszer ezek detektálásához.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Bolondok napjának eredete

A bolondság és tréfálkozás napja április elseje. A bolondok napján sok minden megengedhető, és nem illik megsértődni a jól kitervelt és izléses tréfákon. A jó poénok feldobják az embereket, de mint minden mást, ezt sem szabad túlzásba vinni. S ha már bolondozás, nézzük meg, hogy honnan eredeztethető ez a nem hétköznapi ünnep.

Az ókori Alexandria

Nagy Sándor alapította I. e. 331-ben, és önmagáról nevezte el. A hódító hasonló módon elkeresztelt új városai közül az egyiptomi vált a leghíresebbé és legnagyobbá, mely az ókori tudományok székhelyévé vált. Évszázadokon át az ókor egyik legpompásabb, legnagyobb városa volt (méret tekintetében csak Róma előzte meg). Itt volt megtalálható az ókor 7 csodájának egyike a Világítótorony.

Árpád-házi Szent Erzsébet élete

Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.