Cikkek » Matyóföld bemutatkozik

Matyóföld bemutatkozik Dátum: 2022. május 20. 00:10:02
Forrás : Wikipedia

A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.

Mezőkövesd Mátyás királytól kapott mezővárosi rangot és 1472-ben, Szent László napján a király járt is a városban, ezért sokan úgy tartják, a Mátyást szerető matyók a király nevének becézett alakjából kapták nevüket.

Néprajzkutatók, köztük Herkely Károly szerint azonban inkább gúnynévről lehet szó, amellyel eredetileg a környék református lakóitól vallási-kulturális értelemben elkülönülő katolikus mezőkövesdieket illették, de később ez a csúfolódó jelentésárnyalat feledésbe merült.



Mezőkövesd története
Mezőkövesd észak-magyarországi kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolctól 50 km-re, Egertől 15 km-re található.

A terület már a népvándorlás korában lakott volt. Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A XIV. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A XV. században már mezővárosként említik.

A hímzett Matyó rózsa
A hímzett Matyó rózsa


1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. 1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.

1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbéresétől, a magyar koronától. 1849. február 28-án a kápolnai csatában vereséget szenvedett honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal.

Legifotó Mezőkövesdről
Legifotó Mezőkövesdről


A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint csaknem 21 000 lakosa volt.

Napjaink Mezőkövesdje őrzi népi hagyományait „Matyóföld fővárosa”-ként, ugyanakkor iskoláival, sportlétesítményeivel és más intézményeivel megfelel a XXI. század városaival szemben támasztott követelményeknek is.

A matyó népművészet
A Matyóföld főleg népviseletéről és hímzéseiről ismert. A matyó hímzések az 1896-os Millenniumi Kiállításon tettek szert országos hírnévre. A szegény paraszti életmód és a cifra ruházkodás kontrasztját fejezte ki a közmondás: "Hadd korogjon, csak ragyogjon!"

Matyóföld térképe
Matyóföld térképe


A női test alakját kiemelő matyó népviseletet a XIX. század végén szívesen öltötték magukra az arisztokrata hölgyek is. Testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemzi. A férfi viselet jellegzetessége a nagyon bő ujj, gyakran széles hímzéssel, horgolt csipkével.

A matyó hímzésre legjellemzőbb a "Matyó rózsa". A leghíresebb "íróasszony" Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőverenyt rendeznek.
A matyók bútoraikat is festették jellegzetes díszítőelemeikkel.

Zsóry-fürdő
Olaj helyett gyógyvíz: 1938-ban, amikor egész Magyarországot „elkapta a kőolaj láza”, szerte az Alföldön tárták föl a kőolajlelőhelyeket. A Bükkalján szintén keresték, többek közt Mezőkövesd környékén is.

A Zsóry-fürdő
A Zsóry-fürdő


Mikor lefúrtak, meglepetésre nem kőolajat, hanem gyógyvizet találtak. A vizet Zsóry Lajos országgyűlési képviselő területén tárták föl, innen kapta a nevét.

1983-ban nyilvánították gyógyfürdővé, mely az utóbbi években jelentős felújításon és fejlesztésen esett át. Főleg szulfidionban és kénhidrogénben gazdag, jellegzetes büdös szaga már messziről felismerhető. Jelentős a felhajtóereje is. Szívbetegeknek ajánlott.

A fürdő nagyon jól megközelíthető, a 3-as út mentén fekszik, de az M3-as autópályáról is könnyen elérhető.

Mezőgazdasági Gépmúzeum Mezőkövesden
Mezőgazdasági Gépmúzeum Mezőkövesden


Nevezetességei
- Matyó Múzeum
- Városi Galéria
- Szent László templom (Takács István freskói)
- Zsóry-fürdő
- Matyó tájházak, jellegzetes XIX. századi vidéki utcácskák
- Mezőgazdasági Gépmúzeum

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók


A berlini falról

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.


Grúziáról bővebben

Grúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.


Pálmák

A pálmavirágúak (Arecales, Palmales, Palmae) az egyszikűek osztályának (Liliopsida) egyik rendje, aminek egyetlen családja a pálmafélék (Arecaceae). Korábbi rendszerekben vagy hasonlóan önálló rendnek tekintették (pl. Urania Pflanzenwelt), vagy a torzsavirágzatúak rendjének (Spadiciflorae) egyik családjaként (Arecaceae, Palmaceae) szerepelt.


Kapcsolódó doksik