|
Dátum: 2024. április 14.00:10:02. Forrás : Wikipedia |
A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.
Mezőkövesd Mátyás királytól kapott mezővárosi rangot és 1472-ben, Szent László napján a király járt is a városban, ezért sokan úgy tartják, a Mátyást szerető matyók a király nevének becézett alakjából kapták nevüket.
Néprajzkutatók, köztük Herkely Károly szerint azonban inkább gúnynévről lehet szó, amellyel eredetileg a környék református lakóitól vallási-kulturális értelemben elkülönülő katolikus mezőkövesdieket illették, de később ez a csúfolódó jelentésárnyalat feledésbe merült.
Mezőkövesd története
Mezőkövesd észak-magyarországi kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolctól 50 km-re, Egertől 15 km-re található.
A terület már a népvándorlás korában lakott volt. Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A XIV. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A XV. században már mezővárosként említik.
A hímzett Matyó rózsa
1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. 1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.
1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbéresétől, a magyar koronától. 1849. február 28-án a kápolnai csatában vereséget szenvedett honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal.
Legifotó Mezőkövesdről
A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint csaknem 21 000 lakosa volt.
Napjaink Mezőkövesdje őrzi népi hagyományait „Matyóföld fővárosa”-ként, ugyanakkor iskoláival, sportlétesítményeivel és más intézményeivel megfelel a XXI. század városaival szemben támasztott követelményeknek is.
A matyó népművészet
A Matyóföld főleg népviseletéről és hímzéseiről ismert. A matyó hímzések az 1896-os Millenniumi Kiállításon tettek szert országos hírnévre. A szegény paraszti életmód és a cifra ruházkodás kontrasztját fejezte ki a közmondás: "Hadd korogjon, csak ragyogjon!"
Matyóföld térképe
A női test alakját kiemelő matyó népviseletet a XIX. század végén szívesen öltötték magukra az arisztokrata hölgyek is. Testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemzi. A férfi viselet jellegzetessége a nagyon bő ujj, gyakran széles hímzéssel, horgolt csipkével.
A matyó hímzésre legjellemzőbb a "Matyó rózsa". A leghíresebb "íróasszony" Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőverenyt rendeznek.
A matyók bútoraikat is festették jellegzetes díszítőelemeikkel.
Zsóry-fürdő
Olaj helyett gyógyvíz: 1938-ban, amikor egész Magyarországot „elkapta a kőolaj láza”, szerte az Alföldön tárták föl a kőolajlelőhelyeket. A Bükkalján szintén keresték, többek közt Mezőkövesd környékén is.
A Zsóry-fürdő
Mikor lefúrtak, meglepetésre nem kőolajat, hanem gyógyvizet találtak. A vizet Zsóry Lajos országgyűlési képviselő területén tárták föl, innen kapta a nevét.
1983-ban nyilvánították gyógyfürdővé, mely az utóbbi években jelentős felújításon és fejlesztésen esett át. Főleg szulfidionban és kénhidrogénben gazdag, jellegzetes büdös szaga már messziről felismerhető. Jelentős a felhajtóereje is. Szívbetegeknek ajánlott.
A fürdő nagyon jól megközelíthető, a 3-as út mentén fekszik, de az M3-as autópályáról is könnyen elérhető.
Mezőgazdasági Gépmúzeum Mezőkövesden
Nevezetességei
- Matyó Múzeum
- Városi Galéria
- Szent László templom (Takács István freskói)
- Zsóry-fürdő
- Matyó tájházak, jellegzetes XIX. századi vidéki utcácskák
- Mezőgazdasági Gépmúzeum
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Téli madáretetési tanácsok
Elindult a téli madáretetési szezon! A madáretetés a legtöbb fajt érintő, majdnem hat hónapon át tartó, éppen ezért az egyik legösszetettebb madárvédelmi munka, aminek évszázados hagyományai vannak Magyarországon. Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad.
Az acélról átlagembereknekAz acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén. Emellett olyan vasalapú ötvözet is, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (pl. kovácsolni). Ötvözőként nemcsak a szén jelenhet meg, hanem más elemek is, például szilárdság növelése (egyben a képlékenység csökkentése) érdekében.
Az aradi vértanúkra emlékezünkAradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. A tábornokok a világosi fegyverletétel után kerültek orosz fogságba, akik – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták az osztrákoknak.
Kapcsolódó doksik- Kovács Katalin - A szuburbanizációs folyamatok a fővárosban és a budapesti agglomerációban / 2009, 2 oldal
- Mihálszky Gábor - Városi vasúti-közúti szintbeni kereszteződések kialakításának lehetséges megoldásai, a kialakítást befolyásoló tényezők / 2003, 8 oldal
- Házi disznóságok, vágás és húsfeldolgozás falun és városon / 2018, 32 oldal
- Takács Péter - A közösségi közlekedés helye és szerepe Európa városaiban / 2019, 16 oldal
- Varga E. Árpád - Városodás, vándorlás, nemzetiség / 1994, 32 oldal
Nóra
Szereplők: - Torvald Helmer – ügyvéd - Nóra – a felesége - Helmer három gyermeke - Rank doktor – a család barátja - Lindéné – Nóra barátnője - Krogstas – ügyvéd - Annae Marie – dajka Helmeréknél - Helén – szobalány Helmeréknél - Hordár Az olvasó először Nórával, s a család anyagi helyzetével ismerkedik. Nóra boldogan tér...
Immanuel Kant - A tiszta ész kritikájaImmanuel Kant (1724-1804) német filozófus, a klasszikus német filozófia első kiemelkedő képviselője volt. Két korszakot különböztetünk meg filozófiai fejlődése során: a kritika előtti és a kritikai kor-szakot. Kritika előtti műveiben foglalkozik a természettudomány és a természetfilozófia kérdéseivel. Ezek a művek a természeten belüli fejlődés kérdését vetették fel...
Csehov - Fájdalom című novellájának elemzéseCsehov a rövid, tömör, csattanós műveivel új változatát teremtette meg a novelláknak. A novella, ami most elemzésre kerül, egy tipikus példája a csehovi novelláknak. Csak néhány oldalas írásban emberi sorsok, jellemek bemutatása és az orosz társadalom rajza is elfér. A műben a realizmus jellemzői találhatók, vagyis a mű a közvetlen valóság élményét kelti, a fülledt orosz...
V. Ferdinánd 1793. április 19-én látta meg a napvilágot Mária Terézia Karolina nápoly-szicíliai királyi hercegnő, és I. Ferenc osztrák császár, magyar és cseh király fiaként. V. Ferdinánd gyenge egészségű és idegzetű uralkodó volt, akit az udvari politika a magyarokkal szembeni engedékenysége miatt félre is állított. Osztrák főherceg, a Habsburg-Lotharingiai ház
