A napfény okozza az iker kisbolygókat

Dátum: 2008. július 11. 00:00:00.
Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület

Egy új modell szerint a napfény által felpörgetett laza szerkezetű kisbolygókból kiszakadhat egy kísérőhöz szükséges anyagmennyiség, ami magyarázatot adhat a kisméretű kettős aszteroidák gyakoriságára. A Naprendszerben nagyon sok kisbolygó nem magányosan rója pályáját, hanem kisebb-nagyobb kísérője társaságában. Becslések szerint a Földet megközelítő, illetve a fő kisbolygóövben keringő, 10 km-nél kisebb átmérőjű aszteroidák 15 százaléka ebbe a kategóriába tartozik.

Régóta megoldatlan kérdés, hogyan is jöttek létre ezek a kisméretű kettős kisbolygók. A kutatók többsége egyetért abban, hogy nem a Naprendszer keletkezése körüli időkből származnak, azaz kell léteznie valamilyen mechanizmusnak, ami elősegíti kialakulásukat. Kézenfekvő lenne az az elképzelés, hogy a kettősök ütközések és/vagy nagybolygók szoros megközelítése során keletkeztek, ez a modell azonban nem tudja megmagyarázni magas számarányukat.

Az Ida kisbolygó és a kép jobb szélén látható kicsiny kísérője, a Dactyl. [Galileo Project, JPL, NASA]

Újabb kutatások szerint a Nap sugárzása jelentősen befolyásolhatja a kisbolygók forgási sebességét, felgyorsíthatja, de akár le is lassíthatja azokat. A hatást az elméletet kidolgozó kutatók nevének (Yarkovsky, O'Keefe, Radzievskii, Paddack) kezdőbetűi alapján YORP-effektusnak is nevezik, s lényege a kis égitestek keringését és forgását egyaránt befolyásolni képes fénynyomási impulzus-effektus. A kis égitestek ugyanis a Naptól kapott hőt időkéséssel sugározzák vissza (a "délutáni" oldalon), ami piciny, de hosszú időn át felgyülemlő hatással van a test mozgására. Derek Richardson (University of Maryland) és két munkatársa most számítógépes modellezés alapján azt találta, hogy a termális hatásokra felpörgő kisbolygók egyenlítői területeiről kiszakadhat az égitestek anyagának jelentős része. A leváló törmelék darabjai az egymással történő ütközések következtében egy kísérővé állhatnak össze, azaz létrejöhet egy szoros kettős aszteroida.

A kisbolygó alakjának változása a tömegvesztés során. A felső sorban a kiindulási alak elnyúlt, míg a középső sorban gömbszimmetrikus. A fázisok között eltelt idő körülbelül 1000 rotációs periódus. Az alsó sorban a kisbolygó felszínén található anyagrészek leszakadása (narancssárga gömböcskék), illetve a folyamat során felszínre kerülő belső részek (fehér gömböcskék) figyelhetők meg. [Walsh és tsai]

A kutatócsoport modelljeiben a kisbolygók tulajdonképpen a gravitáció által összetartott törmelékhalmok ("kozmikus kőrakások"), melyekből a forgási sebesség növekedése esetén könnyen kiszakadhatnak apróbb darabok. A csoport egyik tagja, Kevin Walsh szerint a futtatási eredmények tökéletesen visszaadják a tesztként használt 1999 KW4 katalógusjelű kettős kisbolygó esetében észlelteket, melyről a 305 méteres arecibo-i rádióteleszkóppal készültek nagyon jó minőségű felvételek. A modell és a megfigyelések közötti kitűnő egyezés a trió harmadik tagja, Patrick Michel szerint ugyanakkor azt is jelenti, hogy a kettős kisbolygók elsősorban kisebb anyagcsomók összeállása révén keletkeztek, s ezen objektumok valójában igen porózusak, mint ezt korábban is sejtették.

A kettős aszteroida kialakulásának szimulációja. A modellben a kisbolygó középpontjában nagy részecskék (szürke gömbök) találhatók. Ez a mag az égitest teljes tömegének körülbelül 30 százalékát teszi ki. A kisbolygó külső részei kisebb darabokból (fehér gömböcskék) állnak. A leszakadó külső részekből állhat össze a kísérő. [Walsh és tsai]

Ez utóbbi ténynek fontos szerepe lehet a Földet esetleg túlságosan megközelítő kettős kisbolygók elleni védekezési stratégia kialakításában is, hiszen az esetleges eltérítéshez szükséges energia nyilván nagyban függ az aszteroida belső szerkezetétől. Kettős kisbolygók becsapódásának nyomai szerte a Földön, de a Naprendszer más égitestjein is megtalálhatók, azt sugallva, hogy ezek az események a múltban gyakoriak voltak.

A kanadai Quebec tartományban található Clearwater-tó kráterpárja egy körülbelül 290 millió évvel ezelőtt becsapódott kettős aszteroida nyoma. A nagyobbik kráter átmérője 32, a kisebbiké pedig 22 km. [NASA/LPI]

A kisbolygóról leszakadó részek miatt felszínre kerülő belső anyag is érdekes vizsgálatok tárgya lehet, hiszen ez már a Naprendszer keletkezési idejéből származik, hasonlóan a Deep Impact űrszonda lövedékével megbombázott Tempel 1-üstökös belsejéből kilökődött anyaghoz. Ilyen, egy kettős aszteroida főkomponenséről származó minta Földre juttatását célzó küldetés során azonban az új eredmények alapján nem kellene lefúrni a kisbolygó belsejébe, csak összegyűjteni a pólusok körül felszínre került anyagot. Michel szerint ezt célozza az ESA és a japán JAXA űrügynökség közös, egyelőre még tervezési fázisban lévő Marco Polo missziója.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Szilveszter és Újév ünnepe

Szilveszter és Újév ünnepének bemutatásával kívánunk miden kedves látogatónknak sikerekben gazdag boldog új esztendőt! Szilveszter a polgári év befejező, január 1-je pedig a következő év kezdőnapja. Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, gyakorlatilag az újév vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni.

A kommunista szombat

Ez egy rövid történet. A hír is kurta: 1919. április 12-ére (történetesen egy szombati napra) virradó éjszaka Moszkvában, a Kazanyi pályaudvar rendező pályaudvarán 15 vasúti munkás 10 óra munkával megjavított 3 gőzmozdonyt. Moszkvában a 9 nagy pályaudvar az irányról van elnevezve, ezért van Jaroszlavi, Rigai, Rjazanyi, Kijevi, Kurszki, stb. pályaudvar is.

Az Óriáspanda

Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.