Hatalmas folyók a Marson

Dátum: 2008. július 21. 00:00:00.
Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület

A Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda mérésein alapuló legújabb eredmények megerősítik, hogy a vörös bolygó felszínén korábban óriási tavak, folyók, és egyéb vizes területek voltak. A Nature július 17-i számában John F. Mustard (Brown University) és munkatársai arról számolnak be, hogy a Mars ősi fennsíkjain agyagos volt a talaj, ami csak víz jelenlétében alakulhatott ki.

A későbbi száraz időszakban a vulkanikus tevékenység az agyagos rétegeket eltemette ugyan, de a még későbbi becsapódások kráterei ezernyi helyen újra a felszínre hozták ezeket. A tanulmány alapjául szolgáló adatokat főként az MRO spektrométere (CRISM), valamint egyéb műszerei szolgáltatták.

Scott Murchie, a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának kutatója szerint az eredményekben az a meglepő, hogy mennyire hosszan tartó volt a vizes időszak, valamint hogy mennyire változatosak voltak a vizes területek a Marson.

Az agyagszerű ásványok (filloszilikátok) a víz és kőzet korai, a 4,6-3,8 milliárd évvel ezelőtti időszakban történt kölcsönhatásáról árulkodnak. Ebben az időben a Föld, a Hold és a Mars üstökösök és aszteroidák heves bombázásának volt kitéve. Az ilyen korú kőzeteket a Földön a tektonikus mozgások már régen elpusztították; a Holdon ugyan még megtalálhatók, de ott sosem léptek érintkezésbe vízzel.

A Mars ősi kérgében található ásványok vizes közegek tömkelegéről árulkodnak. A legtöbb helyen a kőzetet kis mértékben változtatta meg a folyékony víz, de több helyen van olyan mértékű elváltozás, amihez nagy mennyiségű vízre volt szükség. Ezen jelek alapján tucatnyi leszállóhelyet lehet kijelölni a későbbi missziók számára, ahol érdemes lehet valamilyen életforma után kutatni.

A Jezero-kráterbe nyíló deltatorkolat képe.

Egy másik kutatás - amelyet a Nature Geosciences június 2-i számában publikáltak - arról számol be, hogy vizes körülmények a Marson hosszú ideig jelen voltak. Az agyag kialakulása utáni időszakban egy folyó csatornarendszere mosta ki a talajt, és hordta abba a deltába, ahol egy krátertóba torkollott. "A tó fenekén található lerakódások eloszlásából arra következtetünk, hogy az állóvíznek évezredekig léteznie kellett" - mondta Bethany Ehlmann, aki a Jezero-krátert tanulmányozó csapat vezetője. "Az agyagos talaj nagyon jól elzárja és megőrzi a szerves anyagokat, ezért ha valaha létezett élet ebben a régióban, akkor az erre utaló jelek a deltában jó eséllyel megtalálhatóak lesznek."

Így nézne ki a Mars a terraformálása után

A CRISM felbontása jobb, mint bármely korábban Marshoz küldött műszeré, és képes a filloszilikát anyagok típusainak, összetételeinek megkülönböztetésére. A CRISM és az MRO képfeldolgozó egységétől kapott adatokat együttesen elemezve a csoport három fő típust különböztetett meg: alumínium-filloszilikátokat, hidratált szilikátokat és a legelterjedtebb vas/magnézium-filloszilikátokat. Az ásványok különbözősége arra utal, hogy különböző folyamatok, vagy más-más körülmények hozták létre őket.

Az eredményeket felhasználva a csapat egy listát állít össze azokról a helyekről, ahol a későbbi küldetések során szerves vegyületek és egyéb életjelek után kutathatnak majd.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az 1956-os forradalom története I.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

Péntek 13 - Miért szerencsétlen?

A történet Kr.u. 1112 körül kezdődik. A francia Hugues de Payens márki és 8 másik francia lovag megalapítja Krisztus Szegény Lovagjainak rendjét. És hogy miért szegények, ha egyszer nemesek? A rend minden tagja köteles teljes vagyonát a rend és a keresztény egyház számára felajánlani, és a korábbi világi élvezetekről lemondani.

A Karácsonyfa története

A karácsonyfa eredetét Bálint Sándor népmondájában így írja le: Amikor Jézus Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült üldözőitől.