Fejlesztések a Pannon régióban

Dátum: 2008. augusztus 14. 00:00:00.
Forrás : Pannon Egyetem

A kormány legutóbbi ülésén döntött arról, hogy a Pannon Egyetem 4,288 milliárd forint vissza nem térítendő fejlesztési támogatásban részesülhet a TIOP 1.3.1 pályázat segítségével. A projektről és annak régiós hatásairól tartottak sajtótájékoztatót az egyetem veszprémi székhelyén augusztus 13-án.

A szakterületi és regionális kapcsolatokat is erősíti a projekt, a Pannon Egyetem intenzív együttműködés folytat az iparral és ez ösztönzőleg hat a régióra is, mondta Pál Béla, aki országgyűlési képviselőként és a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnökeként egyaránt nagy szerepet vállalt a pályázat sikerében. A résztvevők köréből és számából is következik, hogy a széleskörű összefogásra van szükség a megvalósításhoz. Rédey Ákos, a Pannon Egyetem rektora is ezt erősítette, hiszen az intézmény nevéből alkotott mozaikszó a partnerség és együttműködés kulcsszavakkal is helyettesíthető. Köszönetet mondott a város, a megye és a régió, valamint a gazdasági szereplők támogatásáért, hiszen mindezek nélkül nem lehetett volna sikeres a pályázat. A megvalósuló fejlesztések az életminőség javításához járulnak hozzá, gazdaságélénkítő szereppel bírnak. Réti Tamás, az intézmény stratégiai igazgatója is mérföldkőként hangsúlyozta a pályázat eredményét, mely elvárásokat támaszt és példaszerű összefogást tesz szükségessé. Az ÁNTSZ, a megyei kórház és külső partnerek fognak össze, hogy a határokon is túlmutató tudományos eredmények születhessenek a tudásközpontokban.

A TIOP 1.3.1/07 pályázat részleteit Orosz György kommunikációs és informatikai igazgató ismertette. Elmondta, hogy a második fordulóba jutott intézménynek hat hónap áll rendelkezésre az engedélyező dokumentáció elkészítésére. Az operatív program céljainak eléréséhez nagyban hozzájárult a Veszprém város és a megyei önkormányzat döntése, mely szerint az egykori gyermekkórház épületcsoportját a Pannon Egyetem használatába adja 99 évre, ezáltal itt megvalósulhat a Regionális Tudásközpont. Az Oktató és Kutatóközpontban megtalálhatók lesznek az intézmény fő kutatási területei a folyamatmérnöki, hulladékhasznosítási, elektrokémiai tudományos munkától kezdve a mechatronikai rendszereket támogató, járműelektronikai laborokig. A Technológiai Kísérleti központ az ÖKOPOLISZ projekt alapkutatásait támogatja, míg az I épületi Kutató Fejlesztő Központ a Műszaki Informatikai Kar egészségügyi, biztonságtechnikai, bio-nanotechnológiai kutatási infrastruktúráját fejleszti majd. Emellett Veszprémben a Hallgatói Önkormányzattal közösen kialakítanak egy Hallgatói Szolgáltató Központot a nagy nyugat-európai, amerikai egyetemek mintájára.

Székesfehérváron a város vezetőinek jóvoltából ingatlanterülethez jutott az intézmény az Alba Innovációs Parkban, ahol oktatási és kutatási komplexum létesül majd a pénzből. Keszthelyen bioinnovációs központ létesülhet, valamint a nemzeti lovasprogramhoz kapcsolódva lovardát alakítanak ki. Az infrastrukturális fejlesztések tehát három karon (Georgikon, Mérnöki, Műszaki Informatikai), három városban mintegy 3,906 milliárd forintból valósulnak meg 2009. január 1. és 2010. december 31. között. A támogatás másik részét informatikai fejlesztésekre fordítják majd, amely az üzemeltetés mellett az oktatástechnika területét is érinti. A Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszán is közel százmillió forintból fejlesztik tovább informatikai rendszerüket, teljesen kiépül a vezeték nélküli kommunikációs infrastruktúra.

A pályázat sikerét üdvözölte a sajtótájékoztatón Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke, Debreczenyi János, a város polgármestere, valamint Katanics Sándor képviselő az országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának tagjaként. A jövő a tudásbázisú gazdaságé, egy újabb lépést tettek együttesen azért, hogy kialakuljon és fejlődjön a régió kutatás-fejlesztési, innovációs központja a Pannon Egyetem tudásbázisára építve.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Burgenland (Őrvidék) bemutatkozik

Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék és Lajtabánság elnevezés, horvátul Gradišće, szlovénül Gradiščansko, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. Székhelye Kismarton. Bár egykor a Magyar Királysághoz tartozott, mégsincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajzi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot.

A horvátok eredete

Érdekes módon (és ez a magyar történettudomány magyarcentrikusságát mutatja), mi magyarok ahhoz képest, hogy a horvátokkal 800 éves perszonálunió kötött minket össze, nagyon keveset foglalkozunk a történelmükkel. Pedig a horvát történelem viszonylag mentes a tudománytalan sallangoktól, legalábbis közép európai mércével mérve.