Harc a hallgatókért

Dátum: 2008. augusztus 25. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Száll egy pofon a szélben, csak még nem tudom mikor csattan - mondta idén márciusban, a jelentkezési statisztikák ismerete előtt Kuna Tibor, a Young & Partners vezető tanácsadója. Az EduPress-nek most úgy fogalmazott, az első pofon elcsattant, és megbukott az első intézmény: A Budapesti Gazdasági Főiskola salgótarjáni területi intézete.

2006-ban a Felsőoktatás Nyilvánossága Konferencián Kuna Tibor, a felsőoktatási kommunikáció szakértője egy nagy vihart kavart előadásában vázolta, hogy az új jogszabályi környezet miatt a felsőoktatási intézmények lépéskényszerbe kerültek, és azonnal hozzá kell kezdeniük egy pr-alapú kommunikációs stratégia kialakításához. Azt jósolta, ha ezt nem teszik, akkor a nagyon közeli jövőben intézmények megszűnése, elhalálozása következik be. Úgy véli, most már a felsőoktatásban sem elég jónak lenni, annak is kell látszani, különben a jelentkezők másik intézményt választanak. Ezen pedig sok múlik, hiszen ha nincs hallgató, az egyetem nem kap pénzt, ha pedig nem érkezik az állami támogatás, meg is szűnhet, vagy integrálódhat.
"Az látható volt, hogy néhány intézmény meghallotta a vészharangok hangját és kommunikáció- és marketingfejlesztéssel sikerült a jelentkezők számát szinten tartani, esetlegesen növelni. Azonban sok főiskola, egyetem ölbe tett kézzel várta a semmittevés következményét. Ma ott tartunk, hogy térdre esett az első áldozat. A Budapesti Gazdasági Főiskola salgótarjáni területi intézetében nincs elég hallgató, úgy indulhat csak újabb évfolyam, hogy a megyei és a városi önkormányzat összesen 43 millió forintot ad az intézmény számára. Ez egyértelműen a bukást jelenti" - mondta el Kuna, aki szerint még több kisebb intézet, vagy főiskola következhet a sorban. A szakember adatokkal alátámasztotta, az intézmény legutóbb 411 főben határozta meg kapacitás számát, de csak 166-an jelentkeztek, akik közül összesen 62 fő nyert felvételt, és ezen a pótfelvételi sem fog sokat módosítani. 2001-ben még 643 jelentkezőből 322-őt vettek fel, ez a szám az évek során fokozatosan csökkent.

"A támogatás kapcsán az intézmény megmentéséről, példaértékű cselekedetről beszélnek, holott erről szó sincs" - fogalmazott. "Az önkormányzatoknak nem dolga fenntartani egy állami intézményt. Ha az önmagában nem képes odavonzzani a hallgatókat, akkor nincs létjogosultsága. Két dolgot tehet: vagy fejleszti a termékét, vagyis módosít a képzési kínálatán, vagy változtat a kommunikáción, >>eladja magát<<. Itt egyiket sem választották, így az önkormányzatok pénze segíti majd a további vergődést. Ettől még több hallgató jövőre sem fog odamenni" - hangzott a jóslat. "Félreértés ne essék, nem az önkormányzatok a hibásak, ők szeretnék, ha maradna felsőoktatási intézmény a megyében, azonban a városi és megyei dotáció nem megoldás. Sajnálom az esetet, mert a salgótarjáni képzésnek volt híre, keresett és elfogadott volt, de erre alapozni ma már nem elég. A jogszabályi módosítások piaci körülmények közé terelték a felsőoktatást, és erre a salgótarjáni intézet nem reagált".
Arra a kérdésre, hogy vajon a jövőben mi várható a szakember elmondta, "láthatóan azok az intézmények, melyek talpraesett managmenttel vannak megáldva, felismerték a professzionális kommunikáció igényét, és tettek is érte. Sokan még mindig mozdulatlanok, a salgótarjánihoz hasonló esetek egyre sűrűbben fordulnak majd elő. Vannak azért pozitív példák, az egyik ilyen, hogy a versenyszférát megszégyenítő alaposságú pr tendert írt ki a Debreceni Egyetem, láthatóan abból a felismerésből, hogy a professzionális oktatást, professzionális kommunikációnak kell támogatnia".

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az 1956-os forradalom története I.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

Kárpátalja bemutatkozik

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.