A Fanni hagyományai valójában egy ifjú hajadon, Fanni naplója. A naplót egy ismeretlen férfi küldi el az Uránia szerkesztőségébe azokkal a levelekkel együtt, amelyeket Fanni a barátnőjének írt.
A lány története szomorú, hiszen édesanyja korán meghalt, s édesapja új asszonya nem törődik a lánnyal. Megtudjuk, hogy apja ridegen bánik leányával, s mostohája sem túl kedves hozzá. Csupán arra vélik alkalmasnak, hogy mindenkit kiszolgáljon, beleértve mostohatestvéreit is. A kedves lány azonban beteg lesz, szenvedéseit pedig némán tűri. Édesapja rájön, hogy vétett lánya ellen, s azzal próbálja bűnét jobbá tenni, hogy Fannit lelkiismeretesen ápolja betegágyán.
A bevezetés után olvashatjuk a „napi jegyzéseket, leveleket”. Fanni, ha egy kis nyugalomra vágyik, a kertben lévő veteményeskert lugasába menekül. Életében nagy változás történik, amikor megismerkedik a falu zsellérkunyhójába költöző asszonnyal, s két kedves gyermekével. Az asszony elmeséli, hogy valójában nemesi származású, s fiatalon lett egy báró felesége, azonban a báró meghalt, s ő nem tudta a hitelezőket kifizetni, így mindenét el kellett adnia. Így történt, hogy szegény sorsra jutott. Fanni mindenben próbálja segíteni az asszonyt, családja azonban nem nézi jó szemmel, hogy egy nem megfelelő rangú emberrel barátkozik.
Fanni egyre jobban vágyik a szeretetre, a megértésre, a kedvességre, amit családjától sohasem kap meg. Barátnője, az elszegényedett asszony beszél neki először a szerelemről, s bíztatja, hogy járjon társaságba, ne ítélje magát magányosságra.
A lány családjával együtt lesz hivatalos a szomszédságban lévő nemesi kúriába. A család készülődésének segítése Fanni minden idejét lefoglalja, így magára alig jut ideje – csak egy egyszerű kis ruhácskát talál, amiben elmehet a rendezvényre.
Megismerkedik T. Józseffel, majd hamarosan egymásba szeretnek. Az ifjú gyakori vendég lesz Fanniék házában, így néhány boldog hetet tölthetnek együtt. Később a szomszéd leány, akit Teréznek hívnak, ismét összehozza a korábbi társaságot, így a két szerelmes újra együtt lehet, de boldogságuk nem felhőtlen, mivel pletykálni kezdenek róluk. Fanni édesapja felháborodik, hogy mit képzel lánya – ingyenélővel szűri össze a levet, amikor szerinte csak a pénz és a föld számít. Teréz nagy nehezen eléri, hogy Fanni még egy hetet velük tölthessen, azonban a boldogságnak hamarosan vége szakad.
Később megérkezik gróf É-né, aki összebarátkozik Fannival. A lány elmeséli neki barátnője sorsát, vagyis, hogy nemesi származású, de mégis nyomorban kénytelen élni. Kiderül, hogy a két asszony ismeri egymást, ezért É-né azonnal kocsit küld a bárónéért és gyermekeikért. Fanni ezzel jót tesz barátnőjével, de azon az áron, hogy ismét magányos lesz.
Még egy utolsó összejövetelre elmegy, ahol azonban rádöbben, hogy hírbe hozták ifjú szerelmével, ezért mindenki eltávolodott tőle. El kell viselnie azt is, hogy mostohaanyja kegyetlenkedik vele, s szemrehányásait is el kell viselnie. A sorozatos megrázkódtatások következtében Fanni egyre betegebb lesz, s csendesen hal bele a bánatba.
Írásait, leveleit lepecsételve küldi el szerelmének, aki miatt oly sokat szenvedett, s akivel a boldogságot csak a másvilágon találhatja meg.
Kapcsolódó olvasnivalók
Az Antarktisz
Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).
A guargumiról
Cikkünk célja a guargumi bemutatása, amely évekkel ezelőtt a dioxin- és pentaklórfenol-szennyezés miatt került az európai országok figyelmének középpontjába. A guargumi (más néven guarenyv, guargyanta vagy guarmézga) a pillangósvirágúak családjába tartozó guarbab (Cyamopsis tetragonoloba) magjának endospermiumában található mézga.
Államalapításunk ünnepe
Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Ady Endre versciklusainak elemzése
A nyugat jelentősége
Az 1867-es kiegyezés után a nagyipar fejlődése, a polgárosodás jelentősen átalakította hazánkat. Kiépült az úthálózat, korszerű gyárak jöttek létre. A Duna-parti városok pest, Buda, Óbuda 1873-ban Budapestté egyesült. Felépült az országház, a halászbástya és sok más közintézmény.
1896-ban Budapesten elsőként indult meg a földalatti vasút...
Hazaszeretet a magyar irodalomban
A hazaszeretet minden nemzet számára egy és ugyanazt jelenti, a szülőföldhöz való ragaszkodást. Ez főleg igaz a magyarságra, mert hazánk, fennmaradását a történelem folyamán sokszor fiai áldozatkészségének köszönhette.
A reneszánsszal jelent meg a magyar irodalomban a hazaszeretet. Ennek az érzésnek az első megfogalmazója Janus Pannonius (1434-1472), irodalmunk első képviselője...
Ady Endre A téli Magyarország, Petőfi Sándor A puszta télen, József Attila Holt vidék című versének összehasonlító elemzése
Ady Endre 1877-ben született, Petőfi Sándor 1823-ban, míg József Attila 1905-ben, tehát elmondhatjuk hogy időben József Attila és Ady Endre ismerhették egymást, azonban a verseik keletkezésekor Petőfi már nem élt, de adhatta verse az ihletet a másik két költőnek.
Minden vers alap és meghatározó motívuma illetve témája a tél, a magány, elhagyatottság. József Attila verse különbözik...
Évről-évre egyre jelentősebbé válik az internetes álláspiac, hiszen számos offline hirdetési forma szűnt meg az álláskereső portálok térnyerésével. A gördülékeny egymásra találásnak köszönhetően a munkahelyváltás könnyebb, mint valaha. Tudd meg, hogyan!
