|
Dátum: 2009. szeptember 28. 00:00:00. Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület |
A legnagyobb teljesítményű földi és űrteleszkópok segítségével egy 4 milliárd fényév távolságban lévő galaxishalmazban összeolvadás előtt álló galaxisok csoportjait detektálták. A galaxisok kialakulásának magyarázata az asztrofizika egyik legfontosabb problémája. A ma általánosan elfogadott vélekedés szerint a nagyobb galaxisok összeolvadás útján kisebbekből jönnek létre, mégpedig úgy, hogy a nagytömegű galaxisok életük során több ilyen eseményen is átesnek.
Nem világos azonban, hogy ez a növekedési folyamat a kozmológiai időskálán mikor tetőzött, azaz a galaxisok mikorra szedték össze tömegük legnagyobb részét.
![A 4 milliárd fényév távolságban lévő halmaz négy galaxiscsoportjának legfényesebb galaxisai. Mindegyik esetben jól megfigyelhetők a központi, legfényesebb, s vélhetőleg legnagyobb tömegű halmaztag körül csoportosuló kisebb galaxisok.<br />
[European Southern Observatory]](../_shared/content/articles/2008/09/08_osszeolvadas_elott_a/1galaxis.jpg)
A 4 milliárd fényév távolságban lévő halmaz négy galaxiscsoportjának legfényesebb galaxisai. Mindegyik esetben jól megfigyelhetők a központi, legfényesebb, s vélhetőleg legnagyobb tömegű halmaztag körül csoportosuló kisebb galaxisok.
[European Southern Observatory]
A kérdés megválaszolásához a galaxisok halmazainak tanulmányozásán keresztül vezethet az út. Sokak szerint a galaxishalmazok fényes csillagvárosainak tömege az utolsó néhány milliárd év során lényegében nem változott. Mást mond azonban a Kim-Vy Tran (University of Zürich) vezette kutatócsoport, akik szerint a halmazok nagy galaxisai akár tömegük felét is ebben az időszakban szerezhették.
![Az első és második csoport legfényesebb galaxisainak egyértelműen van gravitációsan kötött kísérőjük. A párokat a képen kereszt jelöli. [European Southern Observatory]](../_shared/content/articles/2008/09/08_osszeolvadas_elott_a/2galaxis.jpg)
Az első és második csoport legfényesebb galaxisainak egyértelműen van gravitációsan kötött kísérőjük. A párokat a képen kereszt jelöli. [European Southern Observatory]
A fenti megállapítást az ESO VLT (Very Large Telescope) távcsőegyüttesének műszereivel, illetve a Hubble űrteleszkóppal végzett megfigyelésekre alapozzák. A munka során a VLT FORS2 kamerájával és VIMOS spektrográfjával egy 4 milliárd fényév távolságban található galaxishalmaz 198 galaxisát vizsgálták, melyek a halmazon belül négy nagy csoportba rendeződtek. Mindegyik csoportban a legfényesebb galaxisok 100-1000 milliárd csillagot tartalmaznak, s ezzel a halmazokban előforduló legnagyobb tömegű galaxisok közé tartoznak.
![A harmadik csoport legfényesebb galaxisának kettős magja van, ahogyan ez a Hubble felvételén (inzert) jól látható. [Tran és mtsai]](../_shared/content/articles/2008/09/08_osszeolvadas_elott_a/3galaxis.jpg)
A harmadik csoport legfényesebb galaxisának kettős magja van, ahogyan ez a Hubble felvételén (inzert) jól látható. [Tran és mtsai]
Tran szerint a legmeglepőbb dolog az, hogy a négy közül három csoport esetében a legfényesebb galaxisnak egyértelműen van egy szintén fényes kísérője, s a pár "éppen" az összeolvadás fázisában van, így a felfedezés a hierarchikus képződés újabb, különleges bizonyítékát szolgáltathatja. A csoportok legfényesebb galaxisai elhelyezhetők egyfajta idősorra, ami azt mutatja, hogy az elmúlt 5 milliárd év során hogyan növekedtek a kisebb kísérők elnyelésével egészen a legutóbbi időkig. Tran következtetése szerint ez az összeolvadási ciklus azonban valószínűleg már nem indukál újabb tömeges csillagkeletkezést, mivel a galaxisok legtöbb csillaga öreg, legalább 7 milliárd évvel ezelőtt jött létre.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A dinoszauruszok kipusztulásáról
Számítógépes szimulációk alapján a Baptistina kisbolygócsalád két tagja ütközhetett 160 millió évvel ezelőtt, s az egyik ütközési törmelék-aszteroida becsapódásának katasztrófális hatásai vezethettek 65 millió évvez ezelőtt a földtörténeti kréta-harmadidőszak határán a dinoszauruszok teljes kipusztulásához.
Nyerőgépes játékok evolúciója
A nyerőgépes játékok a szerencsejáték olyan egyszerűen játszható formáját jelentik, amely számos országban azonos alapelvekre épül, az 1800-as évektől kezdve szinte változatlan formában. Az angolul slot machine néven ismert gépek háromorsós változatai mind a mai napig használhatók.
Van egy második agyunk
Nem csupán az idegsejtjeinkkel gondolkozunk, hanem az agy úgynevezett csillagsejtjeivel is. A felfedezés új fényben világítja meg elménk működését -a mindennapi értelmi tevékenységektől a zseniális felfedezésekig-, és számos agyi betegség okainak mélyebb megértésében, ezáltal újabb és hatékonyabb kezelési módszerek létrehozásában is segíthet.
Kapcsolódó doksik
- Mi történik a Gutenberg galaxis után?
2001, 2 oldal
