Sorozatunk második részében az Európa legnagyobb madarai közé tartozó barátkeselyű és fakókeselyű, illetve egy furfangos dögkeselyű produkcióit mutatjuk be. A méltatlanul lenézett keselyűk fontos közszolgálati szerepet töltenek be a természetben a tetemek maradványainak eltakarításával. A járványvédelem tollas munkatársai kissé esetlenül, darabosan mozognak a gyors röptű vadászokhoz képest, azonban ostobának nem nevezhetők.
A solymász bemutató egyik legeredetibb alakja Rüdi, a rokon fajoknál lényegesen kisebb termetű dögkeselyű. A riedenburgi pályafutását Rüdiger néven kezdő madárról utóbb kiderült, hogy tojó, ezért átkeresztelték a nőiesebben csengő Rüdine, vagy röviden csak Rüdi névre. A produkció bevezetéseként a sárga arcú madár a műsorvezető mellett baktatott a füvön, és komoly képpel hallgatta a nézőknek szóló beszámolót arról, hogy a dögkeselyűk igen eszes jószágok, eszközhasználatra is képesek.
A magánszámhoz a keselyű kapott egy ínyencfalatnak számító tyúktojást. A tojás héja már elég szilárd ahhoz, hogy a csőrével ne tudja összeroppantani, vagy a karmával kilukasztani. Rüdi néhány alkalommal csőrébe fogva felemelte és földhöz csapta a tojást, ami sziklás terepen eredményes megoldás lehet, a puha füvön viszont nem érte el célját. A műsorvezető ekkor egy kisebb követ adott neki. A leleményes madár a követ a csőrébe fogva felemelte és ráejtette a tojásra. A célzás nem egyszerű dolog, elsőre elvétette, de a második és harmadik telitalálat hatására a tojás feltört.
A cikk ide kattintva folytatódik a Tappancsvilág oldalán.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.
Kapcsolódó doksik
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!