Sociology | Family sociology » Cseh-Szombathy László - A házasság minősége

Cseh-Szombathy László - A házasság minősége A XX. sz utolsó harmadában jelentősen megváltozott a heteroszexuális kapcsolatok jellege és működése. Elfogadott magatartássá vált a házasságon kívüli nemi élet; csökkent a házasságkötések gyakorisága; visszaesett a gyermekvállalások száma és aránya; a meggyengült a kapcsolatok stabilitása, a házasságok harmada, fele válással ér véget; a házasságon kívüli együttéléseket is hasonló instabilitás jellemzi. A fennálló vizsgálatok vizsgálatai bebizonyították, hogy a stabilitás nem garancia a sikerességet illetően, a házasságok nagy része nem elégíti ki azokat az elvárásokat, melyekkel a házastársak a párválasztáskor, házasságkötéskor vártak. A házastársak szubjektíve eltérően értékelik kapcsolatukat, más a férj képe, más a feleségé a házasságról; mindig két házasság van: egy a férjé és egy a feleségé. Motivációk a házasság létrejöttében: 1)A

partnerek egymás iránt érzett vonzódása, kötődése, azaz szerelme, hogy olyan közösséggé váljon, mely biztonságot, stabilitást ad, fennmarad jóban-rosszban; kölcsönös a vonzalom 2)a kölcsönösség sokszor nem áll fenn, az egyik fél szerelmes, a mási elfogadja a ragaszkodást, a kiszolgálást, az adódó előnyöket, és ezek számbavételével dönt a házasság mellett 3)mindkét fél racionális kalkuláció alapján megy bele a házasságba: járhat anyagi előnyökkel, megszabadulást ad a már terhessé váló szülői családtól, gyermek utáni vágy 4)sodródó, a házasságot igazán nem kívánó, belekényszerülő házasságok: pl. terhesség Érzelmi kapcsolat 1)Intrinsic, azaz bensőséges a kapcsolat a felek között, a partner iránti szeretet meghatározó 2)Devitalizált, azaz közömbösség, érdektelenség a társsal szemben 3)Konfliktusos, azaz a gyűlölet, ellenszenv uralja a viszonyt A társak közötti kommunikáció A sikeres

házassághoz nélkülözhetetlen, hogy a társak tudjanak egymással kommunikálni, kapcsolatukat a nyitottság jellemezze; a problémákról való beszélgetés, bevonás a megoldás keresésébe, a feszültségek levezetésébe. Fontos, hogy a közlést fogadó fél kész legyen a másik meghallgatására, az együttgondolkodásra, megértő közönség szerepét vállalja és együtt érző. Ennek ellentétje, hogy a fél közönyösen hallgatja végig a társát, a témát elhárítja. Ha sikeres a nyitottság megteremtése és fenntartása, a házasság mindkét fél számára a legfontosabb közösséggé válik. Konfliktusok a házasság elején Ezek alól egy házasság sem mentes. A kapcsolat korai szakaszában háromféle reagálást válthat ki: 1)a szőnyeg alá söprik a problémát, a feszültséget külső okokra vezetik vissza, bíznak abban, hogy a dolgok maguktól is rendeződnek. 2)kitörnek, becsapottnak érzik magukat 3)józan mérlegelés, konstruktív

megoldások keresése Az intrinsic házasságban a felek a kapcsolatot olyan értéknek tekintik, hogy fenntartása érdekében kompromisszumokra hajlandók. Ekkor nagy a jelentősége a folyamatos, nyitott kommunikációnak. A devitalizált házasságban a lényegtelen dolgokról folyó eszmecsere nem élezi ki az ellentéteket. Változás, ha valamelyikük külső kapcsolatai a másik számára fontossá válnak, megbolygatják az addigi közömbösséget => a közöny nem teljes, van még kötődés a társhoz, éles konfrontációban nyilvánul meg. Van, amikor a megoldáskeresés inkább az ellentétek kiélezését szolgálja, cél a másiknak minél fájóbb sérülés okozása. Ekkor a felek már kifelé igyekeznek a kapcsolatból A szakítás azonban hosszú ideig várat magára, mert a házasság előnyöket nyújt, a bizonytalanság helyett még a gyűlölt társ is jobb. Konfliktusok később A kapcsolat későbbi idejében fellépő konfliktusok okai a családi

életet befolyásoló külső körülmények megváltozásában rejlenek. Nem tartható fenn az addigi gyakorlat, jellemző ez a házasság hatalmi struktúrájában. Két típusa van: 1)mindkét félnek hasonló esélye van arra, hogy elképzelései érvényesüljenek a vitás kérdésekben, illetve kompromisszum szülessen. Ekkor is lehet konfliktus, de kezelésére van mód, mert mindkét félben hajlandóság van a kompromisszumra 2)a férj vagy a feleség akarata a meghatározó. Ha a házasság devitalizálódik, a viták nagy része nem kelt nagy érdeklődést, egyre több területen hallgatólagos megállapodás születik arról, hogy ki határoz. A kialakult rutint külső dolgok megzavarhatják, pl a társ nyugdíjba megy, pótcselekvésként irányít. Fontosak a gyermek illetve a gyermektelenség körüli konfliktusok (mikor legyen, hány legyen, mikor legyen). A megszületett gyerek miatt átrendeződnek dolgok, kevesebb idő a partnerre, aki emiatt vesztesnek érzi

magát. Ez lehet jogos, azonban a házasság ha bensőséges, akkor ez nem jelenthet gondot. Sok esetben sajnos a gyerek lehet bűnbakk, villámhárítóként szerepel egyéb okok miatti viszonyromlás esetén. Nemcsak a gyerek, pl a szülők személye is lehet konfliktus forrása. Egyik félben nagy a kötődés a szülői családhoz, tanácsért a fél hazajár, ezt a fél sérelmezi. A baráti kör is ellenkezést válthat ki a másik félben, mert a velük töltött idő hátráltat bizonyos családi funkciókat. Veszélyessé válhat a házasságra, ha a kapcsolat izolálódik, elzárkózik a külső kapcsolatoktól, melyek új benyomásokat, tapasztalatokat nyújthat. Érdekes kérdés a nyitott házasság kérdése. Egyesek szerint a házasságon kívüli nemi élet gazdagíthatja a társak személyiségét, új vonásokat visz a házaséletbe, csökkenti a posványosodás veszélyét. E tekintetben erősen megoszlanak a vélemények, fő kérdés, mennyire lehet kikerülni a

féltékenység veszélyét. Ritka eset, amikor a bensőséges házasság fennmarad az extramaritális kapcsolat mellett => vitális házasság. Szex a házasságban Nagy szerepet játszik a házasság minőségében azt, hogy mennyire elégedettek a szexuális élettel a felek. Vizsgálódások eredményei azt mutatják, hogy a házasságok jelentős részében az élmény elmarad az elvárásoktól, a hiányérzeteket kezdetben eltitkolják, később új partnerre tesznek szert. Csalódásos szex mellett ritka a jó minőségű házasság, azonban ez nem elég a sikeres házassághoz, de hosszú ideig fenntarthat rossz házasságot is. Deviancia A házasság a személyiség egyik legfontosabb alakítója, de a változás visszahat a családi élet minőségére. Ha az egyik fél szokások rabja lesz, ezt deviánsnak nevezzük, pl alkoholizmus, kábítószer fogyasztása. Ezek gyakran irányulnak a feszültségek oldására, melyeknek lehet oka maga a házasság. Ha ezek a

devianciák eluralkodnak, konfliktusok állandó forrásává válnak Világnézet, normabeli azonosság, különbség Vizsgálatok kérdése: mi a sikeres házasság titka: ha a felek személyisége, családi háttere, társadalmi státusza azonos vagy különböző? A többség az azonosság mellett voksol. Értékrendek és normák kategorizálása: 1)tradicionális: az örökölt, a szülőktől átvett követelményeket, előírásokat nem tekintik vita tárgyának, feltétel nélkül e szerint cselekszenek (lehet vallási, politikai indíttatású) 2)racionális: mindenkinek jogában áll a különböző területekre vonatkozó normák között válogatni, melyek sokszor nehezen egyeztethetők össze. 3)posztmodern: szkeptikusok a célok racionális kiválasztásában, kétlik, hogy a történések kimenetele előre látható, a jelen lehetőségeit felértékelik. A sikeresség szempontjából elsődleges mind a tradicionális, mind a racionális értékrend, a posztmodern

következménye viszont lehet az, hogy a felek nem kötnek házasságot, enélkül élnek együtt, készek a bármikori megszüntetésre. Anyagi alapok A minőségre hatással vannak az anyagi körülmények. A szegénység, a nélkülözés miatt a társak vádolhatják egymást, felelőst keresnek. A magas jövedelem inkább összetartó erő, de nem gátolja a válást, hisz az újrakezdéshez nagyobbak a lehetőségek