Legal knowledge | Constitutional law » BMF Jogi és államigazgatási ismeretek tételek, 2005

Jogi és államigazgatási ismeretek Alapfogalmak • • • • • • • jog nem akkor alakult ki, amikor az ember megjelenik, mint közösségi lény szabályok, normák már az ősközösségben is vannak, de a betartást nem veszik szigorúan őskor 2. időszakában, mikor a társadalom rétegződik, akkor alakul ki a jog ebben az időben már a jogok betartására is jobban odafigyelnek jog: állam által alkotott szabályrendszer, amely állami akaratot fejez ki, betartását az állam ki is kényszerítheti jogszabályok száma nagy, mert sok témát ölel át jogrendszer: adott állam jogszabályainak összessége Jogszabályi csoportok: (római jogból) • közjog • magánjog Közjog: • állami és állampolgári jogok és minden olyan jog, amely egyik oldalán az állam áll • közjog: közcél megvalósítására vonatkozó jogok • alá- és fölérendeltségi viszony • tipikus közjogok az államigazgatási jogok • felsőbb államigazgatási joggal

rendelkező utasíthatja a kevesebb joggal rendelkezőt Magánjog: • mellérendelt felek, nincs alá- és fölérendelt viszony (polgár – polgár) • magáncélok megvalósítására vonatkozó jogok • tulajdonviszony, munkaviszonnyal foglalkozó jogok Közjogon és magánjogon belül is jelennek meg külön területek. Jogágak • • • egymáshoz közelálló szabályok kerülnek egy csoportba nem hierarchikus szerkezetben általában egyenrangú csoportok Alkotmányjog: • picit kiemelkedik • állami szervezetrendszerek felépítése • jogszervek működése • állam szuverenitását megadó jogok • hatalom gyakorlását szabályozó jogok -1- Államigazgatási jog: • államigazgatási szervek jogállása, feladatköve, kapcsolatrendszere • államigazgatási szervek és polgárok kapcsolata Polgári jog: • társadalom áru jellegű vagyonnal foglalkozó jogága Polgári eljárásjog: • polgári peres eljárás lefolytatásánál foglalkozó jogok

Büntetőjog: • társadalmi viszonyok védelmével foglalkozó jogok Büntető eljárási jog: • büntető eljárás lefolytatására vonatkozó jogszabályok Pénzügyi jog: • gazdálkodási szabályok Munkajog Nemzetközi jog: • állam és nemzetközi szervek jogai Nemzetközi magánjog: • minden államnak van jogrendszere • nem fedi egymást az államok jogrendszere Szövetkezetei jog: • gazdasági társaságok Földjog Jogszabályok Jogszabály: • egy állam által alkotott magatartási szabály, amely valamilyen cselekvésre vonatkozik, a cselekvést vagy tiltja, vagy kötelezővé teszi, vagy lehetővé teszi, megengedi a cselekvést. • részei: o tényállás, hipotézis, feltétel: amikor a jogszabály alkalmazásra kell, hogy kerüljön o rendelkezés: a tényállás bekövetkezésekor történő cselekvések o negatív jogkövetkezmény (szankció) • kötelező érvényű jogszabályok: o rendelkezési része o valamit kötelezővé tesz vagy megtilt -2-

• • a rendelkezési rész csak leírja, hogy mit tehetünk a bekövetkezéskor (megengedő jogszabály), el lehet térni a szabálytól szankciók, pl.: o érvénytelenségi szankció (szerződési jog) o vagyoni jellegű o személyi jellegű Jogforrás Jogforrás: • jogszabályok (szűkebb értelemben) • jog forrása a jogszabály • jogforrás = állami szerv, amely jogalkotásra jogosult Jogforrások hierarchiája: 1. országgyűlés (törvény: országgyűlés által alkotott jogszabály) 2. kormány (rendeletet alkot) 3. kormány tagjai (miniszterelnök, miniszter) 4. önkormányzati képviselő testület Jogszabályok hierarchiája: • ne legyenek ellentmondásos jogszabályok egy szabályozással kapcsolatban (mindig vannak hibák) • alsóbb szintű jogszabály nem mondhat ellent felsőbb szintű jogszabálynak • alsóbb szintűt hatályon kívül kell helyezni • ha azonos szintűek mondanak egymásnak ellent: o alkotmánybíróság hatásköre a döntés,

hogy melyik maradjon, melyik ne • a törvénynek nem mondhatnak ellent az alkotmányok • időbeliség nem számít (alacsonyabb nem mondhat ellent felsőbb szintűnek, ha sokkal hamarabb vezették is be az alacsonyabb szintűt) Jogszabály érvényessége: • a jogszabály a megfelelő eljárási rend alapján készüljön el (megfelelő szervezet alkossa meg) • a jogszabály kerüljön kihirdetésre • e két feltétellel a jogszabály érvényes lesz Kihirdetés módjai: • magyar közlöny • tárca hirdeti ki • önkormányzat esetén csak annyi a megkötés, hogy a szokásos módon legyen kihirdetve Jogszabály hatályossága: • időbeli hatály • területi hatály (földrajzi) • személyi hatály (kikre vonatkozik) -3- Időbeli: • mettől-meddig kell alkalmazni • megszűnés időpontja nem meghatározott o (-ig nem meghatározott) o (ha elavult akkor általában hatályon kívül helyezik) • hatálybalépés kezdete = kihirdetés időpontja •

halasztott hatály (nem a kihirdetéstől kezdve lép hatályba) • jogalkotók döntik el az időpontot Területi: • a szerv közigazgatási területén hatályos • ha változás van, akkor ki kell derülnie a jogszabályból Személyi: • földrajzi területen élőkre vonatkozik • magyar állampolgárokra (ha külföldre megy nem mentesül a szabály alól) • esetleg diplomáciai mentesség Jogviszony • • állam által jogilag szabályozott kapcsolatrendszer pl. kötelmi, felelősségi jogviszony Jogviszonyok megkülönböztetései: • minden jogviszonynak vannak alanyai (akik között fennáll a jogviszony) • jogviszony tartalma: jogok és kötelezettségek összessége, amelyek a jogviszonyban lévőket érintik • jogviszony tárgya: amire a jogviszony irányul Jogalanyok: • akik jogviszonyban részt vesznek, illetve részt vehetnek • jogviszony alanya lehet az, aki jogképességgel rendelkezik • az alany jogokat szerez és kötelezettségeket vállal

• jogalanyok neve személyek • személyek nem csak természetes személyek lehetnek Jogalanyok csoportjai: • természetes személyek (emberek) • mesterséges személyek (jogi személyek, szervezetek) • jogi személyiség nélküli szervezetek • állam -4- Természetes személyek (emberek): • minden ember jogképes a fogantatásától a haláláig (feltétel az élve születés) • korlátozások: o cselekvőképesség  belátási képesség elsajátítására alapszik a cselekvőképesség, milyen szellemi szintet ért el a személy  csoportok: • cselekvőképes személyek o nincs korlátozás, saját akaratukból döntenek o 18 évet betöltött személyek o az értelmi fogyatékosokról szakemberek döntik el • korlátozottan cselekvőképesek o 14-18 év o kisebb jelentőségű jogviszonyoknak lehetnek alanyai, nagyobb jelentőségűeknél jogi képviselője • kisebb: személyi jogok védelme • nagyobb: vagyoni jogok o köthet kisebb értékű

szerződéseket (nincs pénzbeli határ) o vállalhat munkát o 18. évtől büntethető • cselekvőképtelenek o 14. évüket be nem töltött személyek o nem teljes mértékű korlátozás o mindennapi életükhöz szükséges jogviszonyukhoz van joguk Jogi személyek: • mesterséges személy (szervezetek) • fiktív személy, emberek cselekednek helyette, nevében • állam biztosítja a jogképesek jogképességeit • az állam a szerveit jogképesnek minősíti • a jogi személyek akkor kapják meg jogképességüket, ha bizonyos feltételeknek eleget tesznek • a tagok vagyonától különálló vagyon • kell, hogy legyen a szervezetnek célja (törvénytelen cél nem lehet, illetve lehetetlen cél sem lehet) • vegyen részt a gazdasági forgalomban (tevékenység elsődleges, másodlagos céllal) • tartósan kell működniük • legyen állandó jellegű szervezete, amely független a tagok változásaitól (képviseleti és ügyintéző szerv) • non-profit

szervezetek bírósági nyilvántartásba, a profit-orientált szervezetek cégbírósági nyilvántartásba kerülnek • abszolút jogképesek, pl. kegyeleti jogot nem, de minden jogot megkapnak, amit a természetes személyek -5- Jogi személyiség nélküli szervezetek: • Bt (betéti társaság) • Kkt (közkereseti társaság) • polgári jogi társaság (megszerzi a jogképességet a megalakulásával, nem kell nyilvántartásba kerülniük) • jogképesek, de nem kell feltételeknek eleget tenniük Állam: • állami intézmények, szervezetek • törvénynél fogva kapják meg jogképességüket Alkotmányjog • • • • • • • állampolgárok jogai és hatáskörei hatalomgyakorlás meghatározása állam felépítése alkotmányjog egy kódex alkotmány megfogalmazza: o jogállamiság, mert alapelvet határozza meg o jogállamiság: senkit nem lehet kötelezni és eltiltani valamire / valamitől, csak jogszabállyal o társadalom jogszabályai nem

lehetnek ellentétesek a kialakult normákkal o az állam önkorlátozó: ugyanúgy aláveti magát jogszabályoknak, mint bárki o alanyi jogok védelme o államforma meghatározása: Magyarország köztársaság, ahol a népfelség elve valósul meg o általános egyenlő és titkos választójog: o mindenki választó (cselekvőképesek), de egyben választható is o mindenkinek a szavazata egyenlő értékű közvetlen hatalomgyakorlás közvetett hatalomgyakorlás (demokrácia) Közvetlen hatalomgyakorlás: • népszavazás, népi kezdeményezés: o döntést eredményez (állami szervre nézve kötelező), vagy o nem döntésre irányul, az állami szerv napirendre vegye  az állami szerv joga a döntés Közvetett hatalomgyakorlás: • képviseleti demokrácia (a polgárok választják meg a képviselőket) • hatalmi ágak: o törvényhozó hatalom o végrehajtó hatalom o igazságszolgáltatás o fegyveres erő szervezetek -6- Magyar hatalmi rendszer: •

alkotmányban van • törvényhozó szervek (államhatalmi, népképviseleti szervek) o Országgyűlés o önkormányzati képviselő testületek • államigazgatási (végrehajtó) szervek: o igazságszolgáltatás szervei o ügyészségek rendszere (független szervezet) • egyéb szervek o Alkotmánybíróság o Állami Számvevőszék o országgyűlési biztosok o Magyar Nemzeti Bank • köztársasági elnök nem sorolható egyik csoportba sem o a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közé lehet elhelyezni körülbelül o Magyarországon duális rendszer alakult ki (köztársasági- és miniszterelnök is) o 1989-től van újra köztársasági elnök Magyarországon Köztársasági elnök: • állam élén áll • semleges, kiegyensúlyozó szerepet tölt be • személyével a nemzet egységét fejezi ki (reprezentatív szervek) • ki lehet köztársasági elnök: o 35 évnél idősebb o 50 országgyűlési képviselő írásban javasolja o 2/3-os többséggel kell

megválasztani • első forduló • második forduló • harmadik forduló (egyszerű többség is elég már) • 5 évre kapja megbízatását, egyszer lehet újraválasztani • megbízatás megszűnése: o letelik az 5 év és nem választják újra o letelik a második 5 év o halálával o lemondhat (nem volt még rá példa) o 90 napon túl nem tudja ellátni feladatkörét o összeférhetetlenség kimondásával o más kereső tevékenységet nem folytathat • kivétel: szerző és jogvédelem alá eső tevékenység, oktatási tevékenység o pártnak, politikai szervezetnek vezetőségében van o megfoszthatják a tisztségétől • büntetőjogilag üldözendő cselekményt követ el • ártatlanság védelme: csak ha jogerős • bírósági határozat van, akkor lehet megfosztani a tisztségétől • alkotmánybíróság elé áll és nem „rendes” bíróság elé • az országgyűlés egyik képviselője lesz a vádbiztos -7- • • feladatai: o

törvények kihirdetése kötelessége az elnöknek • itt tud beleavatkozni a törvényekbe, 15 nap áll rendelkezésére, hogy áttanulmányozza, és ha nem talál kivetni valót, kihirdeti • ellenkező esetben, ha úgy találja sérti az alkotmányt, vagy más törvénybe ütközik, akkor megteszi a megjegyzéseit és újratárgyalásra visszaküldi másik lehetősége, hogy elküldi az alkotmánybírósághoz • nem találnak hibát, kihirdetés • az alkotmánybíróság határozatával együtt visszaküldi az országgyűlésre, ilyenkor a módosítás kötelező az országgyűlésre nézve o javaslatot tesz a miniszterelnök személyére (nincs megkötés, hogy kit javasolhat) • szokás van: annak a pártnak az elnöke, amelyik a legtöbb szavazattal rendelkezik o személyeket nevez ki • államtitkárok (miniszterelnök helyettesei) • közszolgálati hírközlő szervek vezetői (mtv) • egyetemi tanárok • lektorok • Magyar Tudományos Akadémia elnöke o

megtagadhatja a kinevezéseket o nemzetközi szerződéseket, egyezményeket köthet o hadsereg főparancsnoka o kiírja a választásokat o népszavazást kezdeményezhet o egyéni kegyelmet gyakorolhat o nagyköveteket fogad mentelmi joga van, csak akkor lehet letartóztatni, ha tetten érik Államhatalmi szervek Országgyűlés: • 5 évre kapja megbízatását, egyszer lehet újraválasztani • legfőbb állami, népképviseleti szerv • képviseleti demokrácia legfőbb szerve • 4 évre szól a megbízatás • választások után 30 napon belül köztársasági elnök hívja össze az alakuló ülést • megszűnés: o letelik a 4 év o feloszlatja magát az országgyűlés o feloszlathatja a köztársasági elnök (40 napon belül nem tudnak miniszterelnököt választani) • alakulás: o alakuló ülés • országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása • elnök: képviseli az országgyűlést, levezeti az üléseket • alelnök: helyettesítik az elnököt, ha

az nem tud ott lenni -8- jegyzők: o elnökök, alelnökök segítése o hozzászólók figyelemmel kísérése o kézfelemeléses szavazás esetén számolnak o képviselőcsoportok bejelentik megalakulásokat o országgyűlés szervezetének létrehozása • bizottságok alakítása • kötelező 5 bizottság megalakítása: • alkotmányügyi bizottság • költségvetési bizottság • külügyi bizottság • honvédelmi bizottság • mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság • létrehozható más illetve ideiglenes bizottság is • Képviselők: • országgyűlés: o 386 képviselő o 176 konkrétan választott képviselő o a képviselő, ha belekerül a parlamentbe, ő dönti el milyen mértékében képviselteti magát a döntésekben, a képviselőt nem lehet utasítani • képviselői státusz megszűnése: o halál o önként lemond • kötelezettségei: o a köz érdekében és javában kell dolgozniuk o részt kell vennie a

gyűléseken o részvétel bizottsági munkában • jogai: o interpelláció: a képviselőnek jog van kérdést feltenni állami szerv vezetősége felé, válaszolnia kell a megkérdezettnek o képviselői igazolványukkal információt kérhetnek bizonyos dolgokról o kérdezés joga (majdnem interpelláció), a kérdésre nem kötelező válaszolnia a kérdezettnek, általában azért válaszolnak o mentelmi jog • mentesség: a képviselő nem vonható felelősségre képviselőként tett és mondott dolgaiért, kivétel ha pl. államtitkokat szivárogtat ki, illetve bizonyos polgári perekben is felelősségre lehet vonni • sérthetetlenség: nem vonható felelősségre bizonyos büntetőjogi esetekben, felelősségre vonható ha tetten érik, a képviselő mentelmi joga felfüggeszthető, ilyenkor büntethető • összeférhetetlenségi szabályok: o nem lehet más állami szerv tagja, alkalmazottja • kivételek: lehet pl. miniszter, tehát kormánytag illetve

államtitkár o nem lehet semmilyen fegyveres rendvédelmi szervezet tagja o nem lehet bizonyos gazdasági társaság tagja (állami vagyonnal rendelkező társaság) -9- Országgyűlés működési rendje: • szabályozza: o alkotmány o házszabály • két ülésrend: tavaszi és őszi • heti 2-3 nap plenáris ülés, maradék 2-3 napon bizottságokban dolgoznak és az egyéni választókörzeteikben • az országgyűlés ülései nyilvánosak • bizonyos esetekben zárt ülést rendelnek el, pl. ha az ülésen államtitkokról is szó esik • rendkívüli ülést kezdeményezhet, népszavazást javasolhat: o a miniszterelnök o a képviselők harmada • az országgyűlés jogképes, ha a képviselők több mint fele jelen van, általában egyszerű többséggel döntenek, kivétel pl. alkotmány módosítás Országgyűlés feladata: • törvényhozás • törvény által szabályozott területek (csak így lehet): o állampolgárok alapvető jogai, kötelezettségei

o az állam gazdasági tevékenységei szintén csak törvénnyel szabályozhatók o társadalmi rend, szervezetrendszer felépítése és működésének szabályozása • törvényjavaslatok benyújtása: o képviselőcsoportok, bizottságok tehetnek javaslatot • ellenőrzés: o államigazgatás o kormány tevékenysége • => interpellációs jog, kérdés jog (bizottságok is részt vehetnek az ellenőrzésben) o a miniszterelnöknek évente be kell számolnia az országgyűlés előtt • döntési jog: o nemzetközi szerződések kötése o tisztségekre választanak személyeket (miniszterelnök) o kormányzati szervek létrehozása o hadi állapot kinyilvánítása o szükségállapot elrendelése o népszavazás elrendelése o közigazgatási egységek kialakítása o önkormányzati képviselő testületeket is feloszlathat Önkormányzatok: • önkormányzati képviselő testületek • lényege: helyi szinten is részt vegyenek a polgárok a hatalomgyakorlásban •

csoportosítás: o települési önkormányzatok • községi (10000 lakos alatt) • városi o megyei önkormányzatok • megyei önkormányzatok • megye jogú városok önkormányzatai - 10 - • o fővárosi önkormányzat • kerületi önkormányzatok • fővárosi önkormányzat az önkormányzati képviselő testületek függetlenül tevékenykednek egymástól és minden más állami szervtől Önkormányzatok feladatai: • települési önkormányzatok o kötelező feladatok: • alapfokú oktatás biztosítása • egészségügyi és szociális alapellátások biztosítása • közutak fenntartása • közvilágítás, köztemető fenntartása • etnikai kisebbségek jogainak biztosítása o önként vállalt feladatok: • környezetvédelmi feladatok • településfejlesztés • csatornarendszer • tisztaság biztosítása • kulturális és sport tevékenységek támogatása o az önként vállalt feladatok megoldása csak a kötelező feladatok után

történhet, a kötelező feladatok az elsők • megyei önkormányzatok o kötelező feladatok: • kötelesek ellátni azokat a feladatokat, melyeket a települési önkormányzatoknak nem kötelező (megyei korház, felsőoktatás) • kötelesek biztosítani a megye egészére a közszolgáltatásokat o önként vállalt feladatok: • megyei közgyűlés dönti el o a kötelező feladatok az elsők o a megyei önkormányzatok nem sérthetik a települési önkormányzatok érdekeit Önkormányzatok vagyonai: • minden önkormányzat rendelkezik vagyonnal • a vagyon nem meghatározott, mindig változik • 2 rész: o törzsvagyon: • forgalomképtelen vagyon • csak az önkormányzat rendelkezik vele • feladatok végrehajtásához szükséges eszközök o vállalkozói vagyon: • forgalomképes, mobilizálható o (állami szinten kincstári és vállalkozói vagyon) • önkormányzati vagyon forrásai: o vagyontárgyak bérbeadása o gazdasági társaságokat hozhatnak

létre o normatív támogatás az államtól (nagysága a lakosoktól függ) o helyben befizetett bírságok, illetékek o adók megállapítása - 11 - • • o céltámogatás az államtól o rendkívüli támogatás (önhibájukon kívül kerülnek hátrányos helyzetbe – árvíz) állami pénzből gazdálkodnak, állami számvevőszék feladata az ellenőrzés az önkormányzatok vagyona nem meghatározott, nagyon változó. Minden, ami tulajdon lehet, alkothatja az önkormányzat vagyonát. Települési önkormányzatok döntései: • saját szervezet és működési szabályzat • rendeletek alkotása • személyi kérdések • helyi adók megállapítása • településrendezési terv elfogadása • más önkormányzatokkal való együttműködés • intézmények alapítása Mikor kell és lehet népszavazást kiírni települési szinten: • községek egyesítése és községek szétválása • új település létrehozása • közös képviselőtestület

több községnek • önkormányzati képviselőtestület által meghatározott esetek (általában vagyoni kérdések szoktak lenni) • választópolgárok kérhetik a népszavazást a településeken (ha a választópolgárok 1025%-a kéri, akkor írják ki, ezen belül kell a minimumot meghatározni) • képviselők negyede kezdeményezhet népszavazást Települési önkormányzatok szervezete: • települések létszáma, lakossága változik • minimum 3 képviselő, település lakosságának számával nő • polgármester hívja össze az alakuló ülést • alpolgármestert kell választani (többet is lehet), bizottságokat hozhatnak létre • 1 bizottság létrehozása kötelező, ez a pénzügy, továbbá kisebbségi bizottságot kell, ha ezt kérik a lakók vagy a bekerült képviselők • bizottság elnöke és legalább a fele legyen képviselő, a többiek lehetnek „külsősök” • minden képviselőtestületnek évente minimum 6 ülést kell tartania •

évente egyszer közmeghallgatást kell tartania az önkormányzatoknak • általában egyszerű többséggel szavaznak, de rendeletalkotáshoz, szervezeti dolgokhoz, intézmény alapításához, zárt ülés elrendeléséhez szükséges a 2/3-os többség • képviselők: o 4 évre választják őket o interpellációs jog o javaslat tételi jog (javasolt témát napirendre tűzik) o tanácskozási jog Megyei önkormányzatok (megyei közgyűlés): • polgármester munkáját segíti (ülések és döntések előkészítése, segítése) • jegyző a fő segítő, aki részt vesz a végrehajtás felügyelésében is (a jegyzői tisztet pályázni kell, jogi végzettség szükséges hozzá) • a jegyző hatósági feladatokat is ellát - 12 - Végrehajtó hatalom Kormány: • végrehajtó hatalom központi szerve • kabinetkormányzás van Magyarországon • kormány feladatait a kormányprogram foglalja magában (gazdasági fejlesztés, foglalkoztatottság biztosítása,

szociális jólét, oktatás, kutatás, élet minőségének védelme, külső-belső béke) • összetétele: o miniszterelnök a vezetője o miniszterelnök állítja össze a kormányt o ha a miniszterelnök lemond, a kormánya is megszűnik o miniszterelnök személyére nincs megkötés Miniszterelnök feladatai: • kormányülés összehívása • kormányrendeletek, határozatok végrehajtásának követése • ő képviseli a kormányt • kötelező beszámoltatnia az alárendelt embereket, szervezeteket • szerződéseket köthet, tárgyalásokat folytathat a kormány nevében • mindenkori belügyminiszter a helyettese • hetente tartanak üléseket, tagok több mint a fele jelen van, akkor határozóképes a kormány Miniszterelnöki hivatal: • 1998-tól minisztériumi rangja van • a kormányfő vezeti • kormányzati döntések előkészítése • kormány döntéseinek végrehajtását ellenőrzi • kormány munkatervének kidolgozása (fél évre előre)

• kormány döntéseinek kihirdetése • kormánybiztos Országos hatáskörű szervek (főhatóságok) 1. minisztériumok 2. országos hatáskörű, de nem minisztériumi jogállású szervek 3. centrális alárendeltségű szervek Minisztériumok: • jogszabályokat alkothatnak • minisztereket a köztársasági elnök nevezi ki • miniszterek feladata a minisztériumok képviselete a kormányban • a miniszter helyettese a politikai államtitkár (miniszterelnök és az illetékes miniszter javaslatára kerül kinevezésre) • közigazgatási államtitkár a minisztérium 3. embere (miniszterelnök javaslatára kerül kinevezésre, korlátlan időre) • kabinet: o a miniszter nevezi ki a tagjait o a miniszter munkáját segítik - 13 - Országos hatáskörű, de nem minisztériumi jogállású szervek • ország egész területére kiterjedő szakmai tevékenység • kormánynak alárendelten tevékenykedő szervek (K&H, országos szabadalmi hivatal) •

minisztériumoknak alárendelt szervezetek (ORFK, tűzoltóság országos parancsnoksága) Centrális alárendeltségű szervek • szakmai feladatokat látnak el • felügyeleti szervek, ANTSZ, munkavédelmi felügyeleti szerv • egyéb szervek (helyi vezetőség, földhivatalok) Független Magyar Bíróságok • konkrét jogeseteket tárgyalnak • területek: o polgári peres ügyek o büntetőjogi ügyek o családjogi ügyek o munkaügy o közigazgatási ügyek • ha gazdasági társak között jogvita támad, akkor lehetőségük van választott bíróságot kérni • bíróságok szervezeti felépítése: o legfelsőbb bíróság  első fokon tárgyalja: az elnök dönti el, hogy milyen ügyeket tárgyaljanak, illetve azok a büntetőügyek, amelyeknél a legfelsőbb ügyész ide nyújtja be a vádiratot o ítélőtáblák (Szeged, Budapest, Pécs, Debrecen)  megyei bíróságok fellebbezése után kerül ide az ügy o megyei bíróságok  polgári és

büntetőügyekkel foglalkozik  pl. személyes jogok megsértése, szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogok, 10 millió forintot meghaladó ügyek, közigazgatási perek, gazdasági társaságokkal kapcsolatos ügyek, állam elleni ügyek, emberölési ügyek, büntetőügyek (> 15 év) o helyi bíróságok (kerületi bíróságok)  egyedi jogvitákkal első szinten foglalkoznak • másodfokon is tárgyalásra kerülhetnek az ügyek a megyei bíróságokon (jogorvoslathoz való jog) • a helyi, megyei és ítélőtáblákon összesítéseket készítenek, melyek a legfelsőbb bírósághoz kerülnek - a jogi szabályokat egységesen kell mindenhol alkalmazni, és az összesítésekkel ellenőrzi a legfelsőbb bíróság, hogy ez megvalósuljon • a bíróságok jogegységi határozatokat dolgoznak ki, így valósul meg a bíróságok vezetése - a jogegységi határozatokban példa ügyeket írunk le és azt, hogy ezeket hogyan kell elbírálni • a bíróságok

egymástól függetlenül működnek, a bírók is függetlenül dolgoznak • bírók nem folytathatnak más kereső foglalkozást, és más állami szervnek sem lehetnek tagjai, továbbá politika függetlennek kell lenniük • egy bírói tanács alaphelyzetben 3 főből áll, de ettől el lehet térni o fontosabb ügyekben általában bővítik a bíróságot - 14 - • • • • bírói tanács: o bíró o 2 népi ülnök  önkormányzati testületek választják  civilek  nem folyathatnak más tevékenységet bírói tanácsok tulajdonképpen szakosodnak, csak egyfajta ügyekkel foglalkoznak az ülnököket általában a végzettségük alapján teszik be a bírói tanácsba o olyan ügyekkel foglalkozik, melyhez van végzettsége az ügy felülvizsgálatánál már csak szakképzett személyek vehetnek részt a döntésben Jogorvoslathoz való jog: • fellebbezés joga, mely csak egy alkalommal használható o utána másodfok már nem fellebbezhető •

léteznek különleges jogorvoslati esetek is o ha valaki tudja igazolni, hogy eljárásügyi hiba volt, vagy nem vettek figyelembe valamit, akkor lehet szó felújításról • a bíróságok előtt mindenki egyenlő o a tárgyalások nyilvánosak, de bizonyos esetekben elrendelhetnek zárt tárgyalást (államtitok), ezt a tanács dönti el o a bírói tanácsok által hozott határozatok is nyilvánosak és megtekinthetők • az ártatlanság védelme: senkit nem lehet elmarasztalni, amíg nincs valamilyen jogerős határozat • a bíróság előtt mindenki használhatja a saját anyanyelvét • védelemhez való jog o fiatalkorúaknál kötelező a védő o felnőtteknél saját maga vagy ügyvéd • kontra-diktórius eljárás: a bírói tanácsok csak azokat a tényeket, adatokat vehetik figyelembe, melyek a tárgyaláson elhangzottak Ügyészségek • a legfőbb ügyésznek beszámolási kötelezettsége van az országgyűlés felé • az ügyészségnek feladata a

törvényesség védelme • ügyészi szervezetrendszer (megegyezik a bíróságokéval) • büntetőügyekben az ügyészségek képviselik a vádat 1. legfelsőbb ügyészség 2. fellebbviteli főügyészségek 3. megyei főügyészségek 4. helyi ügyészségek • feladatok o nyomozás törvényességi felügyeletének biztosítása  a büntetés meglegyen, és valóban az kapja, aki megérdemli  kérhet pótnyomozást, bizonyítékokat, beleszólhat a nyomozásba o nyomozás  hivatalos személy elleni nyomozás, illetve hivatalos személy ellen elkövetett bűntény esetén is  igazságszolgáltatás ellen elkövetett bűntény (hamis tanú, hamis vád) o büntetés-végrehajtás feletti vizsgálat a törvényesség betartása miatt o általános minőségi felügyelet, nem sérti-e a rendszert a hozott ítélet - 15 - Egyéb szervek csoportja • Alkotmánybíróság o 11 fős bírói testület, tagjait az országgyűlés választja  kiemelendő vagy 20

éves gyakorlat szükséges a tagsághoz o törvények és jogszabályok előzetes normakontrollja o utólagos normakontroll (mennyire illeszkedik be a jogszabály a hierarchiába) o köztársasági elnök felelősségével kapcsolatok döntések o nemzetközi szerződések vizsgálata o mulasztásos alkotmánysértés: nem tudják a törvény miatt a hatalomba beleszólási jogukat érvényesíteni Polgári jog • • • árú jellegű, vagyoni viszonyok szabályozása és bizonyos személyi jogok szabályozása a feladata a polgári jog alanyai a személyek a polgári jogviszony tárgya valamilyen vagyoni tárgy Csoportosítás • polgári jogviszonyok tárgy szerint: o vagyoni jellegű o személyi jellegű • szerkezet szerint: o abszolút szerkezetű (egyik fél ismert) o relatív szerkezetű • vagyoni jogok: o részegységekre oszlik:  tulajdonjog  kötelmi jog (követelezett oldal, jogosult oldal) • szerződéses jogviszony  öröklési jog • személyiségi

jogok: o részei:  személyhez fűződő jogok  szellemi alkotások jogai: • szerzői jogok Tulajdonjog • • • alanyai: bármilyen személy, de bizonyos korlátozások vannak tárgya (dolog): minden birtokba vehető dolog lehet (materiális és immateriális) (fizikai dolgok, szellemi dolgok) dolgok csoportosítása: o ingó és ingatlan dolog: földterületek és a hozzá tartozó épület az ingatlan, egyéb az ingó o forgalomképes dolgok, korlátozottan forgalomképes dolgok, forgalomképtelen dolgok - 16 -   • • • • forgalomképes: korlátlanul forgalomba adható korlátozottan forgalomképes: bizonyos feltételekkel szerezhető meg a jog felette  forgalomképtelen: tulajdonjoga nem változhat meg (állami tulajdonok) o helyettesíthető és nem helyettesíthető dolgok  helyettesíthető: helyettesíthető más azonossal (krumpli)  nem helyettesíthető: például műalkotás, amely egyedi és nincs másik hasonló o osztható és

oszthatatlan dolgok:  oszthatatlan: nem osztható részekre, mert például csökken az értéke vagy használhatatlanná válik  osztható: szét lehet osztani o elhasználható dolgok, tartós használatra szóló, elhasználhatatlan dolgok  elhasználható: ez a rendeltetése (étel, ital)  tartós használat: műszaki termékek, melyek sokáig használhatók, de azért nem az idők végezetéig  elhasználhatatlan: műalkotások, sokan megnézik, de nem használódik o mellékdolgok  alkotó: • a fődolgokhoz tartozik, ha elválasztjuk tőle, akkor a fődolog nem használható, elértéktelenedik • ha valaki birtokolja a fődolgot, akkor az alkotót is  tartozék: • a fődologhoz tartozik, de elválasztható • aki birtokolja a fődolgot, a tartozékot is (el lehet térni ettől a szabálytól) o gyümölcs  fődologból természetes módon időnként keletkezik  a fődolog hozadéka  a fődolog tulajdonosát illeti a gyümölcs is  el lehet

térni o növedék  később válik a fődolog részévé  a növedék tulajdonjoga a tulajdonosé  pl. kinő egy bokor a megvett területen a tulajdonjog abszolút szerkezetű jogviszony tulajdonos jogai: o tulajdonával rendelkezési joga van o használati jog o birtoklási jog rendelkezési jog: o átadhatja, eladhatja, elajándékozhatja, részben átadhatja, részben eladhatja, tehát rendelkezik vele o fel is hagyhat a tulajdonjogával o csak ingó dolog tulajdonjogával lehet felhagyni használati jog: o használhatja, de nem sértheti mások érdekeit a használattal o a dologgal kapcsolatos költségeket a tulajdonosnak kell fizetni (adó, illeték) o a dologban keletkezett károk is a tulajdonost terhelik – ha más okozta a kárt, akkor a károkozóra áthárítható - 17 - • • • o más nem használhatja a dolgot a tulajdonos beleegyezése nélkül  kivételek: emberi élet menthető meg, vagy nagyobb vagyoni kár elkerülhető a használattal

birtoklási jog: o magánál van, hatalmat gyakorol a tulajdona felett o a tulajdonosnak ügyelnie kell, hogy a birtoklási jogát ne vegye el más tulajdonjog megszerzése: o eredeti módon:  dolgon egy új, tiszta tulajdonjog keletkezik, tulajdonos nélküli a dolog, mielőtt az új tulajdonjog keletkezik o származékos módon:  régi tulajdonostól kapja meg a jogot az új tulajdonos  csak annyi jogot kaphat az új tulajdonos, amennyi a réginek volt  jogfolytonosság van a tulajdonosok között tulajdonszerzési módok: o átruházás:  ajándékozás, csere, adás-vétel  szükséges a jogcím, pl. ajándékozás  dolog átadása  ingatlannál csak akkor történik meg a tulajdonos-váltás, ha a nyilvántartásba bejegyzésre kerül o hatósági határozat, árverés:  hatósági határozat: válás esetén, ha nem tudnak osztozni, akkor a bíróság eldönti, hogy kié lesz a dolog  árverés: kényszereladás - ingatlan esetén származékos,

egyéb dolog esetén eredeti a jogszerzés o gazdátlan dolgok birtokba vétele o elbirtoklás:  valaki más tulajdonában lévő dolgot bizonyos ideig használ, birtokba vesz és a költségeket is fizeti  ha bizonyos ideig megszakítás nélkül használja, akkor megszerzi a tulajdonjogot hivatalosan is (10-15 év) o feldolgozás:  valaki más dolgát jóhiszeműen saját költségén átalakítja saját céljaira egy más minőségű dologgá  ha ragaszkodik az alapanyag tulajdonosa a tulajdonosi jogához, akkor meg kell térítenie a munkadíját és a saját gazdagodását  ha az eredeti tulajdonos lemond, akkor a feldolgozónak kell kifizetni az eredeti nyersanyagot o egyesítés:  közös tulajdonjog keletkezik, a legdrágább részt beadó igényt tarthat a tulajdonjogra, ekkor meg kell térítenie a többieknek az ő részük értékét  ellenkező esetben neki térítik meg a legdrágább részt o találás:  a tulajdonos nem hagyott fel a

tulajdonjogával, de kikerült a tulajdon a hatásköréből és valaki megtalálja  a tulajdonos ne jelentkezzen egy évig és a megtalálónak meg kell próbálni visszajuttatni az eredeti tulajdonoshoz - ha ezek teljesülnek, utána teljes jogon is az ő tulajdona lehet  nem vonatkozik: - 18 - • • tömegközlekedésen talált tárgyak • nagyobb értékű elrejtett tárgyak (kincs, régészeti leletek)  ösztönzik a találót, hogy leadja a talált tárgyat • a találót találó díj illeti meg, amelyre igényt tarthat a tulajdonostól, ha a tulajdonos jelentkezett • a találó díj nem meghatározott, megegyezés szerint alakul • ha nem tudnak megegyezni, akkor bíróság dönti el • kincs esetén az államot terheli a találó díj o beépítés, ráépítés, túlépítés  beépítés: • ha valaki idegen anyaggal épít a saját földjére (az anyag más tulajdona volt) • ilyenkor a beépítő megszerzi a tulajdonjogot, ha megtéríti az

anyag árát az eredeti tulajdonosnak • csak kisebb mennyiségű anyagokra vonatkozik, és olyanokra, amelyek nem bonthatók már ki az épületből  ráépítés: • más tulajdonában álló földterületre építkezik saját anyagával • nincs előtte megállapodás • földtulajdonos döntheti el, hogy mi legyen az épülettel • ha igényt tart az épületre, megtérítheti az árát • ha a földtulajdonos eladja a földet, akkor az épület tulajdonosa megveheti a földet • illetve a földtulajdonos átadhatja a föld használati jogát • ha az épület értéke sokkal meghaladja a föld értékét, akkor az épület tulajdonosa dönthet • rosszhiszemű ráépítés esetén a föld tulajdonosa kérheti az eredeti állapot visszaállítását  túlépítés: • részben a saját, részben más tulajdonában lévő területre épít • a föld tulajdonosa (amelyre épített az építő) dönthet, hasonló esetek vannak, mint a ráépítés esetén o

kisajátítás:  államnak és önkormányzatoknak van ilyen joga  csak ingatlanra vonatkozik  közcél érdekében történhet és más módon nem valósítható meg  azonnali kártalanításra köteles az állam, önkormányzat o vadak, halak  állami tulajdonban vannak, az állam lehetőséget adhat eltulajdonításra (vadászatra adhat lehetőséget) o öröklés tulajdonjog speciális formái o ugyanazon a dolgon több személynek van egyidőben tulajdonjoga o egyidőben bármit csinálhatnak a dologgal (közös tulajdon) o tulajdoni hányadok megállapítása  tulajdonos felek döntenek  jogszabály állapítja meg o tulajdoni hányadok alapján gyakorolják jogaikat a tulajdonosok, és viselik a terheket, kötelezettségeket - 19 - • • • • • • • • o térben megoszthatják a tulajdon használatát o időben megoszthatják a tulajdon használatát o csak az egyik tulajdonos használja, a másik átengedi a jogát o megállapodás

szerinti nagyságú részeket használják o a közös megegyezést befolyásolja a szerződés o mindenki úgy használhatja tulajdonát, hogy mások jogait nem sértheti o költségek és kárveszély viselése is a hányadok arányában történik tulajdontársak döntési jogai: o egy tulajdonos is dönthet, ha sürgős intézkedésre van szükség, mert a tulajdon romlik, csökken az értéke o a döntés után értesítenie kell a társakat általában egyszerű többséggel döntenek a tulajdonosok, pl. kiadásokról és egyéb általános dolgokról egyhangú döntés szükséges: o rendkívüli kiadások miatt o közös tulajdon egészével való rendelkezés (bérbeadás, eladás) minden tulajdonos társ saját maga rendelkezhet a saját hányadával, de korlátok vannak ha el akarja adni hányadát, a társakat elővásárlási jog illeti meg a megmaradt tulajdonosok védekezhetnek külső személyek bekerülése ellen ha a tulajdonostársak veszik meg e hányadot, akkor

megvehetik közösen illetve a régi tulajdonos dönthet, hogy melyik társának adja el a részét közös tulajdon megszüntetése: o ha a tulajdonosok megállapodnak, bármilyen módon o bíróság döntése alapján:  megosztás, ha lehetséges (térben)  valamely tulajdonostárs tulajdonába adják  eladják árverésen (a bíróság határozza meg az árat), a bevételt a tulajdoni hányad alapján elosztják Használati jogok (szolgalmak) • • • rendelkezési jog elválik a használati és birtoklási jogtól a rendelkezési jog marad a tulajdonosnál o földhasználat o haszonélvezet o használat o telki szolgalom földhasználat: o a tulajdonos átadja a használati jogot, de úgy, hogy akinek kölcsönadja, építeni kell rajta egy épületet o írásban történik a megegyezés o jogosult használhatja a földet (csak rendeltetésszerűen) és szedheti belőle a hasznot o elővásárlási joga van az épület tulajdonosának a területre o jogosul a

birtokvédelemre (nem csak az épülettel, hanem a területtel kapcsolatban is) o a föld tulajdonosának elővásárlási joga van az épületre - 20 - • • • • földhasználat megszűnése: o ha időhöz volt kötve, akkor az idő elteltével (épület sorsáról a szerződésben döntenek) o épület megsemmisülése esetén o megszüntetheti az épület tulajdonosa (jogosult), de csak akkor, ha még nem kezdett el építkezni haszonélvezet: o tulajdonosa átadhatja a birtoklási és használati jogot o mást eltilthat a használatától, a tulajt is o a hasznot a jogosultnak szednie kell o lehet ingó, ingatlan o lehet több haszonélvező o kiterjedhet az egész dologra, vagy ezek egy részére (pl. egyik ház egy telken) o el nem használható dolgok: korlátlan ideig használható dolog, pl. műtárgy, időtartam lejártakor vissza kell szolgáltatni o tartósan használható dolgok: elhasználódhat rendeltetésszerű használat során  nem

rendeltetésszerűen nem használható  rendeltetésszerű használat esetén elhasználódik, nem kell megtéríteni a tulajdonos felé  ha időre volt a megállapodás, a letelte után vissza kell adni  örökléskor számít a jogszabály, pl. ház tulajdon és haszonélvezet joga a jogosult: o jogok:  a dolgot használni  javait szedni  fenntartást állni kell  birtokvédelem joga  időlegesen felhagyhat a használati joggal  átengedheti a használati jogot másnak, ekkor a tulajnak elő-használati joga van, ellenértékhez lehet kötni  a jog megszüntetése csak a lejáratkor lehet  megszűnik a jog • ha a jogosult lemond róla • a jogosult halálával, nem ruházható át • ha a használat tárgya elpusztul o kötelezettségek:  rendeltetésszerűen kell használni a dolgot  átalakításnál • csak ha rendeltetésszerűen való működéshez kell • csak értéknövelő átalakítás • az értéknövekedésre a jogosult

igényt tarthat  ha a jogosult lemond, a kötelezett használhatja, birtokba veheti a dolgot  a rendkívüli költségeket a tulaj állja - ha a jogosult állja, a használat lejártakor visszakérheti az árát használati jog: o a birtoklást javak szedésének egy részét átadja a tulaj o a jogosult a javakat addig szedheti, amíg a saját szükségleteit kielégíti o a használat a jogosulttal együtt élőkre is vonatkozik o nem szűnik meg a jogosult halálával, természetes személyekre vonatkozik - 21 - • telki szolgalom: o csak ingatlanra vonatkozik o az egyik telek mindenkori tulajdonosa használhatja a másik telek meghatározott részét meghatározott időtartamra, pl. átjárási szolgalmi jog (ha az ingatlan máshonnan megközelíthetetlen) o szolgalom közmű elhelyezésére o vízvételi szolgalom o pince szolgalom o épület szolgalom o szóban, írásban, ráutaló magatartással is lehet szerződést kötni o 10 év elbirtoklással is szerezhet

szolgalmi jogot o bírósággal is lehet szolgalmi jogot kötni o a jogosult:  jogok: • átjárási jog • hozzátartozók is igénybe vehetik • megszűnik, ha o lejár az idő o megszűnik a szolgalmat kiváltó ok o 10 éven keresztül nem él a jogával o elpusztul a használat tárgya o az érintett telkek tulajdonjoga megsemmisül • ha a körülmények megváltoznak, a szolgalmi jog újjáéled  kötelezettségek: • ne sértse a tulaj javait, érdekeit • ha a használat költséggel jár, a költséget arányosan állni kell Szerződésjog • • kötelem: o polgári jogviszony, az egyik fél kötelezettséget vállal a másik oldal számára, vagyoni érték szolgáltatásra, a jogosult követelheti a szolgáltatást o szerződéssel keletkezhet, hatósági határozattal szerződéses jogviszony: o alanyai: személy o tárgya:  szolgáltató: a kötelezettnek teljesíteni kell  pl. munka elvégzése, magatartás kerülése o ingyenes, visszterhes

szerződés  a kötelezett teljesít, de nem kap ellenértéket, pl. ajándékozás o osztható, oszthatatlan  a szerződéses jogviszony valamelyik oldalán többen állnak  mindenkinek a saját részét kell teljesíteni a megfelelő felek felé o személyesen, más által is teljesíthető  csak a kötelezett teljesítheti, pl. járulékok fizetése  vállalkozói szerződést más is teljesíthet, alvállalkozó o egyedi, fajlagos szolgáltatás  nem helyettesíthető (pl. ha elpusztul)  krumplit lehet helyettesíteni másik krumplival - 22 - o alapelvei:  szerződéses szabadság • mindenki maga dönti el, hogy szerződést köt-e • ha igen, ő választ partnert • ha van partner is, ők döntik el, milyen tartalmú szerződést kötnek o szabályok:  meghatározzák, mit kell a szerződésbe írni o szerződéses jogviszony alapjai lehetnek a személyek o a korlátozottan cselekvőképesek feltételekkel köthetnek o korlátozások:  tilos

szerződések • olyan szerződések, melyeket jogszerűen nem lehet megkötni • ha meg is kötik, olyan mintha nem lennének • például: o jogszabályba ütköznek o kötelező írásban megkötni egy szerződést és csak szóban kötik, akkor nem érvényes o jogszabály megkerülésével kötötték a szerződést o lehetetlen szerződések  jogilag lehetetlen (cselekvőképtelennel, gyermekkel nem lehet nagy értékű szerződést kötni)  fizikailag lehetetlen (fizikailag lehetetlenek a szerződésben írtak) o jó erkölcsbe ütköző szerződések (uzsorás szerződés - a kötelezettre nagy teher hárul)  kötelezően megkötendő szerződések (jogilag, kényszer) • közszolgálati szerződések: szolgáltató köteles szerződést kötni, a fogyasztó kénytelen megkötni • felelősségbiztosítási szerződések: kötelező megkötni a vezetőknek, vagy bizonyos szakmáknál kötelező  tömegszerződések: fogyasztó hozzá akar jutni a

szolgáltatáshoz, köteles megkötni a szerződést  előszerződés (nem kötelező): a felek döntik el, hogy megkötik-e, ha megkötik, akkor vállalják, hogy később megkötik a végleges szerződést is – ezután már kötelező o szakaszai: 1. szerződés létesítése 2. • szerződés módosítása • szerződés érvénytelensége • szerződéses mellékkötelezettségek (plusz, amit egyik fél vállal a másikkal szemben – pl. garancia) 3. szerződés teljesítése 4. szerződésszegés - 23 - o 1. szerződés létesítése  3 forma lehetséges: • szóban • ráutaló magatartással • írásban  írásosság formái: • egyszerű írásossági forma o begépelik, leírják és aláírják • minősített írásbeli, okirati forma (gazdasági társaságok alapító szerződései) o a feleken túl ügyvéd vagy jogtanácsos is aláírja o az ügyvéd hitelesíti, hogy mindent tartalmaz • közjegyzői okirat: o megköttetik a felek között és

a közjegyző hitelesíti, tartalmilag is hitelesíti a közjegyző • hatósági okirat o bíróság köt meg egy szerződést, ha azt előszerződés után nem kötik meg  ki köthet szerződést? • megbízás alapján (érintett bízza meg) • érintett köti meg  megbízás formái: • törvényes képviselő köti meg (gyám) • szervezeti képviselet, mesterséges személy (kft) nevében természetes személy köti meg • jogügyeleti képviselet alapján (meghatalmazás alapján) • álképviselet: o semmilyen kötelezettséget nem ró arra, aki nevében kötötték, érvénytelen o ha utólag jóváhagyja az, aki nevében kötötték, akkor élő szerződés lesz  szerződéskötés menete: • ajánlattétel o ajánlattételi kötöttség, köteles tartani az ajánlatban leírtakat o kell gondolkodási időt adni a másik félnek o nem lehet megtenni más személynek is ugyanazt az ajánlatot, amíg az előző nem válaszolt • nem fogadja el a kapó az

ajánlatot / elfogadja (létrejött a jogviszony) • szerződést az előírtakhoz képest megkötik o akaratnyilatkozat o szolgáltatás o felek aláírása o 2. szerződés módosítása  csak akkor van lehetőség, ha a felek akarata megegyezik  módosíthatják az egész szerződést vagy csak részeket - 24 - o 2. érvénytelen szerződés  semmisség (abszolút érvénytelenség) • mintha meg se kötötték volna, nincsenek jogok, kötelezettségek  megtámadhatóság (relatív) • szerződésben érintett valamelyik fél, ha sérelmet érez, megtámadhatja • kényszerrel, fenyegetéssel vették rá • ha valamelyik fél nem tájékoztatja a másik felet, akkor ez is okot adhat megtámadásra • felborul a szerződés egyensúly (nagy érték különbség)  sérelmezett lehetőségei: • felszólíthatja a másikat, hogy szüntessék meg a sérelmét (írásban) • bírósághoz fordul és ott bírálják el • megtámadás határideje 1 év, utána

már nem lehet megtámadni (kezdeti időpont: amikor felismeri, hogy sérelme van) o 3. szerződés teljesítése  szerződés tartalmának megfelelően kell teljesíteni annyit, ami ott le van írva  a feleknek együtt kell működni, erre kötelezettség van  megállapodott határidőn belül, vagy meghatározott napon kell teljesíteni, amit a szerződésben meghatároztak • ha nem volt megállapodás időpontban o ingyenes szerződés: jogosult bármikor felszólíthatja a kötelezettet a teljesítésre o folyamatosan teljesítendő szerződések: havonta esedékes, a hónap első felében o ha egyszeri a teljesítés: bármelyik fél kezdeményezheti a teljesítést, de egyidejűleg kell teljesíteni a feleknek • ha nem állapodtak meg helyben o kötelezett lakó- vagy székhelyén kell teljesíteni o vagy a szerződésből következhet, hogy hol kell teljesíteni o pénztartozást a jogosult lakó- vagy székhelyén o 4. szerződésszegés  esetei: • kötelező

tájékoztatási kötelezettség elmulasztása lehet, de nem mindig az • késedelmes teljesítés • teljesítés lehetetlenné válása • hibás teljesítés • teljesítés megtagadása  a megszegőre szankciók hárulnak, ha rosszhiszeműség miatt van, akkor hatványozottan  késedelmes teljesítés: • nem fogadja a jogosult • határidőtől eltér a kötelezett • jogosult felszólítja és nem teljesít  kártérítést kérhet a jogosult vagy kötelezett is, ha kára származott - 25 -