Sociology | Higher education » Társadalomismeret tételek

Társadalomismeret tételek 1. Társadalmi egyenlőtlenség és szegénység (Elméletek és vizsgálati módszerek Nemzetközi tendenciák) Elméletek 1. Az egyenlőtlenségek szükségszerűek, kívánatosak  Elitista álláspont: az elit az átlagnál tehetségesebb, intelligensebb, stb., ezért magasabb jövedelmeket érdemelnek.  Libertariánus álláspont: minden állami beavatkozás sérti a gazdagok szabadságjogait.  Funkcionalista szociológiai iskola: a fennálló jövedelemeloszlás azt tükrözi, hogy a társadalom tagjai mennyire hasznos funkciót töltenek be a társadalom számára. 2. A mérsékelt egyenlőtlenség elfogadható, de az esélyek legyenek egyenlőek Akik erre az álláspontra helyezkednek, azokat Amerikában liberálisnak, Európában szociáldemokratáknak nevezik. Az igazságos társadalom két fő elve:  a társadalom minden tagjának egyenlő joga van az alapvető szabadságjogokhoz  a társadalmi egyenlőtlenségeket úgy kell

elrendezni, hogy azok hosszabb távon a legszegényebbek helyzetét is javítsák 3. Teljes egyenlőség = egalitárius álláspont Marx és Engels szerint a kommunista társadalomban a teljes egyenlőség megvalósul. A szocializmusban ezt sem lehetségesnek, sem kívánatosnak nem tartották, ehelyett a munka szerinti elosztást hirdették. Az egyenlőtlenség és a szegénység okai Ezek különböző irányzatok: 1. Biológiai adottságok: nem lehet bizonyítani, hogy az intelligencia szintjét valóban döntően az öröklött génállomány határozza meg. 2. A gazdasági társadalmi rendszer jellege és működése 3. Műveltség és iskolai végzettség 4. A csonka családok válnak szegénnyé 5. A szegény rétegbe tartozóknak egy egészen különös viselkedési norma és értékrendszere, vagyis kultúrája van. Ez megakadályozza őket abban, hogy a szegénységből kiemelkedjenek, viszont az ezzel járó terheket könnyebben elviselik. 6. Különféle demográfiai

események (Özvegyülés, válás, az átlagosnál több gyermek születése). Szegénység fejlődő országokban A fejlődő országok a GDP nagy részét költik élelmiszerre, a népesség eltartására, így beruházásra, a gazdaság fejlesztésére keveset tudnak fordítani. A szegény népesség száma és aránya Dél-Ázsiában, azon belül Indiában a legmagasabb. Alig kisebb a szegények aránya a Szaharától délre fekvő ún. Fekete-Afrikában Szegénység a fejlett országokban Harrington 1963-ban mutatott rá arra, hogy Amerikában a népesség jelentős része szegény. A szegénység ellen küzdött Kennedy és Johnson. 1960-tól rendszeresen kiszámítják a létminimum alatt élők számát. Svédországban a hosszú szociáldemokrata kormányzás tudatos politikája következtében a jövedelmi egyenlőtlenség a fejlett tőkés országok között a legkisebb. Általában a fejlett országokban relatív szegénységi küszöböt használnak Szociális 1

szegénység: a megkérdezettek megmondják, hogy mekkora az a jövedelem, amiből még éppen ki lehet jönni. Az így kiszámított létminimum magasabb a hivatalosnál Minden fejlett országban 5 és 20 % közötti szegénységet mutatnak ki. Kik a szegények:  munkanélküliek  egy szülő él a gyermekeivel  gyakori az egyedül élő idős nők között  etnikai kisebbség  bevándorlók  vendégmunkások 2. Társadalmi egyenlőtlenség és szegénység (Magyarországi helyzet 1945-től napjainkig Jóléti állam - jóléti rendszer) Magyarországi helyzet A 45 előtti időszakról nincsenek pontos adatok. A szocialista korszakban, amikor hivatalosan is tagadták a szegénység létét, létezett szegénység. A szegénység alakulása: 1. 1978-ig a reálbér nőtt, utána csökkent 2. Az egy főre jutó reáljövedelem 1978-tól kevésbé nő, 90-től csökken 3. Nőtt a lakosság jövedelemkiegészítő tevékenysége 4. A mezőgazdasági kistermelésben a

szegények, a nem mezőgazdasági gazdaságban a jobb anyagi helyzetűek vettek részt, ez széthúzta a jövedelem-különbségeket. 5. 1978-tól növekvő az infláció 6. 1962-től 82-ig csökkent a jövedelem-egyenlőtlenség, ezért csökkent a szegénység, de 1982-től ismét nő a létminimum alatt élők száma. A szegénység összetételének változásai 1. Korábban a szegénység a falvakban koncentrálódott, 87-re nőtt a városi szegénység 2. A 60-as évek elején a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak között több volt a szegény, mint a szakképzetlen munkások között. 1987-re megfordul ez a különbség 3. Az 1960-as években több a szegény nyugdíjas, 1987-től ez már nem jellemző 4. A szegénység áttevődött az idősekről a gyermekekre A szegénység 95-ig megnőtt. Két közvetlen oka az infláció és a munkanélküliség 1996-ban a népességnek több mint egyharmada szegény. A középrétegek is lecsúsznak A szegények típusai 1. A

hagyományos szegénység: szakképzetlen munkások és a mezőgazdasági fizikai munkások. 2. „Új” szegénység: a rendszerváltás óta munkanélküliek 3. Demográfiai szegénység: a nyugdíjak reálértékét bizonyos fokig sikerült megvédeni az inflációtól, a nyugdíjasokat nem fenyegeti a munkanélküliség és az idősebb korú alacsony nyugdíjúak kihalnak, ezért kevesebb a szegények között az idősek aránya. A szegénység áttevődött a gyermekekre. 4. Az etnikai szegénység: A roma etnikumhoz tartozó népességnek az átlagosnál jóval nagyobb része szegény. 2 Jóléti állam és jóléti programok Titmuss modelljei: 1. reziduális modell: csak az kap támogatást, akik képtelenek a piacon megfelelő jövedelemhez jutni. Pl USA 2. teljesítmény modell: a támogatásokat a korábbi járulék befizetésekhez kötik Pl Németország. 3. Intézményes modell: alanyi jogon adott támogatások, pl Svédország G. Esping-Andersen modelljei: 1.

liberális modell: rászorultsági elven alapul 2. konzervatív modell: veszélyeztető körülmények esetén támogat 3. Szociáldemokrata modell: célja az egyenlőség, a támogatást állampolgári jogon nyújtja A jóléti állam problémái: A jóléti állam ellenzői szerint a támogatások megterhelést jelentenek a gazdaságnak, és csökkentik az egyén munkateljesítményének növelésére való hajlandóságát. Jóléti állam hívei szerint a nagy tömegnél szélsőséges szegénység sok közvetett költségeket jelent a társadalomnak. A jóléti állam további kiépítését gátolta: 1. véget ért a II világháborút követő fellendülési korszak + 1973-ban olajválság 2. Megnőtt a munkanélküliség (többlet megterhelés a jóléti rendszernek) 3. Öregedő népesség: kevesebb állampolgár járulékaiból kell növekvő számú állampolgár juttatásait kifizetni. A magyar jóléti rendszer programjai: nyugdíj, családi támogatás, táppénz,

munkanélküli segély, szociális segély, ingyenes egészségügyi ellátás és oktatás, lakástámogatás. Szükség van a jóléti rendszer reformjára. 3. Társadalmi szerkezet és rétegződés (Elméletek és vizsgálati módszerek) Elméletek Harmóniaelmélet: az együttműködés jellemző, a konfliktus kivételes és diszfunkcionális jelenség. Konzervatívok Davis és Moore szerint a társadalomban különféle funkciókat kell ellátni, amelyek eltérő fontosságúak, és eltérő képesség, ismeret szükséges hozzájuk. Ahhoz, hogy a legmegfelelőbb emberek kerüljenek a fontosabb funkciókba, őket jobban meg kell becsülni, jobban meg kell fizetni. A jövedelemkülönbségek tehát funkcionálisak, indokoltak = amerikai strukturalista-funkcionalista irányzat. Konfliktuselmélet: a konfliktus viszi előre a társadalmi fejlődést, tehát ez jellemzi a társadalmat. Radikálisok Marx és Engels osztályharc-elmélete Pareto szerint a régi és új elit harcol

egymással Csereelmélet: a társadalom tagjai egymással cserélnek. Kényszerelmélet: a társadalmat a hatalommal rendelkezők által alkalmazott kényszer jellemzi. G. Lenski szerint a különbségek alapja a hatalmi különbség, vagyis az erőszak alkalmazásának lehetősége. De a társadalom működéséhez kell a legitimitás, ezért a hatalmon levők a jövedelem egy részét átengedik a hatalom nélkülieknek. A társadalmi szerkezet dimenziói, okai 1. Marx és Engels szerint a termelőeszközökhöz való viszony 2. Max Weber szerint: 3  Gazdasági dimenzió (termelőeszközökhöz való viszony + munkaerőpiaci helyzet) – gazdasági osztály  Hatalom (a politikai hatalom nem feltétlenül függ össze a tőketulajdonnal)  Rend (megbecsültség, előkelő életmód, életvitel) Három osztályt különböztet meg:  Birtok szerinti osztály  Jövedelem szerinti osztály  Társadalmi osztály: ezen belül könnyű a társadalmi helyváltoztatás,

mobilitás, szokásos a házasságkötés, nehéz átlépni a határait. 3. Geiger szerint több dimenzió is van Osztály helyett jobb a réteg fogalom használata Egyik réteg jobb, másik rosszabb helyzetben van. Életmód, életkörülmények, gondolkodásmód, stb. is meghatározó A középréteg jelentőssége megnő 4. Ossowski nemcsak a termelőeszköz tulajdonát, hanem a fogyasztási javak rendelkezésre álló mennyiségét és a hatalmat is figyelembe veszi. 5. Lenski szerint hétféle osztályrendszer él egymás mellett: 1 politikai-hatalmi, 2 vagyoni-tőketulajdoni, 3. foglalkozási (meghatározó), 4 iskolai végzettségi, 5 faji, etnikai, vallási, 6. nemek szerinti, 7 Életkori 6. Bourdieu szerint 3 féle töke van: pénztőke, kulturális tőke (műveltség) és szociális tőke (kapcsolatok). Ezek konvertálhatóak Hatalomelméletek Mills: egy szűk hatalmi elit uralkodik az USA-ban Dahrendorf: a gazdasági hatalom birtokosai állnak a hierarchia csúcsán Gyilasz:

újosztály-elmélet: a szocialista és kapitalista ugyanolyan osztálytársadalom, csak a szocializmusban az állam és a pártbürokrácia a termelőeszközök tényleges tulajdonosa, és ezáltal az uralkodó osztály. Társadalmi helyzet és társadalmi miliő Hradil nevéhez fűződik mindkét fogalom. A társadalmi helyzet megkülönböztet több elitet, a normálkeresőket aszerint, hogy a munkanélküliség mennyire fenyegeti őket. A társadalmi miliő elsősorban életmód, kultúra, és az értékek által meghatározott társadalmi csoportok, pl. magas szintű konzervatív, hagyományos munkás, stb. A társadalmi helyzet hatása az egyén életére, nézeteire Weber szerint a társadalmi pozíció meghatározza az ember életesélyeit (milyen valószínűséggel jut magas jövedelemhez, szerez magas iskolai végzettséget, jut börtönbe, stb.) A társadalmi helyzet meghatározza, hogy az egyén kikkel barátkozik, házasodik, életmódot, mit olvas, milyen sportot űz,

hol tölti a szabadságát, a politikai preferenciákat, stb. Marx szerint van magának való osztály (nem harcol kollektívan érdekei érvényesítéséért) és magáért való osztály. A társadalmi kategóriák száma 1. Kettő (dichotóm modell): Marx és Engels – osztályharc Pareto – elitek harca 2. 5-10: érdekkonfliktusok vannak 3. Nagyszámú kategória: atomizálódott társadalom, sok kis csoport verseng egymással A modellek presztízscsoportokon alapulnak Általánosan használt modell:  Vezetők és értelmiségiek  Technikusok és irodai foglalkozásúak  Önálló kisiparosok, kereskedők 4  A szolgáltatások területén dolgozó félig szellemi, félig fizikai foglalkozásúak (jegykezelő)  Szakmunkások  Szakképzetlen munkások  Parasztok VIZSGÁLATI MÓDSZEREK:  Survey-módszer: sokféle adatot gyűjt össze a megkérdezett személyek vagy családok társadalmi helyzetéről, életkörülményeiről, életmódjáról,

gondolkodásáról. Ezeknek az adatfelvételeknek alapján társadalmi kategóriánként ki lehet mutatni a jövedelmek, a lakásviszonyok, stb. átlagos értékét vagy a hátrányos, átlagos és kedvező helyzetben lévők arányát, így a társadalmi kategóriák közötti különbségeket sok dimenzióban lehet vizsgálni. A szerkezet- és rétegződésvizsgálatnak három speciális módszerét lehet még megemlíteni:  Önbesorolásos módszer: a megkérdezettek saját magukat sorolják be valamelyik osztályba, rétegbe  Presztízsvizsgálat: ebben a megkérdezetteket arra kérik meg, hogy pontosan megnevezett foglalkozások presztízsét nevezzék meg. Kétféle kérdezési módszer:  három- vagy ötfokozatú skálán értékeltetik a foglalkozásokat; ebből számolnak egy mérőszámot  valamilyen kritérium szerint sorba rendeztetik a foglalkozásokat; a sorszámok átlagát veszik a presztízs mérőszámának  Társadalmi-gazdasági státusz: a

foglalkozási csoportok átlagos jövedelme és átlagos iskolai végzettsége alapján kiszámított - a presztízshez hasonló - pontszám. 4. Társadalmi szerkezet és rétegződés (Nemzetközi és hazai tendenciák) Nemzetközi tendenciák A társadalmi szerkezet változása  Nő a szellemi és csökken a fizikai foglalkozásúak aránya  Nő a harmadik szektorban, a szolgáltatások területén dolgozók aránya  Növekszik a munkásosztály differenciálása (szakképzettek és szakképzetlenek közötti távolság)  Sok helyen kialakulóban van egy új szegény réteg (tartós munkanélküliek, betegek, rokkantak, etnikum, vendégmunkások)  A gazdasági szervezetek méretei nőnek, tovább bürokratizálódnak. Nő az állam bürokratikus apparátusa is. Ezzel szemben nő a kis gazdasági egységek száma  Nem tűnik el a kispolgárság.  Növekszik a nyugdíjból élők száma. Az osztályok elhalása, változása A munkásosztály Nyugat-Európában és

Észak-Amerikában elpolgárosodott, gondolkodásmódban megmaradtak munkásoknak. Hogy elhalnak-e osztályok, vagy megmaradnak, nem dőlt el a vitában. Magyarországi helyzet 1945 előtt 5 de a  az ország lakosságának fele a mezőgazdaságból élt, mert az iparosodás kezdeti szakaszban volt  a középosztály kicsi volt (1/5)  a legszegényebbek a mezőgazdasági munkások, a mezőgazdasági cselédek és a kisbirtokos parasztok voltak  igen nagy volt a jövedelemegyenlőtlenség (a bányászok, kohászok jobban kerestek) A két világháború között Kettős társadalom jellemző: - történelmi-nemzeti (rendies) pl. egyházak, arisztokrácia államhivatalnokok, nagybirtokosok, nemzeti kispolgárság  modern polgári, pl. kapitalista vállalkozók, polgári származású arisztokrácia, kapitalista kispolgárság, szabad értelmiségiek, munkásság, 1945 után: Két osztály és egy réteg: munkásosztály (állami tulajdonon keresztül részesül a

termelőeszközből) és termelőszövetkezeti parasztság (szövetkezeti tulajdonon keresztül), ill. az értelmiségi-szellemi réteg. „Maradék” kategóriák: kulákok, kisiparosok, egyéni gazdálkodó parasztság. Ez a modell nem alkalmas 1960-tól a társadalom vizsgálatára Ferge Zsuzsa ezért kidolgozott egy másik modellt = munkajelleg-csoportok  Vezető és értelmiségi  Középszintű szellemi  Irodai  Szakmunkás  Betanított munkás  Segédmunkás  Mezőgazdasági fizikai, vagyis paraszt  Nyugdíjas Ezt alkalmazva kiderült, hogy  Magyarországon jelentős a jövedelemkülönbség  A szellemi kategórián belül és a munkásságon belül is nagyok az eltérések  A hierarchikus sorrend hasonló a Nyugaton megfigyelthez. Az egyes dimenziókban megállapítható társadalmi egyenlőtlenségek nagyobbak voltak, mint a jövedelmi különbségek, minél inkább haladunk az anyagi jellegű dimenzióktól a nem anyagi, kulturális

jellegűek felé, annál nagyobbak ezek a különbségek. A szocialista rendszerben számos rejtett mechanizmus működött, amely a privilegizált rétegeket még privilegizáltabbá tette, a hátrányos helyzetűek hátrányait pedig növelte. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan nő a szellemi foglalkozásúak, a vezetők, az értelmiségiek, a munkások, a szakmunkások aránya. Kolosi Tamás 7 dimenzió szerint csoportosította a családokat (fogyasztás, kultúra-életmód, érdekérvényesítés, lakás, lakókörnyezet, anyagi színvonal, munkamegosztás) 1. Elit családok 2. Városias felső réteg (csak a lakáshelyzete rosszabb az elitnél) 3. Falusias felső réteg (lakókörnyezete rosszabb az elitnél) 4. Fogyasztói magatartású középréteg ( fogyasztása eléri az elit szintjét, de anyagi és érdekérvényesítési helyzete átlag alatti) 5. Városias jómódú munkások (anyagi, lakás, lakókörnyezet kedvező, fogyasztás és művelődés elmaradott) 6.

Rossz anyagi helyzetű középcsoport (anyagi színvonal és fogyasztás átlag alatti) 7. Falusias középcsoport (lakás, lakáskörnyezet elmaradott) 6 8. Érdekérvényesítő alsó csoport ( ált hátrányos, kivéve: érdekérvényesítés) 9. Jó anyagi helyzetű falusias alsó csoport (háztáji munkával magasabb jövedelem, de általában elmaradottak) 10. Városias alsó csoport (csak a lakókörnyezet kedvező) 11. Enyhén deprivált csoport (fogyasztásuk jobb, a többi dimenzió kedvezőtlen) 12. Deprivált csoport (minden dimenzió tekintetében elmaradottak) A társadalomszerkezet befolyásolása  Politikával, erőszakkal (pl. szocialista társadalom létrehozása, Kuba, stb)  Szociálpolitikával  Adópolitikával  Kis- és középvállalkozások támogatásával  Állami alkalmazottak bérén keresztül  Oktatáspolitikával 7. Nők és férfiak (A nemek közötti különbségek a munkamegosztásban, a nők hátrányai a világ országaiban és

hazánkban) Elméletek A nemek közötti különbségek okai: az egyik elmélet szerint biológiai, genetikai okok vannak, a másik szerint a pszichológiai és szociológiai eltérések fontosabbak. Sex: angolul a genetikailag meghatározott nem, gender: a nő és férfi pszichológiai-szociológiai különbségei. Megkülönböztetjük a nemi szerepeket és a nemi identitást. Nemi szerepek: azok a társadalmi szerepek, tevékenységek, magatartások, amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár. Nemi identitás: az egyén melyik nemhez tartozónak érzi magát. A genetikai különbségek oka: a 23. kromoszómapár nőknél XX, férfiaknál XY A gyerek neme attól függ, hogy a hím ivarsejtből az X vagy az Y kromoszóma egyesül-e a női ivarsejtből származó X kromoszómából. A pszichológiai-szociológiai különbségek a társadalmi környezet hatására alakulnak ki. Eltérő a nevelés A fiúk agresszívebbek, a lányok több érzelmet mutatnak ki. Mead vizsgált

olyan törzset, ahol a két nemet ugyanúgy nevelték, és ott a két nem egyformán férfiasan/nőiesen viselkedett. A nemek közötti munkamegosztás: A funkcionalista iskola szerint a nemek közötti különbségek azért fordulnak elő, mert a neme közötti munkamegosztás és s szerepek ebből fakadó eltérései előnyösek a társadalmak számára. A férfi alkalmasabb vadászatra, csak a nők tudnak gyereket szülni T Parsons és R Bales szerint minden családban kell egy instrumentális (megélhetést biztosító) ember, és egy expresszív (érzelmi) ember. A modern gazdaságban már nem kell nagy fizikai erő, ezért a nemek közötti munkamegosztás sokkal kevésbé szükségszerű. A konfliktuselméleti irányzat a férfiak hatalmi pozíciójára helyezik a hangsúlyt. A férfiak dominanciája, a nők elnyomása az emberiség történetének legáltalánosabb egyenlőtlenségi viszonya. Ez okozta a feminista mozgalmakat Nemzetközi tendenciák A nők hátrányai a világ

különböző országaiban: Angliában az elmúlt 150 évben a férfiak a házimunka, a kereső munka (férfiaknak nagyobb bér), a fizikai erőszak, a szexuális kapcsolatok és a kulturális intézmények területén nyomták el és zsákmányolták ki a nőket Walby szerint. A kereső munkavállalás és a nők részvétele a munkában csökkenti az egyenlőtlenségeket. A szolgáltatási szektor kiterjedése a nőknek kedvez Az egyenlőtlenség oka lehet az adott társadalom kultúrája, a vallás (az isten férfi vagy nő). A nők részvétele a 7 politikában igen alacsony = közéleti patriarchátus. A skandináv országokban jobban érvényesülnek a női jogok, a mohamedán országokban erős a férfiuralom. Magyarországi helyzet Nők: szocialista korszakban majdnem teljes körű foglalkoztatás, ez a rendszerváltás után csökkent. A munkanélküliség a férfiaknál nagyobb A foglalkoztatás-csökkenés nem sújtotta jobban a nőket. A nők között több a szellemi,

többségben vannak a kereskedelemben és a szolgáltatásokban, kisebbségben az építőiparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban és az iparban. Kevés a szakmunkás és a vezető, több a betanított munkás Kevés bányász, kohász, kőműves, mérnök és járművezető, sok óvónő, tanító, tanár, gyógyszerész, számviteli foglalkozású és pénztáros. Ált azonos férfi és nő orvos és egyetemista van Főleg nők végzik a háztartási munkát, ezért többet dolgoznak. A társadalom létfeltételeinek megteremtése és reprodukciója a nőket jobban terheli. A nők halandósága ennek ellenére kedvezőbb: átlagosan 9 évvel tovább élnek (jobb az alkalmazkodóképességük). Társadalompolitika A nők hátrányainak mérséklési lehetőségei: a lányok iskolai végzettségének emelése a fiúkéhoz hasonló szintre már megtörtént nálunk. Azonban míg a középfokú végzettségűek közül a fiúk inkább szakmunkások lesznek, a lányok között sok

a betanított munkás. A fizetésbeli és előrejutási egyenlőséget nehéz megteremteni, viszont segíthet az óvodai ellátás, a részmunkaidős foglalkoztatás és a háztartási robotgépek. 8. Idősek társadalmi problémái (Életszakaszok, nyugdíjrendszer problémái a világban és hazánkban) Alapfogalmak Időskor határa: 60 év felett öreg, 70 év felett „idős öreg” (nyugdíjkorhatár országonként eltérő). Vannak aktív idősek, nyugdíjasok is, őket meg kéne különböztetni A fiatalkor alsó határa 17-18 év (sok helyen a nemi érettséget veszik alapul). A fiatalkor felső határa 30 év (mert 18 évesen kevesen alapítanak családot és dolgoznak) A csecsemőket és a gyermekeket együtt vizsgáljuk. Módszerek  Népszámlálások  Szociológiai adatfelvételek (1980-as években ifjúságkutatás, 1960-as években a nyugdíjasok vizsgálata. Elméletek Az egyén életciklusának szakaszai: 1. Csecsemőkor – 1 éves korig 2. Gyermekkor –

1-től kb 12 éves korig 3. Serdülőkor - 12-től 14-16 éves korig 4. Ifjúság – 14-16-tól a tanulmányok befejezéséig 5. Felnőttkor – a nyugdíjkorhatárig 6. Időskor – a nyugdíjkorhatár felett Ezek nem teljesen pontosak. Posztadoleszcencia (utóserdülőkor): a 18 évesek nagy része még tanul, nem dolgozik, tehát gyermekstátuszban van. Fel kéne osztani az időskort 2 szakaszra: az elsőben az ember még erejének és szellemi képességeinek teljesen birtokában van, a másodikban nem. Átmeneti rítusok: ünnepélyes ceremóniák, amelyek az egyes szakaszokat elválasztják (érettségi bankett, diplomaosztás). 8 A felnőttkor előtti és utáni életszakaszok elkülönülése és meghosszabbodása: Az egyes életszakaszok jobban elkülönülnek és a felnőttkor előtti és utáni életszakaszok meg is hosszabbodnak a fejlett társadalmakban. Korábban a gyerekek korán dolgoztak A felnőttkorral járó lehetőségek hiánya fiatalkori elégedetlenséget

okozhat. A korai nyugdíjazás az aktív időseknek gond. Régen fokozatosan és később váltak ki az idősek a munkából Nemzetközi tendenciák A nyugdíjrendszer problémái: a népesség öregedése jellemző. Az eddig alkalmazott nyugdíjrendszer lényege: az aktív népesség által befizetett nyugdíjjárulékból fizetik a nyugdíjakat. Ez a kirovó-felosztó nyugdíjrendszer Most kevesebben fizetik több ember nyugdíját. Általában az idősek életszínvonala nem romlott A nagyon idősek elhelyezése otthonokban nem megoldott, a családok látják el, ez többletmunka, teher. Magyarországon nagyon alacsony a nyugdíjkorhatár, viszont sokan nyugdíjasként is dolgoznak. Magyarországi helyzet Idősek: arányuk nő, kb. 20% Ok: javul a halandóság, nő az átlagos élettartam, és alacsony a születésszám. A nyugdíjrendszer felborulhat A szegényebb idős nyugdíjasok meghalnak, és helyükbe lépnek a magasabb nyugdíjjal rendelkezők. A nyugdíjakat nem emelik

automatikusan az inflációval, ezért reálértékük csökkent. Azonban kis részük szegény csak Probléma az elmagányosodás, főleg özvegy nők esetében. A nők nyugdíja ált alacsonyabb Társadalompolitika A magyar nyugdíjrendszer problémái: túl alacsony a nyugdíjkorhatár, (60 és 55 év) és a nyugdíj nincs indexálva (nem nő az inflációval párhuzamosan), ezért elértéktelenedhet. Megoldás: emelik a befizetendő járulékot, csökkentik a nyugdíjakat, áttérünk a tőkefedezeti nyugdíjrendszerre. Ez azt jelenti, hogy a befizetett járulékokból egyszerre kéne tőkefedezetet teremteni és a folyó nyugdíjakat kifizetni. A szociális otthonok színvonala rossz, a beteges öregek ellátása nem megoldott. Támogatni kéne az időseket gondozó családokat 9. A fiatalok és gyermekek társadalmi helyzete (Életszakaszok, posztadoleszcencia, a gyermekek szegénysége, családpolitika - nemzetközi és hazai tendenciák) Alapfogalmak Időskor határa: 60 év

felett öreg, 70 év felett „idős öreg” (nyugdíjkorhatár országonként eltérő). Vannak aktív idősek, nyugdíjasok is, őket meg kéne különböztetni A fiatalkor alsó határa 17-18 év (sok helyen a nemi érettséget veszik alapul). A fiatalkor felső határa 30 év (mert 18 évesen kevesen alapítanak családot és dolgoznak) A csecsemőket és a gyermekeket együtt vizsgáljuk. Módszerek  Népszámlálások  Szociológiai adatfelvételek (1980-as években ifjúságkutatás, 1960-as években a nyugdíjasok vizsgálata. Elméletek Az egyén életciklusának szakaszai: 1. Csecsemőkor – 1 éves korig 2. Gyermekkor – 1-től kb 12 éves korig 3. Serdülőkor - 12-től 14-16 éves korig 4. Ifjúság – 14-16-tól a tanulmányok befejezéséig 5. Felnőttkor – a nyugdíjkorhatárig 6. Időskor – a nyugdíjkorhatár felett 9 Ezek nem teljesen pontosak. Posztadoleszcencia (utóserdülőkor): a 18 évesek nagy része még tanul, nem dolgozik, tehát

gyermekstátuszban van. Fel kéne osztani az időskort 2 szakaszra: az elsőben az ember még erejének és szellemi képességeinek teljesen birtokában van, a másodikban nem. Átmeneti rítusok: ünnepélyes ceremóniák, amelyek az egyes szakaszokat elválasztják (érettségi bankett, diplomaosztás). A felnőttkor előtti és utáni életszakaszok elkülönülése és meghosszabbodása: Az egyes életszakaszok jobban elkülönülnek és a felnőttkor előtti és utáni életszakaszok meg is hosszabbodnak a fejlett társadalmakban. Korábban a gyerekek korán dolgoztak A felnőttkorral járó lehetőségek hiánya fiatalkori elégedetlenséget okozhat. A korai nyugdíjazás az aktív időseknek gond. Régen fokozatosan és később váltak ki az idősek a munkából Nemzetközi tendenciák Az ifjúság problémái: II. világháború után kedvező a helyzetük 1968-ban diáklázadások: hátrányos helyzet a növekvő infláció, az 1973-as olajárrobbanás, a növekvő

munkanélküliség, stb. miatt Sok fiatal munkanélküli, kevés bér, inkább később vállaltak gyereket Eltávolodtak a felnőttektől, saját szubkultúrájuk alakult ki, élesedtek a nemzedékek közötti konfliktusok. Yuppie: felfelé törekvő értelmiségi, felsőfokú végzettségű, a reklám, bankok, marketing, jog és a szolgáltatások területén dolgoznak. Gyors karrier, sok munka, jómódjukat mutogatják, nem házasodnak, ált. gyermektelenek A gyermekek relatív elszegényedése a fejlett országokban: ez általános tendencia Magyarországi helyzet Fiatalok: 1970-es évektől csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya. A felsőfokú oktatásban részt vevők száma stagnált, mert az intézmények korlátozott számú hallgatót vehetnek fel. Ennek az oka: ha túl sok az a felsőfokú végzettségű, aki nem talál munkát, akkor nagy lesz az elégedetlenség. Viszont jelenleg az alacsony végzettek nem nagyon találnak munkát Ha a fiatal nem képes ugyanazt

a végzettséget megszerezni, amit a szülei, akkor kisebb jövedelemre, perspektívára számíthat, elégedetlen lesz. 1980-as évektől nőtt a diákok száma 1996-ban már kevesebben jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Ok lehet: tandíj, rosszabb helyzetűek a családok. Manapság kevesebb a szellemi foglalkozású, mint régebben A fiatal férfiak több mint fele szakmunkásként dolgozik. A diplomások között nő a nők aránya Többen végeztek főiskolát, mint egyetemet, mert az egyetemen képzettek száma nem nőtt, a főiskolák kiterjedtek. A főiskolai diploma kisebb értékű A rendszerváltás után a közgazdászdiplomások esélyei javultak. A munkanélküliség a 15-19 évesek között különösen magas, de magas a 20-24 évesek között is, ezen belül az alacsonyabb végzettségűek között. Mivel az életkorral együtt emelkedik az átlagos jövedelem, a fiatalok hátrányban vannak. Pályakezdéskor az alacsonyabb végzettségű szakmák jobban fizetnek, de

a nyugdíj előtti kereset kedvezőtlen (pedig ez határozza meg a nyugdíj összegét). A pályakezdéskor a magasabb végzettségűek és szakképzettségűek előnye viszonylag csekély, a halmozott életkeresetük (mivel tovább tanulnak) hosszú évekig alacsonyabb a szakképzetlen munkásokénál és a mezőgazdasági fizikaiakénál. Legfőbb probléma a lakáshoz jutás Egyre nagyobb szerepet kap a szülőktől kapott segítség. Posztadoleszcencia Magyarországon: sok fiatal felnőtt (néha a házasságkötés és a gyermekek születése után is) a szülőknél él. Németországban hamarabb leszakadnak Bár ott magasabbak a lakbérek, de ki tudják fizetni szülői segítséggel. Ott többen rendszeresen segítik a gyereküket, nálunk gyakoribb az egyszeri támogatás. Gyermekek: sok a szegény közöttük. A családi pótlék elmarad a gyerek költsége és a létminimum mögött is. Minél több gyermek van a családban, annál rosszabb a család jövedelmi helyzete. A

gyermekek között nő a szegények aránya, főleg 1990 óta A volt szocialista országokban a gyerekek a rendszerváltás legnagyobb vesztesei közé tartoznak. 10 Társadalompolitika Családpolitika: alacsony családi pótlék, gyermekgondozási díj (2 évig jár, a korábbi fizetés meghatározott százaléka), gyermekgondozási segély (3 évig, fix összeg, szülési szabadság (teljes fizetést megkapta), gyermeknevelési támogatás (kis jövedelműeknek vagy 3-nál több gyerekeseknek a legkisebb 8 éves koráig). A családi pótlék reálértéke egyre csökken, 1996ban jövedelmi helyzethez kötötték A családi támogatások rendszerét meg kell reformálni 10. Faj, nemzet, etnikai csoportok, kisebbségek (Nemzettudat és agresszív nacionalizmus, előítélet, sztereotípia, diszkrimináció összefüggései. Az autoritárius személyiség.) Elméletek A nemzettudat a török fenyegetettség majd a hódoltság idején erősödött meg. Az agresszív nacionalizmus

kialakulásának és erősödésének okai:  Idegen állam általi elnyomás, vagy ennek fenyegetése  A nagy nemzeti kudarcok (bűnbak kell), pl. háborús veszteség, gazdasági válság  Ha a kisebbség privilegizált helyzetben van, gazdagabb, sikeresebb Egy nemzet agresszív nacionalizmusa az ellenségnek tekintett nemzet hasonló agresszív reakcióit erősíti. Egyéni szinten az okok:  Frusztráció, sikertelenség (másra akarják hárítani)  Autoritárius személyiség (nevelés eredménye az ilyen személyiség)  Hatalmi és anyagi érdek (pl. zsidóellenesség)  Szocializáció útján sajátítja el az egyén, nem velünk született. Nemzetközi tendenciák A feketék helyzete az USA-ban: Kennedy és Johnson is próbálta a feketék hátrányos helyzetét csökkenteni. Kialakult ugyan egy fekete középréteg, de mivel ezek elköltöztek a fekete negyedből, az ott maradók helyzete még rosszabb lett. Leromlottak az iskolák, az infrastruktúra, stb.

A multikulturális társadalom: USA = olvasztótégely A modern társadalmakban különböző kultúrákhoz tartozók élnek együtt és együttműködnek. Ezt elősegítik:  A nemzetállam politikai hatalmának decentralizációja.  A régiók és helyi közösségek politikai szerepének erősödése.  A nemzeti identitás megőrzésének nemzetközi jogi garantálása.  A többes identifikáció elterjedése (vallási, helyi, világnézeti stb. identitás, nem csak nemzeti).  A nemzetközi civiltársadalom kialakulása. Az autoritárius személyiség: a potenciálisan fasiszta személy jellemzői  Elfogadja a konvencionális értékítéletet.  Alárendeli magát kritika nélkül a vezetőknek.  Agresszív azokkal szemben, akik nem hajlandók magukat alávetni a vezetőknek.  Idegenkedik a gazdag érzelmi élettől, a képzelettől, a személyességtől, a gyengédségtől.  Hajlamos a merev gondolkodásra.  Nagyra értékeli a férfiasságot, az

erőt, a hajthatatlanságot.  Embergyűlölő, az embert alapvetően rossznak tartja.  Hajlamos azt hinni, hogy a társadalomban veszélyes erők, összeesküvések uralkodnak.  Fontos neki a szexualitás, mások szexuális kilengései. 11  A családban az apa rideg, követelő, büntető. Elveket fogalmaz meg és követését várja el Magyarországi helyzet A nemzettudat Magyarországon: egyesek szerint elterjedt nálunk az agresszív nacionalizmus, mások szerint nálunk kiveszett a nemzeti identitás érzése. Egy empirikus vizsgálat sem támasztja alá egyik állítást sem. Hazánkban legalacsonyabb az egyetértők száma a „harcolnunk kell az országunkért, akár igaza van, akár nincs” kijelentéssel, közepes a bevándorlókkal szembeni ellenségesség, viszont élen állunk a szomszédos országok területének egy részével szemben jogosnak tartott igény esetén. Ennek a trianoni igazságtalanság az oka. A roma kisebbség helyzete: a legnagyobb és a

diszkrimináció által leginkább veszélyeztetett csoport a cigányság Magyarországon. A cigányok nagy része magyar anyanyelvű A vizsgálatok szerint a cigányok az átlagnál jóval hátrányosabb helyzetben vannak, és a hátrányok egyre nő. A rendszerváltás során sokan vesztették el a munkahelyüket Velük szemben erősek a negatív vélemények. A statisztika szerint a cigányok megemlített rossz tulajdonságai csökkentek, ez némileg ellentmond a közvéleménynek. A vizsgálattal minden rendben, tehát ezt a eredményt elfogadhatjuk. A zsidó vallási kisebbség és az antiszemitizmus: a 2 világháború között Magyarországon a legnagyobb létszámú (vallási) kisebbség a zsidóság. Számuk kb 1941-ben 400 ezer, 1945-ben 200 ezer (deportálások miatt), a zsidótörvények szerint 90 ezer volt. Kb 200-300 ezer áldozata volt a holocaustnak. De a többi országhoz képest még mindig nálunk élték túl a legtöbben a háborút. Pontos létszámuk ismeretlen

A zsidók ált magasabb végzettségűek és kedvező helyzetűek voltak. Az antiszemitizmusról nincsenek pontos adatok Társadalompolitika Kormányzati eszközökkel nehéz befolyásolni az előítéleteket. De oda kell rájuk figyelni, mert súlyos tragédiákat okozhatnak. 11. Nemzettudat Magyarországon A roma kisebbség helyzete Antiszemitizmus Elméletek A nemzettudat a török fenyegetettség majd a hódoltság idején erősödött meg. Az agresszív nacionalizmus kialakulásának és erősödésének okai:  Idegen állam általi elnyomás, vagy ennek fenyegetése  A nagy nemzeti kudarcok (bűnbak kell), pl. háborús veszteség, gazdasági válság  Ha a kisebbség privilegizált helyzetben van, gazdagabb, sikeresebb Egy nemzet agresszív nacionalizmusa az ellenségnek tekintett nemzet hasonló agresszív reakcióit erősíti. Egyéni szinten az okok:  Frusztráció, sikertelenség (másra akarják hárítani)  Autoritárius személyiség (nevelés eredménye

az ilyen személyiség)  Hatalmi és anyagi érdek (pl. zsidóellenesség)  Szocializáció útján sajátítja el az egyén, nem velünk született. Magyarországi helyzet A nemzettudat Magyarországon: egyesek szerint elterjedt nálunk az agresszív nacionalizmus, mások szerint nálunk kiveszett a nemzeti identitás érzése. Egy empirikus vizsgálat sem támasztja alá egyik állítást sem. Hazánkban legalacsonyabb az egyetértők száma a „harcolnunk kell az országunkért, akár igaza van, akár nincs” kijelentéssel, közepes a 12 bevándorlókkal szembeni ellenségesség, viszont élen állunk a szomszédos országok területének egy részével szemben jogosnak tartott igény esetén. Ennek a trianoni igazságtalanság az oka. A roma kisebbség helyzete: a legnagyobb és a diszkrimináció által leginkább veszélyeztetett csoport a cigányság Magyarországon. A cigányok nagy része magyar anyanyelvű A vizsgálatok szerint a cigányok az átlagnál jóval

hátrányosabb helyzetben vannak, és a hátrányok egyre nő. A rendszerváltás során sokan vesztették el a munkahelyüket Velük szemben erősek a negatív vélemények. A statisztika szerint a cigányok megemlített rossz tulajdonságai csökkentek, ez némileg ellentmond a közvéleménynek. A vizsgálattal minden rendben, tehát ezt a eredményt elfogadhatjuk. A zsidó vallási kisebbség és az antiszemitizmus: a 2 világháború között Magyarországon a legnagyobb létszámú (vallási) kisebbség a zsidóság. Számuk kb 1941-ben 400 ezer, 1945-ben 200 ezer (deportálások miatt), a zsidótörvények szerint 90 ezer volt. Kb 200-300 ezer áldozata volt a holocaustnak. De a többi országhoz képest még mindig nálunk élték túl a legtöbben a háborút. Pontos létszámuk ismeretlen A zsidók ált magasabb végzettségűek és kedvező helyzetűek voltak. Az antiszemitizmusról nincsenek pontos adatok Társadalompolitika Kormányzati eszközökkel nehéz befolyásolni

az előítéleteket. De oda kell rájuk figyelni, mert súlyos tragédiákat okozhatnak. 16. Gazdaság (Elméletek: a gazdaságot integráló mechanizmusok Menedzserek forradalma. Bürokratikus szervezetek a gazdaságban Gazdasági fejlődés) Elméletek A gazdasági élet szereplőinek motivációi: Homo oeconomicus: A klasszikus közgazdaságtan emberképe, amely mindig racionálisan dönt, cselekszik, továbbá a haszna maximalizálására törekszik. Individualista, másokkal nem törődik. Homo sociologicus: Az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni. E normák hátterében értékek állnak, amelyekkel a társadalom tagjainak többsége egyetért. Két irányzat: egyik szerint a homo oeconomicus modellel meg lehet magyarázni a nem gazdasági viselkedést, mások szerint a gazdasági viselkedésben is kimutathatók nem racionális motívumok. Simon korlátozott racionalitás – elmélete: a racionalitás a társadalmi korlátok között

érvényesül. Sen háromféle indítékot különböztet meg: önzést, szimpátiát és az elkötelezettséget. Lindenberg homo socio-oeconomicus emberképe: az ember racionálisan dönt egy adott tartományon belül, amit a társadalmi normák határoznak meg. Elmondhatjuk, hogy az ember bizonyos döntéseknél homo oeconomicusként, máshol sociologicusként viselkedik. Gazdasági mechanizmusok: reciprocitás, redisztribúció, piac: Polányi Károly szerint a gazdaság 3 mechanizmus alapján működik: reciprocitás (ajándékok), redisztribúció (központi újraelosztás), piac. A családtagok és barátok között szerepe van az ajándékozásnak, a jóléti rendszer redisztribúciót valósít meg, és a piac mindig érvényesül (legfeljebb feketepiacként). Tehát ezek egymás mellett élnek. Vita a szociális gazdaságról: Kornai János szerint a szocialista tervgazdálkodás hiánygazdaság. Addig nincs piac, amíg a termelőeszközök állami tulajdonban vannak

Menedzserek forradalma: utóbbi évtizedekben kialakultak a multinacionális vállalatok, amiket a menedzserek vezetnek. Egyesek szerint a menedzserek nem a nyereséget maximalizálják, 13 hanem a vállalat hatalmát növelik, mások szerint a menedzserek a tőkések érdekeit képviselik. A bürokratikus szervezetek: A bürokrácia jellemzői:  Szakismereten alapuló munkamegosztás  Uralmi hierarchia  Előrelépés pontos szabályok szerint  Ügyintézés pontos szabályok szerint  Ügyintézésről írásos dokumentumok  A bürokraták teljes munkaidős állásban és kereset fejében dolgoznak.  A kapcsolatok személytelenek. A bürokrácia Weber szerint fejlettebb, racionálisabb forma, mint a korábbiak. A bürokrácia hátrányai:  Növekedésre törekszik  Mindenki addig emelkedik a hierarchiában, amíg olyan szintre nem jut, ahol már nem tud megfelelni a feladatnak  A működés válik céllá  Oligarchizálódási tendencia 

Merevvé válás A hátrányok ellensúlyozását egyes gazdaságszociológusok a munkásönkormányzatoktól remélik. A gazdasági fejlődés társadalmi korlátai: a gazdasági fejlődésnek nemcsak ökológiai, hanem társadalmi korlátai is vannak. Például:  Minél több embernek van ún. pozicionális jószága, annál inkább veszít az értékéből (ritka drága autó).  Mindent meg lehet vásárolni (kommercializálódás), ez időbe telik, ezért az emberi kapcsolatok leromlanak.  Mindenki az önérdekét követi, ez káros (pl. bíróság lefizethető) 17. A gazdaságszociológia kutatási területei - nemzetközi tendenciák (Tudományos munkaszervezés, emberi kapcsolatok irányzat. Autonóm munkacsoportok, munkásönigazgatás Munkaerőpiacok, munkanélküliség Informális gazdaság) Elméletek A gazdasági élet szereplőinek motivációi: Homo oeconomicus: A klasszikus közgazdaságtan emberképe, amely mindig racionálisan dönt, cselekszik, továbbá a

haszna maximalizálására törekszik. Individualista, másokkal nem törődik. Homo sociologicus: Az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni. E normák hátterében értékek állnak, amelyekkel a társadalom tagjainak többsége egyetért. Két irányzat: egyik szerint a homo oeconomicus modellel meg lehet magyarázni a nem gazdasági viselkedést, mások szerint a gazdasági viselkedésben is kimutathatók nem racionális motívumok. Simon korlátozott racionalitás – elmélete: a racionalitás a társadalmi korlátok között érvényesül. Sen háromféle indítékot különböztet meg: önzést, szimpátiát és az elkötelezettséget. Lindenberg homo socio-oeconomicus emberképe: az ember racionálisan dönt egy adott tartományon belül, amit a társadalmi normák határoznak meg. Elmondhatjuk, hogy az ember bizonyos döntéseknél homo oeconomicusként, máshol 14 sociologicusként viselkedik. Nemzetközi tendenciák A tudományos

munkaszervezés és az emberi kapcsolatok irányzat: a munka termelékenységét növelni lehet Taylor szerint tudományos munkaszervezéssel (kevés felesleges mozdulat, könnyebb gépkezelés), pl. szalagrendszerű termelés Ez tényleg bevált Mayo vizsgálatai kimutatták, hogy a munka termelékenysége nem annyira a tárgyi munkakörülményektől (pl. világítás) és a munka megszervezésétől (szünetek) függ, hanem inkább attól, hogyan érzik magukat a munkások a munkahelyen. Meghatározó az emberi kapcsolat, az informális csoportkapcsolat. Javasolta tanácsadók alkalmazását, akikkel a munkások megbeszélhetik problémáikat. Gépesítés és automatizálás: a munka örömet okoz, az ember életének az értelme. A felaprózott, gépesített munka monoton, a munkás nem látja munkájának eredményét, ami az ipari munkás elidegenedéséhez vezet. Kellene: a munka humanizálása Az automatizálás munkanélküliséget, a mikroelektronika „szellemi

munkanélküliséget” okozhat. Autonóm munkacsoportok és a munkás-önigazgatás: Autonóm munkacsoport: új munkaszervezési forma, amely szerint a munkafeladatokat nem az egyes munkások kapják, hanem teljes munkacsoportok, amelyek azután saját elgondolásaik szerint tervezik meg azok elvégzését. Hatékony Munkásönkormányzat: olyan szervezeti formák, amelyekben a munkavállalóknak beleszólásuk van munkahelyük gazdálkodásának, szervezetének, a munkakörülmények kérdéseibe. Az eredmények ellentmondóak, még nincsenek alapos elemzések A munkaerőpiacok: szegmentáltak (pl. férfi-női, teljes vagy részleges munkaidős foglalkoztatás, hazai és külföldi). A munkások egy része jól keres és biztos az állása, a másik résznél fordítva (a cég őket bocsátja fel és veszi fel legkönnyebben, ezáltal rugalmas). Munkanélküliség: A munkanélküli ember nehéz anyagi helyzetbe kerül, elvesztik életük értelmét adó tevékenységüket, elvesztik

önbecsülésüket. Anyagi és lelki válság, amelyek deviáns viselkedéshez vagy szélsőséges politikai mozgalmak támogatásához vezethet. A keynesi gazdaságpolitika és a beveridge-i szociálpolitika 1970-ig megoldotta a munkanélküliség problémáját. Keynesi gazdaságpolitika: az állam a pénzmennyiségen és az állami beruházásokon keresztül úgy alakítja az összkeresletet, hogy az ne maradjon el a javak és szolgáltatások összkínálatától, úgyhogy elkerülhető legyen a gazdasági depresszió és a nagy tömegű munkanélküliség. Beveridge-i szociálpolitika: a második világháború alatt W. Beverigde angol liberális politikus által kidolgozott szociálpolitika, amely gondoskodik arról, hogy a társadalom egyetlen tagja se kerüljön lényegesen hátrányos helyzetbe. Az 1980-as évektől újra nőtt a munkanélküliség a fejlett kapitalista országokban. A tartós munkanélküliség leszegényedéshez és a társadalomból való kiszakadáshoz

vezethet. Informális gazdaság: Az informális gazdaság kreatívabb, hatékonyabb a hivatalosnál, itt intenzívebben is dolgoznak. Sok szolgáltatás háztartási munkává válik (mosás, javítás) A szolgáltatási társadalom helyett kialakul az önmagát kiszolgáló társadalom. 18. A gazdaságszociológia kutatási területei - magyarországi helyzet (Üzem- és munkaszociológia. Vállalatok és a kormány Második gazdaság Vállalkozások, privatizáció. Munkanélküliség és a háztartások alkalmazkodása) Elméletek A gazdasági élet szereplőinek motivációi: Homo oeconomicus: A klasszikus közgazdaságtan emberképe, amely mindig racionálisan 15 dönt, cselekszik, továbbá a haszna maximalizálására törekszik. Individualista, másokkal nem törődik. Homo sociologicus: Az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni. E normák hátterében értékek állnak, amelyekkel a társadalom tagjainak többsége egyetért. Két

irányzat: egyik szerint a homo oeconomicus modellel meg lehet magyarázni a nem gazdasági viselkedést, mások szerint a gazdasági viselkedésben is kimutathatók nem racionális motívumok. Simon korlátozott racionalitás – elmélete: a racionalitás a társadalmi korlátok között érvényesül. Sen háromféle indítékot különböztet meg: önzést, szimpátiát és az elkötelezettséget. Lindenberg homo socio-oeconomicus emberképe: az ember racionálisan dönt egy adott tartományon belül, amit a társadalmi normák határoznak meg. Elmondhatjuk, hogy az ember bizonyos döntéseknél homo oeconomicusként, máshol sociologicusként viselkedik. Magyarországi helyzet Üzem- és munkaszociológiai vizsgálatok: A tervgazdaságban kényszer jellemző, ami nem elegendően növelte a munkatermelékenységet. 1968-tól anyagi ösztönzés (feszes munkanormák, a bérek arányosak a munkateljesítménnyel). Ez taktikázáshoz, teljesítményvisszatartáshoz vezetett A

kulcsmunkások a legszakképzettebbek, a legjobban ismerik az üzem működését, ezért magasabb béreket tudnak kiharcolni. A szakképzetlenek a munkaerőhiányt kihasználva munkahely-változtatások útján próbálnak magasabb bérhez jutni. A munkateljesítmény nemcsak az anyagi ösztönzéstől, hanem az üzemi hatalmi viszonyoktól is függ. A szocialista időszakban a magyar munkások a vizsgálatok szerint legalább olyan intenzitással dolgoznak, mint az amerikaiak, csak őket a munkanélküliség akkor nem fenyegette. Az amerikai bére azonban biztosabb volt (garantált bérminimum, azon felül darabbér). A vállalatok és a kormány közötti alku: A szocializmus alatt jellemző a puha költségvetési korlát. Kornai János vezette be ezt a fogalmat Lényege, hogy a szocialista gazdasági rendszerben a vállalat bevételei, saját pénzeszközei nem szabtak kemény korlátot a vállalat kiadásainak, amely korlát túllépése a vállalat csődjével fenyegetett. A

szocialista gazdasági rendszerben ugyanis a vállalatok számíthattak arra, hogy a kormányzattal való alkun keresztül pótlólagos szubvenciókhoz, hitelekhez vagy egyéb kedvező feltételekhez juthatnak, így elkerülhetik a veszteségessé válást és annak következtében a csődöt. A vállalati vezetés fő célja nem a nyereség maximalizálása, hanem a kormányzattal szembeni előnyös alkupozíció. A második gazdaság: a szocialista gazdaság mellett működő, erősödő, magánjellegű és piaci elven működő gazdaság (kettős gazdaság). 1980-tól ösztönzik Először a mezőgazdaságban alakult ki (háztáji gazdaságok). Az így szerzett jövedelem a nagy időráfordítás miatt jelentős volt. 1980-as évek közepéig a jövedelemegyenlőtlenségeket csökkentette, utána növelte Vállalati gazdasági munkaközösségek: 1980-as évektől vgmk (alkalmazottak csoportja): a tagok a vállalattal szerződést kötöttek bizonyos munkafeladatok elvégzésére,

amelyet munkaidőn kívül, a vállalat gépeivel végeztek. Ez többletjövedelmet, a vállalatnak rugalmasságot jelentett, de növelte a munkásságon belüli különbségeket. Ezek tulajdonképpen autonóm munkacsoportok. A privatizáció: nem tisztán magántulajdonban levő vállalatok jöttek létre, hanem keverék, rekombináns tulajdoni formák, amelyekben az állami és a magántulajdon egyaránt szerepet játszik. Az új gazdasági elit és a magánvállalkozók: a szocialista korszak végének menedzserei jelentős részben megőrizték pozíciójukat, nehezen törhettek be új vezetők. A második gazdaságban azok a legsikeresebbek, akiknek a családja a mezőgazdaság kollektivizálása előtt legalább közepes nagyságú gazdasággal rendelkezett. Az önálló vállalkozásba kezdést illető 16 derűlátás erősen visszaesett. A fiatalok, a férfiak és a szakmunkás végzettségűek hajlamosabbak a vállalkozásra. A munkanélküliség: 1992-ben csúcsérték

663 ezer fő, 1994 végén 520 ezer. Munkanélküli az, aki a megelőző hónapban egyáltalán nem dolgozott, aktívan keresett munkát és készen áll arra, hogy azonnal munkába lépjen. Nagyobb az arány a fiatalok, az alacsony iskolai végzettségűek, a községi lakosok és a romák között, Szabolcs, Borsod és Nógrád megyében, kisebb Budapesten, Győr és Vas megyében. Sokan inaktívvá válnak, tanulnak, korkedvezménnyel nyugdíjba mennek inkább. A háztartások alkalmazkodása a gazdasági nehézségekhez: A háztartások 40%-ának nincs pénzzavara, a többieknek havonta-kéthavonta, vagy ritkábban van. Ők rokontól vagy szomszédtól kapnak segítséget, ill. csökkentették kiadásaikat A magyar háztartások többsége lényeges anyagi problémákkal küszködik. Társadalompolitika 1968 után lecsökkent az állami beavatkozás a gazdaságba, a rendszerváltás után még inkább. Az államnak szabályokat kell alkotnia. 1950-60-as évben a teljes

foglalkoztatás és a növekedés, 1970-es évektől az árstabilitás a legfontosabb a gazdaságpolitikában. A humanizálás növeli a teljesítményt. 17