Sociology | City sociology » Enyedi György - A magyar településfejlődés integrációs kihívásai az ezredfordulón

Enyedi György - A magyar településfejlődési integrációs kihívásai az ezredfordulón Bevezetés Hazánk településfejlődése függ globális és nemzetközi nagytérségi gazdasági és társadalmi folyamatoktól. Az európai városverseny kibontakozása az európai piacgazdaságokban több évtized fejlődésének az eredménye. Ez a verseny egy integrált városrendszer kialakulását eredményezte az Európai Unión belül. Közép-Európában e nemzetközi városverseny kezdetleges állapotú: sem a piacgazdaság, sem a határon átnyúló kapcsolatok nem működtek megfelelően. Az elmúlt huszonöt évben általánossá vált az Európán belüli városverseny. Az európai nagyvárosok versengve is összekapcsolódtak. Kontinensünk gazdaságát ma inkább egy városhálózat irányítja, mint az államok közötti együttműködés. A versengés a mobil tőkéért, nemzetközi hatókörű intézményekért, nagy vonzásterületű kulturális tevékenységért folyik.

Ezt a települési integrációt nemcsak az Európán belüli politikai és gazdasági integráció támogatja. Az integrálódás az egész fejlett világra kiterjed, hiszen az információs társadalomban a városközi kapcsolatok felgyorsulnak. Az információs társadalomban elgyengülnek, feleslegessé válnak korábbi kis- és középvárosi, szolgáltató városi szerepek. Fellazul a hagyományos „város és vidéke” kapcsolat.  Falvak és kisvárosok olvadnak össze a rurális (újabban vidékinek nevezett), a fejlődés fő sodorvonalából kieső térségekben.  Középvárosok számára előnyös, ha valamilyen különleges, nem könnyen másolható szerepre tesznek szert, ha befolyásuk egész régióra kiterjed. A fentiek hiánya lecsúszásukat eredményezi.  A nagyvárosok szereperősödése a legszembetűnőbb, főleg, azoké, amelyekben gazdasági és politikai döntések születnek. A tőke nemcsak országot választ magának a befektetéséhez, hanem

konkrét települést is. Ha egy országban kevés a tőke- és innováció-fogadásra alkalmas város, ezek hamar telítődhetnek, s a tőke odébbáll. Érdek lenne a városaink versenyképességének erősítése Az „integrációs kihívás” négy kérdése: 1. Miért folyik a városverseny? Általánosságban a város gazdagodásáért, lakói jólétéért, javuló életminőségéért. Konkrétan a cél elérését könnyítő külső erőforrások megszerzéséért. A versenyben úgy lehet a sok hasonló adottságú város között előrejutni, ha bővülnek a belső erőforrások, a helyi lakosságot szolgáló intézmények. A verseny a mobil tőke megszerzéséért folyik A fejlett világban ma nagy a tőkefelesleg. A tőke zömmel a fejlett világon belül cirkulál Az elmaradott országokba kockázatos a tőkebefektetés. A világgazdasági központ országaiban a tőke magas szintű üzleti szolgáltatásokba, esetenként az életkörülményeket javító ágazatokba

és a szabadidőipar ágazataiba áramlik. A fél-periférikus országokban – idetartozik hazánk is – a központból kitelepülő termelési ágazatok is tőkefelvevők. A működő tőke megtelepedése hozzájárul a város gazdagodásához. Gazdaági előnyt jelenthetnek a nagy vonzásterületű intézmények (főiskoláknak, kulturális- és konferencia központoknak, kutatóintézeteknek) a megtelepedése. Vonzónak tüntethetik fel a várost a potenciális befektetők körében. A városverseny résztvevői előnyt kívánnak szerezni, de nem céljuk a versenytársak tönkretétele. A verseny nemcsak egyesek kiemelkedését szolgálja, de elősegíti a városok közötti munkamegosztást is. 2. A magyar városok és a versenyszintek Az európai városversenyben való részvételre a következő szinteken való lehetőség:  az európai nagyvárosi rendszerben, részleges nagyrégió-központként;  a határon túlnyúló közép-európai alrégiók központjaiként

vagy társasközpontjaként;  speciális, nemzetközi vonzáskörű funkcióknak köszönhetően. A magyar városok nagy többsége közvetlenül nem vesz részt az európai városversenyben. Ám versengés a magyar városrendszeren belül is folyik – a mobil tőkéért, a funkciók, intézmények bővüléséért. Van azután a kisvárosoknak egy köre, mely rurális térségével együtt süllyed a településrendszer peremére. 1. Az európai nagyvárosi rendszere csak Budapest bekapcsolódása lehetséges Budapesthez kapuváros szerep tartozhat. Erre olyan nagyvárosok alkalmasak, melyek a fejlett és a gyengén fejlett régiók határzónájában helyezkednek el, s képesek arra, hogy a fejlett régiókból érkező innováció-, információ-, tőke-, termék- és termelésikapcsolatáramlásokat befogadják, feldolgozzák, és saját régiójuknak továbbítsák. Budapestnek tőkevonzó képessége Közép-Európa városai között kiemelkedően jó: 1990 és 1997 között

10 milliárd dollárnyi működőtőke telepedett a magyar fővárosba. A beruházásokban főszerepet játszottak a transznacionális nagyvállalatok. A Budapestre települő vállalati alközpontok egyre több termelő-beruházást valósítnak meg vidéken. A magyar főváros erőssége a képzett munkaerő bősége, a jó színvonalú kutatásfejlesztési szektor, a nagy és sokoldalú felsőfokú képzési választék, számos olyan intézmény, mely egész Kelet-Közép-Európa számára képez szakembereket. A kapuvárosi szerep betöltéséhez kedvező a magas szintű üzleti szolgáltatások nagy változatossága, a város vonzó kulturális légköre, a budapestiek „hajlama” a multikulturális életre, az idegenek befogadására. Az infrastruktúra színvonala általában elfogadható, a távközlési szolgáltatások javulnak, a városközlekedés viszont romlik. Átfogó végrehajtási programmal rendelkező elképzelés nincs a környezetvédelemre, sem a belvárosi

lakóterület felújítására, sem a városi közlekedés megjavítására. A várospolitika bizonytalansága tükröződik a városmarketing gyengeségében. Budapest Magyarország kapuja 2. A vidéki nagyvárosoknak (Győr, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs) s még néhány középvárosnak (Békéscsaba, Nyíregyháza, Szombathely) esélyük van nemzetközi (határon átnyúló) kisrégió-építésre, a szomszéd országok hasonló méretű városaival versengve-együttműködve. Ezek az esélyek városonként különbözőek, részben a városok belső adottságai, részben a szomszédos országok eltérő gazdasági-politikai viszonyai miatt. Rövid távon a vidéki városok gazdasági versenyképessége, főleg regionális kapcsolatrendszere gyenge. Nemzetközi összehasonlításban még középvárosnak is alig minősíthetőek. Ez a nemzetközi kisrégió-építés a magyar városrendszer integrációját is erősítheti. Ez az integráció gyenge és egyoldalú – mindegyik

vidéki város erősen kapcsolódik Budapesthez, de egymás közötti kapcsolataik gyengék. A kelet-magyarországi városok a városverseny során nemcsak Araddal, Nagyváraddal, Temesvárral erősíthetik együttműködési szálaikat, hanem egymással is. Ez utóbbira is nagy szükség van! 3. A nemzetközi városversenyben szigetszerűen, tehát régió- vagy városrendszeri hálózati kapcsolódás nélkül is részt lehet venni. Ehhez valamilyen speciális nemzetközi vonzású adottsággal kell rendelkeznie: képzett munkaerővel, egyedi idegenforgalmi vonzerővel, kitüntetett kulturális szerepekkel vagy kedvező földrajzi fekvéssel. A magyar városállomány számottevő része kívül marad a közvetlen városversenyen. A magyar verseny főleg a külföldi tőkéért folyik – ám a gazdaság megerősödésével a magyar mobil tőke is fejlesztőtényezővé válik. Hosszabb távon a magyar városállomány zöme integrálódik az európai városrendszerbe. 3. A

sikeres városok A városversenyben való helytállás sikeressé teszi a városokat. A várossiker mindig soktényezős. A tartós sikert helyi tényezők biztosítják, amelyek nem másolhatóak Ilyen tényezők az információ-gazdag környezet, az információáramlási csomópontok, vagyis a város lakóinak szellemi tőkéje, tudáskészlete. Sikeres város az, amelyben növekszik az előállított jövedelem. E jövedelem jelentős része helyben marad újra-befektetés, vállalkozói és személyi jövedelem formájában. A személy jövedelem növekedéséből a lakosság széles rétegei részesülnek. A város gazdasági növekedése nem károsítja a város természeti, épített és kulturális környezetét. 4. A fenntartható városfejlődés A siker csak akkor lehet tartós, ha nem rombolja saját létrehozó feltételeit. A „fenntartható fejlődés” a környezet és a gazdasági növekedés kompromisszumát fejezte ki. A városfejlődés nem növekedést, hanem az

életminőség javulását jelenti. A társadalmi fenntarthatóság problémája a posztszocialista – így a magyar – városokban sajátosan jelentkezik. E városok a fejlett világhoz tartoznak (így hasonló a lakosság elöregedése, a városi kultúra jellege), ám a fontos tulajdonságaik különböznek. A társadalmi kirekesztődés gyorsan s tömegesen ment végbe. A középosztály vékony, más eredetű és kultúrájú, mint Nyugat-Európában. A városi civil szerveződések gyengék Nagyok a vagyoni különbségek, s eléggé erőtlen az állami szegénypolitika. Gyorsan terjed a bűnözés A városi társadalmat a sikeres városokban is sokkhatás érte. Ez az orvoslás elkerülhetetlen, e nélkül nincs várossiker