Education | Andragogy » Andragógiai didaktika, a felnőttoktatás elmélete

ANDRAGÓGIAI DIDAKTIKA A FELNŐTTOKTATÁS ELMÉLETE A didaktika az oktatásról való elmélkedést jelenti. Négy fő kérdése van: - Mit Hogyan Kit Ki oktasson? AZ OKTATÁS Az oktatás a tudás átadásának legfőbb területe és eszköze. Először a gyakorlata alakult ki, majd a görög filozófusok kezdenek foglalkozni az oktatással, de csak filozófiai megközelítésben. Az oktatás hogyanjával a pszichológia kezd először foglalkozni. A didaktika fogalma és az első elméleti könyv az oktatásról Comenius tollából származik. Ő fejleszti ki az oktatás alapelveit A XIX.-XX század fordulóján merül föl a KIT TANÍTUNK kérdése Az egyének különbözősége miatt már nem tartható az elképzelés, miszerint mindenkinek, ugyanazt és ugyanúgy lehet tanítani. Ez a probléma a felnőtt embereknél hatványozottan jelentkezik. A mögöttük levő életút tapasztalatai, kialakult egyéniségük, világképük, különböző szintű és minőségű előtudásuk

birtokában, nem lehet egységesen oktatni őket. A felnőttoktatásban, az 1950-es években merül föl először a pedagógus személyének vizsgálata. KI A JÓ PEDAGÓGUS? A különböző személyiség és viselkedési jegyekből összeállított listák, az általánosan elvárható pedagógusi magatartásra derítettek fényt. De a pedagógus személye attól válik igazán jóvá, ha ő maga is személyre szabja magát. A tanulói viselkedéstől kell függővé tennie azt, hogy hogyan áll az egyes személyekhez. Az iskolai rendszerű felnőttképzésben alapkritérium a pedagógusi végzettség. Ez persze nem jelenti azt, hogy a pedagógus szakmai tudásán túl rendelkezik oktatói kompetenciákkal, bár azért ez valószínűsíthető. Az egyéb, nem iskolai rendszerű képzésben (tanfolyamok, továbbképzések, stb.), az oktatók az esetek többségében nem rendelkeznek szakmai (pedagógusi) kompetenciával. 2 A tanulás, tanítás fogalma, tanuláselmélet A

tanulás ismeretszerzés, készségek gyakorlatok elsajátítása. A végső tudásanyag empirikus, tapasztalati úton megszerzett, felhalmozódott és feldolgozott ismeretekből alakul ki. A tanulás induktív folyamat. Az egyesből halad az általános felé Az 1860-as évektől önálló tudományágként megjelenő pszichológia kezdi vizsgálni a tanulási folyamatokat. Minden pszichológiai irányzat létrehozta a maga tanuláselméletét, mindegyik kiemeli annak valamely aspektusát és ezek között akadnak olyanok is, amelyek más elméletekbe nem helyettesíthetőek be. Asszociációs pszichológia: Képzettársítás. A tanulás lényegét a képzettársításban látja. Úgy tanulunk meg valamit, hogy közben a tudatunkban egymáshoz kapcsoljuk a dolgokat. A szövegtanulásra jellemző ez a tanulási mód. Az asszociációs tanulásnál az összefüggő részeket egyszerre kell tanulni, mert az időbeli és térbeli elkülönítés rontja a tanulás eredményességét. Az

ismétlés fontosságát hangsúlyozzák, hogy a tudás megszilárduljon. A bevésődést zavaró, úgynevezett versengő asszociációkat ki kell zárni a tanulás folyamatából. Nem lehet egyszerre több dologra koncentrálni, mert az zavarja a tudás elmélyülését, a tanult anyag rögzülését. Az érzelmi állapot szerepét is befolyásoló tényezőnek nevezik. A pozitív érzelmi állapot segíti az asszociációt A behaviorizmus: Inger-válasz alapú tanulás. Az irányzat képviselői szerint minden viselkedés változás valamely ingerre adott válasz következménye. (Klasszikus kondicionálás: Pavlov) (Inger - válasz - megerősítés: Skinner) A tanuló számára tananyagot prezentálunk. Inger A tanuló bevési az anyagot Válasz A pedagógus kikérdezi Megerősítés 3 A neobehaviorizmus: A tanulás társas közegét is kiemeli, valamint a tanulási környezetnek is fontos szerepet tulajdonít. Kognitív tanuláselmélet: Megismeréses tanulás. A

megismerés folyamatát vizsgálja. Az emberi agy működése számítógépszerű: Ember: Számítógép: Információ Információ Agy Memória Tudás Feladat Az elmélet szerint a tanulás: - irányítás elvű problémamegoldó kommunikáció elméleti A tanulás kommunikációs folyamat eredménye. Ebben a folyamatban fontos az érthetőség és a megértés. (Kódolás - dekódolás) Ezért fontos a kommunikációs csatorna megfelelő volta. A konstruktivizmus tanuláselmélete: Építkező jellegű tanuláselméletük van. A tudást fel kell építeni A tudás az ember saját konstrukciója, azt mindenki magának építi fel. Az emberek üres struktúrákkal születnek, és környezetük, körülményeik hatására töltik meg ezeket ismeretekkel. A tanulás az ember pszichés aktivitása. A felnőttoktatásra a konstruktív tanulás a jellemző. A felnőtt ember, a már meglévő tudásanyagához kapcsolja az új ismereteket. Ezeknek a meglévő információknak más-más

hatása van az új ismeretekre, ezért ugyanazt az információ sokféleképen értelmezik, értik meg. A pszichológiai irányzatok tanításelméletei: A behaviorizmus tanításelmélete: Szerintük az anyagot az oktatónak csak le kell adnia, aztán a tanuló önállóan tanulja azt meg. 4 Kognitív tanításelmélet: E szerint az elmélet szerint az ismereteket át kell adni, de nem elég az önálló tanulásra hagyatkozni, fontosnak tarják az ellenőrzést, a kontrollt, tehát ki kell kérdezni a tanultakat. Konstruktivista tanuláselmélet: Véleményük szerint a tanulás közben segíteni, motiválni, animálni kell a tanulót. Úgy kell leadni az anyagot, hogy közben segítsük a tanulót tudásának felépítésében. A tudás nem csak a befogadáskor válhat különbözővé, hanem annak visszaadásakor is. A felnőttkori tanulás jellemzői A gyermek és a felnőtt tanulásának sajátosságai különbözőek. A gyermek: A felnőtt: - A gyermek függőségben

él, a felnőtt, a családi környezet határozza meg, hogy mit tesz, mit és hogyan tanul. - A felnőtt már rendelkezik valamilyen autonómiával, döntéseinek meghozatalában saját elképzelései vannak - A gyermek helyzetéből adódik, hogy ezt a függőséget elfogadja - - A gyermek tevékenysége irányított. - - A gyermek a tanulás során elvárja az irányítást A gyermekek - 6-16 éves korig tankötelesek. - Az iskolás gyermek tanulmányait nem azonnali felhasználásra folytatja. Általános tudást szerez - A felnőtt számára a függőségi helyzet a társadalomban elfoglalt helyzetéhez mérten teher lehet. A felnőtteknél nincs határozott irányítás, a hétköznapi feladatik végzése során, nagyobb autonómiával rendelkeznek. A felnőtt, az irányított tanulás ellen, ellenérzéseket tanúsíthat. A felnőttek számára a tanulás nem kötelező. Választhatja a tanulást vagy nem, avagy a megkezdett iskolából kiléphet, ha nem akarja azt

folytatni, vagy nem megfelelő az, az elvárásainak. A felnőtt a tanulmányait valamilyen határozott cél érdekében folytatja, nem lehet neki olyan dolgokat tanítani, amik majd egyszer jók lesznek valamire. Azok az oktatások felelnek meg számukra, amiket az adott élethelyzetben, azonnal tudnak hasznosítani. - - - 5 A gyermek kevés élettapasztalattal rendelkezik, ezért képes és hajlamos befogadni, elhinni. amit a pedagógusától hall A gyermekeknek éppen ezért nem elég egy témáról egyféle megközelítésben, szűken beszélni, mert nincs kellő tapasztalati háttér, amelyre felépülhet az újabb tudás. - A felnőtt már meglévő élettapasztalatai alapján alkot véleményt a kapott tudásról. - A felnőtt meglévő, és elvárhatóan meglévő alaptudására tud támaszkodni az új ismeretek befogadásakor. - A gyermeknél a pedagógus személye meghatározó, neki mindent elhisz, az ő magatartása, személyisége, világképe követendő

példa lehet. Sok esetben a szülői háttérnél is erősebben befolyásolja a személyiségük fejlődését. - A felnőtteknél a személyes kapcsolatnak nincs nagy jelentősége, a felnőtt képes személytelenül tanulni. (számítógép, könyv) - A gyermek bizonyos helyzetekben nem tartja kellemetlennek, ha valamit nem tud. Ilyenkor kérdez, vagy segítséget kér. - - A gyermek elviseli a kudarcot. Természetesnek tűnik neki, ha bizonyos dolgokat nem tud, vagy nem képes még elvégezni, korlátozott cselekvőképessége miatt. - - A gyermek nem szólhat bele, hogy mit és hogyan tanítanak neki. A felnőtt szerepeiben nem teheti meg, hogy valamit nem tud. (szülőként, vezető beosztásban) Nekik ezekben a helyzetekben, a mindent tudó szerepet kell játszaniuk. A felnőtt a kudarcot nehezebben viseli. Az iskolás kori kudarcélmények miatt, már kisebb eredménytelenség esetén is hajlamos feladni a tanulást. A felnőttek, az egymás előtti kudarcot is

nehezen élik meg, főleg ha függőségi viszony van köztük. Ezért nem jár a főnök a beosztottakkal közös tanfolyamra, hiszen ő a mindent tudó szerepet kell, hogy játssza előttük. A felnőtt sem abba szólhat bele, hogy mit és hogyan tanítanak neki, de megválaszthatja, hogy mit és milyen szinten kíván tanulni. A felnőtteknél a tanár diák viszonynak partnerkapcsolatnak kell lennie. Egyenrangú félként kell kezelni a tanulót. A tanár ugyanúgy tanulhat, gazdagodhat azokból a tapasztalatokból, amiket a diákjaitól kaphat a felnőttoktatásban. - - - A gyermek számára a tanár a hatalom. Ő osztályoz, kikérdezi az anyagot, fegyelmez. - - 6 A megismerési folyamatok szabályosságai: A megismerésnek pszichikai folyamatai vannak: - Érzékelés, észlelés Figyelem Emlékezet Képzelet Gondolkodás Cselekvés Akarat Érzelem Az ember fejlődése során ezek a folyamatok változáson mennek keresztül. Érzékelés, észlelés: Az

érzékelésnek és az észlelésnek fontos szerepe van az oktatásban. A szemléltetés fontosságát már Comenius is hangsúlyozta. A szemléltetés alapja az érzékszervek jó működése. A látás és a hallás az életkor előrehaladtával folyamatosan romlik. Ezért a felnőtteknek ezeket az életkori sajátosságait figyelembe véve kell tálalni a tananyagokat. Az írott szövegeknél a jól olvasható betűméretre, előadások tartásakor pedig a megfelelő hangosításra kell figyelmet fordítani. Bár mindkét érzékszerv romlása korrigálható, általában csak a látási problémák kiküszöbölése a jellemző, a hallásjavító készülékek alkalmazása sok esetben ellenállásba ütközik. Az érzékszervi megismerésnek egészen más sajátosságai alakultak ki a fiatalabb generációknál. A mai felnövekvő korosztály az információk megnövekedő áradatával találja szemben magát, ismereteik nagy részét a televízióból, videó filmekből, a

számítógépekből vagy az Internetről szerzik. A 0-2 éves korú gyermekeket is gyakran hagyják szüleik a TV, videó előtt, ahonnan erős vizuális-audiovizuális ingereket kapnak. Óvodás korukban ez a tendencia folytatódik, de már belép életükbe a számítógép is, a különböző játékokkal. Ezek a szórakoztató, ismeretszerző módok, a spontán figyelem fenntartásának kedveznek, minden akarati megerőltetés nélkül. A 6 évesen iskolába kerülő fiatalok számára az információ forrása hirtelen radikálisan megváltozik. A tanító beszél, le kell írni, amit mond, eltűnnek az addig megszokott ingerek, az iskola nagyon unalmas és monoton környezetnek hat. A XXI. század gyereke az iskolába kerüléskor visszalép a Guttenberg korszakba, egy ingerszegény, unalmas környezetbe. A gyerekek nagy része nem tanul meg jól olvasni és írni, nincs meg az értő olvasás készsége. (Funkcionális analfabetizmus). A tankötelezett kor felső határának

elérése után, nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Bekerülnek a felnőttképzésbe, ahol teljes mértékben az egyéni, olvasásos tanulásra vannak utalva. Az ilyen tanulási kísérletek az esetek többségében, eleve kudarcra vannak ítélve. 7 Új technikák, új eszközök bevezetése lenne a megoldása ennek a problémának, amelyeken keresztül ők is képesek lennének a tudást megszerezni, befogadni, elsajátítani. (számítógép, videó, animációk) A hátrányos helyzetű iskolákat is fel kell szerelni ezekkel az eszközökkel, de egészen más céllal, mint az elitiskolákat. Figyelem: A figyelem segít a koncentrációban, és az ismeretek befogadásában. Szándékos és spontán figyelmet különböztetünk meg. A spontán figyelem nem kíván akarati erőfeszítést, a figyelem tárgya eleve érdeklődésre tart számot, leköti a figyelmet. A szándékos figyelem nagy akarati erőfeszítést igényel bizonyos helyzetekben, mert a figyelem tárgya

nem mindig érdekfeszítő a befogadó számára. Az életkor előrehaladtával, a szándékos figyelemmel végzett feladatok kerülnek előtérbe. A szándékolt, akarati erőfeszítéssel fenntartott figyelem gyorsan elfárad, kimerül. (kb 20 perc után) Éppen ezért, a felnőttoktatásban nem lehet egy tananyagot csupán a szándékos figyelemre felépíteni, be kell iktatni a spontán figyelmet lekötő elemeket, mert ellenkező esetben, a szervezet akaratunktól függetlenül kikapcsolja a figyelmünket. A figyelem intenzitása hullámzik, bár ez a periodikusság minden embernél különböző. A felnőtt ember figyelmét 30-40 percig képes egy dologra összpontosítani, ezután elkalandozik, egyéb a spontán figyelmet felkeltő dolgokra, így biztosítva pihenést a szervezetének. A figyelem megosztásának képessége is fontos, mert az oktatás közben sokszor egyszerre kell írni és figyelni az elhangzottakra. Többszörös figyelemre van szükség. A figyelem

terjedelme is lényeges, hogy a zavaró tényezőket ki tudjuk szűrni. Ez alkati képességektől is függ, de sokat számíthat az egyén pillanatnyi állapota. Emlékezet: A tartós tudáshoz szükséges, hogy tanulás közben a megszerzett információk bevésődjenek a memóriába. Az életkor előrehaladásával a memóriánk elvben csökken, romlik, de ez nem törvényszerű. Az idős emberek memóriája látszólag azért romlik, mert életvitelük nem kívánja meg több információ tárolását, ingerszegényebbé válik a környezetük és az életmódjuk is. Rövid, közép és hosszú távú memóriákat különböztetünk meg. Rövidtávon nagy információmennyiséget vagyunk képesek tárolni, de ezeket hamar elfelejtjük, nem válnak tartós tudássá. A középtávú memóriába bekerült tudás a folyamatos ismétlés hatására válhat tartóssá. Az ismétlés és a használat a két legjobb eszköz arra, hogy a középtávú memóriából az ismeretek a

hosszú-távú memóriába kerüljenek. A hosszú-távú memóriába azok a dolgok kerülnek, amiket soha nem felejtünk el, ezek a tudások a végtelen nagy gyakorlás és használat miatt végleg rögzülnek. 8 Az emlékezetnek két fajtáját különböztetjük meg. Van mechanikus és van értelmes emlékezetünk. Ezek is az életkori változások hatására alakulnak A kisgyerekek mechanikus emlékezete nagyon aktív. (utánzások, ismételgetések) Az életkor előrehaladtával a mechanikus emlékezetnek át kell alakulnia értelmes emlékezetté. Akiknél ez nem történik meg, nem alakul ki értelmes emlékezet, azok nem képesek elsajátítani az előírt tananyagot. Képzelet: A képzelet a valóságos dolgokból kialakított újszerű képzetek sokasága. A tanulásban, de sok helyen a hivatásban is nagy szerepe van. Gyerekkorban a képzelet határtalan, a kisgyermek bármit el tud képzelni. A növekedés során kezd visszafejlődni, és a valóság és a képzelet

viszonya lassan reálissá válik. A felnőtt ember képzelete reális. Tudja mi az, amit elérhet, mi az, amire képes és mi az, amire nem. Idősebb korra az olyanok képzelete, akik ingerszegény környezetben élnek, visszafejlődik. Normális esetben a képzelet 6 éves kor után kezd reálissá válni. Ha ez nem történik meg, súlyos személyiségproblémák alakulhatnak ki. Az iskolarendszer visszafogja a képzeletet, a valóság felé irányítja a gyereket, amivel árt a fantáziának és ezzel a kreativitásnak is. Gondolkodás: A gyerekkori cselekedeteket a cselekvésgondolkodás határozza meg. 12 éves kor után kezd felülkerekedni az elvont, fogalmakkal való gondolkodás. A gondolkodás szabályait nem tanítják az iskolában. A logikusan való gondolkodásra a példák, visszajelzések, pozitív vagy negatív megerősítések útján nevelik rá magukat a gyerekek. Két gondolkodás típust különböztetünk meg. A konvergens gondolkodó, aki másoktól,

példákból vett problémamegoldó képességgel rendelkezik. A divergens gondolkodó, aki kreatív, egyedi problémamegoldásra képes. Az intellektuális képességek fejlődése szorosan kapcsolódik a gondolkodáshoz. A gyors problémamegoldás képessége a 23 év körüli embereknél a legjobb. Időkorlát nélküli problémamegoldásban azonban az öregkor felé haladva is jók maradhatunk, a gyorsaság ugyan csökkenhet, de a problémamegoldó képesség ugyan olyan jó marad. A verbális képességek egész életünkön át gyarapodnak, a nem verbális képességek csökkenhetnek, de ezek is a személyes környezettől, életmódtól, foglalkozástól és igényeinktől függenek. Cselekvés: A cselekvésrendszerünk a spontán cselekedetektől fejlődik a tudatos cselekvések felé, a gondolkodás menetével párhuzamosan. A tanulást megkönnyíti, ha bizonyos cselekvések is kapcsolódnak a tananyaghoz. 9 Akarat, érzelem: Ez a két tulajdonság kísérőképesség.

Bár a felnőtt embereknek acélos akarata van, a fizikai fáradtságot nem lehet leküzdeni, ezért a figyelem egy bizonyos szint után kimerül. A tanulás akkor lesz eredményes, ha kipihenten és lehetőség szerint pozitív érzelmi állapotban kezdünk neki. A negatív érzelem is ösztönzőleg hat a tanulásra, de nem olyan kellemes állapot, mint amikor örömmel tanulunk. Azok a dolgok, amik semmilyen érzelmet nem váltanak ki, közömbösek, csak kevesebb sikerrel és nagy erőfeszítésekkel sajátíthatóak el. A tanulási motiváció A motiváció ösztönzés, késztetés valamilyen cselekedet végrehajtására. A motivációnak nem csak a tanulásban van szerepe, hanem annak megválasztásában és a későbbi tanulási folyamat fenntartásában is. A motiváció növeli a tanuló (felnőtt) teljesítményét, eredményességét. A belső motiváció: Az emberrel született képesség a valóság megismerésére. A kíváncsiság és az érdeklődés tartja fenn. A

valóság ismerete és kiszámíthatósága a cél Ez jó motiváció a tanulás szempontjából. A belsővé vált motiváció: Külső hatásokra alakul ki, többnyire már a gyerekkorban. A kötelességtudat, szorgalom és a lelkiismeret mozgatója. A szülőkkel, pedagógusokkal való korai időszakban alakul, ezért fontos a megfelelő szociális környezet. A külső motiváció: Ebben az esetben a tanulás a tanuláson kívüli célért történik. A cél lehet jutalom, előléptetés, elismerés vagy negatív kimenetel elkerülése. El tudja indítani a tanulási folyamatot, de ha a külső motiváció megszűnik, a tanulási hajlandóság is csökkenhet. A presztízsmotiváció: Ez elsősorban a felnőttek tanulását motiváló érzés. A belső önérvényesítő akarat és a külső elismertség kívánalmából fakad. Az aktuális motiváció: Ez csak egy adott feladat megoldására áll fenn, általában nem hosszú életű, a feladat elvégzése után megszűnik. 10

A habituális motiváció: Időben hosszan fennmarad. Ez a motiváció tudja a nagyobb léptékű, hosszan tartó cselekvések végrehajtását biztosítani. A képzéseken résztvevők motiváltsága is különbözik egymástól. A gyenge motivációjú tanulók, akiknél az érdeklődés csak akkor marad meg, ha színes, érdekes, izgalmas a téma. Így lehet őket lekötni úgy, hogy az ne legyen túl fáradtságos a számukra. A közepes motivációjú diákok bizonyos dolgokat szeretnek, más dolgokat meg nem. A cél érdekében elviselik a kevésbé érdekes feladatokat A legtöbben ilyenek vagyunk. A magas motivációjú hallgatókat minden érdekli. Szeretnek tanulni, sokat olvasnak és új ismereteket szereznek, a tananyagon kívül is. A motiváció a tanulási folyamatban az eredményességet megsokszorozhatja. Megfelelő motiváció hiányában a tudás felszínes lesz, a tanulás befejezése utáni időben csökkenni kezd, a tanuló felejteni fog. A motivált

hallgatóknál a képzés végére magasabb tudásszint jelenik meg, a tudás önmagát gerjeszti. Tudás Motivált tanuló (life for learning) Motiváció hiánya idő Az oktatási folyamat struktúrája Az oktatás egy folyamat. A fejlődés a folyamatos ismétlődésnek köszönhető Az oktatás a napi órák menetében a következő módon épül fel: Számonkérés (kikérdezés), új anyag leadása, gyakorlás, összefoglalás. 11 Az oktatás didaktikai modellje: CÉL Új ismeret Alkalmazás Rendszerezés, rögzítés Ellenőrzés, értékelés Ez a modell nagyon leegyszerűsített, hiszen a folyamat sorrendisége, összefüggései nem biztos, hogy így épülnek fel, de az egyes elemei az alapok, melyből a struktúra kialakul. Az új ismeretek és az alkalmazás közötti közös terület arra a tényre utal, hogy bizonyos ismereteket úgy sajátítunk el, hogy eleve alkalmazzuk is őket közben. (nyelvtanulás, vezetés) Az oktatási folyamat akkor hatásos, ha az

elméleti és a gyakorlati részek szinkronban vannak egymással. Amennyiben az elméleti oktatás a gyakorlati oktatás tematikájával nem egyezik, akkor egyikből sem lesz hasznos tudás. (lásd a cocializmus közgazdasági iskolájának almaszedési gyakorlati oktatásait) Az alkalmazásnak két típusa van: 1. A reproduktív alkalmazás, amikor valaki megmutatja az adott cselekedetet, és a tanulók utána csinálva próbálják azt alkalmazni 2. A produktív alkalmazás, amikor az elsajáétított tudást valamilyen új dologra használjuk fel, új cselekedeteket végzünk vele. A rendszerezés, rögzítés folyamata során az emberek hozzá kapcsolják az új tudásokat és ismereteket a meglévőkhöz. Minden olyan tudás, ami nem illeszkedik ebbe a meglévő ismeretanyagba, nagyon labilis, gyorsan eltűnik. A rendszerezésben segítenek a különböző szemléltető eszközök (fólia, dia, ábrák,) A rögzítés tartósabb a többszöri ismétlés esetén. Fontos a

befogadásra szánt tudásanyag időbeli egyenletes, folyamatos elosztása, mert ez jóval hatékonyabb, mint a rövid, tömény dózisokban adagolt „vizsgahajsza”. A tananyag elsajátításának nagyon hatásos eszköze a magunkba való ismétlés. Az ellenőrzés, értékelés minden elemben jelen van, mert már a tanulás folyamatában is ki kell zárni a hibás rögzülés lehetőségét. A hibásan rögzített tudást nagyon nehéz kigyomlálni. Az ellenőrzés azonban nem egyenlő az értékeléssel. Az ellenőrzés nem feltétlenül jár együtt értékeléssel. Míg az ellenőrzést elvben bárki elvégezheti, az értékeléshez szakmai kompetenciára van szükség! 12 Az értékelésnek és az ellenőrzésnek a következő szerepei vannak: - visszajelzést ad a tanulónak, a saját előrehaladásáról motivációs hatása van (ha jó vagyok, ösztönöz, ha rossz vagyok, akkor meg kénytelen vagyok belehúzni) szociológiai hatása van (életperspektívák

tervezése) a tanár számára információt ad arról, hogy jól tervezett-e a tanulási folyamat. Beavatkozhat, ha az eredmények azt mutatják, hogy nem megfelelő a program. A szűkebb és tágabb környezet számára információt ad arról, hogy aki a bizonyítvány birtokába van, hogyan, mikor és milyen szinten szerezte a képesítését. Egyben ez garancia arra is, hogy valóban rendelkezik a tudással Célkitűzés: Világosan látni kell, hogy mit, miért és milyen szinten kell megtanulni. Új ismeretek: A cél kitűzése elindít egy ismeretszerzési folyamatot. Ezáltal kialakul a stratégia, hogy milyen módszerekkel és hogyan lehet elérni a kívánt célt. Új ismeretszerzési stratégiák: 1. Iránya szerint: - Induktív ismeretszerzés, az egyesből, a konkrétból indul ki és ebből von le általános következtetéseket. Deduktív ismeretszerzés, általános tételt, összefüggést sajátítunk el és ebből következtetünk, vizsgáljuk, hogy ez az egyes

konkrét esetekben hogyan érvényesül. 2. Szabályozáselméleti szempont szerint: Azt vizsgálja, hogy mennyire erős a tanári és az önirányítás. a. Nyitott tanulás: - Gyenge tanári felügyelet Erős önirányítás A tanulónak aktív szerepe van a tanulásban, és a tanulási tartalom megválasztásában Bármikor bekapcsolódhatnak új hallgatók, nem időfüggő, nem csoportos az oktatás Időszakos ellenőrzés van, egyéni elbírálás alapján Taneszköz rendszert kell biztosíta 13 b. Adaptív oktatás: - Az oktatásnak van egy közös váza Az időkeretek személyre szabottak A tematika szabadabban választható (fakultációk, specializációk, szabadon választott tárgyak) Van központi irányítás, de szabadabb a választás lehetősége c. Programozott oktatás: Mindenki ugyanazt tanulja, de más ütemben, egyéni tempóban, annyi időt fordít rá, amennyit akar Ennek a módszernek a kidolgozása Skinner nevéhez fűződik. Instrumentális

kondicionálás pszichológiájának nevezzük, az inger – válasz – megerősítés folyamatra épül ez a modell. Skinner szerint a tanulás lényege a megfelelően kialakított, meghatározott ingerkörnyezetből, az erre adott válaszból és annak helyessége esetén a megerősítésből áll. A csoportos tanulás körülményeit vizsgálta A különböző személyek között nagy különbségek vannak az intelligencia és a befogadó képesség terén. Szerinte ebből fakadóan a csoportos oktatás elhibázott módszer. (Pl 12 éves gyerekek (biológiai kor) között ülnek 9 és 15 éves mentális korú gyerekek is) Kidolgozza a „lineáris oktatóprogramot”. Konkrét tananyag elsajátítása esetén alkalmazható. Azért, hogy mindenki meg tudja tanulni az anyagot a saját képességei és tempója szerint, egyénenként segédanyagot kell biztosítani: - 1. A tanulók megkapnak valamilyen formában (INGER) 2. A tananyagban kérdéseket kap a hallgató, amire válaszol

(VÁLASZ) 3. A tananyagon belül, megfelelően elkülönítve, megkapja a helyes válaszokat, hogy ellenőrizni tudja magát. (MEGERŐSÍTÉS) Ha jól válaszol, a továbblép a következő anyagrészhez. Az 1, 2, 3 lépés alkotja a tanulás folyamatának egy teljes egységét. Mivel ez a módszer egyetlen tanulási utat kínál, az 50-es években nagyon egysíkúnak, magoltatónak bélyegezték. Crowder volt az, aki a skinneri gondolatokat átdolgozta és megalkotta az elágazó oktatóprogramot. Az általa kifejlesztett módszer szerint dolgoznak a mai számítógépes oktatóprogramok. Ennek a módszernek a lényege a következő: 1. A tananyag logikai egységét adja a tanuló kezébe 2. Kérdést tesz fel a hallgatónak, de a beérkezett válaszokat nem csak a helyességük vagy helytelenségük szerint bírálja, hanem az ún. tipikus hibák, tipikus hibás válaszok alapján kiegészítő programokat ír elő a tanulóknak. A kiegészítő program elsajátítása után ismét

felteszi az eredeti kérdést, és addig nem engedi tovább a programot, amíg a helyes választ meg nem kapja. Az ilyen típusú oktatóprogramok készítőinek fontos, hogy az oktatás tárgyával kapcsolatban is legyen szakmai tudásuk, hogy tudják, mik lehetnek a tipikus hibák. 14 d. Mesterfokú tanulás: - Erős tanári jelenlét és felügyelet jellemzi. (mastery learning) Ezt a módszert Bloom (amerikai) dolgozta ki. Szerinte mindenkinek mindent meg lehet tanítani bármelyik életkorban, csak a megfelelő módszert kell alkalmazni. NORMÁL ELŐKÉPZETT A normál eloszlás függvénye Ha a normál embercsoportok intelligencia eloszlása így alakul (NORMÁL), akkor azok, akik kívül esnek ezen az átlagon nem fognak egyenlően profitálni a tananyagból, kevesebbet fognak megérteni, mint előképzettebb társaik. Akik alul vannak le fognak maradni, és a görbe egyre szélesebbé lapul. Bloom szerint el kell érni, hogy az előzetes ismeretek különbségegeit a

lehető legkisebbre csökkentsék, a görbét tehát össze kell nyomni (ELŐKÉPZETT). Ha az előzetes tudás homogénebb, a rátanítás után nem terül szét a görbe, mindenki egységesen profitál. A folyamatot a következő részekből állította össze: A szükséges előismeretek. Előmérés (szintfelmérés), hogy kinek mi van meg. Előkompenzálás, vagyis a görbe összenyomása. A tanítási-tanulási folyamat, amelyben sok formatív értékelés is van. Ezek tudatják a tanulóval, hogy sikerült-e elsajátítani az anyagot. (még nem szankcionál, csak visszajelez) 5. A tananyag elsajátításának felmérése, már szankcionálva 6. Akinek nem sikerült a megfelelő szintet elérnie, azok részére utókompenzáció 7. Összegző lezáró értékelés, amiben azok is részt vesznek, akik az 5 pontnál megfeleltek és ezért a 6. pontból kimaradtak 1. 2. 3. 4. Ezzel a jól tervezett tanulási folyamattal mindenkinek mindent – magas szinten - meg lehet tanítani,

főleg akkor hatásos, ha időkeretek is vannak. 15 A felnőttek tanulása Az időkeretek szerepe a felnőttoktatásban A felnőtt ember, amikor tanulni kezd, már kialakult életbeosztással rendelkezik. Míg a gyerek tanulásának helye van az életében, ez a munkája, addig a felnőtteknek új tényezőként kell ezt beiktatniuk, ami konfliktusokat okozhat számukra. A felnőtt munka mellett, munka helyett vagy más tevékenysége eredményeként tanulhat. 1. A munka melletti tanulás: - az időstruktúráit át kell rendeznie fel kell szabadítania időt a tanulásra (csak a már meglévő időbeosztásának valamely elemét csorbíthatja, vagy cserélheti le) Mivel a munka melletti tanulás nagyon labilis, rengeteg nehézséggel jár, ez sok esetben eleve ellehetetleníti a felnőtt számára a tanulást. 2. A munka helyetti tanulás: Pozitív esetei: - a vállalat iskolázza be a dolgozóját úgy, hogy közben nem kell dolgoznia a megfelelő anyagi helyzete biztosítja

az embernek, hogy ne kelljen dolgoznia Negatív esetei: - - a munkanélküliség miatti tanulás, amit a fiatalabbak könnyebben élnek meg, (mintegy az iskoláséveik folytatásaként értékelik), az idősebbek egy sor konfliktus helyzetet élnek át ilyenkor. Ha nincs egy átképzésben motiváló tényező (munkahely teremtő képzettség) akkor nagyon nehéz elvégezniük az ilyen jellegű iskolákat. 3. Egyéb tevékenység melletti tanulás: - ilyenek a hétköznapi tevékenységekből és azok művelése közben nyert információk. (Internet, Spektrum Tv,) ez a tudás nagyon nagy mennyiségű is lehet, amit saját munkánkban is fel tudunk használni. A modern, fejlett társadalmakban felmerült az igény, hogy az így elsajátított tudást és képességeket, iskola végzése nélkül, gyors kompetenciavizsgákon felmérhetőek legyenek, és ha a tudás megfelel az elvárásoknak, bizonyítványt adjanak róla. A tanulás tehát folyhat iskolarendszerű és

iskolarendszeren kívüli képzésben 16 Az iskolarendszeren belüli képzés sajátosságai: Zárt rendszer - Meghatározott vizsgarendszere van - Követelményrendszere van - Képzési programmal és tantervvel rendelkezik - Szabott kötelezettségek vannak (mikor, hova kell menni, vizsgaidőpontok,) - A képzés ideje és a vizsgák időpontja megadott - A részvétel „önként kötelező” Az iskolarendszeren kívüli képzés sajátosságai: Zárt rendszer - Meghatározott vizsgarendszere van - Követelményrendszere van - Képzési programmal és tantervvel rendelkezik - Szabott kötelezettségek vannak (mikor, hova kell menni, vizsgaidőpontok,) - A képzés ideje és a vizsgák időpontja megadott - A részvétel „önként kötelező” Kötetlen rendszer - Ilyenek az ismeretterjesztő, az önművelődést kiterjesztő képzési formák - A szabad művelődési formák - Ezeken a részvétel teljesen önkéntes, nincs kötelezettség - Az ilyen képzések csak a

hallgatóság érdeklődése esetén működhetnek, mert az intézmények a hallgatókból élnek meg - A tematikákat úgy kell előadásonként elkülöníteni, hogy ha valakinek kimarad egy alkalom, akkor is értse, hogy miről van szó és felkeltse az érdeklődését - Nincsen vizsgakötelezettség Tanítási tanulási módszerek A módszer fogalma: azok az utak, amelyek meghatározott tanulási cél eléréséhez vezetnek. ( metódus – valahova vezető út, módszer, eljárás) Általános és többször ismétlődő eljárások, amelyek a meghatározott tanulási célok elérését könnyítik meg. Szempontok, amelyek meghatározzák az oktatási módszereket: 1. Képzési tartalom: - Mit akarok tanítani? (Pl. filozófiát – elméleti előadással, vitával; hajvágást – gyakorlattal) - A tananyag tartalma és a tanulás célja meghatározza a gyakorlatát. 2. A tanulók: - A tanítandók maguk is meghatározzák a módszereket és az eszközöket. (tudnake olvasni? Ha

nem ne legyen könyv a segédeszköz A vizuális befogadás képessége a fejlettebb? Használjunk sok szemléltetést.) - Azonos tartalmakat lehet különböző populációknak, felkészültségük szerint különböző módszerekkel, eszközökkel tanítani. 17 - Minél alacsonyabb kvalifikációjú a célcsoport, annál speciálisabban kell átadni az anyagot. (az okosok bármit, bárhogy beszopnak) 3. Mennyi idő áll rendelkezésre az oktatásra? - Rövid idő esetén lehet, hogy nincs alkalom gyakorlati tréningre - A hatás-hatékonyság eredmények különbözőek lesznek a ráfordított idők arányában 4. Csoportlétszám kérdése: - Nagy (40-50 fő) csoportnál csak az előadás tud működni - Közepes csoportnál (20-30 fő) interaktív (beszélgetés) elemekkel vegyülhet az előadás - Kiscsoportnál sok beszélgetést, vitát, aktív részvételt lehet beépíteni az oktatásba 5. A pedagógus személye: - A lámpalázas tanár nem tanár - Vannak pedagógusok

akik jó előadásokat tartanak, és vannak akik szemináriumokat vezetnek jól - Szemináriumokon a kis csoportos, interaktív foglalkozásokat értjük, itt fontos a magával ragadó tanári személyiség - Előadásokat 100-200 embernek is tarthatnak egyszerre, itt nem lehetséges az interakció, ellenvélemény vagy vita. - Az olyan pedagógus, aki nem szereti a tradicionális rend felbomlását inkább előadást tartson, mint szemináriumot, mert ott ez a tradicionális rend felbomolhat - Aki nemtud előadni, beszélni az nem jó tanár A tanulási módszerek csoportosítása Sokféle szempont szerint lehet vizsgálni a tanulási módszereket. Az egyik ilyen megközelítésben a felosztás alapja az, hogy ki a domináns személy az oktatási folyamatban. A tanári dominancia eszköze az előadás, a magyarázat és a szemléltetés. A tanártanuló kooperációja esetén a kooperáció eszközei a tanítási célú beszélgetések, a viták, a tréningek, a szeminárium jellegű

beszélgetések és a szerepjátékok. A tanulói dominancia esetén a tanulók önálló kutató, feltáró munkát végeznek, önállóan oldják meg a feladatokat és egyénileg tanulnak. A tanári és a tanulói dominancia esetén a másik fél sem passzív, de az irányítás a domináns fél kezében van. A tanítás módszerei: 1. Előadás: - Az egyik legősibb oktatási módszer 18 - A könyvnyomtatás megjelenése előtt, a tudás átadásának, közvetítésének szinte egyetlen módja volt Ősi formájában felolvasást jelentett, a tudós-professzor felolvasta tanait Az előadás a következő esetekben a legjobb módszer: - Ha nagycsoportra alkalmazzák Ha a hallgatók sokan vannak Ha az információ teljesen új Ha tájékoztatást szolgál Ha gyorsan akarnak informálni Ha ez az információ átadásának, megszerzésének egyetlen módja Ha a forrás nem elérhető a hallgatók számára Az előadások szerkezete jól meghatározott: Bevezetés: - Itt

történik az előadás céljának bemutatása (ez célszerű, mert kihat a hallgatás minőségére) - Az előismereteket felidézi, átismétli, felvillantja az általános összefüggéseket (kiscsoportnál lehet interaktívan, nagycsoportnál egyirányúan) - Előre vetíti a résztémákat, ami az emberi figyelem hullámzása miatt jó, mert az elbólintó csávó is tudja, hogy éppen hol tart a tanár, amint felriadva belepillant a programba - Az előadás címének és témájának konkrét kifejtése a legfontosabb, a többit ki lehet hagyni, ha nincs elég idő A téma kifejtése (Tárgyalás): - Az előadást valamilyen logikusan követhető váz mellé kell felépíteni (pl. kronológiai felosztás a történelem oktatásnál, földrajzi felosztás a gazdasági földrajz oktatásánál) A figyelem fenntartása érdekében a következő módszereket veheti igénybe a tanár: - Szemléltetés - Mozgás, séta a teremben le-föl, előre hátra - Vizuális és audio hatások -

Humor (a kötetlenség és a hallgató feszültségmentesítése érdekében) - A jegyzetelés megkönnyítése, a hangsúlyokkal, kiemelésekkel, a tempóval - Az előadás közbeni spontán kérdésfeltevésekkel, amelyek a gondolkodás útján történő megértést segítik. - „Költői kérdés”, csak gondolkodásra serkent - „Rendes kérdés”, amelynél választ is adhat a hallgató. - Nagy csoportok esetében a kérdésfeltevés kommunikációs zavarokat okozhat, veszélyeket rejt magában, ezért nem mindig hasznos dolog. A befejezés: - Összegzés A legfontosabb dolgok újbóli kiemelése Bizonyos kérdéseket nyitva lehet hagyni, ez a hallgatóknak lehetőséget ad a további tájékozódásra, gondolkodásra. 19 Az előadói stílusok A tényközlő: - Egyértelmű Világos Tömör De száraz Az élményszerű: - Kellemes Jó hangulatú Leköti a figyelmet, de a tartalom igazi lényegét tekintve nagyon figyelni kell A csapongó: - Nehezen követhető Nem

összeszedett Nehezen értelmezhető a lényeg Az előadás előnyei: Az ismeretanyag a tudás koncepcióját ismerteti meg Az előadás hátrányai: - Hallgatói passzivitást eredményezhet Nem differenciálja a hallgatóságot Nem ad lehetőséget a hallgatóságnak az aktív részvételre 2. A magyarázat: - - Hasonló elemekből épül fel, mint az előadás, részét képezi annak Ok okozati összefüggéseket firtat, mélyebb értelmeket keres, a megértés szintjét célozza meg Világosnak és összefüggőnek kell lennie annak, amit meg akarunk értetni a hallgatósággal Világos, mindenki számára megérthető nyelvezetet kell használni A logikai terminusokat (pl. általában, mindig, előfordul, tehát, azért mert,) nagyon pontosan és jól átgondoltan kell használni, hogy nehogy összezavarjuk a megértést A magyarázat közben kérdésekkel (amelyekre valóban választ várunk) tudjuk ellenőrizni és követni, hogy megértették-e a hallgatók az addig

elmondottakat A magyarázatra és az előadásra is nagyon alaposan fel kell készülni. Az elméleti tudásunk megléte az alap ahhoz, hogy előadást tarthassunk, de a didaktikai, átadási képesség is nagyon fontos tényező. Akinek nincsenek meg a megfelelő kommunikációs képességei, valószínűleg hiába rendelkezik az elméleti 20 tudással, nem fogja tudni átadni azt. Fel kell készülni, vázlatot kell készíteni, előre el kell mondani a fürdőszobai tükör előtt az előadást (főleg annak, aki kezdő), hogy az éles helyzetben ne kerüljön kínos helyzetbe. Így nyelvileg is felkészül az oktató arra, hogy a leírt szöveget élő szóban is elő tudja adni. A gyakorlás segít annak felmérésében is, hogy mennyi időt vesz igénybe a beszéd. Ha túl hosszú nem lesz rá idő, hogy a szabott időkereteken belül mindent elmondhasson, ha túl rövid, kellemetlen lehet az időhúzó „semmit mondás” Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében mindig

jó, ha van „vésztartalék” mondandónk is. 3. Szemléltetés: A tanári dominencia módszerei közé tartozik ez is. Önálló eszközként nem használható, csak más módszerekkel kombinálva hatásos. Ma a tudás megszerzésének igénye a hasznos, azonnal használható ismeretek megszerzésére összpontosul, főleg a felnőtt oktatásban, tehát nem lehet holmi szórakoztató videóval untatni őket. A bemutatásra kerülő szemléltető eszközökről el kell mondani, hogy milyen szempontok szerint és miért mutatjuk be őket, ezzel is segítve a megfigyelést és a didaktikai szempontokat a befogadók részére. (Hogy ne a filmben szereplő csajokat figyeljék a tanulók, ha az a lényeges amit mondanak) A szemléltetés fázisai: - előkészítés szemléltetés feldolgozás A feldolgozás fázisában kell megadni a szükséges segítséget az információk beépüléséhez, utalni kell az elhangzott, megfigyelt fontos tényekre. A szemléltetés csak akkor jó, ha

mindenki számára elérhető, a hozzáférést biztosítani kell. A túlzásba vitt, gazdag szemléltetés sem jó, mert elveszhet a lényeg a sok információ között, tudni kell, hogy mi az optimálisan befogadható és feldolgozható információ mennyiség a hallgatóság számára. 4. Oktatási, tanulási célú beszélgetések: Ez a módszer a tanári-tanulói kooperáción alapszik. Legalább kétszereplős műfaj Mikor használjuk? - Abban az esetben hasznos a beszélgetés, ha a tanulónak van tudása arról, amiről beszélgetni akarunk vele A beszélgetés legyen hasznos, célirányos Mindig lebegjen előttünk a cél, hogy meghatározott tudásanyag elsajátításához akarjuk hozzásegíteni a hallgatót Nekünk is legyen előzetes tudásunk arról, amiről beszélni akarunk Ott működik, ahol már van előzetes kapcsolat a résztvevők között, nem teljesen idegen a légkör A tanár feladata, hogy jól és jókor feltett kérdésekkel vigye a meghatározott irányba

a beszélgetést 21 - A jó kérdés: - Mindenkinek lehetőséget kell biztosítani a hozzászóláshoz, aki akar Minden feltett kérdés után időt kell biztosítani azok megértésére és a gondolkodásra Hibás válasz esetén megkeresni annak okát, és a jó irányba vinni a gondolatokat A beszélgetés alatt a vezető készítsen jegyzeteket, és a végén ezek alapján foglalja össze az eredményeket - - egyértelmű, pontos, világos - a nagyon általános, nem pontos kérdések esetén rossz irányba mehet el a beszélgetés - egyszerre, csak egy aspektusra kérdez rá Ezt a módszert nem lehet az előadás helyett használni! 5. A vitamódszer: - - Dialóguson alapul A vitákban különböző álláspontok, nézetek csapnak össze Vita csak akkor lehet, ha tudjuk, hogy a résztvevőknek különböző véleményük van A vita alapfeltételei: - tartalmi feltétel, hogy mindenkinek legyen előzetes ismerete a témáról - a résztvevők legyenek kíváncsiak a

többi fél véleményére - racionális érvek hatására minden fél legyen hajlandó álláspontjának megváltoztatására - minden vitatkozó felet egyenrangú partnernek kell tekinteni - előítéletektől mentesen kell kezelni egymást a feleknek - logikusan és racionálisan kell érvelni (a logika szerepe az, hogy az érvelésnél a racionálisan bizonyított tényeket használjuk) Tényeket, csak tényekkel szabad alátámasztani, a tekintélyre épített vita kimenetele káros. A vita vezetőjének: - nem lehet kitüntetett szerepe, az ő véleménye sem lehet súlyosabb, mint a többi résztvevőé - feladata a vita szabályainak betartatása (a szabályokat érdemes közösen megállapítani a vita elején és ehhez az összes résztvevőnek tartania kell magát) - mindenkinek meg kell adnia a lehetőséget a megszólalásra - ügyelnie kell, hogy a téma jó irányba haladjon, ne rekedjen meg, vagy ne mérgesedjen el - a vita végén foglalja össze a kikristályosodott

álláspontot 22 - közreműködésével, felügyeletével fejlesztenie kell a vitakultúrát Vitatípusok: - - - Pódium vita: néhány szakértő, egy nagyobb közönség előtt vitát folytat egy témáról és néha kinyitják a vitakört, hogy a közönség is hozzászólhasson Panelvita: részben előre gyártott elemeket vitat meg, amelyeket először egy kisebb szakmai testület vitat meg, majd az ott előre gyártott, kikristályosodott álláspontot (álláspontokat) viszik a nagyobb plénum elé 6X6-os vita (Philips módszer): Ez a vitamódszer 36 főre van kikalkulálva. Első lépésben 6 darab 6 fős csoportot hoznak létre, ezekben indul a vita. (A,B,C,D,E,F) Minden csoportban kialakul valamilyen vélemény. Második lépésben olyan csoportokat hoznak létre, amelyekben az előbbi csoportok egy egy képviselője vesz részt, az ott kialakult álláspontot képviselve. Ebben a fázisban az a cél, hogy ha lehet mindenki meg tudja védeni a hozott

álláspontját. Brain storming (ötletroham, problémamegoldás): 8-10 olyan ember részvételével működhet, akik értenek a témához. A megoldandó probléma ismertetése után, mindenki elmondja az ötletét, amely szerinte a megoldást segíti. Gyakorlatilag ebben a fázisban „bármi” elhangozhat, akár bárgyúnak, butának, idiótának tűnő dolog is. A társaknak tilos véleményt nyilvánítaniuk Ezeket a racionális kontroll nélküli ötleteket felírják egy listára. A második fázisban az ész, a racionalizmus szempontjai szerint vizsgálják meg, hogy melyek a használható ötletek és melyek nem. 6. Tréningek, szerepjátékok: Tréningek: - Különböző élethelyzetek kipróbálását teszik lehetővé A tréningeknek mindig van valami határozott célja: A. Személyiség fejlesztő, önismereti tréningek: Saját magunk jobb megismerésére, szerepjátékokkal a magunk személyiségét fejlesztő perspektívákat jelölnek ki. Általában videóra

rögzítik a szerepléseket, amiket aztán szembesítenek a szereplőkkel. A többi szereplő rólunk alkotott véleményét is felhasználják. Inkompetens levezetés esetén nagyon veszélyes is lehet ez a módszer, mert a személyiséget romboló hatást válthat ki. Csak nagyon felkészült, pszichiátriai ismeretekkel is rendelkező bírókkal szabad levezetni. B. Csoportdinamikai tréningek: A csoportmunka építése, a kooperáció fejlesztése a célja. A munkacsoportok szereplőinek egymással való megismertetése, és az együttműködés gyakoroltatása. C. Képesség fejlesztő tréningek: 23 Az adott feladatok, munkakörök ellátásához ad hasznos információkat, fejleszti a képességeket. Ilyenek a konfliktuskezelési és a kommunikációs tréningek Az ilyen típusú tréningeknél tzdni kell, hogy mi a céljuk és arra kell fókuszálniuk. A szerepjátékok: A valóságos helyzetek valamilyen fokú leképezésén, modellezésén alapszik, de kockázatmentes

helyzetet teremtve. Nincsenek előre megírva, csak a helyzet adott, a problémát vetik fel a szereplőknek, amit aztán improvizálva oldanak meg a szereplők. A szerepeket fel lehet cserélni egymás között, így mindenkinek lehetősége van arra, hogy a problémát több aspektusból is megfigyelhesse, átélhesse. (Milyen lehet főnöknek lenni, vagy milyen lehet beosztottnak lenni) A tanuló dominanciáján alapuló módszerek Ennél a tanulási típusnál a tanuló önálló kutatómunkáján alapszik az információk megszerzése. Ilyen a tanulmányokat lezáró diplomamunka, a szakdolgozatok elkészítése. Úgy kell kialakítani az ilyen feladatokat, hogy azok a tanulók számára valóban reálisan elvégezhetőek legyenek, meglegyenek az elvárható kompetenciáik. Ha túl nehéz a téma és túl sok erőfeszítést igényel, a végeredmény nem lesz kielégítő. Ha túl könnyű a megadott feladat, akkor nem lesz elég nagy a kihívás. A megadott témának meg kell

felelnie a hallgató elvárásainak, érdeklődésének. A munka bizonyos paramétereit előre meg kell határozni (méret, forma,), hogy az elvárások világosak legyenek. Így tud az elkészített mű megfelelni az értékelési feltételeknek. Lehetőség szerint forrásokat is meg kell nevezni, ahonnan anyagokat szerezhet a munkához a tanuló. A hallgató személyisége is kulcsfontosságú az önálló feladatok megoldásakor. Az önbizalom hiánya esetén, vagy rögtön segítséget kér a munkához, vagy el sem tudja végezni a feladatot. A kellő motiváció hiánya is ezt eredményezheti Önirányított tanulás: - Nem kapcsolódik semmilyen képzési formához, iskolarendszerhez Léteznek segítséget nyújtó intézményrendszerei, de a tanulást a tanuló maga irányítja és a célt is ő tűzi ki Az adott cél eléréséhez különböző megoldási stratégiákat dolgoz ki a hallgató Távoktatás, nyitott képzés: A képzés nyitottsága azt jelenti, hogy bárki

beiratkozhat, nincsenek a tananyag elsajátítására szabott időkeretek, a tanuló megkapja az anyagot és azt egyéni tempóban dolgozza fel. A távoktatás: Nyitott képzési formában működik a technikai paraméterek szerinti megközelítésbe. De nem minden távoktatás nyitott képzés Sok esetben a 24 távoktatás a fenti paramétereknek azért nem felel meg, mert határidők, vizsgaidőpontok és teljesítendő feladatok vannak megadva. A távoktatás a távolságok leküzdésére alkalmas, a tanítás és a tanulás időbeli folyamatát szétválasztja, a tanulás máshol (akár több száz kilométerre) zajlik, mint a tanítás. A tanár szerepét átveszi a távoktatás eszközrendszere. A különböző helyszínek közötti kommunikációt biztosítani kell. Az első távoktatásszerű próbálkozások a levelezésre építették fel a technikájukat. Ezt hívták és ezt hívják, de nem csak ezt napjainkban is levelező oktatásnak. Később a telefon, a rádió,

a televízió, a napilapok, majd az Internet is bekapcsolódott a folyamatba. Nem elég azonban csak a technikai feltételrendszer megléte ahhoz, hogy egy ilyen oktatási rendszer megéljen. Szükséges a társadalmi igény is, amely az anyagi bázisát jelenti ennek a tanulási formának. A távoktatás kezdetben azoknak az igényeit elégítette ki, akik valamilyen módon kiszorultak a hagyományos iskolákból, például a felnőttekre és a háborús veteránokra. Általában a tanárok is olyanok voltak, akik valami miatt a hagyományos iskolákban nem oktathattak (betegek, vakok, süketek, mozgássérültek,), de a szakterületükön profik voltak és nagyon értettek a tanításhoz. Ilyen iskola az 1969-ben indított Brit Open Universiti. A távoktatás jól kidolgozott, teljes oktatási rendszert feltételez, a hallgatók szükségleteit kielégítő eszközrendszerrel. Akkor lehet olcsó ez a képzési forma, ha sokan vesznek részt benne. A tananyag minden olyan funkciót

átvesz, amit normál esetben a tanár látna el. Magyarázatokat ad, példákkal szolgál, segíti a kiemeléseket, a struktúraalkotást, elkülöníti a lényeges és a kevésbé lényeges elemeket, szemléltet, önellenőrző kérdéseket tesz fel, biztosítja a megfelelő kommunikációs eszközökkel elérhető tanári segítséget (tutori közreműködés). Ha az oktatásban ez az utóbbi, a tutori közreműködés lehetősége nincs meg, már megkérdőjelezhető a képzés távoktatási mivolta. Bizonyos esetekben lelki-problémamegoldó személyeket is alkalmaznak (mentor, „osztályfőnök”). Megadott időszakonként megoldott feladatokat kell elküldenie a tanulónak a központba, ahol ezeket kijavítás után a hibákra való figyelemfelhívással, instrukciókkal, utasításokkal visszaküldenek. Ezekben a válaszokban leírják a tanárok a tanulóknak, hogy mik a hibáik, miért rosszak a megfejtéseik, hogyan kellene tanulni a továbbiakban. A távoktatási

rendszerek sok helyen ellenállása ütköztek a képzés színvonala miatt, ezt orvosolandó a távoktatási intézmények a végső vizsgáztatást elismert, neves intézetek égisze alatt folytatják. Tananyaguk: - Nem hagyományos eszközökkel dolgoznak Sokszor nagyon speciálisak és professzionálisak az eszközök Nagyon alapos szakmai tudással kell összeállítani, hogy ne kerülhessenek bele hibák, hiszen nincs lehetőség a közvetlen, azonnali kontrollra Didaktikai szakértelemre van szükség a tananyag összeállításánál, hogy ebben a speciális formában is meg tudja tanítani az anyagot, a tanulók megérthessék azt, közvetlen tanári segítség nélkül is 25 - Kell végül egy olyan szakértő is, aki a kidolgozott tananyagot át tudja tenni a végső formába, amely eljut a hallgatóhoz Az oktatás szervezeti struktúrája Az oktatás folyhat nagycsoportos, kiscsoportos és egyéni tanítási formában. Nagycsoportos oktatás esetében az előadás a

megfelelő eszköz. Kiscsoportos oktatásnál lehetséges a csoportmunka kialakítása. A csoportmunka metodikájában (módszertanában) különbözik az eddigiektől. A hallgatók aktivitására van szükség hozzá. Olyan feladatokat kell rájuk bízni, amiket önállóan, a tanár segítsége nélkül is meg tudnak oldani. Kell, hogy legyen megfelelő előtudásuk, és kooperációs képességük. A módszer lényege, hogy egy nagyobb csoportot felosztunk kisebb egységekre. Az osztás szempontjai: - érdeklődési kör szerint előismeretek szerint Spontán is kialakulhatnak a csoportok, pusztán a szimpátia alapján A csoportmunka: A tanár feladata, hogy előkészítse a feladatokat, amelyeket feldolgozásra szán. Ezek lehetnek azonosak minden csoport számára, ebben az esetben a csoportok hajlamosak versenyezni egymással. Ha ezt el kívánja kerülni, meg lehet ugyan adni egy témát, de más aspektusokból megközelítve. Második lépésben a megalakult csoportok

megkapják a feladatot, a megfelelő eszközrendszerrel együtt, amelyek szükségesek a megoldáshoz. (könyvek, lexikonok,) A munka megkezdése előtt, be kell mutatni a feldolgozandó feladatot, elkerülve ezzel a hibás értelmezéseket, félreértéseket. Ezután a csoportok önállóan dolgozni kezdenek, de fontos, hogy a csoport minden tagja kivegye a részét a munkából. A legrosszabb eset, amikor a csoportnak csak egyetlen tagja dolgozik, mert vagy nem tud együttműködni a többiekkel, vagy azok nem is akarnak részt venni a munkában. (Esetleg „tökhüjék?”) Akkor jó a csoportmunka, ha együtt dolgoznak a feladaton, vagy részfeladatokra osztják és a végén összerakják a megoldást. Végül a csoportok bemutatják a kész feladatokat, az eredményt. A tanár feladata a munka alatt a semmittevés, ő csak az előkészítésben és az értékelésben vesz részt. Az értékelés nem olyan egyszerű feladat, mint a személyes értékelés, hiszen a csoportmunka

nem egyéni teljesítmény