Sociology | Social politics » Haga Bertalan - Álláskeresők vállalkozóvá válásának elősegítése

Haga Bertalan - Álláskeresők vállalkozóvá válásának elősegítése Az, aki munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, vállalkozói járadékban részesül és részére a munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, vállalkozóvá válása esetében különféle támogatásokat igényelhet. A felajánlott munkahely akkor nevezhető megfelelőnek, ha a törvényben meghatározott több feltétel mindegyikének megfelel, ezek a feltételek a következők: 1. - az álláskereső képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel, 2. - az álláskereső egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas, 3. - várható keresete az álláskeresési járadék

összegét, illetőleg - ha az álláskeresési járadék összege a minimálbérnél alacsonyabb - a minimálbér összegét eléri, 4. - a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát nem haladja meg, 5. - az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik 6. Kérheti a vállalkozói tevékenységre vonatkozó hatósági igazolás bemutatásával a munkanélküli járadék összegének (illetőleg álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesülő személy esetében az álláskeresési járadék, illetőleg a vállalkozói járadék alsó határa összegének) megfelelő támogatás folyósítását, legfeljebb további hat hónapig. 7. Visszaigényelheti annak a kiadásának a felét, amelyet a vállalkozói tevékenység

igazolásával igénybevett, a munkaügyi központ által ajánlott szaktanácsadásért fizetett. 8. Szintén legfeljebb 50%-os térítést igényelhet a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés költségeiből. 9. Hitel felvétele esetén a hitelfedezeti biztosítás költségeinek legfeljebb 50%-os megtérítése kérelmezhető, maximum egy éves időtartamra A támogatás folyósításának kezdő napja: 1. - a bejelentési kötelezettséggel járó egyéni vállalkozás létrehozása esetén a vállalkozói igazolvány átvételének napja, ha azonban más jogszabály a vállalkozói tevékenység folytatásának feltételekként más okirat kiállítását írja elő, az okirat átvételének napja, 2. - mezőgazdasági őstermelői tevékenység esetében a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításának napja, 3. - minden más vállalkozás esetében a vállalkozás cégjegyzékbe való bejegyzésének napja A munkaügyi központ

által a vállalkozóvá váláshoz ajánlott szaktanácsadás, a vállalkozóvá váláshoz elvégzett tanfolyam, valamint a vállalkozáshoz igénybevett hitel hitelfedezeti biztosítása elszámolható költségeit a munkaügyi központ számla ellenében utólag téríti meg. Ha a támogatásban részesülő vállalkozása megszűnik köteles azt öt napon belül a munkaügyi központnak bejelenteni A támogatásban részesülő részére a vállalkozóvá válást elősegítő támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, ha a határozatban foglalt feltételeket megszegi, különösen ha 1. - a támogatás folyósításának ideje alatt vállalkozói tevékenységét nem folytatja, 2. - a vállalkozóvá váláshoz szükséges szaktanácsadáson, képzésben nem vesz részt A támogatásban részesülő visszafizetni is köteles a felvett támogatást, ha a feltételeket neki felróható módon szegte meg Munkavállalás az EU-ban Magyarország Európai Unióhoz

(EU) történt csatlakozása óta kiemelt jelentősége van az EUban történő munkavállalásnak. A csatlakozási tárgyalásokon született megállapodások alapján a tizenötök az új tagállamokkal szemben a csatlakozást követő átmeneti időszakban nem a közösségi jogot, hanem nemzeti szabályozásukat alkalmazzák. Ez az átmeneti időszak legfeljebb hét évig tarthat, 2+3+2 éves szakaszolás szerint. Ez alatt az idő alatt a régi tagállamok 2004. május 1-jét követően a magyar állampolgárok munkavállalását saját döntésük szerint továbbra is feltételekhez köthetik. Ennek ellentételezéseként Magyarország a magyar munkavállalókkal szemben korlátozásokat fenntartó tagállamok viszonylatában, viszonossági alapon, hasonló intézkedéseket alkalmaz. A magyar szabályozás (amely ma is a munkavállalás engedélyezésének rendszerén alapszik) a tagállamok nemzeti szabályozására ad egyenértékű viszontválaszt. Munkaerőpiaci viszonosság A

kormány rendeletet alkotott az uniós csatlakozást követően alkalmazandó munkaerőpiaci viszonosság és védintézkedés szabályairól. Mindkét jogintézmény valamennyi uniós tagállam vonatkozásában (valamint a nemzetközi szerződés alapján az EU tagállammal azonos elbírálás alá eső államok vonatkozásában) bír jelentőséggel. Az EU tagállamok állampolgárai számára attól függően szükséges engedély, hogy az adott tagállam korlátozta-e a munkaerőpiacát. (A jelenlegi EU tagállamok többsége korlátozva nyitotta meg a munkaerőpiacát az új tagállamok állampolgárai előtt.) Ennek megfelelően a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó általános szabályok szerint szükséges munkavállalási engedély Ausztria, Hollandia, Liechtenstein, Németország, Olaszország állampolgárainak magyarországi munkavállalásához, azzal, hogy a magyar állampolgárok is csak munkavállalási engedély alapján vállalhatnak munkát az

említett országokban . Könnyített feltételek mellett (a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül) kérhetnek engedélyt Dánia, Belgium, Franciaország, Luxemburg és Norvégia állampolgárai, mivel ugyanez vonatkozik a magyarok ottani munkavállalásának engedélyezésére is . Kivételek az engedéllyel történő foglalkoztatás alól A főszabálytól eltérően nincs szükség engedélyre az EU tagállama, illetve az EU-val azonos megítélés alá eső állam polgárának további foglalkoztatásához, ha a külföldi a csatlakozás időpontjában vagy azt követően legalább 12 hónapra érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezik, illetve legalább ugyanennyi időtartamban engedélymentesen, megszakítás nélkül áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban A külföldi a 12 hónap letelte után munkavállalási engedély nélkül dolgozhat. Ez a jogosultság megszűnik, ha a foglalkoztatott a jogviszonyt egyoldalúan vagy közös megegyezéssel

megszűnteti . Szintén nem kell engedély az előzőekben megjelölt külföldi állampolgár házastársa, valamint az általuk eltartott vagy 21 évnél fiatalabb egyenesági lemenő rokonainak (gyerekeinek, unokáinak), ha 1. a csatlakozás időpontjában a külföldi munkavállalóval együtt, jogszerűen él Magyarországon, vagy 2. a csatlakozás időpontját követő időponttól kezdődően, az állampolgárral együtt legalább 18 hónapja jogszerűen élnek Magyarországon, azzal, hogy 2006. május 1jétől nincs szükség a 18 hónapos tartózkodásra Ez azt jelenti, hogy amennyiben a hozzátartozó a csatlakozás időpontjában a külföldi munkavállalóval együtt, jogszerűen él Magyarországon, a csatlakozást követően azonnal jogosult szabadon munkát vállalni. Ha a magyarországi együttélés a csatlakozást követően kezdődik, akkor a hozzátartozó 18 hónap elteltével foglalkoztatható engedély nélkül. 2006. május 1-jét követően nem szükséges a 18

hónap magyarországi tartózkodás A fentiek szerinti szabályozás a jelenlegi EU tagállamokat érintően a viszonosság elvén alapul. Ebből adódóan, ha a jelenlegi tagállamok korlátozás nélkül megnyitják munkaerőpiacaikat a magyar munkavállalók előtt, akkor az erről szóló megállapodás hatályba lépését követően a jelenlegi tagállamok állampolgárainak foglalkoztatásához sem kell munkavállalási engedély. Védőintézkedés az együtt csatlakozó országok vonatkozásában A Magyarországgal együtt csatlakozó országok (azaz Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia, Szlovénia) vonatkozásában a Csatlakozási Szerződés X. mellékletének 7 és 11 bekezdésében meghatározott védintézkedés (ismételten engedélyezés) alkalmazásának bevezetésére van lehetőség abban az esetben, ha a munkaerőpiacon fellépő zavarok komolyan veszélyeztetik az életszínvonalat vagy a

foglalkoztatottságot egy adott régióban vagy egy adott szakma tekintetében. Erre a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter tesz javaslatot, a kormány pedig dönt az Európai Bizottságnál történő kezdeményezésről vagy annak elrendeléséről. A foglalkoztató az ezekből az országokból érkező külföldiek alkalmazását legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, megszűnését pedig legkésőbb a megszűnést követő nap köteles a foglalkoztatás helye szerinti illetékes munkaügyi központnak formanyomtatványon bejelenteni (kivétel Málta és Ciprus). A határozott időtartamú foglalkoztatás megszűnését csak abban az esetben kell bejelenteni, ha az a szerződésben meghatározott időpont előtt szűnik meg. A bejelentési kötelezettség teljesítését a munkaügyi központ igazolja, valamint a bejelentésekről nyilvántartást vezet. Az igazolást a foglalkoztatónak a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követően 3 évig meg

kell őriznie, de a bejelentési kötelezettség teljesítése és igazolása nem feltétele a jogviszony létesítésének és a foglalkoztatás megkezdésének. Munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatható külföldiek Az EU-hoz Magyarországgal azonos időpontban csatlakozó országok egymás között a szabad munkavállalást biztosító közösségi szabályozást kötelesek biztosítani, azaz munkaerőpiacukat egymás között a csatlakozástól kötelesek megnyitni. Ebből következően a Magyarországgal együtt EU taggá váló államokból érkező munkavállalók és hozzátartozóik engedély nélkül foglalkoztathatók. Ezen kívül nem kell engedély azon jelenlegi EU tagállamok állampolgárainak, amelyek munkaerőpiacukat korlátozás nélkül megnyitották a magyar munkavállalók előtt (Írország, Nagy-Britannia, Svédország). 2006 május elsejével, két éves korlátozást követően több tagállam megnyitotta munkaerőpiacát az újonnan

csatlakozott tagországok munkavállalói előtt, így munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak magyar állampolgárok a fent felsoroltakon kívül Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban, Finnországban és Izlandon is. A külön jogszabály szerint menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárnak szintén nem kell munkavállalási engedély Pályáztatás A munkaviszony létesítését, a munkaszerződés megkötését jogszabály vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály előzetesen kiírt pályázati eljáráshoz kötheti, de pályázatot a munkáltató saját döntése alapján is kiírhat, hiszen minden munkáltatónak az az érdeke, hogy egy adott munkakört az arra legalkalmasabb munkavállaló töltse be. A gyakorlatban a munkáltatók általában a fontosabb pozíciókra (ügyvezető, igazgató) hirdetnek pályázatot. Ha egy munkakör

betöltésére pályázatot írtak ki, e munkakörre csak olyan munkavállalóval lehet munkaszerződést kötni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt A pályázati felhívásban rendszerint szerepel a munkáltató megnevezése, a betöltendő munkakör, a meghirdetett munkakörrel járó juttatások, a munkakör betöltésének tervezett ideje, a személyi és szakmai követelmények, a pályázaton való érvényes részvétel feltételeinek megjelölése, és kötelezően minden esetben meg kell jelölni a pályázat elbírálásának határidejét is A gyakorlatban a pályázat két alapvető formában létezik, az egyik az ún. nyílt pályázat, melyen bárkinek lehetősége van részt venni, a másik a zárt pályázat, amelyet például munkáltatón belül hirdetnek csak meg, ilyenkor az állást saját munkavállalóval kívánják betölteni. A pályázatokkal kapcsolatban a munkáltatót titoktartási kötelezettség terheli, a

pályázó személyiségi jogai védelme érdekében a harmadik személlyel a pályázat tartalmát nem közölheti, csak a pályázó kifejezett beleegyezése esetén. Az eredménytelenül pályázók pályázati anyagát pedig indokolt az érintettnek a pályázata eredménytelenségéről szóló értesítéssel egy időben visszaküldeni. Képzések elősegítése Kik jogosultak a képzési támogatásokra? Munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzéssel az támogatható, 1. aki álláskereső; 2. aki 25 (felsőfokú végzettség esetén 30) életévét nem töltötte be, és tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra nem szerzett jogosultságot; 3. aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, ha 4. a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és 5. a gyermekgondozási

segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves - gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves - korának betöltését követően kezdődik meg, valamint 6. a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat; 7. akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetesen írásban közölte; 8. aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja; 9. aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható Az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező álláskereső is kaphat keresetpótló juttatást, feltéve, hogy kötelezettséget vállal arra, hogy az alkalmi munkavállalói könyvét a munkaügyi központ által megjelölt időpontban bemutatja A képzési

támogatások formái Képzési támogatásként nyújtható 1. keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint 2. a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése (a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülő személy csak ezeknek a költségeknek a megtérítésére jogosult) A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők Mennyi a keresetkiegészítés és a keresetpótló juttatás összege? A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet A keresetpótló juttatás összege: a megállapításakor hatályos minimálbér 60 százaléka. Az álláskeresési támogatásban részesülő személy részére az álláskeresési támogatás folyósítása alatt megkezdett, a munkaügyi központ által támogatott képzés

időtartamára - az álláskeresési támogatás folyósításának szüneteltetése mellett - keresetpótló juttatást kell megállapítani Milyen akadálya lehet a folyósításnak? Keresetpótló juttatás nem folyósítható azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevő neki felróható okból -óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget, vagy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyban állt. Az ellátást ilyenkor a mulasztás, illetve a munkavégzés napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani, erről külön határozatot nem szükséges hozni