Commerce | External trade » Hordós Krisztina - Magyar-Kínai kapcsolatok

MAGYARORSZÁG ÉS KìNA KÜLKAPCSOLATAI Készìtette: Hordós Krisztina Visszatekintés a kétoldalú politikai kapcsolatokra 1949. október 4-én Magyarország bejelentette, hogy elismeri a Kínai Népköztársaságot; október 6-án a két ország felvette a diplomáciai kapcsolatot egymással. Ezt követően a két ország baráti kapcsolatai sokoldalúan fejlődtek, a vezetők kölcsönös látogatásai és más, egyéb jellegű cserekapcsolatok gyakorivá váltak, az együttműködés minden területen folyamatosan erősödött. A két ország népe közötti barátság fokozatosan elmélyült, a nemzetközi ügyek terén is kölcsönösen támogatták egymást és szorosan együttműködtek. Amikor Kína az USA-val szemben a koreaiak védelmére kelt, vagy az ország egyesítéséért harcolt, vagy az ENSZ-ben az őt megillető helyét kívánta visszaszerezni, valamint Tibet kérdésében is, Magyarország mindig pozitívan támogatta a kínai álláspontot. A két ország

magas szintű vezetői gyakran tettek látogatást egymásnál. Az ötvenes évek végén a kínai-magyar magas szintű kapcsolatok fokozatosan megszakadtak. 1960 és 1966 között a két ország kapcsolata hűvössé vált, megszaporodtak a súrlódások, de az államközi kapcsolatok alapvetően normálisak voltak. Az 1966tól 1969-ig tartó időszakban a két párt között elmélyült az ideológiai különbség, országunkban kitört a „kulturális forradalom", a kétoldalú kapcsolatok megromlottak. 1970-től 1979-ig a két ország normális államközi kapcsolatokat tartott fenn, de a pártközi kapcsolatok megszakadtak. 1980-1989 között a két ország közös erőfeszítéseinek köszönhetően az állam- és pártközi kapcsolatok fokozatosan normalizálódtak, a kapcsolattartás szintje megemelkedett, az együttműködési területek kiszélesedtek. 1984 júniusában Chen Mu Hua, az Államtanács tagja, egyben külgazdasági és kereskedelmi miniszter Magyarországra

látogatott. Több mint húsz év alatt ez volt a két ország legmagasabb szintű delegációja, melynek eredményeként a pártközi kapcsolatok áttörő fejlődést értek el. Ez elősegítette a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi és gazdaságtechnológiai együttműködést. 1987-ben a kínai-magyar kapcsolatok egy új fejlődési szakaszba léptek a két párt legfelsőbb vezetőjének kölcsönös látogatásával Az 1989-es magyar rendszerváltás után a kétoldalú látogatások egy időre megritkultak. 1991 márciusában Qian Qichen külügyminiszter eleget tett a magyar fél meghívásának. Ez volt az első alkalom a rendszerváltás után, hogy a kínai külügyminiszter Magyarországra látogatott; ez a kínai - magyar kapcsolatok fejlődésének tekintetében nagy jelentőséggel bírt. 1994 szeptemberében Göncz Árpád köztársasági elnök Kínába, 1995 júliusában Jiang Zemin elnök Magyarországra látogatott. A kínai - magyar diplomáciai kapcsolatok

felvételének 50. évfordulója alkalmából 1999 október 6-án mindkét országban ünnepségsorozatot tartottak. Magyar-kínai külgazdasági kapcsolatok Magyarország Kína legnagyobb kereskedelmi partnere a közép-európai régióban, és egyre inkább regionális gazdasági centrumként szolgál a kínai vállalatok számára. A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok az elmúlt években dinamikusan fejlődtek. az 1998-as 450 millió USD-os szintről 2003-ra közel 7szeresére nőtt a kereskedelmi forgalom 2003-ban Kína Magyarország 6 legnagyobb kereskedelmi partnere lett és a gazdaság szinte minden területén minőségi változás lehetősége állt elő. Infrastruktúra épült ki a Magyarországgal üzleti kapcsolat fenntartásában érdekelt kínai vállalatok részére, melynek elemei: a Bank of China budapesti fiókja, az Air China képviseleti irodája, az Asia Center, China Mart nagykereskedelmi központok létesítése, az ITDH kínai nyelvű befektetési

kézikönyve, közvetlen légijárat beindítása, budapesti kínai iskola létrehozása. Kétoldalú áruforgalom 2003-ban a magyar statisztikai adatok szerint a kétoldalú áruforgalom értéke 3.476 millió USD volt, ezen belül a magyar export 178,1 millió USD, az import pedig 3.298,1 millió USD volt A tavalyi év során a magyar kivitel 15%-kal növekedett, ugyanakkor a Kínából származó behozatal 57,5%-kal bővült. Ezzel a kereskedelmi deficit értéke meghaladta a 3,1 milliárd USD-t. A magyar kivitelben 76%-os részarányt képviselnek a gépek és gépi berendezések, valamint 19%-os részarányt a feldolgozott termékek. 2003-ban a legnagyobb tételek: belsőégésű dugattyús motor (50 millió USD), távközlési készülékek alkatrészei (21 millió USD), szórakoztató elektronikai termék alkatrésze (13 millió USD), mobiltelefon (8 millió USD), polivinil-klorid (6 millió USD), műszer (5 millió USD), röntgen készülék (5 millió USD),

sebességváltó (4 millió USD) volt. A behozatalban 84%-os részarányt képviselnek a gépek és gépi berendezések, valamint 15,5%-os részarányt a feldolgozott termékek. 2003-ban a legnagyobb tételek: mobiltelefon és tartozékai (820 millió USD), fényérzékeny dióda (244 millió USD), számítógép és alkatrészei (212 millió USD), nyomtatott áramkör (151 millió USD), cipő (130 millió USD), távközlési készülékek alkatrészei (129 millió USD), textilipari termék (127 millió USD), szórakoztató elektronikai termék alkatrésze (116 millió USD), monolitikus integrált áramkör (63 millió USD) volt. A magyar adatok szerint 2004. első öt hónapjában a magyar export 172,5 millió USD, az import 435,7 millió USD volt. Kína Magyarország 5 legnagyobb kereskedelmi partnerévé lépett elő (2002-ben 11. 2003-ban 6 volt) A magyar kivitel jelentős bővülését a belsőégésű motorok és az elektronikai alkatrészek 2020 millió USD nagyságú

exportnövekedése eredményezte. Tőkebefektetések Kínában magyar bejegyzésű tőkével több vegyes vállalat működik, ezek többsége azonban magyarországi kínai vállalatok befektetése. Bár viszonylag nagy számban jöttek létre magyar-kínai vegyes vállalatok Kínában, a befektetett tőke szerény mértékű. A statisztikai adatok szerint a Kínában lévő magyar beruházások összege 61 millió USD volt. Magyarországon több ezer kínai alapítású cég működik. Ezek túlnyomó többsége ruha- és cipőkereskedelemmel foglalkozó vállalat, illetve étterem. Mintegy 50 nagy kínai külkereskedelmi vállalat is létesített irodát Magyarországon. Kínai statisztikai adatok szerint a Magyarországon lévő kínai befektetések értéke kb. 120 millió USD Jelenleg már két kínai tőkével létrejött szálloda működik Budapesten és egy kínai tulajdonban lévő csavargyár is termel. A Hisense Co. Limited nevű kínai céggel megrendelésre

gyárt közép- és felső kategóriás hagyományos, illetve széles LCD- és plazmaképernyős televíziókat 2004. júniusától az európai piacra a Flextronics International Ltd sárvári gyára A magyar-kínai külkereskedelmi forgalom alakulása 1995-2004 között Év Import Export Forgalom Egyenleg MUSD MUSD MUSD MUSD 1995 126 22 148 -104 1996 192 17 209 -175 1997 289 16 305 -273 1998 435 19 454 -426 1999 610 71 681 -539 2000 939 41 980 -898 2001 1.333 113 1.446 -1.220 2002 2.085 155 2.240 -1.930 2003 3.285 178 3.463 -3.107 2004 I-IV 1.386 159 1.545 -1.227 A magyar-kínai külkereskedelem áruszerkezete (M USD) Kivitel 2002. Élelmiszer, ital, 3,1 Behozatal 2003. 2002. 2003. 2,7 4,5 8,1 dohány Nyersanyagok 5,7 Energiahordoz ók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezés Összesen 5,9 5,8 7,9 0,1 0,2 0,0 0,0 23,2 33,6 331,5 509,3 122,6 135,0 1.743,0 2759,7 154,7 177,5 2.084,9 3285,1 A

termékforgalom áruszerkezetének alakulása (%) Kivitel 2002. Behozatal 2003. 2002. 2003. Élelmiszer, ital, dohány 2,0 1,5 0,2 0,2 Nyersanyagok 3,7 3,4 0,3 0,3 Energiahordozók 0,1 0,1 0,0 0,0 Feldolgozott termékek 15,0 18,9 15,9 15,5 Gépek, gépi berendezés 79,2 76,1 83,6 84,0 Összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrásjegyzék: www.kulugyminiszteriumhu www.chinaembassyhu www.gmhu