Commerce | External trade » Külkereskedelem tételek, 2003

1/a Tétel A reexport típusú ügyletek, részéletesebben a haszonügylet. A külkereskedő speciális feladatai a szerződéskötés szakaszában. A reexportüzlet kockázatai és a védekezés lehetséges eszközei. A reexport típusú ügyleteknek 3 szereplője van, és ebbe a csoportba a következő ügyleteket soroljuk:  Reexport ügylet (haszonügylet)  Tranzit ügylet  Switch ügylet Reexport ügylet A reexport ügyletet haszonügyletnek is nevezzük, mert célja a haszonszerzés. 3 szereplője van: az eladó, a reexportőr és a vevő. Min a 3 más országban található A reexportőr két szerződést köt: egy import és egy export szerződést, mely szerződéseknek a tárgya ugyanaz az áru. A reexportőr olcsóbban veszi, és drágábban értékesíti külföldön Haszna az árnyereség, mely a magasabb export ár és az alacsonyabb import ár különbségéből keletkezik számára. Típusai: Közvetlen vagy közvetett reexport ügylet Közvetlen, ha az áru az

eladó országából közvetlenül a vevő országába kerül feladásra, s nem érinti a reexportőr országot. Közvetett reexportról akkor beszélünk, ha az áru először a reexportőr országába érkezik, általában vámszabadterületen, közvámraktárban vagy vállalati vámraktárban tárolják, itt átcsomagolásra, átokmányolásra kerül az áru, és a reexportőr saját országából értékesíti külföldre. Fedezett vagy fedezetlen haszonügylet Fedezett, amikor a reexportőr egyidőben köti meg az import és az exportszerződéseket. Fedezetlen haszonügylet, amikor az exportőr előbb szerzi be az árut, és csak később keres rá vevőt, vagy előbb értékesíti az árut egy későbbi szállítási határidő megadásával és csak ez után keresi meg az eladót, akitől beszerzi a terméket. A reexport ügylet kockázatai: Árukockázat: azt jelenti, hogy a reexportőr nyakán marad az áru. Árkockázat: azt jelenti, hogy a reexportőr által kikalkulált

nyereséget nem tudja realizálni, mert magasabb áron vásárol és a terméket alacsonyabb áron tudja eladni. Lebukás veszélye: azt jelenti, hogy összejön az eladó a vevővel. Jogi problémákat okozhat, ha pl. az eladó az exportszerződésben reexport-tilalmat határoz meg Birtokon kívül kerülés kockázata: azt jelenti, hogy a reexportőr feladta az árut a vevőnek, és a vevő nem fizet. Így a reexportőr birtokon kívül kerül Védekezés lehet ez ellen a „back to back” akkreditív. Tranzit ügylet Hasonlít a reexport ügylethez, de itt az ügylet célja nem a haszonszerzés, hanem az eladó vagy a vevő országának kormánya által hozott kereskedelempolitikai akadály kijátszása. 3 szereplője van az ügyletnek: az eladó, a tranzitőr és a vevő. A tranzitőr 2 szerződést köt: egy export és egy importszerződést, mely szerződés tárgya ua. az áru, de az eladó és a vevő ismeri egymást, de közvetlenül valamilyen kereskedelempolitikai tilalom

miatt nem tudják közvetlenül egymás között az ügyletet lebonyolítani. Így vagy az eladó vagy a vevő felkér egy 3. országban lévő kereskedőt az ügylet lebonyolítására Kockázata csak a tranzitőr lebukása. 1/a Tétel Switch ügylet Az árucsere-forgalmi megállapodást kötött országok között jöhet létre, amikor lehetővé válik a klíring-devizakövetelés szabad devizára, ill. a szabad deviza klíring-devizára való átváltása Az ügyletet devizamozgás nélkül bonyolítják le, s éves szintre előre meghatározzák, hogy az egyik ország milyen árukat, milyen mennyiségben fog szállítani, s ezt a másik ország milyen és mennyi áruval fogja ellentételezni. Az elszámolások, ill a szállítások nyomon követése vétett minden terméknek meghatározzák az értékét egy ún. eszmei pénzben, amit klíringdevizának nevezzük A klíring-devizának nincs bankjegy, érme formája, vásárlóereje kevesebbet ér, mint a konvertibilis valuta

vásárlóereje. Típusai: Bemeneteli (aller): amikor az egyik ország nagymennyiségű exportját a másik ország nem tudja áruval ellentételezni, kiegyenlíteni. Ilyenkor a tartozásait úgy egyenlíti ki, hogy kimegy a konvertibilis piacra, ott konvertibilis devizáért vásárol és azt a másik országnak, akivel árucsere-forgalmi megállapodást kötött klíring-devizáért értékesíti. Klíring-devizában nagyobb összeghez jutunk, mint amit konvertibilis devizában kifizetünk. Kijöveteli (retour): amikor az egyik ország mely forgalmi megállapodást kötött egy másik országgal, árut szállít, azt az importőr ország áruval tudja ellentételezni, de az importőr ország vállalata a hazai piacon nem tudja értékesíteni. A klíring-devizáért vásárolt árut a konvertibilis piacon konvertibilis devizáért értékesíti. Körswitch: amikor egy bemeneteli és egy kijöveteli switch ügylete kapcsolnak össze. Így a kijöveteli switchügylet veszteségét a

bejöveteli switchügyleten elért nyereség kompenzálja. 2/a tétel Az aktív és a passzív bérmunkaüzlet jellegzetességei. Az aktív bérmunka üzlethez kapcsolódó vámeljárások. Az üzlettípus kockázatai és a védekezés módszerei A nemzetközi bérmunkaügyletnek két szereplője van: a megbízó és a bérmunkát végző. Közöttük a jogviszony egy bérmunka-szerződés keretében jön létre. A megbízó a saját tulajdonát képező alapanyagot, segédanyagot, félkészterméket, a bérmunkát végzőnek átadja, aki abból a szerződésben meghatározott időre és módon elkészíti a készterméket. Ezért a tevékenységért a megbízó a bérmunkát végzőnek bérmunkadíjat fizet. Két típusa: aktív és passzív bérmunka. A bérmunka mindig a megbízó szemszögéből passzív, a bérmunkát végző szempontjából aktív bérmunka. Az aktív bérmunka előnyei: munkahelyteremtő, elősegíti a fejlődést, fejlett technológiák, technikák

alkalmazása révén; az adott országnak export árbevételt jelent, javíthatja a kereskedelmi, fizetési mérleg adatokat; a kapacitások jobb kihasználása. A passzív bérmunka előnyei: a feldolgozó ország alacsonyabb ktg szintjének kihasználása; a megbízó a meglévő kapacitását új, modernebb termék előállítására tudja felhasználni, míg a piac csökkenő tendenciájú igényét külföldön történő gyártással elégíti ki. 1. Az aktív feldolgozás vámkezelési eljárás egyik változata az aktívbérmunka-szerződéshez kapcsolódik. Ebben az esetben a magyar devizabelföldi cég végzi a bérmunkát, a külföldi bérmunkáltató szállítja az alapanyagokat, alkatrészeket, tartozékokat, segédanyagokat, vagy ezek valamelyik. A vámkezelési eljárás során a vámáru nem válik belföldi áruvá, a vámterhet a vámhivatal az adók nélkül kiveti, de a bérmunkát végzőnek nem kell megfizetnie. Ez mindaddig fennáll, amíg a bérmunkát végző

szabályosan jár el, azaz az elkészített terméket visszaszállítja a visszaviteli határidőn belül a bérmunkáltatónak, és elszámol a vámhivatallal. El kell számolni a maradékkal, hulladékkal, a gyártás során keletkezett melléktermékekkel is. Ezt a fajta aktív feldolgozás vámkezelési eljárást felfüggesztő eljárásnak nevezzük. A bérmunka végzése vámraktárban is történhet. 2. Aktív feldolgozás vámkezelési eljárásban lehet vámkezelni azokat az importvámárukat, melyeket a hazai termelő eleve azzal a szándékkal importál, hogy a belőlük gyártott készterméket exportálja. Ebben az esetben az importőr kifizeti a vámhivatal által kivetett vámot, majd a termék kiszállítása után az anyagnorma alapján elszámol a vámhivatallal. Ezt a fajta aktív feldolgozás vámkezelési eljárást vám-visszatérítési eljárásnak nevezzük, mert az elszámolás után a befizetett vámot visszatéríti a vámhatóság. Az aktív bérmunka

kockázatai: a megbízó a saját tulajdonát képező alapanyagot, segédanyagot, félkészterméket átadja a bérmunkát végzőnek, de a bérmunkát végző nem végzi el a munkát, nem adja vissza a megbízó alapanyagát, félkésztermékét, segédanyagát. 3/a Tétel A lízingügylet típusai, előnyei, hátrányai, alkalmazási területei, valamint a lízinghez kapcsolódó fizetési módozatok. A lízing olyan bérbevételi, ill. bérbeadási tevékenység, melynek során a bérlő valamely termelőeszközt a lízingtársaságtól használati célra előre meghatározott időtartamra bérbe vesz, és ezért lízingdíjat fizet. A tulajdonjog a lízing szerződés ideje alatt a lízingbe adónál marad, míg a használati jog átszáll a lízingbe vevőre. Fajtái: Pénzügyi lízing A lízingbe vett termelőeszköz a szerződés lejáratakor a lízingbe vevő tulajdonába kerül át maradványértékben (a teljes lízingdíj kifizetése után az adásvételi szerződés

megkötése a lízingszerződésben meghatározott maradványértékben történik). A lízingtársaságnak egy bankhoz hasonlóan kell eljárnia, mely hosszú lejáratú hitelt készül adni ügyfeleinek. Előnyei: Részletvásárlási lehetőség, Mindig a legfejlettebb technikával, technológiával történő termelés, Gyors ügyintézés, Nem kell fedezetet letenni, Akkor is létrejöhet a lízingszerződés, ha a lízingbevevő a bankoknál az összes hitelfelvételi lehetőségét kimerítette. Operatív lízing Az operatív lízing keretében bérbe adott termelőeszköz csak átmenetileg marad a lízingbe vevő használatában, a lízingszerződés lejártakor visszaadásra kerül a lízingtársaságnak. A lízingtársaság az adott gépet, berendezést több lízingbe vevőnek is átadja. Az operatív lízing igénybevételének okai lehetnek:  Ha a lízingelt eszközt csak adott speciális feladatok ellátására használják,  A lízing tárgya gyorsan elavul.

Visszlízing Ez egy vállalatfinanszírozási lehetőség, sokszor egyetlen lehetőség pénzszerzésre likviditási gondokkal küszködő vállalkozások részére. A vállalatok visszlízing keretében saját termelőeszközeiket eladják a lízingtársaságnak egy adásvételi szerződés keretében. A visszlízing mindig pü-i lízing. A lízing lehet közvetlen és közvetett. Közvetlen, ha a lízingbe adó maga a gyártó és ő közvetlenül köti meg a lízingszerződést a lízingbe vevővel. Közvetett lízing, ha a gyártó és a lízingbe vevő között a lízingtársaság közvetít. A gyártó adásvételi szerződést köt a lízingtársasággal, míg a lízingtársaság lízingszerződést köt a lízingbevevővel. Beszélhetünk belföldi, export és import lízingről. Mo-n az import lízing és a belföldi lízing az elterjedtebb. Lízingszorzó= fizetendő teljes lízingdíj/a gép teljes ára 4/a tétel A koncentrált piacok fajtái, részletesebben a tőzsdei

ügyletek típusai. Milyen tőzsdei ügylettel védekezhet az importőr az árfolyamkockázat ellen? A koncentrált piacok olyan piaci intézmények, melyek a keresletet és a kínálatot koncentrálják meghatározott helyre, időre és módon. Fajtái: vásárok, kiállítások; árverés (aukció); versenytárgyalás (tender); tőzsde. VÁSÁROK, KIÁLLÍTÁSOK A vásárok, kiállítások a vásár területére koncentrálják a keresletet és a kínálatot. Az áru jelen van, mindenféle áru, szolgáltatás bemutatásának, eladásának, vételének színhelye a vásár. Funkciójuk:  adott termék, szolgáltatás bemutatása;  A terméket előállító vagy a szolgáltatást nyújtó cég bemutatása;  A termék, a márka vagy a vállalkozás image-ének bemutatása;  Kapcsolatépítés;  Versenytársak, a konkurencia termékeinek, szolgáltatásainak megismerése;  Konkrét üzleti és kereskedelmi tárgyalások folytatása, szerződéskötések.

Árumintavásárok: a kiállítók nem jelentetik meg a teljes, eladandó árukészletet a vásáron, csak mintadarabok kiállítására kerül sor. A tényleges adás-vétel minta alapján történik Szakvásárok: koncentráltan jelenik meg egy-egy ágazat, terület teljes kínálata, minden újdonsága, legfontosabb eladói, vevő. Ily módon a szakvásárok egyre inkább információs fórummá, tájékozódás és a kapcsolatépítés elsődleges terepévé válnak. A nemzetközi vásárok általában évente egyszer kerülnek megrendezésre. A kiállítások egy-egy terület áruit, szolgáltatásait mutatják be. Kiállításokon, effektív adás-vétel nem zajlik Évente többször is megrendezésre kerülnek. A vásárok szerepét, funkcióját, feladatait látják el a kiállítások, amikor a vásárok nem működnek. ÁRVERÉS (AUKCIÓ) Olyan értékesítési mód, melynek keretében az eladó áruját annak a vevőnek adja el, aki érte a legmagasabb árat kínálja. Az

árverés a vételi árajánlatok versenyeztetésének intézményes módja Fajtái:  Az áruk jellege szerint tömegárukra és egyedi árukra kiírt aukciók  Rendszeres vagy eseti jelleggel megrendezésre kerülő aukciók  Jogi szempontból önkéntes és bírói döntés alapján elrendelt aukciók Az árverés szakaszai Előkészítő szakasz Feladatai: az árverésre felkínált áruk tételekre osztása, gondoskodás az áru megtekinthetőségéről, az árverés tényének nyilvánosságra hozatala Katalógusfüzet által, az árverésen résztvevő személyek nyilvántartása, bánatpénz beszedése Az árverés lefolytatása Az árverést a kikiáltó vezeti, aki emelvényen állva a katalógusfüzetben felsorolt és sorszámmal ellátott árukat, tételeket egyenként kínálja a feltüntetett kikiáltási áron. Kezében kalapáccsal kiáltja ki az árakat. Az árkialakítása lehet: licitálással, melynek során az ár a minimális árból kiindulva a vevők

ajánlatai alapján emelkedik, s az a vevő szerez jogot a vételre, aki a legmagasabb vételi árat ajánlja; árlejtéssel, melynek során a kikiáltó a kikiáltási árat addig csökkenti, ameddig valamelyik vevő be nem jelenti vételi igényét; beírásos módszerrel, amikor az árverező társaság írásban, egy meghatározott kört keres fel a feltételfüzettel. Akinek vételi szándéka van, azoknak írásban kell jelezni az adott terméket és annak katalógusszámát, valamint azt az összeget, amelyen hajlandók az árut megvásárolni. Szerződés megkötése Az árkialakítása után következik a szerződés megkötése, az áru átvétele, az ellenérték kifizetése. A vevőnek az árut csak akkor szolgáltatják ki, ha az ellenértéket kifizette. Amennyiben a vevő nem veszi 4/a tétel át az árut, az ellenértéket nem fizeti ki, akkor az előre befizetett bánatpénzt elveszti. A fizetés az aukción készpénzzel történik. VERSENYTÁRGYALÁS (TENDER) A

versenytárgyalás a beszerzés olyan koncentrált piaca, amelyben a vevő az ajánlatokat versenyezteti. A tendert a vevő írja ki. A tenderkiírás okai:  A vevő nem ismeri a piacot, nem tudja kiket keressen meg ajánlatával;  Tisztességes gazdasági verseny biztosítása, korrupció kiküszöbölése céljából, tv írja elő, hogy a ktgvetésből gazdálkodó szervek beszerzéseiket versenytárgyalás kiírásával és a legkedvezőbb ajánlat kiválasztásával eszközölhetik. Mo-n ezt a Közbeszerzési Tv írja elő  A Világbank a hozzá tartozó pénzintézetek, versenytárgyalás meghirdetéséhez kötik a finanszírozási források felhasználását.  A versenytárgyalások kiírása egyetlen alapvető okra vezethető vissza: nevezetesen arra, hogy elvileg ez a beszerzési mód biztosítja a vevő számára a legkedvezőbb kondíciók elérését, azáltal, hogy koncentrálja é versenyezteti a kínálatot. A versenytárgyalás 3 szakasza:  Előkészítő

szakasz  Feltételek összeállítása  Versenytárgyalás meghirdetése  Ajánlatok értékelése  Ajánlatok felbontása, értékelése  Döntés  Szerződés megkötésének szakasza Előkészítő szakasz: tender kiírás feltételeinek összeállítása, valamint a versenytárgyalás meghirdetése. Versenytárgyalás meghirdetése: Nyílt: napilapokban, közlönyökben, szaklapokban hirdetik meg a feltételeket; Nyitott: napilapokban, közlönyökben, szaklapokban hirdetik meg a fontosabb feltételeket; Zárt: a kiíró levélben kéri fel az általa kiválasztott szállítókat az ajánlatuk megadására. A tenderfüzet tartalma: Általános f eltételek: kik vehetnek részt a tenderen; ajánlatok elkészítésének nyelve, példányszáma; benyújtási határidő(nap, óra, perc); ajánlat benyújtásának helye; ajánlatok felbontásának helye, ideje; referenciák csatolása; formai követelmények ismertetése; kiíróval való kapcsolattartás lehetősége,

módja; ajánlatok visszautasításának esetei; befizetendő bánatpénz összege, és hogy az összeg milyen módon kerülhet befizetésre; egyéb általános feltételek megadása, melyek az adott ország és szakágazat mindenegyes versenytárgyalására érvényesek. Műszaki feltételek: a műszaki leírást, szabványokat, műszaki rajzokat és technikai dokumentációt tartalmazza. Kereskedelmi f eltételek: száll. határidő; paritás; minőségi vizsgálatokra vonatkozó előírások; szabadalmi jogokkal kapcsolatos előírások; fizetési feltételek; árkialakítás, árképzés; különféle garanciák adása; kötbérek; szerződés hatálybalépése, megszakítása, felmondása; vis-major; alkalmazandó jog, bírói illetékesség. Ajánlatok é rtékelése: az ajánlatokat zárt borítékban, pecsétviasszal lezárva kell benyújtani a tenderfüzet általános részében meghatározott módon, példányban, nyelven. Bizottság nyitja fel nyilvánosan, minden

pályázónak jelen kell lennie. Nyilvánosságra hozzák a főbb adatokat, pl ajánlattevő neve, ajánlott ár, határidők, stb. Felbontás után sor kerül az értékelésre, általában azt a szervet kérik fel az értékelésre, aki a feltételfüzetet összeállította. Az ajánlatokat először külön- külön értékelik, majd összevetik a tenderkiírás feltételeivel, és ennek megfelelően értékelik. A kiírónak nem kötelessége bármelyik ajánlatot elfogadni. A szerződés megkötése: a nyertest értesíti a kiíró arról, hogy ajánlatát elfogadták. Ezután kerülhet sor a szerződés megkötésére, a garanciák egymás közötti kicserélésére. Előfordulhat, hogy az ajánlattevő megváltoztatja ajánlatát. 4/a tétel TŐZSDE A tőzsde egy különlegesen szervezett, koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. A tőzsdei kereskedelemben megjelenő árunak, értékpapíroknak

nem kell jelen lenniük. A tőzsdén csak:  Meghatározott árukat  Meghatározott helyen  Meghatározott időben  Meghatározott személyek  Meghatározott módon adhatnak-vehetnek. A tőzsdék fajtái a tőzsdén forgalmazott áruk jellege alapján:  Árutőzsde, ahol fizikai áruk adás-vétele folyik  Értéktőzsde, ahol értékpapírok, devizák, nemesfémek, stb. adás-vétele történik Az értéktőzsdén belül forgalmazott áruk jellege szerint megkülönböztetünk deviza-, nemesfém-, értékpapírtőzsdéket. A tőzsdék fajtái jogállás alapján:  Az európai kontinentális tőzsdék,  Angol-amerikai tőzsdék. Az európai kontinentális tőzsdék közjogi jellegűek, tevékenységük felett az állam gyakorol ellenőrzést és felügyeletet. Annál a típusnál az állam befolyása jelentős Vezetőséget az állam nevez ki vagy a tagok maguk választják. Az angol-amerikai típusú tőzsdék magánjogi jellegűek, általában Rt

formájában működnek. Vezetőségüket maguk választják, s működési feltételeiket is maguk alakítják ki. A tőzsdei ügyletek A teljesítések esedékessége szerint lehetnek: prompt (azonnal esedékes) vagy termin (későbbi időpontban esedékes) ügyletek. Az üzletkötők kockázathoz fűződő viszonya alapján tényleges ügylet, spekulatív célú ügyletfedezeti, fedezeti (nedge) ügylet. 1. Azonnali ügyletek Az azonnaliság azt jelzi, hogy az ügyletkötés időpontja, tehát az adásvételi szerződés megkötése és a teljesítés lényegében azonos időben történik (2-7 nap). 2. Határidős ügyletek A későbbi teljesítésre vonatkozó ügyletek. A jelenben történik megegyezés az árban, a volumenben, a minőségben és a teljesítés időpontjában. Jelenlegi szerződésben kialakított feltételek mellett jövőbeni teljesítésre vonatkozó megállapodás. 3. Tényleges ügyletek A tényleges ügyletről akkor beszélünk, amikor az eladó

ténylegesen el akarja adni áruját vagy a vevőnek ténylegesen szüksége van az árura, és vételi szándékkal jelenik meg a tőzsdén, vagy azonnali eladásra vagy vételre, vagy egy későbbi időpontban történő teljesítésre. Lehet prompt vagy termin ügyletek. 4. Spekulatív célú ügyletek Egyszerű spekulatív ügylet Hausseur ügylet: a spekuláns egy későbbi időpontban bekövetkező áremelésre számít ezért egy bizonyos határidőre vételi pozíciót hoz létre termin árfolyamon, melyet később magasabb áron kíván eladni. Ha számítása bejön, nyereséget realizál Baisse ügylet: a spekuláns egy későbbi időpontban bekövetkező árcsökkenésre számít, ezért egy későbbi határidőre eladási pozíciót létesít, amit majd az alacsonyabb áron kíván visszavásárolni. Ha az ár későbbi időpontban ténylegesen csökken, a spekuláns nyer. Opciós spekulatív ügylet Egyszerű spekulatív ügylet opcióval Az opciós ügyletnek két

szereplője van, az opció kiírója, a jog eladója kötelezettséget vállal a jövőbeni teljesítésre. Az opció vevője jogot szerez arra, hogy lejáratkor eldönthesse él-e az opciós lehetőséggel vagy sem. 4/a tétel Vételi opció: az opció vevője dönthet, hogy az ügylet lejáratakor az aktuális, prompt árfolyamon realizálja-e az ügyletet vagy eláll az ügyletkötéstől. Természetesen akkor él vásárlási jogával, ha a remélt áremelkedés bekövetkezett és ez számára nyereséget hoz, ellenkező esetben eláll az ügyletkötéstől. Eladási opció: a spekuláns eldöntheti, hogy a teljesítés időpontjában elad, azaz realizálja a tőzsdei ügyletet vagy eláll az ügyletkötéstől. Akkor realizálja, ha későbbi időpontban az árak csökkentek Kettős opció: amikor a spekuláns arra szerez jogot, hogy teljesítéskor eldönthesse, eladóként vagy vevőként lép fel. 5. Fedezeti ügylet (hedg) Célja a termelők ár és árfolyamkockázatainak

csökkentése. Az egyszerű spekulatív és az opciós spekulatív ügyletet, valamint a tényleges áruügyletek olyan kombinációja, melynek célja, hogy alkalmazóinak a tényleges áruügyletében potenciálisan meglévő veszteségét kivédje, csökkentse, azaz nyereségét megvédje az esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen hatású ármozgással szemben. A fedezeti ügylet lehet: vételi és eladási fedezeti ügylet Vételi f edezeti ügylet: alapfeltétele, hogy a gyártó nagy értékű áru elkészítésére köt szerződést fix áron a vevővel, és a gyártó a gyártás során, tőzsdén szerzi be a gyártáshoz szükséges alapanyagokat. A gyártó kockázata, hogy ha a szerződés megkötése és a tőzsdei alapanyag tényleges beszerzése közötti időben a tőzsdei árak az alapanyag vonatkozásában emelkednek. Ezt a kockázatot úgy csökkentheti, ha az adásvételi szerződés megkötésekor az alapanyagra köt egy spekulatív vételi ügyletet termin

árfolyamon, és ezt akkor zárja le, amikor ténylegesen beszerzi a tőzsdén az árut. Ha a tényleges tőzsdei alapanyag beszerzésének időpontjára az árak emelkednek, akkor a tényleges ügyletben a gyártó az alapanyag beszerzésekor a tőzsdén többet fizet, de a spekulatív ügyleten nyer, s így a tényleges ügyleten elszenvedett veszteségét a spekulatív ügyleten elért nyeresége kompenzálja. Ha az árak ténylegesen csökkennek a beszerzéskor, akkor nincs vesztesége a gyártónak, de a spekulatív ügyletben elszenvedett veszteségét kompenzálja az, hogy ténylegesen olcsóbban szerezte be a tőzsdei alapanyagot. Eladási fedezeti ügylet: alapfeltétele, hogy a gyártó szintén nagy értékű áru elkészítésére köt szerződést a vevővel, de a szerződéses ár itt nem a fix ár, hanem változó árban állapodnak meg és itt is a gyártó tőzsdén vásárolja meg a gyártáshoz szükséges alapanyagokat. A szerződés szerint a termék árába a

tőzsdei nyersanyag árak a teljesítéskor tőzsdei árak alapján épülnek be. A gyártó kockázat vállalása itt arra vonatkozik, hogy a tőzsdén ténylegesen beszerzett alapanyagárak, a késztermék átadásának idejére csökkeni fognak. Ez ellen úgy védekezhet kockázatainak csökkentése céljából, hogy a gyártó a tényleges tőzsdei alapanyag vásárlásával egy időben köt a tőzsdén egy spekulatív eladási ügyletet termin árfolyamon, melynek lejárata a tényleges átadási határidő a késztermékeknek. Ha a tőzsdei alapanyag árak a tényleges vásárlás és a késztermék átadási határideje között csökkennek, akkor a gyártó az adásvételi szerződés teljesítésén veszít, de a spekulatív ügyleten nyereséget realizál, és a spekulatív ügyleten elért nyeresége kompenzálja a tényleges ügylet veszteségét. Összefoglalva: Vételi fedezeti ügylet: adásvételi szerződés, amelyhez a gyártó a gyártáshoz szükséges

alapanyagokat tőzsdén szerzi be, fix áron állapodnak meg a tényleges adásvételi szerződésben, kockázata a gyártónak a szerződéskötés és a tényleges tőzsdei alapanyag beszerzés közötti időben van, a kockázata, hogy fenti idő közben a tőzsdén az árak emelkedni fognak, a kockázat ellen úgy védekezhet, hogy a tényleges adásvételi szerződés megkötésével egy időben a tőzsdén egy spekulatív vételi ügyleteket köt, melynek teljesítési időpontja a tényleges tőzsdei cikk beszerzés ideje lesz. Eladási fedezeti ügylet: adásvételi szerződés, amihez a gyártó a gyártáshoz szükséges alapanyagokat a tőzsdén szerzi be, változó áron állapodnak meg a tényleges adásvételi szerződésben, kockázata a gyártónak a tényleges tőzsdei nyersanyagok, alapanyagok beszerzése, és a késztermék elkészítési határideje közötti időszakban van, kockázata, hogy a fenti időközben a tőzsdén az árak csökkeni fognak, a kockázat

ellen a gyártó úgy védekezhet, hogy a tényleges tőzsdei vétellel egy időben köt egy spekulatív eladási ügyletet, melynek teljesítési ideje a tényleges szállítási határidővel egyező. 5/ a Tétel Ismertesse a Világbank tenderre vonatkozó erőforrásait! A tender füzet tartalma. Ismertesse az export fővállalkozást, az export fővállalkozó kockázatait, ill. kiküszöbölését! Nagy volumenű vásárlási szándék alkalmával az esetek többségében tendert (versenytárgyalás) ír ki a vevő. A tendert gyakran bid- nek nevezik Világbanki hitelből történő beruházáshoz kötelező pályázatot kiírni. A tenderfüzet tartalma: Általános f eltételek: kik vehetnek részt a tenderen; ajánlatok elkészítésének nyelve, példányszáma; benyújtási határidő(nap, óra, perc); ajánlat benyújtásának helye; ajánlatok felbontásának helye, ideje; referenciák csatolása; formai követelmények ismertetése; kiíróval való kapcsolattartás

lehetősége, módja; ajánlatok visszautasításának esetei; befizetendő bánatpénz összege, és hogy az összeg milyen módon kerülhet befizetésre; egyéb általános feltételek megadása, melyek az adott ország és szakágazat mindenegyes versenytárgyalására érvényesek. Műszaki feltételek: a műszaki leírást, szabványokat, műszaki rajzokat és technikai dokumentációt tartalmazza. Kereskedelmi feltételek: száll. határidő; paritás; minőségi vizsgálatokra vonatkozó előírások; szabadalmi jogokkal kapcsolatos előírások; fizetési feltételek; árkialakítás, árképzés; különféle garanciák adása; kötbérek; szerződés hatálybalépése, megszakítása, felmondása; vis-major; alkalmazandó jog, bírói illetékesség. A versenytárgyalás 3 szakasza:  Előkészítő szakasz  Feltételek összeállítása  Versenytárgyalás meghirdetése  Ajánlatok értékelése  Ajánlatok felbontása, értékelése  Döntés 

Szerződés megkötésének szakasza Előkészítő szakasz: tender kiírás feltételeinek összeállítása, valamint a versenytárgyalás meghirdetése. Versenytárgyalás meghirdetése: Nyílt: napilapokban, közlönyökben, szaklapokban hirdetik meg a feltételeket; Nyitott: napilapokban, közlönyökben, szaklapokban hirdetik meg a fontosabb feltételeket; Zárt: a kiíró levélben kéri fel az általa kiválasztott szállítókat az ajánlatuk megadására. Ajánlatok értékelése: az ajánlatokat zárt borítékban, pecsétviasszal lezárva kell benyújtani a tenderfüzet általános részében meghatározott módon, példányban, nyelven. Bizottság nyitja fel nyilvánosan, minden pályázónak jelen kell lennie. Nyilvánosságra hozzák a főbb adatokat, pl. ajánlattevő neve, ajánlott ár, határidők, stb Felbontás után sor kerül az értékelésre, általában azt a szervet kérik fel az értékelésre, aki a feltételfüzetet összeállította. Az ajánlatokat

először külön- külön értékelik, majd összevetik a tenderkiírás feltételeivel, és ennek megfelelően értékelik. A kiírónak nem kötelessége bármelyik ajánlatot elfogadni A s zerződés megkötése: a nyertest értesíti a kiíró arról, hogy ajánlatát elfogadták. Ezután kerülhet sor a szerződés megkötésére, a garanciák egymás közötti kicserélésére. Előfordulhat, hogy az ajánlattevő megváltoztatja ajánlatát. A tenderkiírás okai: A vevő nem ismeri a piacot, nem tudja kiket keressen meg ajánlatával; 5/ a Tétel Tisztességes gazdasági verseny biztosítása, korrupció kiküszöbölése céljából, tv írja elő, hogy a ktgvetésből gazdálkodó szervek beszerzéseiket versenytárgyalás kiírásával és a legkedvezőbb kiválasztásával eszközölhetik; A világbank a hozzátartozó pénzintézetek versenytárgyalás meghirdetéséhez kötik a finanszírozási források felhasználását; Ez a beszerzési mód biztosítja a vevő

számára a legkedvezőbb kondíciók elérését, azáltal, hogy koncentrálja és versenyezteti a kínálatot. Export fővállalkozás Export fővállalkozás, amikor egy vállalkozási szerződés keretében a fővállalkozó alvállalkozók bevonásával más országban végzi tevékenységét, amiért eredményfelelősséget vállal. Két szereplő között jön létre a jogviszony, a megbízó és az alvállalkozó között A fővállalkozó pedig a feladat elvégzéséhez alvállalkozói szerződéseket köt. A fővállalkozó felel az alvállalkozók által elvégzett munkáért is. Ezen ügylettípus tárgya általában beruházások megvalósítása. A fővállalkozó kockázata, hogy idegen országban végzi a tevékenységet, ezért nagy helyismerettel, országismerettel, nyelvismerettel, adott ország jogszabályainak ismerete szükséges. Széleskörű kapcsolatának kell lennie bankokkal, biztosító társaságokkal, a hatósági szervekkel, minisztériumokkal és nem

utolsó sorban az export fővállalkozónak tőkeerősnek kell lennie. 6/a tétel Szokások és szokványok szerepe a nemzetközi kereskedelemben, a tőzsdei szokványok, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által összeállított szokványok; az INCOTERMS 2000 paritások felépítése, paritások megválasztásának feltétele A szokások, az üzleti kapcsolatok olyan ésszerű szabályai, amelyet a gyakorlat alakított ki és próbált ki a nemzetközi kereskedelemben. A szokványok a szokások írásba foglalása A szokványokat két nagy csoportba soroljuk:  Helyi szokványok  Nemzetközi szokványok Helyi szokványok  Kikötői szokványok  Nagy külker vállalatok mintaszerződései  Banki szokványok  Biztosító társaságok szokványai  Tőzsdei szokványok Nemzetközi szokványok  INCOTERMS (nemzetközi szabályok a kereskedelmi kikötések értelmezéséhez)  Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok  Az okmányos

beszedésre vonatkozó egységes szabályok  A bécsi egyezmény Az INCOTERMS célja, hogy a külkerben leggyakrabban használt kereskedelmi fogalmak értelmezésére nemzetközi szabálygyűjteményt hozzon létre. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 1936-ban tett közzé egy nemzetközi szabványgyűjteményt a kereskedelmi fogalmak értelmezésére. E szabályok „INCOTERMS 1936” néven váltak ismertté Legutoljára 2000ben módosítások és kiegészítések készültek annak érdekében, hogy a szabályok a mindenkori kereskedelmi gyakorlathoz igazodjanak. Az incoterms szabályozza a fuvarparitást és a teljesítési helyet. A fuvarparitás azt a földrajzi pontot jelenti, ahol az áruszállítással kapcsolatos ktgek átszállnak az eladóról a vevőre. A teljesítési hely pedig az a földrajzi pont, ahol a kockázat átszáll az eladóról a vevőre. Általában a paritást úgy definiáljuk, hogy az a földrajzi pont, ahol a szállítási ktgek, és a kockázat

átszáll az eladóról a vevőre. A paritásokat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk: Egypontos és kétpontos paritások:  Egypontos, ha a ktg és a kockázat u.azon földrajzi helyen száll át EXW, FCA, FAS, FOB, DAF, DES, DEQ, DDU, DDP  Kétpontos, ha a ktg és a kockázat két különböző földrajzi ponton száll át. CFR, CIF, CPT, CIP Minden fuvarozási módnál alkalmazható paritások ill. csak tengeri, folyami fuvarozásnál használatos paritások.  Csak tengeri: FAS, FOB, CFR, CIF, DES, DEQ  Minden: EXW, FCA, CPT, CIP, DAF, DDU, DDP Családokba történő besorolás EFCD 6/a tétel INCOTERMS 1-10 pontja Eladó kötelezettségei Vevő kötelezettségei 1. Az áru szolgáltatása a szerződéssel összhangban az ár megfizetése 2. Engedélyek, felhatalmazások és formaságok 3. Fuvarozási és biztosítási szerződések megkötése 4. Áruátadás áruátvétel 5. Kockázatátszállás 6. Ktgmegosztás 7. Értesítés a vevő részére

értesítés az eladó részére 8. Átadási/vételi bizonylat, szállítási okmány vagy ezzel egyenértékű elektronikus közlés 9. Ellenőrzés, csomagolás 10. Egyéb kötelezettségek A tőzsde A tőzsde egy különösen szervezett, koncentrált piac, ahol a helyettesítő tömegáruk kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. A tőzsdei kereskedelemben megjelenő árunak, beleértve az értékpapírokat is nem kell jelen lenniük. A tőzsde működésével kapcsolatos szabályokat, a tőzsdei szakzsargonban szokás szokványnak, ill. szabálynak nevezni A tőzsdén csak:  Meghatározott árukat  Meghatározott helyen  Meghatározott időben  Meghatározott személyek  Meghatározott módon adhatnak-vehetnek. A tőzsdei szokványok lehetnek  Általános, különleges szokványok  Mennyiségi, minőségi szabályok Általános szokványok: az üzletkötés általános, minden tőzsdére kiterjedő feltételeit szabályozzák.

Különleges szabványok tőzsdénként eltérő, általában a tőzsdecikkek minőségére, mennyiségek egységesítésére, a szerződéskötés nyomtatványaira, szállítási és fizetési határidőkre, fizetési módokra kialakított előírások. A minőségi szabványok előírják a tőzsdén jegyzésre kerülő áruk szokásos, azaz átlagminőségét, pontosan meghatározott minőségi ismérvekkel. A mennyiségi szabványok általában a tőzsdei kereskedés szokásos szerződéses feltételeit tartalmazzák. 7/a tétel Az INCOTERMS 2000 tengeri és belvízi szállításnál alkalmazható klauzulái, az eladó teljesítését igazoló okmányok az egyes paritásoknál A tengeri és folyami szállításnál alkalmazható klauzulák: FAS, FOB, CFR, CIF, DES, DEQ Költség és kockázat átszállás helye, illetve az eladó teljesítését igazoló okmányok az INCOTERMS-ben: PARITÁS FAS FOB CFR CIF DES DEQ KTG ÁTSZÁLLÁS KOCKÁZAT ÁTSZÁLLÁS elhajózási

kikötőben a hajó oldala mellé elhelyezve a rakparton elhajózási kikötőben a hajó korlátja felett átemelve érkezési kikötőben a hajón elhajózási kikötőben a hajó korlátja felett átemelve érkezési kikötőben a hajón elhajózási kikötőben a hajó korlátja felett átemelve érkezési kikötőben a hajón érkezési kikötőben a rakparton OKMÁNY Rakparti átvételi elismervény Clean bill of lading Clean shipped on board bill of lading Clean shipped on board bill of lading, Biztosítási kötvény Clean bill of lading Clean bill of lading 8/a Tétel A külkereskedelmi tevékenységhez szükséges hazai szabályozás, engedélyköteles ügyletek, egyéb kvóták és kontingensek, piacvédelmi intézkedések, valamint a monitoring rendszer Magyarországon különféle rendeletek, jogszabályok léteznek, melyek szabályozzák a magyar külkereskedelmet. A legfontosabbak:            112/1990 kormány rendelet 1995. évi C

tv Vámtörvény 1995. évi CI tv Vámtarifa tv Devizatv Gazdasági társaságokról szóló tv Adótörvények Külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvény Dömpingellenes eljárásról hozott kormányrendelet 1980. évi Bécsi Egyezmény Minisztertanácsi Rendelet M.o GATT-hoz történő csatlakozásáról Törvények M. o más országokkal kötött Szabadkereskedelmi Megállapodásairól Ezen belül a tételben részletezzük az engedélyeztetést és a piacvédelmi eljárásokat. 112/1990 Kormány Rendelet A rendszerváltásig a külker állami monopólium volt, amely azt jelentette, hogy az állam által kijelölt szak-külkereskedelmi vállalatokon keresztül tudtak a termelő, kereskedő vállalatok, gazdálkodó szervezetek külkereskedelmi ügyletet lebonyolítani. Magyarországon a külker ma már alanyi jogon folytatható. Ennek jogi háttere a 112/1990 rendelet Az áruk, szolgáltatások, anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről, behozataláról

szóló korm. rendelet Külker tevékenységet folytathat a Tsági tv által meghatározott gazdálkodó szervezetek, magánvállalkozók, természetes személyek közül az őstermelők, a feltalálók, a művészek saját termékeikkel. A rendelet minden évben változik a termékeket illetően, és tartalmazza az engedélyköteles termékek körét. 2 mellékletet tartalmaz, az 1. sz melléklet azon termékeket sorolja fel, amelyek exportjához, importjához forgalmi engedélyt kell kérni. Az 1/a melléklet az exportban engedélyköteles termékkört tartalmazza, az 1/b melléklet az importban engedélyköteles termékkört, az 1/c melléklet pedig az egyes termékeket és ügylettípusokat tartalmazza, melyekhez engedélyeket kell kérni. A forgalmi engedélyeket a Gazd Minisztériumtól kell kérni A 2 sz melléklet a Gazd Minisztérium külön külker engedélyével exportálható, importálható termékkört tartalmazza. Külön külker engedélyt kell beszerezni az alábbi

termékekhez: energiahordozók; nemesfém, ezekből készült ékszerek, tárgyak, hulladék, környezetre káros anyagok; kábítószer, ill. ezek gyártásához szükséges anyagok; radioaktív és egyes nukleáris anyagok; gyógyszerek; ipari robbanóanyagok, tűzijátékanyag; haditechnikai eszközök, alkatrészek; fegyverek; biztonságipapír. Importfogyasztási cikk globálkvóta A Gazd. Miniszter rendeletben szabályozza egyes fogyasztási cikkek behozatalát, amelyet import fogy. cikk globálkvóta rendeletnek nevezzük Meghatározza azon termékek körét, amelyekre imp fogy. cikk globálkvóta pályázatot kell benyújtani a rendeletben meghatározottak szerint A feltételeket évente kétszer, januárban és júniusban teszik közzé. Kvótás termékek a lábbeli bőrből és bőrhelyettesítő anyagból; felsőruházat; egyéb ruházati és konfekcionált termékek; halhalkonzerv. A felsőruházat és a hal-halkonzerv csak WTO-n kívüli országból kvótás, a többi

minden országból. A hagyományos importőrök által igényelhető értéket az előző évben kiadott és arra teljesített import erejéig lehet benyújtani. Új igénylők által kérelmezhető maximális értéket a rendelet tartalmazza. Hagyományos importőrök bármikor benyújthatják kérelmüket, az új igénylők pedig a rendeletben meghatározott időintervallumban. Hagyományos importőr az, aki az előző évben kapott behozatali engedélyt és arra teljesített is. Piacvédelmi intézkedések Az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalánál alkalmazható piacvédelmi intézkedésekről a 113/1990 korm. rendelet rendelkezik Kimondja, hogy „amennyiben a Magyar 8/a Tétel Köztársaság területére vmely árut olyan megnövekedett mennyiségben vagy olyan körülmények között hoznak be, amely jelentős kárt okoz, illetőleg a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek belföldi termelőit kárral fenyegeti, a behozatalra

vonatkozóan meghatározott piacvédelmi intézkedések hozhatók”. Alkalmazható intézkedési formák:  Behozatali kontingens, azaz az az adott termékből behozható mennyiség/érték felső határának megállapítása  Vámpótlék (pü miniszterrel és a Gazd-i Versenyhivatal eln.-vel egyetértésben)  A behozatalra kerülő áru mennyiségére és/vagy árára vonatkozó kötelezettségvállalás kezdeményezhető az exportőrnél (önkéntes exportkorlátozás)  Egyéb, a kárt megelőző vagy orvosolható intézkedés (imp eng-k visszavonása, módosítása Egyéb kvóták és kontingensek Vámkontingens A kontingens, mint nem tarifális kereskedelempolitikai eszköz általában az import mennyiségi vagy értékbeni korlátozása. A kontingens alkalmazásával eleve meghatározzák az importálható mennyiséget; megszűnik a világpiac árstabilizáló hatása. A vám megengedi, hogy a legversenyképesebb termelők bent maradjanak a piacon, és akár a

legkevésbé versenyképes szállítók kapják meg a beviteli engedélyeket. Általános és tartós alkalmazását a GATT tiltja A vámkontingens esetében a kontingens olyan mennyiséget jelent, amelyet meghatározott kedvezményes vám mellett lehet importálni. A vámkontingens elosztása igénybejelentés alapján történik. A kontingens kihasználását követően az áru ki- vagy beáramlása folytatódhat, de magasabb vámtétel mellett. Tevékenységi engedélyek Export önkorlátozási intézkedés Az „önkéntes” exportkorlátozások olyan megállapodások, amelyek keretében az exportőr kötelezettséget vállal az importőrrel szemben , hogy kivitelét adott termékből az importőr piacára mindenféle viszonossági, kompenzációs igény nélkül korlátozza. Az exportőr nem akarja elveszíteni az importőr piacán szerzett pozícióit, ezért hajlik, az önkorlátozásra. A mennyiségi korlátozásoknak vannak ún közvetett formái Ezek lényege, hogy a

bevitelt ugyan közvetlenül nem limitálják, viszont mindenkori mennyiségét valamely hazai termék felhasználásától teszik függővé. Antidömping A dömping egy vállalat a termelési ktg-ei alatti áron és igen nagy mennyiségben dobja piacra termékét. Az ártv tiltja a dömpingár alkalmazását Az antidömpingre vonatkozó korm rendelet célja, hogy elhárítsa a hazai iparnak azt a kárát, amely dömpingelt vagy támogatott importból származik vagy származhat. Monitoring rendszer Korm. rendelet teszi lehetővé behozatali és kiviteli megfigyelések bevezetését, működtetését A megfigyelés nem vonatkozik a reexporátukra. A belföldi gyártó kérelmére vagy hivatalból elrendelt monitoringrendszerek nem korlátozó jellegűek, elsősorban megfigyelési célokat szolgálnak, a határozatok általában visszavonásig érvényesek. 9/a Tétel Az ajánlatok típusai, az ajánlati tevékenység fázisai, formái, az ajánlat egyes pontjai,

meghatározásának lehetőségei, változatai, az ajánlat értékelésének szempontjai, az árat befolyásoló tényezők, az árképzés módozatai, az export ár és az ajánlati ár kialakításának gyakorlati szempontjai, árengedmények és felárak a külkereskedelemben Az ajánlati tevékenység a külker ügylet előkészítő részében található. Az ajánlati tevékenység kiindulhat az eladótól, aki ajánlatot küld a lehetséges vevőknek, de kiindulhat a vevő részéről is, aki ajánlatot kér a lehetséges eladóktól vagy megrendelést küld az eladónak. Az ajánlat olyan szerződéskötésre irányuló javaslat, melyet egy vagy több címzetthez juttattnak el. Kellő adattartalommal bír, s jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy elfogadás esetén magát kötelezettségben állónak tekinti. Az ajánlat fajtái: • • Kötelező ajánlat o Szóbanállási idő megjelölésével o Szóbanállási idő megjelölése nélkül Kötelezettség

nélküli ajánlat A szóbanállási határidővel megjelölt kötelező ajánlatnál az ajánlattevő feltünteti azt a határidőt, ameddig ajánlati feltételeit a maga részéről kötelezőnek tartja. Szóbanállási határidő megjelölése nélküli ajánlatnál a kötelezettség addig tart, amíg a címzettnek az összes körülmények figyelembe vételével ésszerű időn belül módjában lett volna válaszolnia az ajánlatra. Kötelezettség nélküli ajánlat esetében az ajánlat nem kötelezi az ajánlattevőt. Ebben az esetben, az ajánlatban szerepelnie kell a „kötelezettség nélkül” kifejezésnek. Az ajánlat tartalma • • • • • • • • • • • • • Az ajánlattevő cégszerű neve, székhelye, esetleg telephelye, A címzett cégszerű neve, székhelye, Az ajánlat tárgyának megnevezése, mennyisége, minőségi leírása, előnyük ismertetése, Csomagolás módja, Szállítás módja, Szállítási határidő, Ár, mellette a devizanem

megjelölése, valamint, hogy a megadott ár milyen mennyiségi egységre vonatkozik, esetleges kedvezmények, Fuvarparitás, Fizetési feltételek, fizetési mód, Esetleges garanciális, jótállási idő, A megadott ár milyen egyéb szolgáltatásokat foglal magába, Szóbanállási határidő, Dátum, cégszerű aláírás. A marketing stratégia fontos eleme az árpolitika, az árpolitikát befolyásolja a külső és belső piaci környezet. Külső környezet befolyása: • Egyes termékekre nemzetközi megállapodások léteznek (pl. kávé- kakaóegyezmény) • Tőzsdén forgalmazott nyersanyagok árát a tőzsdei árak határozzák meg • Versenyhelyzetben lévő piacok árszintjét a konkurencia befolyásolja • Az egyes országok hatósági szabályozása kihat az árakra 9/a Tétel Belső hatások: • a termelő árpolitikája • A termelési kultúra • A termék életgörbe pályája • Belföldi hatósági szabályozás Operatív árképzés Az árképzés

két módszerrel történik • • Ktg elvű: a termelési és értékesítési ktg-ket a kívánt nyereséggel megemelve képezi a piaci árat, innovátori pozícióban, monopol piaci helyzetben alkalmazható Piaci árak alapján, melyet két tényező határoz meg: Kereslet az életgörbe függvénye Kínálat melyet a versenyhelyzet határoz meg. Az ár kialakításához a terméket a konkurencia termékéhez kell hasonlítani: ár, minőség, márka, csomagolás, stb. Termelők ktgei  Állandó ktg-ek • Épületek, gépek, berendezések amortizációja, • Fejlesztés ktg-ei, • Igazgatás ktg-ei, • Üzemcsarnokok és irodák üzemeltetése, karbantartása, • Cég általános biztosítása, • Reklám-, utazási ktg.  Változó ktg-ek • Anyagktg, • Anyagmozgatás, • Közvetlen bérktg és ezek közterhei, • Csomagolási ktg-ek. Fedezeti pont Ha a ktg-ek nem férnek bele az elérhető piaci árba, az üzlet elvesztése előtt még egy lehetőséget érdemes

megvizsgálni: az árat a forgalom nagysága függvényében, azaz a fedezeti hányadot. A fedezeti pont azt mutatja, hogy a forgalom milyen nagyságrendű volumene fedezi a ktg-ket. A fedezeti pont az a volumen, amelynek forgalmazása mellett az üzlet nullszaldós. Fedezeti pont= fix ktg/ egységár-változó ktg Külker tevékenység ktg-ei • • • • • • Külföldi fuvarktg Külföldi ügynök jutaléka Okmányktgek Biztosítási ktgek Bankktg Reklám-, utazásiktg Mielőtt az exportár csökkentését mérlegelnénk, meg kell ismerkednünk az árdifferenciálás lehetőségével. • Direkt árdifferenciálás: ha a nominális árat változtatjuk meg • Indirekt árdifferenciálás: ha az engedmények és felárak alkalmazásával követjük a keresletkínálat tendenciáit. 9/a Tétel Leggyakoribb engedmény fajták Rabattok • Mennyiségi engedm. • Szezonális árengedm. • Hűségrabatt • Bonusz • Bevezetési rabatt • Titkos rabatt • Funkció rabatt

Skontó • • A szerződésben alternatív fizetési lehetőséget kötnek ki a hitelfutamidőt illetően Vagy ráírják a szla-ra ha a fizetés 14 napon belül történik, a vevő 2 % skontót kap a szla összegéből. Káló Természetben nyújtott engedmény Felárak • • • Sürgősségi felár Csomagolási felár Minőségi felár 10/a tétel A külkereskedő és a hazai cégek kapcsolata, a bizományosi kapcsolat, a bizományos díjazásának három változata A külker ügyletbe bekapcsolt kereskedő típusok három fajtáját különböztetjük meg:  Saját nevében, saját szla-ra dolgozó kereskedők,  Saját nevében, más szla-ra dolgozó kereskedők,  Más nevében, más szla-ra dolgozó kereskedők. A saját n evében, s aját s zla-ra dolgozó kereskedő egy adás-vételi szerződés keretében megvásárolja az árut, és mint sajátját a saját kockázatára értékesíti. Főbb kereskedő típusok:       Exporttal-importtal

foglalkozó külker cégek, Kereskedőházak, Nagyker cégek, Kisker cégek, Cash and carry hálózatok, Polc feltöltő kereskedő. A saját n evében, m ás szla-ra dolgozó kereskedőt bizományosnak is nevezzük, mert egy bizományosi szerz. keretében veszi át az árut a gyártótól és azt, mint sajátját értékesíti a megbízója kockázatára. Mindig a megbízója nevében jár el, de a külkerszerződést saját nevében köti. A külker szerződések megkötésénél, lebonyolításánál a jó külkereskedő gondosságával kell eljárnia. Az áru tulajdonjoga nem száll át a bizományosra, az a megbízónál marad. Elvégzett feladataiért bizományosi díjat kap a megbízótól A megbízó és a bizományos jogait, kötelezettségeit a bizományosi szerz. szabályozza A bizományosi szerz. főbb adatai:            A megbízó és a bizományos cégszerű megnevezése, székhelye, telephelye, Az áru megnevezése, minősége,

mennyisége, Csomagolás módja, Limitár, Száll. határidő, Száll. módja, A bizományosi díj nagysága, A bizományosi díjfizetésének módja, Megbízó feladatai, Bizományos feladatai, Aláírások, dátum. A bizományosi kapcsolat három csoportját különböztetjük meg:  Sima bizom. kapcsolat  Differenciált kulcsú bizom. kapcsolat  Nyereségérdekeltséggel kombinált bizom. kapcsolat Az első esetben a bizományos díjazását az áru ellenérték meghatározott százalékában határozzák meg a bizományosi szerződésben. 10/a tétel A második esetben a megbízó a bizományost nagyobb mennyiség eladására ösztönzi, ezért nagyobb mennyiség eladása esetére magasabb százalékot határoz meg. A harmadik esetben a nyereségérdekeltséggel kombinált bizományosi szerződésnél a megbízó meghatároz egy limitárat. Ha magasabb áron értékesít, vagy alacsonyabb áron vásárol külföldről, akkor az árnyereségen meghatározott

százalékban osztoznak. A limitár alatt nem értékesíthet, és nem vásárolhat a limitár felett. A más n evében, más s zla-ra dolgozó kereskedők az ügynökök. Ide tartoznak még a képviseletek is. Az ügynök feladata az eladó és a vevő közötti közvetítés Az ügynök megbízója nevében nem köthet szerződést, nem fogadhat el pénzt, titoktartási kötelezettség vonatkozik rá. A jogviszony a megbízó és az ügynök között „ügynöki szerződés” keretében jön létre. Az ügynöki szerződés főbb adatai:          Ügynök, megbízó cégszerű neve, székhelye, A termék, szolg. megnevezése, minőségi leírása, mennyisége, Területi illetékesség, Kizárólagos vagy nem kizárólagos ügynöki tevékenységet lát el az ügynök, Az ügynöki szerződés időbeli hatálya, Az ügynöki jutalék nagysága, Mikor, hogyan kerül kifizetésre az ügynöki jutalék, Bírói illetékesség, irányadó jog, Dátum,

cégszerű aláírások. 11/a tétel A folyó fizetési és tőkemozgási műveletek a deviza liberalizálás tükrében, a fizetési eszközök és módok megválasztásának eszközei, Európa új pénzneme az EURO, bankkezesség, bankgarancia A deviza tv módosításával 2001-től a forint teljesen konvertibilissá vált. 2001-ig a forint a fizetési mérleg folyó tételeire volt konvertibilis. A tv módosításai: Folyó fizetési műveletek:  Külker szerződés devizanemét csak konvertibilis devizában, ill. Ft-ban lehet megadni  Két devizabelföldi egymás közt devizában is teljesíthet a fizetést.  Belföldi vállalkozók kapcsolatban állhatnak külföldi bankokkal, ill. tőkét fektethetnek be engedély nélkül.  Nincs elszámolási kötelezettség a rendeltetésszerű felhasználásról.  Forint szla is nyitható külföldön. Tőkemozgási műveletek:  Lehetséges külföldön ingatlanok vásárlása, bejelentési kötelezettség nincs. 

Devizabelföldi hitelt nyújthat külföldre, és hitelt vehet fel külföldön forintban és devizában.  Fizetési eszközök és módok  Devizabelföldi és devizakülföldi az egymás közti fizetési pénznemét és a teljesítés módját illetően szabadon megállapodhat. Európa új pénzneme, az euró EU tagjai: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Görögország, valamint Dánia, Egyesült Királyság és Svédország de ezekben az országokban nem vezették be az eurót. 1995. december 15-16 Az Európai Tanács madridi ülésén állapodnak meg abban az EUtagországok, hogy a közös valuta neve EURO lesz, és elfogadják az új kosárvaluta fokozatos 1999-2002 közötti bevezetésének forgatókönyvét. Az euró 1991 január 1-jétől mint szlapénz funkcionált, 2002. január 1-jétől bankjegy formájában is bevezetésre került Bankkezesség, bankgarancia A

bankgarancia egy bank önálló fizetési ígérete, saját levelében tett nyilatkozata alapján történő fizetési ígérete, ha megbízója a főadós nem fizet, akkor helyette a bankgarancia kedvezményezettjének fizetést fog teljesíteni. Önálló jogügylet Szereplői: megbízó, garanciát adó bank, garancialevél kedvezményezettje. Bankgarancia adó bank saját levelében tett nyilatkozata alapján fizet, nem vizsgálja, hogy a főadós, miért nem teljesítette szerződésből eredő kötelezettségét. Bankkezesség: járulékos ügylet, a bank vizsgálja, hogy a főadós miért nem tett eleget a szerződésből adódó kötelezettségének, és ha a főadós valamiféle kifogással él, akkor a kezességet adó bank is élhet ezzel a kifogással és megtagadhatja a fizetést. Előfordulhat: a vevő nem fizet, mert fizetésképtelenné vált, vagy, mert az eladó nem azt a minőségű árut szállította, amit megrendelt. BANKGARANCIA TÍPUSOK: Előlegvisszafizetési

bankgarancia: olyan adásvételi ügylethez kapcsolódik, ahol az eladó és a vevő előre fizetésben vagy előlegfizetésben állapodott meg. Kockázata a vevőnek van, mert 11/a tétel birtokon kívül kerülhet, ha az előleg átutalása után az eladó nem teljesít. Szereplők: megbízó: eladó, kedvezményezett: vevő, garanciát adó bank, aki arra vállal kötelezettséget, hogy megbízója nem teljesítése esetén a kedvezményezettnek azonnal fizet a garancialevél bemutatásakor. Vételárkezességi bankgarancia: olyan adásvételi ügylethez kapcsolódik, melyben a fizetés ideje az áru átadása után egy későbbi időpont. Itt az eladónak van kockázata, mert birtokon kívül kerülhet. Szereplők: megbízó: vevő, kedvezményezett: eladó, bank, aki arra vállal kötelezettséget, ha megbízója nem fizeti ki az áru ellenértékét, akkor a bank a garancialevél bemutatójának azonnal a garancialevélben meghatározott összeget kifizeti. Kompenzációs

ügylethez kapcsolódó bankgarancia: itt mindig az első szállítónak van kockázata, ez ellen az elsőnek szállító bankgaranciát kér a másodiknak szállítótól. Szereplők: megbízó: másodiknak száll., kedvezményezett: elsőnek száll, bank: aki arra vállalkozik, hogy ha az első száll. leszállítja az árut, és a második száll nem teljesít, akkor az első száll a garancialevél alapján a bank kifizeti az összeget. Bérmunkaügylethez kapcsolódó bankgarancia: Bérmunkát végző kockázata, ha a megrendelő nem fizeti ki a bérmunkadíjat. Ez ellen úgy védekezhet, hogy a megrendelőtől bankgaranciát kér. Szereplők: megbízó: megrendelő, kedvezményezett: bérmunkát végző, bank: arra vállalkozik, hogy ha a megrendelő a bérmunkadíjat nem fizeti meg, akkor helyette a garancialevél bemutatásakor a kedvezményezettnek fizet. Megrendelő kockázata, ha a megrendelő tulajdonát képező alapanyagból a bérmunkát végző nem gyártja le a

készterméket, és az alapanyagot sem juttatja vissza a megrendelőnek. Garanciát kér a bérmunkát végzőtől. Szereplők: megbízó: bérmunkát végző, kedvezményezett: megrendelő, bank: arra vállal garanciát, hogy ha a bérmunkát végző nem tesz eleget kötelezettségeinek, akkor a bank a megrendelőnek kifizeti a garancialevélben meghatározott összeget. Akkreditívnyitást ígérő bankgarancia: olyan adásvételi szerződésnél fordulhat elő, ahol az adásvételi szerződés fizetési mód feltétele akkreditív, és nagy értékű gép, gépsor legyártása a szerződés tárgya, valamint a gyártás hosszabb időt vesz igénybe. Szereplők: megbízó: vevő, kedvezményezett: eladó, bank: arra vállal kötelezettséget, hogy ha a gyártó készre jelenti a gyártást, és feladásra kész az áru, akkor a vevő az akkreditívet azonnal megnyittatja. Okmányos beszedvényhez kapcsolódó bankgarancia: itt a garancialevelet adó bank, arra vállal

kötelezettséget, hogy ha az okmányos beszedvényre a vevő nem fizet, akkor helyette fizetést teljesít. Szereplők: megbízó: vevő, kedvezményezett: eladó, bank Jó teljesítési bankgarancia: nagy értékű gépek, gépsorok, beruházások exportjához kapcsolódik. A garanciát adó bank arra vállal kötelezettséget, ha a gyártó nem szerződésszerűen teljesít, akkor a vevőnek a garancialevélben meghatározott összeget megfizeti. Szereplők: megbízó: gyártó, kedvezményezett: vevő, bank Tendergarancia: versenytárgyalásokhoz kapcsolódik, a bank arra vállal kötelezettséget, hogy ha a tender nyertese nem a tenderben meghatározottaknak megfelelően teljesít, akkor a kedvezményezettjének a garancialevélben meghatározott összeget kifizeti. Szereplők: megbízó: tender nyertese, kedvezményezett: eladó, bank. Halasztott vámfizetéshez kapcsolódó bankgarancia: a vámtv lehetővé teszi a halasztott vámfizetést azoknak, akik a tv-ben meghatározottak

szerint erre jogosultak. Ebben az esetben a vámterhet 15 munkanapon belül kell megfizetni. Az engedélykérelmet a VPOP-hoz kell benyújtani. A garanciát adó bank arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben megbízója a vámfizetési határozatban meghatározott összeget 15 munkanapon belül nem fizeti ki, akkor helyette a bank fizet. Szereplők: megbízó: halasztott vámfizetést kérő, kedvezményezett: VPOP, bank. 12/ a Tétel A külkereskedelemben előforduló pénzhelyettesítő fizetési eszközök. Az okmányos beszedvénnyel történő fizetési mód, és az okmányos inkasszó változatai az eladó birtokon belül maradása szempontjából A váltó a bel- és külkereskedelemben fontos szerepet játszó értékpapírfajta. Rövidlejáratú hiteleszköz és fizetési eszköz egyben. A váltó a tv által szabályozott, szigorú alakisághoz kötött, rendeletre kiállított, fizetési ígéretet vagy fizetési felszólítást tartalmazó értékpapír. Két

alaptípusa: a, saját váltó A saját váltó a kibocsátó fizetési ígéretét tartalmazza. Szereplői: a kibocsátó, aki a fizetést ígéri, vagyis az adós, a váltókedvezményezettje, akinek a javára történik a fizetés. A kibocsátó a váltóban ígéri, hogy lejáratkor a váltón szereplő összeget kifizeti a váltón szereplő kedvezményezettnek. Váltó Fizetek én B (vevő) ezen váltónál fogva A-nak (eladó), 2001. április 30-án 10000 USD-t, azaz tízezer dollárt. Dátum Kiállítás helye: A cégszerű aláírása Az idegen váltó háromszereplős ügylet. A kibocsátó felszólítja a címzettet, egy későbbi időpontban történő fizetésre a váltón szereplő kedvezményezett javára. Váltó Fizessen ön B ezen váltónál fogva A-nak 2001. április 30-án 10000 USD-t, azaz tízezer dollárt. Dátum Hely A cégszerű aláírása B cégszerű aláírása Idegen váltó szereplői: kibocsátó: aki felszólítja az adóst a váltó elfogadására,

adós, vagyis a címzett, kedvezményezett: aki részére fizetni kell. Lejárat szerint a váltó lehet látra szóló és határidős. A látra szóló azonnal esedékes, a határidős bizonyos jövőbeni időpontra szól. Váltóügylet szereplői:  Kibocsátó, a váltó kiállítója, aki saját váltó esetében a maga nevében ígér fizetést, idegen váltónál pedig felszólítja az adóst fizetésre  Kedvezményezett, akinek a részére a fizetést teljesíteni kell  Címzett, a kibocsátó által a váltón fizetésre kötelezett személy  Forgató, az a váltótulajdonos, aki váltókövetelését forgatás útján átruházza  Forgatmányos, a váltó új tulajdonosa, akire a váltót átruházták  Váltókezes, aki a váltón külön záradékban kezességet vállal a kibocsátóért vagy a címzettért. Váltó törvényes kellékei      A „váltó” szó a kiállítás nyelvén, Határozott pénzösszeg fizetésére szóló

ígéret vagy felszólítás, Összeg számmal és betűvel, A fizetésre kötelezett neve, címe, Váltó lejárata, mely szólhat megtekintésre, megtekintés után bizonyos időre, dátum után bizonyos időre, határozott napra.  Fizetés helye,  Kedvezményezett neve, címe, akinek részére a fizetést teljesíteni kell,  Váltó kiállítás dátuma, helye, 12/ a Tétel  Aláírások. A törvényes kellékek közül elmaradhat: Az esedékesség, ilyenkor a váltó látra szóló, Fizetési hely, ekkor a címzett neve melletti helyet kell figyelembe venni, Kiállítás helye, úgy kell tekinteni, mintha a kibocsátó neve mellett megjelölt helyen állították volna ki. A váltón szerepelhet rendeleti záradék. Ha a váltó kedvezményezett neve mellé írják „és rendeletére”. A váltó kedvezményezettje a váltót lejáratig magánál tarthatja, s esedékességkor megjelenik az adósnál, és fizetésre felszólítja vagy további kiadásait a

váltóval fizeti ki. Ezt nevezzük forgatásnak. A tulajdonjog átruházása történhet:  Üres forgatással,  Teljes forgatással,  Inkasszóforgatással. Üres f orgatás esetén a váltóbirtokos a váltó hátoldalára ráírja nevét, ezzel lemond tulajdonjogáról, de az új váltóbirtokost nem nevezi meg. A közbeeső váltótulajdonosok láncolata utólag nem követhető nyomon. Teljes f orgatásnál a váltó valamennyi tulajdonosváltoztatása nyomon követhető, mert átruházásnál a váltóbirtokos a váltó hátoldalára írja nevét, de mellette megnevezi az új váltótulajdonost is. Inkasszó f orgatás esetén a váltó tulajdonosa egy bankot bíz meg a váltón szereplő összeg lejáratkori beszedésére. Az inkasszóforgatás a tulajdonjogot nem ruházza át Eladja a váltót egy banknak; leszámítoltatja a váltót, így a lejárat előtt készpénzhez jut, de kamatok nélkül; a kereskedelmi bank leszámítolás előtt megvizsgálja, hogy a

kibocsátó, illetve a címzett fizetőképes-e, és ezután dönt a leszámítolásról. Csekk Készpénzkímélő fizetési eszköz, értékpapír. Használatát az 1930 évi Genfi Csekk Egyezmény szabályozza. A csekk a törvény erejénél fogva rendeletre kiállított értékpapír, tehát átruházása forgatással történik. A csekk pénzt megtestesítő értékpapír, amelyben a csekk kibocsátója arra utasítja bankját, hogy a csekken megnevezett összeget fizesse ki a csekk birtokosának. A csekkel történő fizetés esetében a fizetés csak akkor történik meg, ha a címzett bank a csekket beváltja. A csekk kibocsátásának alapja a kibocsátó és a bankja közötti megállapodás, a csekkszerződés. A csekkszerződés aláírásával egyidőben a kibocsátó fedezetet helyez el a banknál, és aláírás mintát ad át a banknak. Szereplők: kibocsátó: vevő, címzett: a fizetésre kötelezett bank, kedvezményezett: akinek a javára fizetés történik

(eladó), csekk kezes: aláírásával kezességet vállal a csekken szereplő összeg kifizetéséért. A csekk törvényes kellékei:        Csekk elnevezés a kiállítás nyelvén, Fizetési felszólítás, Összeg számmal és betűvel, Címzett neve, Fizetés helye, Csekk kiállítás helye, dátuma, Kibocsátó aláírása. 12/ a Tétel A csekk akkor is érvényes a fizetési hely hiányzik. A csekket be kell mutatni 8 napon belül, ha u. abban az országban fizetendő, ahol kibocsátották, 20 napon belül, ha u. azon földrészen fizetendő, ahol kibocsátották, 70 napon belül, ha a kibocsátás és a fizetés helye külön földrészen van. A bank megtagadja a fizetést, ha az aláírás nem egyezik a csekken és a csekkszerződésen; valamelyik törvényes kellék hiányzik; a csekkre nincs a banknál fedezet; a csekket a lejárati időn túl mutatták be. Csekkfajták: Elszámoló csekken szerepel „csekk elszámolásra”. A csekk kibocsátója

megtiltja bankjának, hogy a csekken szereplő összeget kp-ben kifizesse, csak bankátutalással fizetheti ki az összeget. Keresztezett cs ekk, amely esetben a csekk keresztezése átlósan két párhuzamos vonallal történik. A két vonal között megnevezik azt a bankot, amelyik a címzettnél a csekk beváltása céljából jelentkezhet. Láttamozott cs ekk esetén a címzett bank igazolja, hogy a csekk aláírása eredeti, s hogy a láttamozás napján fedezet is van rá. Az utazási csekk a külföldi utazásoknál a valutát helyettesíti. A kedvezményezett biztonságát és kényelmét növeli. A kedvezményezett kétszer írja alá a csekket, átvételkor és fizetéskor Bankcsekk, ami a bank által a bankra címzett csekk. A váltó és a csekk azonosságai: mindkettő rendeletre kiállított értékpapír, átruházásuk forgatással történik; mind a nemzetközi, mind a hazai fizetések lebonyolításának eszközei; pénzhelyettesítő fiz. eszk; használatukat tv

szabályozza Különbségek: a váltó hiteleszköz funkciót is betölt, a csekk azonnali fizetéshez kapcsolódik; a csekk nem hiteleszköz, a váltó igen; a csekk bemutatóra is kiállítható, a váltón a kedvezményezettet meg kell jelölni. Okmányos inkasszó Az eladó beszedési megbízásban kéri fel a megbízottat, hogy megbízója helyett a megbízó követelését szedje be. Résztvevők: megbízó: eladó, küldő bank: eladó bankja, fizető bank: vevő bankja, vevő: aki az okmányok ellenében fizetést teljesít. Sima okmányos inkasszó: az eladó az árut is és az okmányokat is a vevő címére és rendeletére adja fel, felkéri bankját, hogy szedje be az áru ellenértékét. Ha a vevő szla-ján nincs pénz, az eladó birtokon kívül kerülhet. Vinkulált okmányos inkasszó: indirekt változatánál az eladó az árut a vevő országába egy speditőr cég részére adja fel, s az okmányokat a beszedési megbízással együtt átadja bankjának. A

speditőr csak akkor szolgáltatja ki a vevőnek az árut, ha az hitelesen igazolja az áru ellenértékének megfizetését. A D/P típusú indirekt vinkulált okmányos inkasszónál a vevő bankja csak akkor adja ki a fizetésről az igazolást, ha vevő készpénzben, azonnal kifizeti az áru ellenértékét. A D/A típusú vinkulált okmányos inkasszónál a vevő bankja csak akkor adja ki az okmányokat, ha a vevő kiállít egy saját váltót, vagy az eladó által a vevőre címzett váltót a vevő aláírja, elfogadja. Direkt változat esetében az eladó az árut és az okmányokat a vevő országában lévő bankhoz továbbítja. A bank csak akkor adja ki az árut a vevőnek, ha az készpénzben (D/P) kiegyenlíti az áru ellenértékét azonnal, vagy váltóval (D/A) fizetett. 12/ a Tétel Speditőr inkasszó: az eladó az árut és az okmányokat a vevő országában egy jó nevű speditőr cégnek adja fel. A vevő csak akkor jut az áruhoz, ha igazolja az

ellenérték kifizetését A beszedési megbízás tartalma:             Eladó neve, címe, bankszla száma, Eladó bankjának adatai, Vevő bankjának neve, címe, Vevő neve, címe, Címzett neve, címe, Rendelkező neve, címe, Áru megnevezése, elszállítás dátuma, Vevő bankja az okmányokat fizetés vagy fizetési ígéret ellenében szolgáltatja ki, Adható-e előzetes megtekintési jog, Váltó fizetés megtagadás esetén vetessen-e fel óvást a bank, Mi történjék az áruval, ha a vevő nem váltja ki, A bankhoz benyújtott okmányok. 13/a tétel Az okmányos meghitelezés típusai, változatai, előnyei a vevő és az eladó szempontjából, a bekapcsolt bankok szerepe az okmányvizsgálat során, a bankok kötelezettségvállalása az akkreditív szokványai szerint Az akkreditív típusai:  Visszavonható és visszavonhatatlan akkreditív  Igazolt vagy igazolatlan akkreditív  Látraszóló akkreditív   

       Halasztott fizetésű akkreditív Feltöltődő akkreditív Back to back akkreditív Rembours akkreditív Kereskedelmi hitellevél Készenléti akkreditív Lokál akkreditív Omnibusz meghitelezés Red claused akkreditív Packing akkreditív A visszavonhatatlan a kkreditívnél a nyitó bank az akkreditívben tett fizetési ígéretét az akkreditív kedvezményezettjének beleegyezése nélkül nem változtathatja meg. Ennél az akkreditívnél szerepelni kell a „visszavonhatatlan” kifejezésnek. A visszavonható akkreditív bmely feltétele egyoldalúan módosítható anélkül, hogy a nyitó bank értesítené a kedvezményezettet. Igazolt ak kreditív, ha a nyitó bank akkreditívben tett fizetési kötelezettségét nem fizetés esetére ún. igazoló bank átvállalja Igazolatlan ak kreditív, ha a nyitó bank nem kapcsol be megerősítő bankot az akkreditív ügylet folyamatába. Átruházható akkreditív esetében az akkreditív

szerződésben szerepelnie kell az „átruházható” megnevezésnek. Ebben az esetben az akkreditív kedvezményezettje maga helyett, újabb akkreditív kedvezményezettet jelölhet meg. Csak reexportnál alkalmazható Halasztott fizetésű akkreditív A nyitó bank az okmányok benyújtása után, az akkreditív szerződésben meghatározott későbbi időpontban teljesít fizetést. Az eladó hitelbe történő eladásához kapcsolódik.(fedezett hitelügylet) Feltöltődő akkreditív (revolving, rulirozó meghitelezés) Folyamatos rész-szállításokat megengedő szerződéseknél alkalmazzuk. A nyitó bank a teljes áruértékre ígér fizetést, ugyanakkor a vevőnek csak a rész-szállítás erejéig kell a fedezetet a bank rendelkezésére bocsátania. A részösszeg erejéig a vevő mindaddig feltölti, míg a keretösszeg ki nem merül. Back to back akkreditív Reexporthoz kapcsolódik. Feltétele, hogy csak reexport ügylethez kapcsolódhat, a reexportőr mindkét

szerződésben (exp-imp) a fizetési feltételként akkreditívben állapodik meg az eladóval és vevővel. Két külön akkreditív szerződés készül Rembours akkreditív Hitelbe történő eladáshoz kapcsolódik, a nyitó bank fizetési ígérete úgy szól, ha az eladó szerződésszerűen teljesít, és ezt az általa meghatározott okmányokkal igazolja, valamint kiállít a nyitó bankra címzett intézvényt (idegen váltó) akkor a nyitó bank elfogadja. 13/a tétel Kereskedelmi hitellevél A nyitó bank nemcsak az eladónak, hanem egy harmadik jóhiszemű váltóbirtokosnak is fizetést ígér. Szinte felhívja az eladó figyelmét a negociálásra, vagyis arra, hogy ha kiállít egy váltót és a váltó kedvezményezettje egy harmadik jóhiszemű váltóbirtokos, akkor részére fizetést teljesít. Váltó kibocsátója az eladó, címzettje a vevő bankja, kedvezményezettje az eladó bankja. Készenléti akkreditív Az akkreditív formaságainak betartásával

nyújtott bankgarancia. Elsősorban az USA külkerében alkalmazzák. Csak abban az esetben veszik igénybe, ha egy megígért teljesítés nem teljesül. A bank visszavonhatatlan kötelezettségvállalása arra vonatkozik, hogy meghatározott összeg erejéig fizet, ha a megbízója az alapszerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti. Lokál akkreditív A nyitó bank saját országának pénznemében nyitja meg az akkreditívet. Omnibusz akkreditív Az angol bankok gyakorlatában fordul elő, az eladó az áru ellenértékét már akkor megkapja, amikor az áru szállításra kész. Red claused akkreditív A nyitó bank az akkreditív záradékában piros tintával jelzi, hogy a nyitó bank tudtával és kockázatára az eladó bankja előleget adhat az eladónak az áru feladása előtt. Packing akkreditív Az eladó bankja még az áru feladása előtt előleget ad az eladónak, de ez az eladó bankjának kockázatára történik a nyitó bank tudta nélkül. Exportőr

előnyei  nem kerül birtokon kívül  az áru feladása után rögtön hozzájuthat az áru ellenértékéhez Importőr előnyei  kikényszerítheti az eladó szerződésszerű teljesítését  nem kerül birtokon kívül  kedvezőbb árat érhet el Az akkreditív ügylet résztvevői  Vevő  Vevő bankja  Eladó Bekapcsolható bankok: Eladó bankja (avizáló bank) feladatai: • Megvizsgálja az akkreditív szerződést, hogy megfelel-e a nemzetközi szokványnak • Értesíti az eladó akkreditív nyitásról • Felhívja az eladó figyelmét az akkreditív hiányosságaira • Árufeladás után vizsgálja az eladó által benyújtott okmányokat Fizető bank jó okmányokra fizetést teljesít. A nyitó bank nevezi meg a fizető bankot, általában az eladó bankja Igazoló bank feladata a nyitó bank fizetési ígéretének megerősítése. Negociáló bank, az a bank, amely váltó megvásárlására vállalkozik. Az AKKREDITÍV önálló jogviszony. A

vevő és bankja között jön létre az adás-vételi szerződés alapján. A vevő felkeresi bankját, és fedezetet helyez el az adás-vételi szerz megkötése után, és átadja a megbízást bankjának. Tartalma: 13/a tétel                 Megbízó neve, székhelye, A kedvezményezett neve, székhelye, A kedvezményezett bankjának vevő, címe, Visszavonható vagy visszavonhatatlan akkreditív, Nyitó bank fizetési ígérete, mely a köv. lehet:  azonnal az okmányok. benyújtás után fizet,  okmányok benyújtás után későbbi időpontban fizet,  váltót fogad el,  negociál. Az akkreditív lejárata, Szállítási hat. idő, Áru megnevezése, Áru mennyisége pontosan vagy ±, % eltérés megengedésével, Egységár, összár, Paritás, Fizetés pénzneme, Rész-szállítás megengedett vagy nem, Átrakás megengedett vagy nem, Átruházhatóság, Benyújtandó okmányok. 14/a Tétel A fizetési

feltétel megválasztásának szempontjai, ill. ennek hatása a kereskedő piaci helyzetére, kockázatviselésére. A különböző kockázatok elleni védekezés lehetőségei A fedezett és a nyílt hitel az exportőr szempontjából. Az exporthitel-biztosítás magyarországi lehetőségei A fizetési módok helyes megválasztása a biztonság fontos eszköze. Az exportőr biztonsága szempontjából a fizetési feltételek az alábbiak szerint alakulnak: Előre fizetés: az exportőr számára teljes biztonságot nyújt; Bankgarancia: első osztályú bank esetén biztonságos, ha a garancia feltételeit az exportőr rendben teljesíti; Bankcsekk: első osztályú bank esetén biztonságos, ha lejáraton belül bemutatják, csekkfizetés esetén számolni kell a magasabb bankktg-kel és a valutaárfolyam miatti veszteséggel; Avizált váltó: első osztályú bank által avizált váltó teljes biztonságot nyújt; Akkreditív: a vevő mellett a bank is fizetési

kötelezettséget vállal, ezért biztonságos fizetési mód, feltéve, hogy az akkreditív visszavonhatatlan, első osztályú bank által nyitott vagy – ennek hiányában- első osztályú bank által igazolt, és az okmányok megfelelnek az akkreditív előírásainak; a fizetés okmányok ellenében történik, a bank szabályos okmányok ellenében akkor is fizet, ha az áru megsemmisült; Vinkulált okmányos inkasszó: első osztályú bank és megbízható speditőr esetén a vevő csak akkor jut az áru birtokába, ha igazolja a fizetést, az exportőr tehát nem kerül birtokon kívül. Érdekmúlás esetén azonban a vevő késleltetheti vagy megtagadhatja az áru átvételét, az exportőrt ebben az esetben az oda-vissza szállítás és az újraértékesítés veszteségei terhelik. Vevőcsekk: a bank nem vállal fizetési kötelezettséget, a fedezet biztonsága tehát a vevő fizetési moráljától függ. A bankcsekknél ismertetett ktg-tényezők itt is érvényesek

A csekket lejáraton belül kell bemutatni. A csekk bemutatása időt vesz igénybe, ezért az exportőr később jut a pénzéhez. Vevőváltó: a fizetés biztonsága függ a kibocsátó, ill. az elfogadó és a forgatók fizetési moráljától, de a váltótv a biztonság növelését van hivatva biztosítani. Nem fizetés esetén a váltót meg lehet óvatolni. Távoli viszonylatokban előfordul, hogy a nem fizetésről szóló értesítés nem érkezik meg az óvatolási határidőn belül. Ebben az esetben csak polgári peres eljárásban érvényesíthetjük követelésünket. A jó bonitású vevőváltót a bankok leszámítolják, de visszkereseti joggal. Ha a vevő lejáratkor nem fizet, a bank az összeget visszahívja Az angolszász jogot alkalmazó országok nem csatlakoztak a genfi váltóegyezményhez. Az angolszász váltójog nem ismeri el maradéktalanul az alapügylettől független fizetési kötelezettséget. A vevőváltó esetén is szükséges a gondos

vevőválasztás Sima ok mányos i nkasszó: a vevő fizetés előtt az áru birtokába jut. Az okmányokat ugyan bankon keresztül nyújtják be, de a bank nem vállal fizetési kötelezettséget. Csak leinformált, jól fizető, megbízható partner esetén szabad megkockáztatni. Célszerű biztosítékok, pl előleg kikötése. Nyitva s zállítás: az exportőr az árut és az okmányokat a vevő rendelkezésére továbbítja. A vevő tehát fizetés előtt az áru birtokába jut. Csak tőkeerős, jó hírnevű cég esetében vállalható kockázat. Célszerű biztosítékok kikötése Fedezett h itel: ~ről akkor beszélünk, amikor az eladó hitelbe ad el, a vevő egy későbbi időpontban fog fizetni az áru feladása után, de a vevő az eladónak a vételár megfizetésének biztosítékaként, valamilyen fedezeti eszközt ad át. Ez a fedezeti eszköz lehet: váltó, bankgarancia, bankkezesség, akkreditív, értékpapír, ingatlan, arany, stb. Fedezetlen, n yílt h itel:

~ről akkor beszélünk, amikor az eladó hitelben ad el, de a hitel visszafizetés biztosítékaként semmiféle fedezeti eszközt nem ad a vevőnek. 14/a Tétel Az exporthitel-biztosítás Az exportkövetelések elvesztését vagy értékcsökkenését lehet biztosítani kereskedelmi, politikai és árfolyamkockázatok ellen. Az exporthitel-biztosításban a biztosító átvállalja az exportkövetelések kockázatát, az exportra történő gyártás ktg-einek, ill. a kötelező exportajánlatok értékváltozásának megtérítését három jellemző kockázati körben. (gazdasági, árfolyam, politikai). 1994-ben szétvált az állami hitelgarancia és az exporthitel-biztosítási tevékenység Magyarországon. A következő intézmények jöttek létre: Hitelgarancia R t, Magyar Exporthitel- Biztosító Rt. A Hitelgarancia Rt. Feladata a vállalkozásoknak a pénzintézetektől felvett hiteleiért a készfizetőkezesség- vállalás abban az esetben, ha a vállalkozás nem

tud a hitelező pénzintézetnek elegendő és megfelelő biztosítékot nyújtani hitelfedezetként. A Hitelgarancia Rt. Szolgáltatásai kiterjednek minden olyan vállalkozási célú hiteltípusra, amely 3 hónapnál hosszabb, de 15 évnél rövidebb lejáratú. A készfizetőkezesség- vállalás kiterjedhet továbbá a bállakozások szerződésszerű teljesítését biztosító bankgaranciákra is. Minden esetben szükséges a vállalkozás saját fedezete, ezt egészíti ki a Hitelgarancia Rt. Készfizetőkezességvállalása, ha a fedezet nem kielégítő a hitelt vagy garanciát nyújtó pénzintézet számára Az exporthitel-biztosítási tevékenységre született az 1994. évi XLII Tv, amely 1994 Május 26-án hatályba lépve létrehozta a Magyar Exporthitel- Biztosító Rt.-t Kereskedelmi kockázatú biztosítások:  K1 módozat: teljes forgalom biztosítása a kereskedelmi szerződés teljesítése előtti és utáni fizetési kockázatok ellen (fizetésképtelenség

és nem fizetés)  K2 m ódozat: teljes forgalom biztosítása a kereskedelmi szerződés teljesítése utáni fizetési kockázatok ellen (fizetésképtelenség és nem fizetés)  K3 módozat: teljes forgalom biztosítása a kereskedelmi szerződés teljesítése előtti és utáni fizetési kockázatok ellen (kizárólag fizetésképtelenség)  K4 m ódozat: teljes forgalom biztosítása a kereskedelmi szerződés teljesítése utáni fizetési kockázatok ellen (kizárólag fizetésképtelenség) Politikai kockázatónak minősülő biztosítások:  Exportra történő gyártással kapcsolatos biztosítási feltételek politikai kockázatokra (P.I)  Hitelbiztosítási feltételek exportszállítások és szolgáltatások esetében politikai kockázatokra (P.II)  Idegen országbeli székhellyel bíró, részben vagy teljesen magyar érdekeltségű vállalatokba befektetett tőke politikai kockázatainak biztosítási feltételei (P.III)  Árfolyam-biztosítási

feltételek (Á)  A nemzetközi pü-i szervezetek által finanszírozott tenderekre benyújtott ajánlatok ktgeire vonatkozó biztosítási feltételek (T) 15/a Tétel A szállítmánybiztosítási klauzulák. A szállítmánybiztosítással fedezhető károk, a biztosításból kizárt kockázatok. A teljes kár, a részlegeskár és a közös vagy nagy hajókár. A politikai és háborús kockázatokkal kapcsolatos biztosítási lehetőségek A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása során előfordulható károk: Árukár: ez azt jelenti, hogy az eladó és a vevő között létrejött adásvételi szerződésben meghatározottak szerint, az eladó nem az adásvételi szerz-ben meghatározott minőségű és mennyiségű árut adta fel a vevő részére, ill. a vevőhöz nem a szerz-ben meghatározott mennyiségű és minőségű áru érkezett. Védekezés: szerződésben meg kell határozni az áru mennyiségét, minőségét, továbbá az áru tulajdonságainak

megfelelően kell a fuvareszközt kiválasztani, valamint az áru tulajdonságainak megfelelően kell az árut becsomagolni. A szállítmánybiztosítás megkötésével a fennmaradó kockázatok megszüntethetők. Kereskedelmi kockázat: ami azt jelenti, hogy az árut és az okmányokat az eladó feladata a vevő címére és rendeletére egy későbbi fizetés reményében. Amikor a vevőnek fizetni kell, a vevő nem tud fizetni, fizetésképtelenné válik, csődbe megy, felszámolják stb. Ez ellen úgy védekezhet az eladó, hogy bankinformációt, céginformációt kér a vevőről. Megpróbál a szerződésben biztonságos fizetési módban megállapodni. Ha továbbra is kockázatos az ügylet lebonyolítása, akkor exporthitel biztosítást köt. Árfolyamkockázat: az árfolyamok napi változása miatt a kereskedőket kár érheti, mert hazai pénzben az árfolyamok napi változása nyereségüket csökkentheti. Erős devizában kell meghatározni az exportőrnek az

exportárat, gyenge devizában az importőrnek az importárat. Ha ez nem sikerül, az árfolyamkockázat kivédésének eszköze lehet az exporthitel biztosítás megkötése. Politikai kockázatok, háborús kockázatok, sztrájk, kereskedelempolitikai változások miatt bekövetkezett kockázatok. Védekezés: olyan országokkal nem kötünk szerződéseket, ahol a termékeket, szolgáltatásokat a fenti veszélyek fenyegetik. Ha mégis, akkor az exporthitel biztosítás teszi lehetővé a káresemény megkötését. Természet o kozta, előre nem látható káresemények: földrengés, tűz, villámcsapás során bekövetkezett kár. Ez ellen a szállítmány biztosítás megkötésével lehet védekezni Klauzulák: FPA (free particular average- részkároktól mentesen) a biztosító kártérítési kötelezettsége a teljes kár megtérítésére vonatkozik. Mentes a részleges károk megtérítésétől A biztosító a lopási és elveszési károk kivételével, az egész

szállítmány vagy egyes csomagolási egység teljes kárát téríti meg, valamint a következőket: közös hajókár, tűz, robbanás, hajó mozgásképtelensége, elsüllyedése, zátonyra futása, ütközése más hajóval, szállítmányok szükségkikötőben való kirakása esetén bekövetkezett káresemények. WA: (with par ticular average – részleges ká rokkal eg yütt) mindazokat a káreseményeket tartalmazza, mint az FPA, de a biztosító a részleges károkra is fizet. All risk (minden veszély ellen): a biztosítás kiterjed minden veszélyre, mely a szállítmányt a biztosítás tartama alatt érheti. Nem biztosíthatók az áruk a következő káreseményeknél: háború okozta károk, sztrájk, az áru sajátos természete, belső hibája, nukleáris robbanás, radioaktív sugárzás, stb. Háborús kár ellen pótdíj fizetése mellett lehet biztosítást kötni, szárazföldön nem köthető biztosítás, csak tengeri vagy légi szállítás esetén. Sztrájk

okozta kár ellen szintén pótdíj mellett lehet biztosítást kötni. Ez kiterjed mind szárazföldön, tengeren 15/a Tétel Közös hajókár A tengeri szállításnál előfordulhat, hogy a küldemény épségben megérkezik a kikötőbe és a hajóstársaság csak akkor szolgáltatja ki az árut, ha az áru értékének bizonyos százalékát az átvevő a hajóstársaságnál letétbe helyezi. Ez az eset akkor következik be, ha a tengeri fuvarozás során ún. közös hajókár fordult elő Az 1974 évi York-Antwerpenn-i szabályzat tartalmazza a közös kár fogalmi meghatározásait és viselésének szabályait. A közös káresemény akkor áll fenn, ha a tengeri hajózásban egyesült közös érdekeket együttesen fenyegeti a tengeri út során a veszély, és ennek elhárítása érdekében, szándékosan és ésszerűen hoznak olyan rendkívüli áldozatokat, ktg-ket, amelyeknek célja a veszély elhárítása. Közös kár feltétele: szándékosan és ésszerűen

hozott rendkívüli áldozat, a hajót is és az árut is együttesen fenyegeti veszély, a mentésnek sikeresnek kell lennie. Ha a közös kár megállapítható, a közös kárt felosztják az árutulajdonosok és a hajótulajdonosok között meghatározott arányban. Ha az áru és a hajó tulajdonosa azonos, nincs közös kár 15/ b Tétel A szerződés fogalma, alanyai, tartalma, tárgya és megkötése A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Az eladónak és a vevőnek a jogait és kötelezettségeit tartalmazza. A szerződés tartalma:                    A szerződő felek neve, címe, bankszla száma Áru megnevezése és minősége Az áru mennyisége Az áru csomagolása Szállítás módja Szállítási határidő Az áru egységára devizanem megjelölésével, valamint az, hogy ez az egységár milyen mennyiségi egységre vonatkozik Paritás Fizetési mód,

fizetési határidő Mennyiségi és minőségi átadás hol és hogyan történik Az eladói teljesítést igazoló okmányok, azok küldésének módja Az eladónak az áruszállítással kapcsolatos egyéb szolgáltatásai Hatósági engedélyek, beviteli vámkezelés végzése, vámok fizetése kinek a feladata Irányadó jog, bírói illetékesség Szerződéstől való elállás lehetőségei, jogkövetkezményei Jótállási garanciális idő Záradék Cégszerű aláírás Dátum A külkereskedelmi szerződés az alábbi módon jöhet létre:  Az eladó ajánlatát a vevő változatlan állapotban elfogadja és azt, azonos adattartalommal visszaigazolja;  A vevő megrendelését az eladó változatlan állapotban elfogadja és azt, azonos adattartalommal visszaigazolja;  A felek a tárgyaláson megállapodott minden egyes feltételt írásban rögzítik és azt, cégszerűen aláírják. 16/ a Tétel A szállítmányozó igénybevételének előnyei (a

szállítmányozó nyújtotta szolgáltatások felsorolásával). A logisztikai szemléletmód A szállítmányozók által kiállítható okmányok. A szállítmányozók felelőssége és az esetleges kárigény érvényesítésének módjai A szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és a megbízója szla-jára megkötni, valamint a küldeményt továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni. A szállítmányozó igénybevételének előnyei:  Jelentős fuvarpiaci ismerete révén a szállítmányozó a legmegfelelőbb, legmegbízhatóbb fuvarozót választja  Minden nap jelen van a szállítmányozó a fuvarpiacon, egy-egy fuvarozónak rendszeresen ad megbízásokat, ezért a fuvarozók rendszeresen a nagy megrendelőiknek árengedményt adnak, ezt refakciának

nevezzük. A kapott engedményt, vagy annak egy részét a szállítmányozó átengedi megbízójának  A szállítmányozónak konkrét fuvareszköz-ismerete, áruismerete van, ezért az áru milyenségének, csomagolásának figyelembe vételével a legmegfelelőbb fuvareszközt választja  Csomagolás-technikai ismeretei révén az árut szakszerűen, az áru és a fuvareszköz változatnak megfelelően csomagolja  Áru és rakodás ismerete révén, az árut a fuvareszközbe szakszerűen rakja be, így esetleg az áru kisebb helyen fér el, valamint kisebb a kockázat az áru szállítása alatt  Megfelelően kerültek az áruk rögzítésre, ezáltal védik az árut saját magát, a mellette lévő árut, ill. a fuvareszközt  Raktárakkal rendelkezik, vállalja az áru biztonságos raktározását  Országismerete, útismerete révén biztosítja a gyorsabb árueljutást  Bizonyos esetekben átvállalják a vámkezelések elvégeztetését, biztosítások

megkötését, áru raktározása esetén pedig a készletgazdálkodási feladatokat is. A logisztika fő célja az áruk mozgatásával, tárolásával, szervezésével kapcsolatos feladatok egy helyen történő elvégzése, s ezen feladatokkal kapcsolatos ktg-ek csökkentése, a szolgáltatások minőségének javítása. A logisztikai szemlélet alapján lerövidül az az idő, amely a gyártás befejeztével a fogyasztóig való eljutáshoz szükséges. A logisztikai szemléletmódban a fuvarozók, szállítmányozók további tevékenység bővítéssel, korszerűsítéssel, fejlesztéssel, logisztikai üzemekké válhatnak. A szállítmányozók fontosabb okmányai:  Szállítmányozói átvételi elismervény (nem FIATA okmány); FIATA okmányok:  FIATA FC R: egységes átvétel igazolás, nem értékpapír, szállítmányozó állítja ki, címzettnek szolgáltatja ki az árut;  FIATA FC T: elfuvarozást igazoló okmány, értékpapír, szállítmányozó állítja ki

az átvett és elfuvarozott árukról;  FIATA SDR: veszélyes áruk fuvarozásánál használják, ezt az átadó állítja ki, melyben közli a veszélyes áruk szállítására vonatkozó feltételeket. A szállítmányozó csak akkor veszi át az árut, ha a veszélyes áruk szállítását a leírtak szerint biztonságban tudja kivitelezni. Nem értékpapír;  FIATA FWR: szállítmányozók által kiállított okmány, nem értékpapír, akkor állítják ki, ha az árut raktározásra vették át; 16/ a Tétel  FIATA B/ L: szállítmányozó állítja ki, fuvarokmány, értékpapír, a kombinált fuvarozásoknál alkalmazzák, amikor a feladó már az első közúti, vasúti fuvarozónak történő átadás után olyan értékes okmányokhoz jut, melyekre a bankok fizetnek. A szállítmányozó felelőssége a megbízóval szemben:  Felel az áru útjának megszervezéséért, a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével;  Felel a

fuvarozó, alszállítmányozó és más közreműködő kiválasztásáért;  Felel a fuvarozási-szerződések megkötéséért;  Felel a szállítmányozó hibájából bekövetkezett határidő túllépéséért. A szállítmányozó eredményfelelősséget nem vállal, ezt a fuvarozók vállalják. Akkor vállal eredményfelelősséget, ha saját fuvareszközének igénybevételével teljesíti a megbízója által adott megbízást. 17/a Tétel Az egyes fuvarozási módok közötti választás szempontjai. Az egyes fuvarozási módok sajátosságai, részletesebben a tengeri és folyami fuvarozás, valamint azok nemzetközi egyezményei. Fuvarozási módok:  Vasúti  Közúti  Légi  Tengeri  Folyami  Csővezetékes  Kombinált Vasúti fuvarozási mód: A nemzetközi áruforgalomban az áru fuvarozás jelentős része vasúton történik. Nagy tömegű áru, nagy távolságra történő szállításánál kívánatos alkalmazni. Közúti

árufuvarozás Kis- és középtávolságra alkalmas, nem tömegáruk szállítására. Előnye a háztól-házig szállítás lehetősége, gyors eljutatást biztosít. Nemzetközi szervezete az IRU Nemzetközi egyezménye a CMR, 1956-ban írták alá, és 1961. július 2-tól hatályos További egyezmények: TIR vámegyezmény: a tranzit vámhivataloknál mentesülnek a behozatali vagy kiviteli vámok s illetékek megfizetésének vagy letétbe helyezésének kötelezettsége alól a TIR eljárás szerint fuvarozott áruk. A TIR igazolvány kibocsátásától számított 3 hónapig, egy útra érvényes Mon a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete adja ki ATA egyezmény: ATA igazolvány alkalmazásával a következő vámáruk vámkezelhetők behozatali előjegyzésben: áruminták, propagandaanyagok, munkaeszközök, szerelőszerszámok, kiállításokon, vásárokon bemutatandó áruk, tudományos felszerelések. Mo-n a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adja ki. Egy évre

érvényes Tranzit Egyezmény: Alkalmazható közúton, vasúton, csővezetéken, légi és vízi úton. Az egyezmény értelmében az indító vámhivatalnál és a célországban a rendeltetési vámhivatalnál kell a szállítmányt bemutatni, és a vámhivataloknak nyilvántartásba venni. Vasúton, légi-, vízi-, csővezetékes szállítás esetén nem kell külön egységes vámokmányt kitölteni. Légi árufuvarozás Nagy értékű, kistömegű áruk nagy távolságra történő szállításánál alkalmazható fuvarozási mód. Szervezete az IATA, melynek a MALÉV is tagja 1984 óta Tengeri árufuvarozás Tengeri hajózás két fő változata: vonalhajózás, bérelt hajózás. A vonalhajózásnál a hajók menetrendszerűen, mindig azonos úton, útvonalon közlekednek, azonos kikötők érintésével. A hajótér foglalása az ún „Booking Note” hajófoglalási jegyen történik. Nem értékpapír A hajóstársaság, ha elfogadja a „Booking Note”-on megadott

hajótérfoglalást, akkor arra vállalkozik, hogy az árut elfuvarozza a megnevezett rendeltetési kikötőbe. Ott változatlan állapotban, annak szolgáltatja ki az árut, aki a hajóraklevelet bemutatja, vagy darabáru esetén, ha tengeri fuvarlevél került kitöltésre, akkor a fuvarlevél címzett rovatában található személynek, cégnek adja ki az árut. A fuvardíjakat a hajóstársaságok a díjszabásokban rögzítik. Viszonylati díjtételeket alkalmaznak, vagyis egy longtonna áru 1 km-re történő elfuvarozásának díját határozzák meg, egy-egy kikötő között. 17/a Tétel A fuvarozó felel az árukárért, az áru teljes vagy részleges elvesztéséért, valamint határidő túllépéséért. A fuvarozók felelősségét írásban közlik, vagy külön kiadványban, vagy a fuvarozási okmány hátoldalán. A fuvarozó felelőssége a hajóba rakástól a kirakodásig terjed A vonalhajózás okmányai Bill of lading: a hajóstársaság állítja ki 3 eredeti

példányban. A teljes 3 példányban kiállított B/L-t full set-nek nevezzük. Értékpapír A hajóstársaság annak adja ki az árut, aki bemutatja a B/L-t. A B/L kiállítható névre, rendeletre ill látra szólóan Típusai: Clean B /L: a hajóstársaság az áru átvétele előtt átvizsgálja a rakományt, és amennyiben semmiféle külsérelmi nyom nem utal arra, hogy az áru hibás, romlott, törött, hiányos, akkor rávezeti a B/L-re a clean szót. Unclean B/L: ha az áru állapotára vonatkozóan a hajóstársaság negatív megjegyzést ír. Foul B/L-nek is nevezzük. A bankok nem fizetnek ilyen B/L-re On board B/L: a hajóstársaság akkor adja ki, amikor az áru az indulási kikötőben, a hajón belül a raktérben már elhelyezésre került. On deck B/L: amikor az áru a hajó fedélzetén került elhelyezésre, és itt szállítják. A tengeri fuvarozók nem vállalnak felelősséget a fedélzeten szállított árukra. Shipped on board/deck B/L: ha az áru

elhajózott a kikötőből, akkor adja ki a hajóstársaság. Ez a legértékesebb B/L. Received for shippment B/L: ezt akkor adja ki a hajóstársaság, ha az árut a kikötői raktárban helyezte el. Through B/L: több hajóstársaság is bekapcsolódik az ügylet fuvarozásába, ilyenkor az első fuvarozó, aki kiállította a Through B/L-t vállal felelősséget. Short B /L: a hajóraklevél a kikötőből légipostán kerül feladásra, csak a legszükségesebb adatokat tartalmazza. FIATA B /L: kombinált fuvarozásnál alkalmazzák, amikor a feladó már az első szárazföldi fuvarozónak történő átadás után értékpapírhoz jut. Stail B/L: ha az okmányt késve mutatják be a banknak fizetés céljából. Az akkreditív szokása szerint a bankok megtagadják a 21 napnál régebben kiállított B/L-ek elfogadását. A vonalhajózás egyéb okmányai: Mate’s Receipt: (Átvételi elismervény) a hajóba történő berakodás után, az elsőtiszt állítja ki, amikor

átvette az árut. Ez alapján állítja ki a hajóstársaság a Clean/unclean, on board/deck, shipped on board B/L-t. Dock R eceipt: (Rakparti átvételi elismervény) a hajóstársaság a kikötőben átvett áruk esetében állítja ki vagy ha az árut a rakparton vette át. Ennek alapján állítja ki a received for shippment B/L-t. Delivery o rder: kiszolgáltatási jegy, értékpapír. Akkor állítják ki, ha az eladó, az áru feladásakor még nem kötötte meg az adásvételi szerződést, de az árut már átadta a tengeri fuvarozónak, aki egy B/L-t ad a feladónak. Az eladó nem egy vevőnek tudja a tengeri fuvarozás alatt lévő áruját értékesíteni, hanem többnek. Bérelt hajózás Útvonalbérlet esetén a fuvarozó a megrendelővel egy meghatározott útra köti meg a bérleti szerződést, melynek értelmében a tengeri fuvarozó a hajó használati jogát a meghatározott útvonalra átengedi a bérlő használatába, bérleti díj fizetése ellenében.

Időbérleti hajóbérletnél a hajót, üzemeletetője, tulajdonosa egy bérleti szerződés keretében meghatározott időre adja át a bérlőnek használatra, bérleti díj fizetése ellenében. A hajóbérleti szerződést Charter Party-nak nevezzük. Nemzetközi folyami fuvarozás Nagy tömegű áruk szállítása, alacsony díjtétel, lassúság jellemzi, valamint időjárásfüggő. 17/a Tétel Egyik nemzetközi egyezmény a Belgrádi Egyezmény, mely kimondja a Duna-menti országok kizárólagos jogát a dunai áruforgalom szabályozására. A másik egyezmény a Pozsonyi Egyezmény, mely tartalmazza a Dunai Árufuvarozási Feltételeket, melyet a Duna-menti országok hajóstársasági fogadtak el, a Dunán történő fuvarozás feltételeinek egységesítésére. A folyami árufuvarozásban az áruk feladhatók: Teljes u szályrakományként: mely az uszályt 100%ban kihasználja, de legalább 70%át. A fuvarozó folyami rakjegyet állít ki, mely értékpapír.

Rész-uszályrakomány: ha az áru súlya 5 tonna felett van, de az uszály 70%át nem foglalja le. Ha az áru 5 tonna alatt kerül feladásra, darabárukénti feladásról beszélünk. Ehhez az okmány a folyami fuvarlevél, nem értékpapír. A fuvarozó a címzettnek szolgáltatja ki az árut Viszonylati díjtétellel határozzák meg a dunai fuvardíjat, egy longtonna (1016 kg) egyes kikötők között díjait áruosztályonként határozzák meg, azonkívül differenciálnak hegymeneti és völgymeneti bontásban. A fuvarozó felel a fuvarozás alatt bekövetkezett károkért, teljes vagy részleges elvesztés, árukár, határidő túllépés. Kombinált fuvarozás egy egységes fuvarozási szerződés keretében, két vagy több fuvarozási ág fuvareszközeinek igénybevételével valósul meg. Két csoportja: standardizált konténerekben és speciális közúti jármű-felépítményekben történő fuvarozás és a széles és szűk értelemben vett Huckepack forgalom.

Speciális fuvarokmányok: CÍM fuvarlevél/UIRR szerződés vasúti-közúti, ún. szűken értelmezett Huckepack forgalom okmánya. Combied Transport Bill of Lading FIATA B/L: akkor állítják ki, ha egy árut vagy küldeményt több fuvarozási ág fuvareszközein juttatnak el a rendeltetési helyre. 18/ a Tétel A közúti, a vasúti és a légi árufuvarozást szabályozó fontosabb nemzetközi egyezmények, valamint okmányaik. A fuvaroztató (és a címzett) rendelkezési fogai és a fuvarozók felelőssége ezeknél a fuvarozási módozatoknál Közúti árufuvarozás Kis és középtávolságra alkalmas, nem tömegáruk szállítására. Előnye a háztól házig szállítás lehetősége, átrakások nélküli fuvarozás, gyors eljutást biztosít. Hátránya a környezetszennyezés, balesetveszély, határátkelőhelyen való várakozás, időjárás. A fuvardíj az üzemanyag árak változásai miatt állandóan változik. Nemzetközi s zervezete: IRU. Nemzetközi eg

yezménye: CMR, mely a közúti árufuvarozás egységes szabályait tartalmazza. 1956-ban írták alá és 1961 július 2-án lépett hatályba CMR ta rtalma: kiállítás helye, ideje; feladó-, fuvarozó-, címzett-, rendelkező-, vevő neve, címe; áru átadásának helye, ideje; áru kiszolgáltatásának helye; áru megnevezése, csomagolása, csomagok db száma, jelölések; veszélyes árukra vonatkozó kezelési utasítás; bruttó súly; vám- és egyéb hatósági kezeléshez szükséges rendelkezések; fuvardíj fizetésére vonatkozó információk; nyilatkozat arról, hogy a fuvarozás a CMR rendelkezései alá esik; átadott okmányok; átrakás megengedett vagy sem; áru biztosításával kapcsolatos megbízói rendelkezés; áru átadásakor észlelt hiányosságok. A CMR fuvarlevelet több példányban, két nyelven kell kiállítani. CMR egyezmény alkalmazásának feltételei:  Áru továbbítása közúton, gépjárművel, díjazás ellenében történjen; 

Az áru átvételének helye és a rendeltetési hely két különböző országban legyen;  Ezen országok közül legalább az egyik aláírója legyen az egyezménynek. A közúti fuvarozók felelőssége kiterjed az áru teljes vagy részleges elvesztése, megsérülése, késedelmes szállítás eseteire. Kivéve, ha nem értékbevallással adták fel az árut, korlátozott, és nem terjed ki vis majorra. További egyezmények: TIR ok mány: az 1975. Genfi Egyezmény szabályozza E nemzetközi egyezmény alapján közúti forgalomban végezhető áruszállítás. A TIR-igazolványt a Nemzetközi Közúti Fuvarozási Unió (IRU) tagszervezete adja ki, nálunk a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete. A kibocsátó szervezet kezességet vállal a szállítmányért. Ez szolgál a vámhatóság részére biztosítékul. 3 hónapig, egy útra érvényes ATA- Carnet: vámáruk ideiglenes behozatalához, ill. áruk ideiglenes kiviteléhez használható Az egyezményt aláíró

államok kereskedelmi kamarái adják ki az ATA-igazolványt. A kibocsátó kamara kezességet vállal a vámteherre. 1 éves időtartamra érvényes Tranzit Egyezmény Az egységes árutovábbítási eljárásról szól az EU és az EFTA országok között, valamint az EFTA országok között lebonyolított áruszállításra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. alkalmazható közúton, vasúton, csővezetéken, légi és vízi úton történő áruszállításoknál. Az egyezmény értelmében csak induláskor az indító vámhivatalnál és a célországban a rendeltetési vámhivatalnál kell a szállítmányt bemutatni, és ezeknek a vámhivataloknak a szállítmányt a bemutatott egységes vámokmány alapján nyilvántartásba venni. A garanciát az indító fuvarozó vállalja, neki kell letenni a vámhivatalnál a garanciát, mely lehet: összkezesség garancia (összeadják az előző év összes vámterhét és ebből az egy hétre jutó vámteher lesz a garancia

összege), átalánydíjas garancia (kamiononként 700 ECU értékű garanciajegyet kell megvenni). 18/ a Tétel Vasúti fuvarozási mód: A nemzetközi áruforgalomban az áru fuvarozás jelentős része vasúton történik. Nagy tömegű áru, nagy távolságra történő szállításánál kívánatos alkalmazni. Előnyei: Nagy tömegű áru, nagy távolságra történő szállítása, A világ valamennyi országa elérhető vasúton, Szinte mindenféle áru szállítására alkalmas vagonokkal rendelkezik, Előre meghirdetett díjtételek alapján kell a fuvardíjat megfizetni, Aránylag olcsó, Biztonságos műszaki, jogi és kereskedelmi szempontok alapján, Nem környezetszennyező. Hátrányai: Lassú eljuttatás, Átrakások során sérülhet az áru, Nincs lehetőség csak átrakással a háztól-házig szállításra, Pályához kötött, Óriási a vasúttársaságok eszközigénye. A vasúti fuvarozást szabályozó nemzetközi egyezmények lehetnek: műszaki, jogi,

kereskedelmi jellegűek. A műszaki a vasúti pályák, a vontató és vontatott járművek, nyomtáv stb. műszaki kérdéseit szabályozzák A kereskedelmi az egyes nemzetek vasútjai közötti elszámolásokat, átmeneti díjszabások alkalmazására vonatkozó megállapodásokat tartalmaznak. A jogi megállapodások pedig a személy-, a poggyász- és áruforgalom lebonyolítására vonatkozó általános fuvarozási feltételeket tartalmazzák. Az európai vasutak első nemzetközi egyezményét 1890-ben kötötték, ez a CIM egyezmény. 1924-ben lépett életbe a személy- és poggyászfuvarozással kapcsolatos nemzetközi egyezmény (CIV). A kettőt egyesítették 1980-ban, és így jött létre a COTIF, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény, mely 1985-ben lépett hatályba. Az egyezményt aláíró országok: európai országok, kivéve a Szovjet és Jugoszláv utódállamokat, Algéria, Marokkó, Tunézia, Irak, Irán, Libanon, Szíria, Törökország. A volt szocialista

országok 1954-ben kötöttek egymás közötti vasúti forgalom lebonyolításának egységes szabályozására egy hasonló nemzetközi egyezményt, az SZMGSZ-t. Magyarország 1990 január 1-jén lépett ki az egyezményből. Tagjai: szocialista tábor országai, Mongólia, Kína, É-Korea, Vietnám CIM fuvarlevél 1. pld-a: eredeti, átvevőnek kell átadni, 2. Pld-a: rendeltetési állomásig kíséri az árut, 3. Pld-a: átvételi elismervény, rendeltetési vasútnál marad, 4. Pld-a: feladó pld-a, 5. Pld-a: indító vasút pld-a Árucsoportok a vasúti fuvarozás szempontjából:  Feltétel né lkül f uvarozandó ár uk: a vasút köteles fuvarozásra átvenni. Akkor tagadhatja meg az átvételt, ha a berakáshoz szükséges eszközök hiányoznak, ill. az áru mérete a vasúti hidakat, alagutakat veszélyezteti.  Feltételesen f uvarozandó ár uk: veszélyes áruk. Ezeket csak akkor köteles átvenni a vasút, ha a CÍM mellékletben található RID szabályoknak a

veszélyes áru megfelel, ill. a RID szabályoknak megfelelően adják fel az árut.  Fuvarozásból k izárt ár uk: ezeket nem veszi át. Nem veszi át, ha nagy a terjedelme, vagy ha olyan országba kérik az áru eljuttatását, mely országgal szemben az adott ország embargót írt alá. A vasúti fuvarozás nemzetközi ok mánya: C IM, vasúti fuvarlevél. Több példányban, legalább két nyelven kerül kiállításra. Adatai: teherárukén vagy expresszáruként adnak fel árut, a feladó neve, címe, bankkapcsolata, címzett neve, címe, vevő és az áru felett rendelkező neve, címe, feladási-, rendeletetési állomás darabáru vagy teljes kocsirakományú áru, feladáskor ki rakodott, meddig fizette ki a feladó a fuvardíjat, a feladó által meghatározott 18/ a Tétel útirány, az áru megnevezése, átadott csomagok db száma, jelölés, áru bruttó súlya, az áru kezelésére vonatkozó információk, a vasútnak átadott, árut kísérő okmányok

megnevezése, felsorolása. Vállalt fuvarozási határidők: Kocsirakományú áruk esetén Expressz árunál kezelési idő 12 óra, fuvarozási idő minden megkezdett 400 km-re 24 óra. Teherárunál kezelési idő 24 óra, fuvarozási idő minden megkezdett 300 km-re 24 óra. Darabáru esetén a fenti határidők 300 km-re expressz árunál 200 km-re teherárunál vonatkoznak. Vasúti dí jszabás: 1 tonna áru 1 km-re történő elszállításának díjtétele. Lehet belföldi és külföldi díjszabás. Az árukat osztályba sorolják Köteléki díj célja, hogy a nemzetközi vasúti forgalmat meghatározott útvonalra tereljék. Kedvezményes ez a díjtétel, ha a köteléki díjszabásban meghatározott útvonalon, meghatározott vasútállomások érintésével juttatják el az árut a címzetthez. A fuvarozási szerződést mind az eladó, mind pedig a vevő módosíthatja. A módosításra akkor kerül sor, ha valamelyik fél eláll a szerződéstől. Az eladó u tólagos r

endelkezési j oggal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy visszairányíttatja az árut a feladóhoz, útközben feltartóztatja az árut, ilyenkor a következő állomáson a vasút leszereli a vagont, és mellékvágányra állítja, más címzettet határoz meg, ill. más rendeltetési állomást határoz meg A vevő rendelkezési joga azt jelenti, hogy útközben feltartóztathatja az árut, kéri, hogy az áru átadását tartsák függőben vagy az árut más címzettnek szolgáltassák ki vagy az árut más rendeltetési állomásra vigyék. A vevő akkor élhet ezen jogával, ha a feladó nem vezette rá a fuvarlevélre, hogy „az átvevő rendelkezésre nem jogosult”. A CIM szabályok szerint a vasút felel azokért a károkért, melyek az áru teljes vagy részleges elvesztése, megsérülése folytán az átvételtől a kiszolgáltatásig keletkeztek, ill. a határidő túllépéséért. Az áru teljes vagy részleges elvesztése esetén a piaci árnak vagy a tőzsdei

árnak megfelelő kártérítést köteles fizetni, de ez max. 17 SDR/ kg lehet Határidő túllépés esetén kötbért kell fizetnie, de ez nem haladhatja meg a fuvardíj háromszorosát. Légi árufuvarozás Nagy értékű, kistömegű áruk, nagy távolságra történő szállításánál alkalmazható fuvarozási mód. Szervezete a z I ATA, melynek a MALÉV is tagja 1984 óta Célja a légi fuvarozás feltételeinek egységes kialakítása, szabályozása, a légi szolgáltatások összehangolása, fuvarlevelekre, díjszabásokra. A légi árufuvarozás egyik fontos nemzetközi egyezménye a Varsói Egyezmény, mely a légi árufuvarozásban egységesítette a légi fuvarlevelet és ennek használatára irányelveket fogalmazott meg. 1929-ben kötötték meg az egyezményt, melynek a MALÉV is aláírója. Az IATA díjszabása:  Alapdíjszabás: 1 kg áru elszállításának díjtételét tartalmazza az egyes légi kikötők között, 45 kg alatti és feletti bontásban, itt

kerül meghatározásra a minimális díjtétel is.  Osztálydíjszabás: csak meghatározott árukra vonatkozik, az alapdíjszabástól való ± eltérések %-át tartalmazza.  Egyedi d íjszabás: csak meghatározott árukra, meghatározott légi kikötők közötti szállítás esetén lehet alkalmazni. A légi fuvarozó felel az áru fuvarozása során bekövetkezett teljes- és részleges elvesztéséért, az áru megsérüléséért. A kárt meg kell térítenie, 25 USD/ kg Ha értékbevallással adják fel az árut, akkor teljes árat kell fizetni. 19/ a tétel A vámjog és a vámigazgatás, vámtv, vámtarifatv, a magyar kereskedelmi vámtarifa felépítése, vám alapja, a vámérték meghatározása, a vámmal együtt fizetendő közterhek, vámigazgatási eljárás, a TIR és az ATA- Carnet szerepe, vámkezelési eljárások, árukvámáruk raktározása A vámtv területi hatálya a Magyar Köztársaság államterületére terjed ki, beleértve a vámszabad

területeket is. Szabályozza az áruforgalom szabadságát és korlátozását, az áruelhelyezésének módját a szállítóeszközön. Rendelkezik a vámbiztosíték alkalmazásának eseteiről, a zálogjogról. Utal a vámtarifatvre, szabályozza a vámárut/árut terhelő fizetési kötelezettségeket. A magyar vámtarifa 21 áruosztályból és 97 árucsoportból áll. 1-24 mezg-i termékek, 25-97 iparilag előállított és egyéb termékek. A vámtarifa tv 1oszlopában található a 10 jegyű vámtarifa szám, melyből 1-4 a Harmonizált Rendszer számainak felel meg, 5-6 a Harmonizált Rendszer kötelező alszáma, 7-8 Kombinált Nomenklatúra szerinti alszám, 9-10 a magyar autonóm bontást tartalmazza. A vámtarifa hasábjai: I. Hasáb ide azok a vámtételek tartoznak, melyeket a vámhatóság akkor alkalmaz, ha a M. o-ra szállított áru Európán kívüli fejlődő országból származik II Hasáb a legnagyobb kedvezmény elve szerinti vámtételeket tartalmazza. Ezek

a legmagasabb vámtételek.(GATT) a továbbiakban külön hasábok vannak a következő bontásban: EK, EFTA, l engyel, c seh, s zlovák, s zlovén, r omán, i zraeli, t örök, é szt, b olgár, l ett, l itván. Ezek szerződéses vámok. Azoknál az országoknál alkalmazzák, melyekkel M o nemzetközi megállapodásokat kötött. Az utolsó oszlopban az a menny egys Van feltüntetve, emilyen menny. egységben kell az árut vámkezelésre bejelenteni Ha nincs feltüntetve, akkor a szokásos mértékben kell vámkezeltetni. A vámtarifához ún. tarifális mentességek is tartoznak: vámfelfüggesztés, vám kontingens, engedélyjegyes eljárás. Vámfelfüggesztés: azt jelenti, hogy a tv módosításaként bizonyos áruk, meghatározott ideig 0 %-os vámmal vámkezelhetők. Vámkontingens: azt jelenti, hogy meghatározott áruk, meghatározott mennyiség behozataláig kedvezőbb vámtételekkel vámkezelhetők. Engedélyjegyes el járás: abban tér el a vámkontingenstől, hogy a

kedvezményes vámtétel alkalmazását meghatározott célhoz kötik. Vám alapja, vámérték meghatározása: a kiszabásra kerülő vám alapja a vámáru vámértéke. Ügyleti érték alapján kell meghatározni. Ügyleti érték: az áru ára és a magyar határig felmerülő fuvar és biztosítási ktg. Ha az importált áruk vámértéke nem megállapítható meg, a vámérték a M. o-ra irányuló exportra eladott és értékelendő áruval egy időben vagy megközelítőleg azonos időpontban exportált áruk ügyleti értéke lesz. A vámteher áll: vám, fogyasztási adó, jövedéki adó, környezetvédelmi termékdíj, imp. áfa Vámigazgatási e ljárások a határon: beléptetés, kiléptetés, jelentkezési kötelezettség, árubejelentési kötelezettség, árubemutatási kötelezettség, vámvizsgálat, áru, vámáru vámkezelése TIR ok mány: az 1975. Genfi Egyezmény szabályozza E nemzetközi egyezmény alapján közúti forgalomban végezhető

áruszállítás. A TIR-igazolványt a Nemzetközi Közúti Fuvarozási Unió (IRU) tagszervezete adja ki, nálunk a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete. A kibocsátó szervezet kezességet vállal a szállítmányért. Ez szolgál a vámhatóság részére biztosítékul. 3 hónapig, egy útra érvényes ATA- Carnet: vámáruk ideiglenes behozatalához, ill. áruk ideiglenes kiviteléhez használható Az egyezményt aláíró államok kereskedelmi kamarái adják ki az ATA-igazolványt. A kibocsátó kamara kezességet vállal a vámteherre. 1 éves időtartamra érvényes 19/ a tétel Vámkezelési eljárások: VÁMÁRU JELLEGET MEGTARTÓ VÁMKEZELÉSEK Árutovábbítás: a vámárunak egyik vámhivatal vámfelügyelete alól bmely másik vámhivatal vámfelügyelete alá helyezése. Vámraktározás: vámraktárban raktározható a vámáru, a kivitelre kerülő áru, ha a külföldre szállítás feltételei fennállnak, de a kiszállításra csak későbbi időpontban

kerül sor. Aktív feldolgozás: a külföldi féllel kötött szerződés keretében a külföldi fél által ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott vámáruval, a vámraktárban végzett egy vagy több feldolgozási tevékenység, melynek eredményeként a végterméket a feldolgozás után külföldre visszaszállítják anélkül, hogy a vámteher beszedése megtörtént volna. Ideiglenes behozatalban kell vámkezeltetni azt a vámárut, amely a külföldi tulajdonjogának fenntartása mellett, ideiglenes használat, bemutatás vagy kipróbálás céljából visszaviteli kötelezettséggel lépi át a vámhatárt. VÁMÁRU JELLEGET MEGSZÜNTETŐ ELJÁRÁS Belföldi forgalom számára történő vámkezelés: az importőr azzal a céllal hozza be a vámárut, hogy belföldön értékesítse. Vámfelügyelet melletti feldolgozás: a vámáru közvetett vámfelügyelettel történő feldolgozása, melynek során a vámáru jellege vagy állapota megváltozik. KIVITELI

VÁMKEZELÉSEK Kiviteli ellenőrzés alá kell vonni azt a belföldi árut, melyet végleges rendeltetéssel külföldre kívánnak szállítani, ill. a külföldre visszaszállításra kerülő vámárut Ideiglenes kivitelben kell vámkezelni azokat az árukat, melyek állagváltozást nem eredményező művelet céljából, visszahozatali kötelezettséggel szállítanak külföldre. Passzív feldolgozási vámeljárás alá kell vonni azt az árut, amelyet visszahozatali szándékával végzett feldolgozási tevékenység céljából kívánnak ideiglenesen külföldre szállítani. Áruk és vámáruk raktározásának lehetőségei: Magánvámraktár: a vámhatóság engedélyével lehet létesíteni. A vámraktárban csak a vámraktár tulajdonosa tarthatja a saját áruit és vámáruit, idegen árut nem lehet. Közvámraktár: a vámhivatal vagy engedélye alapján más szervezet üzemelteti. Közvámraktárban csak akkor tárolnak árut, ha a vámkezelést valamilyen okból

nem lehet elvégezni, vagy vmilyen gazdasági ok miatt. 19/ b Tétel A külkereskedelmi szerződés meghatározása, formái és tartalma. A szerződés általános feltételeinek tartalma. A szerződésszegés esetén alkalmazott irányadó jog és a bíróság megválasztása és szabályozása a szerződés általános feltételeiben. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Az eladónak és a vevőnek a jogait és kötelezettségeit tartalmazza. Az exportszerződés formái  A kötelező ajánlat visszaigazolása: miután az ajánlatokban az Általános Feltételek általában nem szerepelnek, ez a típusú szerződés nem komplett, ezért szokásos szerződésforma a kis értékű rutinüzleteknél.  Rendelés és rendelésigazolás, ha a vevő kezdeményez.  Egyedi szerződés: nagy értékű, összetett üzletek, pl. beruházások szerződésformája A felek közösen fogalmazzák meg mind a tartalmi, mind az

általános feltételeket.  Típus- (standard) szerződések: formanyomtatványon szerepeltetik előre nyomtatva a tartalmi (üzleti) feltételeket, valamint az általános feltételeket tartalmazó előírásokat. A típusszerződések két fajtája ismeretes, amelyben: az ÁF-előírások nem képezik vita tárgyát, ez a nemzetközi szervezetek, tőzsdék és egyes multinacionális cégek típusszerződéseire vonatkozik, az ÁF-előírásokat a felek csak tárgyalási alapnak tekintik. A szerződés tartalma:                    A szerződő felek neve, címe, bankszla száma Áru megnevezése és minősége Az áru mennyisége Az áru csomagolása Szállítás módja Szállítási határidő Az áru egységára devizanem megjelölésével, valamint az, hogy ez az egységár milyen mennyiségi egységre vonatkozik Paritás Fizetési mód, fizetési határidő Mennyiségi és minőségi átadás hol és hogyan történik Az

eladói teljesítést igazoló okmányok, azok küldésének módja Az eladónak az áruszállítással kapcsolatos egyéb szolgáltatásai Hatósági engedélyek, beviteli vámkezelés végzése, vámok fizetése kinek a feladata Irányadó jog, bírói illetékesség Szerződéstől való elállás lehetőségei, jogkövetkezményei Jótállási garanciális idő Záradék Cégszerű aláírás Dátum A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI (ÁF) A szerződés ÁF fejezetében a szerződésszegés esetén követendő eljárásokat szabályozzák. Az ÁF a szerződés elválaszthatatlan részét képezi, más esetekben a tartalmi feltételekkel egységes szövegben szerepelnek. 1. Az irányadó jog megválasztása Célszerű a szerződésben kikötni, hogy vita esetén melyik jog alapján járjanak el, mert a jogbizonytalanság rontja az üzleti esélyeket. Az irányadó jog megválasztása az erőviszonyoktól függ A feleknek a saját jog kikötése az érdeke. Magyar szerződő fél

kikötése: „a jelen szerződés a magyar 19/ b Tétel Polgári Tvköny hatálya alá tartozik”. Ha a vevő pozíciója erősebb, akkor a vevő országának jogát, ha az eladó pozíciója erősebb, akkor az eladó országának jogát választják. Ha az erőviszonyok kiegyenlítettek, harmadik ország joga vagy valamelyik nemzetközi egyezmény, pl. Bécsi Konvenció mellett dönthetnek. A magyar külkereskedelemben 3 ország jogként az NSZK vagy a svájci jog kikötését helyezik előtérbe nyelvi és ismertségi okok miatt. A szerződésszegővel szemben szigorúbb svájci jogot importőri pozícióban, az NSZK jogot exportőri pozícióban célszerű kikötni. Ha a szerződésben az irányadó jogot nem kötik ki, akkor a jogvitában eljáró bíróság székhelye, azaz az eljáró bíróság saját államának nemzetközi magánjogi kódexében található kollíziós szabályok határozzák meg az irányadó jogot, a kapcsolódó elv alapján. A nemzetközi magánjogi

kódexekben a kapcsolódó elv alapján az alábbi jogalkalmazások lehetségesek: a szerződés teljesítésének helye szerinti jog, a szerződés megkötésének h elye szerinti jog, a jellemző szolgáltatást ny újtó or szág szerinti jog (pl. kikötő) A magyar nemzetközi magánjog kollíziós szabályai szerint adásvételi szerződéseknél az eladó, bizományi szerződéseknél a bizományos államának jogát kell alkalmazni. 2. Választott bíróság kikötése az ÁF-ben Amennyiben a szerződésben nem kötnek ki választott bíróságot, akkor vita esetén polgári bíróság dönt. A választott bíróság előnye, hogy tagjai nemcsak a jogban, hanem a külkereskedelemben is szakértők, sőt az esetek egy részében áruismerettel is rendelkeznek. A választott bíróság fajtái: Állandó: kamarák, tőzsdék, nemzetközi szervezetek mellett, Eseti: konkrét szerződésre választják: Egy bírót az eladó választ, egy bírót a vevő választ, a két bíró

választja meg az elnököt. A bírák kiválasztása a választott bírósági névjegyzékből történik. A választott bíróság határozata perorvoslattal nem támadható meg. 3. Eljárás reklamációk esetén Gyakran az ÁF-ben szabályozzák a reklamációk kivizsgálásánál követendő eljárást. Minőségi reklamáció esetén, pl.: Ki végezze a bevizsgálást (eladó, vevő, semleges bevizsgáló Hol történjen a bevizsgálás: eladó/ vevő telephelyén, jellemző szolgáltatás telephelyén Minőség-ellenőrzés módja: teljes tétel vagy szúrópróba-ellenőrzés, laboratóriumi vagy szubjektív érzékeléssel Mennyiségi reklamáció esetén, pl.: Milyen mérési módszerekkel kell a hiányt megállapítani. A felek előírják, hogy a szerződésszegést tanúsító okmányokban milyen részletekre kell kitérni. 4. Klauzulák kikötése  Hatósági klauzulák: pl. ha a szerződést a vonatkozó engedélyek kiadása előtt aláírják 

Reexporttilalom-klauzula: az eladó megtiltja termékének reexportját.  Piackorlátozó k lauzula: az eladó csak néhány megnevezett piacra tiltja meg a reexportot.  Értékállandósági k lauzulák: a valutákhoz vagy az aranyhoz kötött értékállandósági klauzulák elvesztették jelentőségüket, helyettük a valutakosárhoz való viszonyítás szokásos. 5. A szerződéstől való elállás joga A szerződéstől való elállás jogát is kiköthetik a felek, általában bánatpénzfizetés ellenében. Bánatpénz kikötése esetén, ha a kár nagyobb, mint a bánatpénz, annak megtérítésére a fél nem tarthat igényt. Végül a felek deklarálják, hogy a szerződés teljesítése során felmerülő vitás kérdéseket tárgyalásos úton kívánják rendezni. 20/a Tétel A reklamációk fajtái, rendezésük módja. A reklamáció kapcsolódása a szállítmánybiztosításhoz. A fuvarozó felelőssége szállítási késedelem esetén Vitás ügyre,

reklamációra akkor kerül sor, ha valamelyik fél jogi kötelezettségvállalását megszegi. Ez felmerülhet az ajánlattal, a szerződéssel és a teljesítéssel kapcsolatban Reklamálni csak a szavatossági időn belül lehet, a szavatossági idő különböző a cikk jellegétől függően. A vitás ügyek rendezési módja A t árgyalásos, bé kés r endezés, a kötelezettségek átütemezése a vitás ügyek rendezésének célravezető, kereskedelmi módszere. A felek általában kikötik a szerződésben, hogy erre törekednek. A peres eljárás előfeltétele: a jogosság fennállása és bizonyíthatósága, a megítélt kártérítés behajthatósága. Ha a per következménye csőd, ill felszámolási eljárás, akkor a cég vagyonából először az adó- és egyéb hatóságok, bankok stb. követelését elégítik ki, és a cégek rendszerint csak követelésük töredékére számíthatnak. A reklamáció bejelentésekor a külkereskedő kötelezettsége a termelő

értesítése, és a későbbiekben is minden lépést konzultálni kell vele mint az áru tulajdonosával, a döntés a termelőé. A reklamáció jogosságnak megállapítása:  Kiutazással: komplikált műszaki termékek esetén szakértő kiutazását kell biztosítani. Nagy távolság esetén mérlegelni kell az utazási ktg-ek és a kártérítés mértékét.  Helyi kapcsolatok felkérésével: speciális szakértelmet igénylő termék vagy nagy érték esetén nem célszerű.  Semleges szakértő felkérése: magas ktg-gel jár, ezért mérlegelni kell, hogy megéri-e.  Reprezentatív minta, fénykép beküldése: ebből a hiba jellege megállapítható, de a hibás mennyiségre nem ad támpontot. Minőségi reklamáció rendezése (kellékszavatossági jogok) Az áru kijavítása: mérlegelni kell, hogy a helyszínen vagy hazahozatva gazdaságosabb. A hibás áru cseréje: csak akkor járható, ha raktárról vagy azonnal, gyártásból teljesíthető. Engedmény

jelentheti a megoldást, ha hosszabb gyártási idő miatt a csere nem valósítható meg. Ha a vevő ragaszkodik a szerződés szerinti minőség és szállítási határidő betartásához, felvetheti a fedezeti vásárlás igényét. Ez a saját áru sztornóját és rendkívül magas beszerzési ár fizetési kötelezettségét jelenti az eladó számára. Fedezheti a vásárlást a vevő csak az eladó hozzájárulásával eszközölhet. A szavatossági jogok közötti választás a jogosultat illeti meg Mennyiségi reklamáció rendezése (kellékszavatossági jogok) A j ogosság m egállapítása: vevő telephelyén tényálladéki, ill. kárjegyzőkönyv felvétele, termelőnél: csomagolási jegyzék alapján esetleges fosztogatások felderítése, szállítás közben keletkező hiányok: fuvarokmányok alapján, a hiányról tényálladéki kárjegyzőkönyvet kell felvenni. Szállítmánybiztosítás esetén a biztosítási kötvény és a tényálladéki jegyzőkönyv

birtokában a biztosítóhoz kell a kártérítési igényt továbbítani. Mellékelni kell még a kereskedelmi szla-t és a kárszla-t, valamint a fuvarokmányt, továbbá azt a levelezést, amellyel a károsult bejelentette igényét a fuvarozónak. A tényálladéki, ill kárjegyzőkönyvet a biztosítótársaság megbízott szakemberének is alá kell írnia. 20/a Tétel Rendezés többletszállítás esetén: a többlet elfogadtatása a vevővel, a többlet visszaszállítása, a többlet eladása más vevőnek. Rendezés hiány esetén: pótszállítás: csak raktárról vagy azonnali gyártásból teljesíthető, vagy az eredeti szállítási határidő meghosszabbítása esetén, a hiány elfogadtatása, esetleg engedménnyel, fedezeti vásárlás. A szállítási határidőre vonatkozó reklamáció rendezése Határidő előtti szállítás esetén: határidő előtti szállítás elfogadtatása, átvételig raktározás. Késedelmes s zállítás: a késedelem

elfogadtatása általában csak engedménnyel lehetséges, fedezeti vásárlás, a vevő elállhat a szerződéstől, és követelheti az elmaradt hasznot. Reklamáció hibás okmányok és okmányhiányok miatt Ezen reklamációk legsúlyosabb következménnyel akkreditív fizetési feltétel esetén járnak, ahol az ellenérték befolyását veszélyeztetik. Más fizetési feltételek esetén raktározási és bankktg-ek merülnek fel, ill. hiányos vámokmányok esetén a vámhatóság vámbírságot vethet ki. Bizonyos határidő lejárta után az áru elárverezésének veszélye is fennáll A hiányos okmányok továbbítása miatt felmerülő ktg-ek az eladó terhelik. Tényálladéki jegyzőkönyv tartalma:      Áru megnevezése, mennyisége, értéke Fuvarozó pontos neve, címe Káresemény pontos meghatározása Kárösszeg meghatározása Mindkét fél aláírása Kártérítések formái:     Árengedmény a szóban forgó tétel

szla-jából, ha az ellenérték még nem folyt be Árengedmény későbbi szállításoknál Bonifikáció: egyösszegű kártérítés átutalása Kereskedelempolitikai kártérítés: ha régi, megbízható vevő reklamációjának jogossága nem állapítható meg egyértelműen, akkor is nyújthatunk kártérítést az üzleti kapcsolat érdekében