Economic subjects | Finance » Az infláció lényege, fajtái, a keresleti és a kínálati vagy költséginfláció

Az infláció lényege, fajtái, a keresleti és a kínálati vagy költséginfláció A makroegyensúly Az összkereslet és az összkínálat egyensúlya Az összkereslet és az összkínálat akkor van egyensúlyban, ha vállalati szektor éppen annyi terméket termel, amennyit a gazdaság szereplői fogyasztási és beruházási célra meg akarnak venni. Ekkor a beruházás és a megtakarítás is egyensúlyban van Ha az összkereslet és az összkínálat eltér egymástól, akkor a klasszikus piaci mechanizmusoknak megfelelően az árszint változása egyensúlyba hozza a keresletet és a kínálatot. Munkanélküliség és infláció A munkanélküliség mellett a másik probléma az infláció. Ha a makrokereslet növekszik, akkor növekszik a termelés és nő a foglalkoztatás is, de ezzel együtt jár az árszínvonal növekedése. Az árszínvonal tartós növekedése pedig káros hatásokat eredményezhet Az összkereslet - összkínálat eddig megismert összefüggései

alapján az inflációnak egyik öngerjesztő hatását is kimutathatjuk. A kereslet és a termelés egyidejű növekedésének hatására kialakul az összkereslet és az összkínálat egyensúlya – egy magasabb árszínvonal mellett. Az árszínvonal növekedése miatt azonban csökkennek a reálbérek, hiszen a nominálbérek csak késve és rugalmatlanul igazodnak az árak változásához. A csökkenő reálbérek arra késztetik a munkavállalókat, hogy a bértárgyalásokon a nominálbérek növelését követeljék. Jó esetben a vállalatok teljesítik ezt Ezért a reálbér növekedni fog, a makrokínálat magasabb árszint mellett éri el ugyanazt a kibocsátást. Emiatt az összkereslet - összkínálat egyensúlya is magasabb árszinten alakul ki, tehát az árszínvonal tovább nő. Ha ez újabb nominálbér növekedést vált ki, akkor az infláció tovább gyorsul, ez a folyamat a bér-ár spirál. A bér-ár spirált csak a kereslet csökkenése vagy a

nominálbérek növekedésének korlátozása képes lefékezni, ekkor a kibocsátás csökkenni fog, a munkanélküliség pedig növekedni. Ebből az is következik, hogy az infláció gyorsulása esetén a munkanélküliség csökken, az infláció lassulásakor pedig nő. A munkanélküliség és az infláció ellentétes irányban változnak. A II. vh utáni gazdasági események hosszú időn át igazolták zt az összefüggést A 70-es évek második felétől azonban felütötte fejét a stagfláció. A gazdasági stagnálás és az infláció együtt jelentkezett, a munkanélküliség és az infláció egy irányban változott, mert míg a korábbi időszakban az inflációt döntően a kereslet növekedése váltotta ki, a 70-es években az inflációnak egy új típusa alakult ki: a költséginfláció. Ebben az esetben a költségek a gazdaságban általánosan növekednek, ezért a vállalatok ugyanazt a termékmennyiséget csak magasabb áron akarják eladni. Ez növeli az

általános árszintet, csökkenti a keresletet és ezzel a kínálatot is. A kereslet hiába csökkent, az árak nem csökkentek, csak a munkanélküliség nőtt