Economic subjects | Accounting » Számvitel jegyzet II.

Számvitel jegyzet A számvitel fogalma: A gazdasági események megfigyelése, mérése, feljegyzése, feldolgozása, ellenőrzése, elemzése, a megfelelő információs outputok előállítása Hitelt érdemlően kell bemutatnia a gazdálkodó, a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét Területei: egymásra épültség alapján!!! - bizonylatolás, bizonylati rend - könyvvezetés, könyvvitel - beszámolás - könyvvizsgálat - letétbehelyezés, közzététel (önköltségszámítás, beszámoló elemzése nem önálló részterületek) Pénzügyi számvitel: A vállalkozás gazdasági eseményeiről készített olyan információs rendszer, amely alapján készült beszámoló a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a valóságnak megfelelően mutatja be. Részei:    A könyvvezetés A vállalkozás vagyonát tartja nyilván A beszámoló készítés Valódiságát leltárral és könyvvezetéssel kell alátámasztani A

könyvvizsgálat A könyvvezetés és a beszámoló valódiságának ellenőrzésére szolgá A pénzügyi számvitel részei közötti kapcsolat: Vezetői számvitel:     Feladata a vállalkozói tevékenység (szolgáltató, termelő) teljes körű, mélyebb szintű megfigyelése. A megalapozottabb döntéseket szolgálja. A vezetőknek több információra van szükségük, mint amennyit a pénzügyi számvitel szolgáltat Az elszámolások részletesebbek, termékekre, költségelemekre bontottak. A számviteli törvény szerkezete:               Általános rendelkezések Beszámolás és könyvvezetés Az éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló Sajátos beszámolási kötelezettségek Számviteli szolgáltatás Nyilvánosságra hozatal és közzététel Könyvvizsgálat Könyvvezetés, bizonylatolás Jogkövetkezmények Az országos számviteli bizottság

Záró rendelkezések Mellékletek Általános rendelkezések: A törvény célja:    Meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét Meghatározza a beszámoló összeállítása, és a könyvvezetés során érvényesítendő elveket és szabályokat Meghatározza a nyilvánosságra hozatal , a közzététel és a könyvvizsgálat követelményeit. A törvény hatálya: Válassza ki a helyes megoldást! 1. A számvitel a. a könyvvitel részterülete b. a könyvvizsgálat részterülete c. egyik fő területe a beszámolás 2. A számvitel a. a vagyonváltozásokat dolgozza fel b. nem informál a gazdálkodók erőforrásairól c. nem informál a gazdálkodók működésének eredményességéről 3. A pénzügyi számvitel részterületei a. a könyvvezetés, a beszámoló készítés, a könyvvizsgálat b. a könyvvezetés, a bizonylatolás, az önköltségszámítás c. a leltározási tevékenység, a könyvvezetés,

pénzkezelés 4. A vezetői számvitel feladata a. az üzleti partnerek széleskörű tájékoztatása b. a vállalkozói tevékenység mélyebb szintű megfigyelése c. a könyvelés helyességének ellenőrzése 5. A könyvvizsgálat a. a könyvvezetés és a beszámoló valódiságának ellenőrzésére szolgál b. csak a könyvvezetés helyességét ellenőrzi c. a mérleg és az eredménykimutatás összeállításának helyességét ellenőrzi 6. A számviteli törvény a. a beszámolási formák feltételeit határozza meg b. előírásai a gazdaság minden szereplőjére nézve kötelezőek c. hatálya kiterjed a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére is 7. A vezetői számvitel arra helyezi a hangsúlyt, hogy a. a gazdasági műveletek könyvelése pontos legyen b. a beszámoló adattartalma hibátlan legyen c. hogyan lehet az információkat a jövőre vonatkozó döntések meghozatalához felhasználni 8. A vezetői számvitel

körébe tartozik a. a termékek önköltségének megállapítása b. a termékek önköltségének idősoros elszámolása c. a termékek önköltségének számlasoros elszámolása 9. A pénzügyi számvitel körébe tartozik a. a vevők piaci igényeinek felmérése b. a termékek anyagszükségletének felmérése c. a gazdasági tranzakciók számviteli elszámolása, könyvelése Beszámoló és könyvvezetés Fogalma: Beszámoló: A vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről készített írásos jelentés. Beszámolási kötelezettség: A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A SZTV. szerint előírt beszámolók és könyvvezetési formák: Beszámolási kötelezettség: a beszámoló fajtái: A beszámoló formája függ:    Az éves

nettó árbevétel nagyságától 1000 millió Ft A mérleg főösszegtől 500 millió Ft A foglalkoztatottak létszámától 50 fő Könyvvezetés és áttérés: Egyes vállalkozások: Bt., Kkt, Iskolai szövetkezet Sztv. szerint egyéb szervezetek: Lakásszövetkezet, Társasház, Alapítvány. 2003 -ban Már nem kezdhet egyszeres könyvvitelt Kettősről egyszeresre nem térhet át 2003-ban Kezdhet egyszeres könyvvitelt Kettősről egyszeresre visszatérhet 2004. Január 1 után Nem vezethet egyszeres könyvvitelt 2004. Január 1 után is vezethet egyszeres könyvvitelt 2004. Január 1-jén Kötelezően át kell térni a kettős könyvvitelre 2004. Január 1-jén Nincs kötelező áttérés kettős könyvvitelre 2003. Január 1 Ha EVÁ-t választja és az Sztv. alá tartozik kötelező az áttérés A beszámoló részei: Üzleti év:     Az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Időtartama megegyezik a naptári évvel Naptári

évtől eltérő is lehet Időtartama általában 12 hónap (kivétel: átalakulás, végelszámolás, felszámolás stb.) Fordulónap:   A naptári év utolsó napja: december 31-e Mérleg-fordulónap (MF) Mérlegkészítés napja Nyilvánosságra hozatal és közzététel: Válassza ki a helyes megoldást! 1. A számviteli törvény hatálya kiterjed a. a vállalkozóra b. építőközösségre c. az egyéni vállalkozóra 2. A mérleg fordulónapja a. december 31 b. tárgyévet követő év március 15 c. tárgyévet követő év május 31 3. Az éves beszámoló részei a. a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet, az üzleti jelentés b. a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet c. a mérleg, az eredménykimutatás 4. Éves beszámolót kell készítenie a. a részvénytársaságnak b. a korlátolt felelősségű társaságnak c. az alapítványoknak 5. A beszámoló letétbe helyezése azt jelenti, hogy a

vállalkozás a beszámoló egy példányát megküldi a. APEH-nak b. a Pénzügyminisztériumnak c. a cégbíróságnak 6. Az üzleti év a. időtartama mindig megegyezik a naptári évvel b. az az időszak, amelyről a beszámolót kell készíteni c. 12 hónapnál sohasem lehet rövidebb 7. A számviteli alapelveket a. a beszámoló készítésekor és a könyvvezetés során érvényesíteni kell b. az alapelvektől a gazdálkodó saját hatáskörében bizonyos esetekben eltérhet c. a számviteli politikája kialakítása során az alapelvektől bizonyos esetekben el lehet térni 8. Számviteli politika keretében el kell készíteni a. a pénzkezelési szabályzatot b. a vállalkozás üzleti partnereinek bemutatását c. a vállalkozás alkalmazottairól készített részletes kimutatást 9. A világosság elve kimondja a. a könyvvitelben rögzített tételeknek, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük b. a könyvvezetést és a beszámolót érthető

formában kell elkészíteni c. a beszámoló tartalma és formája , valamint az azt alátámasztó könyvvezetés között az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. 10. A teljesség elve kimondja a. az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival b. a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. c. azokat a gazdasági eseményeket, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, de a mérleg forduló napja és a mérlegkészítés időszaka között válnak ismertté, nem szükséges az adott üzleti évre vonatkozóan elszámolni. 11. A bruttó elszámolás elve kimondja a. a bevételek és a költségek, illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. b. a bevételek és a költségek, illetve a

követelések és a kötelezettségek egymással szemben elszámolhatók. c. az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A vagyon Újratermelési folyamat: Vagyon fogalma: A vállalkozás rendelkezésére álló anyagi és nem anyagi javak összessége. A vállalkozások vagyonának csoportosítása: Eszközök és Források közötti összefüggés: ESZKÖZÖK = FORRÁSOK Válassza ki a helyes megoldást! 1. A vállalkozás forgóeszközei a. immateriális javak, készletek, követelések b. készletek, vevők, értékpapírok, passzív időbeli elhatárolások c. készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök 2. A szállítói tartozásokat a. a hosszú lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki b. a rövid lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki c. a követelések között mutatjuk ki 3. Az eredménytartalék a. a saját tőke része b. a

jegyzett tőke része c. a céltartalékok része 4. Az értékpapírok a. mindig a befektetett eszközök között szerepelnek b. mindig a forgóeszközök között szerepelnek c. mindkét helyen szerepelnek 5. A váltók a. a forgatási célú értékpapírok között szerepelnek b. a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek c. egyik helyen sem szerepelnek 6. A szállítónak - áruvásárlásra - adott előleg a. az adott kölcsönök között szerepel b. a készletek között szerepel c. a követelések között szerepel 7. A beruházási és fejlesztési hitelek tárgyévet követő évi törlesztő részletét a mérlegben a. az egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki b. a rövid lejáratú hitelek között mutatjuk ki c. a rövid lejáratú kölcsönök között mutatjuk ki 8. A tartósan lekötött bankbetét a. a bankbetétek között szerepel b. a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel c. a követelések között szerepel 9.

A vevőtől - áruszállításra - kapott előleg a. a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel b. a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepel c. a céltartalékok között szerepel 10. Mely forráselem minősül idegen forrásnak? a. társadalombiztosítási kötelezettség b. jegyzett tőke c. céltartalék d. tőketartalék e. eredménytartalék 11. Mi a célja a vállalkozásnak a forgóeszközök között kimutatott részvényekkel? a. magas osztalék elérése b. árfolyamnyereség elérése c. irányítási, befolyásolási, felügyeleti szerep 12. A vállalkozás mely vagyontárgyai minősülnek a számviteli törvény szerint értékpapírnak? a. kötvény b. saját váltó c. idegen váltó d. csekk 13. Az alábbi eszközök közül, mi nem minősül vagyoni értékű jognak? a. bérleti jog b. licence c. védjegy d. haszonélvezeti jog 14. Az alábbi tételek közül, melyik nem rövid lejáratú kötelezettség? a. osztaléktartozás b.

fizetési előleg c. vevőtől kapott előleg A leltár és a mérleg A mérleg: Mérleg: a vállalkozás vagyonát egy adott időpontra vonatkozóan pénzértékben, összevontan összetétel és eredet szerint tartalmazó (kétoldalú vagy egyoldalú) kimutatás. Leltár: olyan kimutatás, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait egy adott időpontra vonatkozóan, mennyiségben és értékben részletesen tartalmazza. Leltározás: az a tevékenység, amellyel megállapítjuk (méréssel, számlálással, ellenőrzéssel) a vállalkozás vagyonának mennyiségét, értékét. Egyezőség    a vállalkozás vagyonára vonatkozik fordulónapra készül felelős személyek írják alá Különbözőség Leltár: mennyiségben és értékben részletes Mérleg: csak értékben készül, összevont Gazdasági események Fogalma:  Azokat a vállalkozás működése során bekövetkezett eseményeket, amelyek következtében megváltozik a vállalkozás

vagyona (eszközei, forrásai), költségek, ráfordítások, illetve bevételek, árbevételek keletkeznek gazdasági eseményeknek nevezzük. Mindazok az események, amelyek:     Mérhetők Értékben kifejezhetők Okmányokkal igazolhatók A vállalat eszközeit és forrásait megváltoztatják Gazdasági események hatása a mérlegre: Mérleg, 200. január 1 Eszközök Források (ezer Forintban) (ezer Forintban) Tárgyi 5.600 Jegyzett tőke 13.100 eszközök Anyagok 1.800 Eredménytartalék 1500 Késztermékek 2.200 Hiteltartozás 800 Készpénz 100 Szállítók 1.200 Bankbetét 8.400 Munkabértartozás 1500 Eszközök Források 18.100 18.100 összesen: összesen: 1. Gazdasági esemény: Bankbetétünkből 1.500 ezer Ft készpénzt vettünk fel A változás hatása: Eszközök (Készpénz) Eszközök (Bankbetét) Források Mérleg főösszege növekedés csökkenés nem változott nem változott 1.500 1.500 Mérleg, 200. január 1 (ezer Forintban) Eszközök

Források Tárgyi 5.600 Jegyzett tőke 13.100 eszközök Anyagok 1.800 Eredménytartalék 1500 Késztermékek 2.200 Hiteltartozás 800 Készpénz 1.600 Szállítók 1.200 Bankbetét 6.900 Munkabértartozás 1500 Eszközök Források 18.100 18.100 összesen: összesen: 2. Gazdasági esemény: Kifizettük a munkabértartozásunkat. A változás hatása: Eszközök (Készpénz) csökkenés Források csökkenés (Munkabértartozás) Mérleg főösszege csökkenés 1.500 1.500 1.500 Mérleg, 200. január 1 (ezer Forintban) Eszközök Források Tárgyi 5.600 Jegyzett tőke 13.100 eszközök Anyagok 1.800 Eredménytartalék 1500 Késztermékek 2.200 Hiteltartozás 800 Készpénz 100 Szállítók 1.200 Bankbetét 6.900 Munkabértartozás 0 Eszközök Források 16.600 16.600 összesen: összesen: 3. Gazdasági esemény: Eredménytartalékunkból 1.000 ezer Forintot a jegyzett tőke növelésére fordítottunk, a cégbírósági bejegyzés megtörtént. A változás hatása: Eszközök

Források (Jegyzett tőke) Források (Eredménytartalék) Mérleg főösszege nem változott növekedés 1.000 csökkenés 1.000 nem változott Mérleg, 200. január 1 (ezer Forintban) Eszközök Források Tárgyi 5.600 Jegyzett tőke 14.100 eszközök Anyagok 1.800 Eredménytartalék 500 Késztermékek 2.200 Hiteltartozás 800 Készpénz 100 Szállítók 1.200 Bankbetét 6.900 Munkabértartozás 0 Eszközök Források 16.600 16.600 összesen: összesen: 4. Gazdasági esemény: 2.000 ezer Ft anyag beszerzésről a szállító számlája megérkezett A változás hatása: Eszközök (Anya Források (Szállítók) Mérleg főösszege növekedés növekedés növekedés 2.000 2.000 2.000 Mérleg, 200. január 1 (ezer Forintban) Eszközök Források Tárgyi 5.600 Jegyzett tőke 14.100 eszközök Anyagok 3.800 Eredménytartalék 500 Késztermékek 2.200 Hiteltartozás 800 Készpénz 100 Szállítók 3.200 Bankbetét 6.900 Munkabértartozás 0 Eszközök Források 18.600

18.600 összesen: összesen: Mérlegegyezőség elve ESZKÖZÖK = FORRÁSOK Bizonylati rend Fogalma: Bizonylatok tartalmi és formai követelménye:       Bizonylat megnevezése, Sorszáma, Kelte, Kiállító szervezet megnevezése, Gazdasági esemény rövid megfogalmazása, Kiállító, utalványozó, ellenőrző (átadó, átvevő) személy aláírása. Bizonylatok csoportosítása: A számviteli feldolgozásban betöltött szerepük alapján:   Alapbizonylatok Összesítő bizonylatok Kezelésük módja alapján:   Szigorú számadás alá vont bizonylatok Szigorú számadás alá nem vont bizonylatok Keletkezésük alapján:   Külső bizonylatok Belső bizonylatok Válassza ki a helyes megoldást! 1. A mérleg a. a vállalkozás vagyonát mutatja b. a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben mutatja c. a vállalkozás vagyonát részletesen mennyiségben és értékben mutatja 2. A fordulónap a. a mérleg egyik

nélkülözhetetlen azonosítója b. minden beszámoló esetében azonos kell legyen c. az a nap, amikor rögzítésre kerülnek az üzleti év kiemelt gazdasági eseményei 3. A gazdasági események a. módosíthatják a vállalati vagyon nagyságát és/vagy összetételét b. csak az eszközök értékét változtathatják meg c. csak a források értékét változtathatják meg 4. A vállalati vagyon a. az eszközök és források összegzéséből adódik b. nagyságát csökkentik a kötelezettségek c. a nagyságát módosító eseményeket gazdasági eseményeknek nevezzük 5. A mérleg a. a leltár kiegészítésére szolgál b. leltár alapján készül c. forrás oldala a kötelezettségek összegével kisebb, mint az eszköz oldala 6. A bizonylatok a. csak kézírással készülhetnek b. tartalmára vonatkozóan előírás nincs c. a könyvelés alapdokumentumai 7. Mely számlák tartoznak a pénzeszközök közé? a. átvezetési számla b. deviza betétszámla c.

lekötött betétszámla Könyvvitel fogalma: A gazdasági események naprakész, bizonylaton alapuló, időrendi sorrendben és zárt rendszerben történő feljegyzése. A könyvviteli nyilvántartásokból megállapítható, hogy a gazdasági esemény:     mely vagyonrészben, mely időpontban, milyen értékben, milyen mennyiségben idézte elő a változást. Könyvviteli számla: Két oldalú kimutatás, amely a gazdasági események feljegyzésére szolgál. Csoportosítása:   szintetikus (főkönyvi számla), analitikus könyvelési számla. Főkönyvi számla csoportosítása: 1. Mérlegszámlák 2. Költségszámlák 3. Eredményszámlák Tartozik forgalom: A számla T oldalára könyvelt tételek összege. Könyvelés a főkönyvi számlákon:     Nyitás, Tétel kijelölés, Folyamatos könyvelés, Zárás. 1. Számlasoros elszámolás: vagyonrészek szerinti nyilvántartás, a gazdasági események hatását eszköz és

forrás fajtánként számoljuk el. Területei:   analitikus elszámolás: a gazdasági események részletes feljegyzése. A vagyonban bekövetkezett változásokat - csak mennyiségben, - mennyiségben és értékben, - vagy csak értékben vezetjük, szintetikus elszámolás: a gazdasági események összevont, csak értékben történő feljegyzése. Eszköze: a főkönyvi számla 2. Idősoros elszámolás: A gazdasági események időrendi sorrendben történő feljegyzése. Eszköze: a könyvelési napló. A napló tartalma:       Tétel sorszáma, Dátum, Hivatkozások, T és K számla megnevezése, Gazdasági esemény megnevezése, T és K összeg. Fajtái:      Pénztár-, Bank-, Vevő-, Szállító-, Vegyes napló. 1. Főkönyvi kivonat 2. Forgalmi kimutatás      Sorszám, Számlák megnevezése, Nyitó egyenleg, Időszaki forgalom, Záró egyenleg. Számlakeret: A könyvviteli számlák egységes

osztályozási rendszere. Az egységes számlakeret célja:    a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalása. segítségnyújtás a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez. biztosítsa a SZTV szerinti beszámoló elkészítéséhez a szükséges alapinformációkat. Meghatározza az alkalmazandó (alkalmazható) számlák:    megnevezését, tartalmát és tagolását. Felépítése: 1. számlaosztály: 2. számlaosztály: 3. számlaosztály: 4. számlaosztály: 5. számlaosztály: 6. számlaosztály: 7. számlaosztály: 8. számlaosztály: Befektetett eszközök Készletek Követelések, pénzügyi eszközök Források Költségnemek Általános költségek Termelés (tevékenységek) költségei Értékesítés költségei, egyéb- és rendkívüli ráfordítások 9. számlaosztály: Értékesítés árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek

bevételei, rendkívüli bevételek 10. számlaosztály: Nyilvántartási számlák Törvényi szinten szabályozott a gazdálkodó szervezetek által a könyvviteli elszámolások során kötelezően alkalmazandó számlakeret, a számlaosztályok szintjén. Számlarend: Az egységes számlakeretre épül, amely alapján a könyvvezetés biztosítja a számviteli törvényben előírt beszámoló készítését. Tartalmazza:     minden kijelölt számla számát, megnevezését (Számlatükör), a számla tartalmát, a számlához kapcsolódó analitikus elszámolások rendjét, tartalmát, kapcsolatát a főkönyvi könyveléssel, bizonylati rendet. Összefoglalva:     A számlarend összeállítása csak a számviteli politika és a hozzá kapcsolódó szabályzatok tartalmának meghatározása és ismerete mellett lehetséges! A dokumentumok közötti teljes összhang elengedhetetlen! A számlarend a napi könyvviteli elszámolások mikéntjének

kézikönyve! A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért,a naprakész könyvvezetés helyességéért, a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős. Számlatükör: Tartalmazza minden, a vállalkozásnál alkalmazásra kijelölt számla számát és megnevezését A számlatükröt a vállalkozásnak a számlakeret számlaosztályainak kötelező alkalmazásával kell összeállítania a vállalkozás jellemző gazdasági eseményei és a vezetők információigénye alapján. Az így kialakított számlatükör, a megváltozott igény szerint bővíthető. Az alkalmazandó főkönyvi számlákat a tízes számrendszere alapján alakítjuk ki:    A számlaosztályokat számlacsoportokra bontjuk. A számlacsoportokat számlákra bontjuk. A számlákat alszámlákra bonthatjuk. Felépítése: Részlet az 1. számlaosztályból: 1. Befektetett eszközök 11. Immateriális javak 113. Vagyonértékű jogok 1131. Bérleti jog

(Számlaosztály) (Számlacsoport) (Számla) (Alszámla) Részlet a 4. számlaosztályból: 4. 41. 414. 4141. Források Saját tőke Lekötött tartalék Lekötött tartalék a tőketartalékből (Számlaosztály) (Számlacsoport) (Számla) (Alszámla) Válassza ki a helyes megoldást! 1. A főkönyvi számla a. tartozik oldalán a vállalkozás tartozásai szerepelnek b. egyenlege nulla nem lehet c. helyesbítő számla is lehet 2. A nyitás a. csak technikai számlával történhet b. a mérleg megnyitását jelenti c. a mérlegszámlák megnyitását jelenti 3. Az eszközszámlák a. egyenlege általában Követel egyenleg b. követel oldalán mutatjuk ki a szállító felé a tartozásokat c. egyenlege általában Tartozik egyenleg 4. Az egyenleg a. alapján eldönthető, hogy milyen számláról van szó b. a bevételek és a kiadások összevont értéke c. a tartozik forgalom és a követel forgalom( vagy fordítva ) különbsége 5. A költségszámlák a.

eredményszámlák b. az üzleti év elején mindig meg kell nyitni c. „eszközjellegű” számlák 6. A forrásszámlák a. egyenlege általában Követel egyenleg b. tarozik oldalán mutatjuk ki a szállító felé a tartozásokat c. egyenlege általában Tartozik egyenleg