History | High school » Széchenyi István és Kossuth Lajos programja

Széchenyi István és Kossuth Lajos programja Széchenyi Az 1825-27-es pozsonyi országgyűlésen Széchenyi felszólalt a magyar nyelv oktatása mellett és birtokai egy évi jövedelmét felajánlotta e cél érdekében. Hazatérve mindenáron politikusi babérokra akart törni, és az egész magyar társadalom gondjait akarta megoldani. Első kezdeményezései a Tudományos Akadémia magalapítása és a hazai társasági élet felvirágoztatása volt kaszinók és lóverseny szervezése által. 1830-ban korábban megírt művét, a Hitelt kiegészítette, reformprogramját rendszerezte. A magyarországi birtokrendszer átalakításához az emberek nem rendelkeztek elég pénzzel, ezért a szegényebbek nem tudtak telket vásárolni, hitelre volt szükségük. Azonban az ősiség törvényére hivatkozva – a nemesi föld elidegeníthetetlen – nem kaptak kölcsönt a bankoktól. Ez alapján Széchenyi az ősiség törvényének eltörlését indítványozta, ezzel együtt a

szabad földvásárlást, a nemesek adózását és a jobbágyok fokozatos felszabadítását is. Másik terve az önkéntes örökváltság bevezetése volt, mely szerint amelyik jobbágy akarja, és van elég pénze, jobbágyi szolgáltatásait megválthatja. A művet megjelenése után gyorsan elkapkodták Elképzeléseiben azonban ellentmondás jelent meg. Támadta ugyan az arisztokráciát, mégis angol mintára az állam irányítását mégis az ő kezükbe akarta adni, és kényszeríteni őket, hogy önként adják fel elveiket és birtokaikat jobbágyaikkal együtt. Művét leginkább az arisztokraták támadták, viszont támogatókat szerzett a köznemesek köréből. Széchenyi a támadásokra 1831-es, Világ című művében válaszolt. 1831-ben a Felvidéken parasztfölkelés tört ki, erre reagálva Széchenyi a fokozatosságot félredobva programját sűrítve tárta a nemzet elé, Stádium című művében, mely 12 pontban fogalmazza meg az elképzeléseit. Hatalmas

erőfeszítéseket tett a közlekedés terén: a Vaskapu hajózhatóvá tétele, a Tisza szabályozása, dunai gőzhajózás kezdeményezése, hajógyár és téli kikötő építtetése, selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése, az első gőzzel hajtott hengermalom megépítése. Elősegítette a mezőgazdasági termelés és az értékesítés fejlődését, ezzel együtt az egész országot fölrázta és megindította a fejlődés útján. Kossuth 1835-ben V. Ferdinánd a reformmozgalom vezetőit börtönbe vetette, viszont ezzel ellentétes hatást váltott ki a nép körében. Egyre több olvasókör és kaszinó alakult, ahol az emberek a polgári államok berendezkedésével ismerkedhettek meg, a börtönbe kerül vezetőkre mártírként tekintettek. Az udvar megrettent és taktikát változtatott, eközben Dessewffy a reformeszméket valló emberekből pártot szervezett és az ingadozókat meggyőzve erősítette az ellenzék táborát. A forradalmi elítéltek

amnesztiát kaptak, ezáltal Kossuth kiszabadult börtönéből. Az 1839-40-es országgyűlésen törvénybe iktatták az önkéntes örökváltságot és az ipari üzemek alapítását mindenki számára elérhetővé tették. Kossuth szerkesztői állásajánlatot kapott Landerertől, aki egy pesti nyomdatulajdonos volt a bécsi titkosrendőrség szolgálatában. A kormánypárti körök nem találták veszélyesnek Kossuth lapját, így 1841-ben megjelenhetett a Pest Hírlap. Kossuth megteremtette a modern újságírást, a politikai kérdéseket a reformerek szemszögéből elemezte. Az addig fölmerült reformgondolatokat egységes programmá övözte cikkeivel. Kossuth a Habsburg Birodalomtól gazdaságilag és politikailag független államot akart. Céljai megvalósításához nem csak a nemességre, hanem az egész nép támogatására számított. Kossuth az önkéntes örökváltság helyett, melyet a parasztok csak kis százaléka tudott megváltani, a kötelező

örökváltságot akarta bevezetni, amelyhez az állam segítséget nyújt, ehhez viszont elkerülhetetlen a nemesek megadóztatása. Terve megvalósítását fokozatosan akarta végrehajtani, mégis programja már magában foglalja a polgári tulajdonviszonyok és a politikai egyenlőség megvalósításának körvonalait. Felismerte, hogy a polgári átalakulás megvalósítása a középnemesség feladata lesz. Szorgalmazta az Iparegyesület és a Magyar Kereskedelmi Társaság megalakítását a szabad kereskedelem érdekében. 1842-ben az első ipari kiállításon Kossuth felismerte, hogy az osztrák és a cseh ipar sokkal fejlettebb a magyarnál, ezért a piacon a magyar árut kiüthetik a versenyből. Az ellenzék támogatásával magyar védővámok felállítását javasolta, mely erősen kihatott a külpolitikára Ausztriával szemben. Az 1843-44-es országgyűlésen az alsótábla megszavazta a magyar védővám felállítását, melyet a király megpróbált elodázni.

Válaszként 1844-ben megalakult a Védegylet nevezetű társadalmi szervezet a magyar áruk védelmére. A Védegylet országszerte működött, célja volt, hogy tagjaik hat éven keresztül nem vásárolhatnak külföldi árut, ha csak nincs más lehetőség. Széchenyi hevesen támadta Kossuth programját. A nép viszont Kossuth oldalára állt, az ő programját életképesebbnek tartották, miszerint az osztrákoktól gazdaságilag és politikailag független Magyarországot akarnak. Széchenyi, mivel nem akart összetűzésbe kerülni Ausztriával, a magyar reformokat a Habsburg Birodalmon belül kívánta véghezvinni elszigetelődött, a nép elfordult tőle