History | High school » Történelem érettségi írásbeli tételek ábra- és szöveggyűjteménye, 2006

Történelem érettségi húzótételek - 2006 I. témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. résztéma: A nagy földrajzi felfedezések és következményeik Tétel, feladat: Ismertesse a nagy földrajzi felfedezések gazdasági okait és az Újvilágból beérkező termékeket ! Tárja fel a felfedezések nyomán milyen gazdasági változások indultak meg Nyugat-Európában Karakk a XV.századból Karavella Ilyan típusú volt Vasco da Gama Kolumbusz két hajója, a Pinta és a Niña hajója, Magellán Victoriája és biztosan ilyen típusú volt Kolumbusz Santa Mariája Az óceán fölfedezéséhez nem csupán erős hajókra volt szükség, hanem tájékozódni is kellett, pontosan ismerni a hajó helyzetét a nyílt vízen, és az újonnan fölfedezett területeket térképeken fel kellett tüntetni. A mágneses iránytűt már a XI. századtól kezdve használták Kínától a Közel-Keletig. A természetes mágnesből készült mutató egy tengely körül

forogva észak-déli irányba áll be. A hajósok, akik nem ismerték a Föld mágneses vonzásának hatását, a mágnest bűvös kőnek tartották. A XII századtól kezdve az arabok is használták az iránytűt a Földközitengeren. Az olaszok tőlük vették át ezt az értékes műszert. Tovább tökéletesítették, harminckét egységre osztva a számlapot. Ezeket az irányokat berajzolták a térképre, s így jobban tájékozódtak Térkép hiányában a fölfedezők a csillagok állását követték, asztrolábium vagy Jákob botja segítségével. Az ismeretlen partok megközelítése a víz alatti zátonyok miatt igen veszélyes vállalkozás volt, ezért a tengerészek az északi tengereken használatos módszerek szerint hajóztak, mérőónnal, térkép és iránytű nélkül. A mérőón, amelyet a sós víz hatása ellen védekezve faggyúval kentek be, jelezte a tenger mélységét és a várható zátonyok elhelyezkedését. Ezek a technikai eszközök azonban

nem pótolhatták a tengerészek előző útjaik során szerzett tapasztalatait. Kolumbusz Kristóf 1492.október 21-én birtokba veszi az egyik Bahama-szigetet San Salvador néven Gyapjúfeldolgozó manufaktúra a XV.századi Firenzében I . témakör: Népesség, település, életmód 2. résztéma: Gazdaságunk a dualizmus korában Tétel, feladat: Ismertesse a kiegyezés utáni gazdasági eredményeket ! Mutassa be az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődését a dualizmus korában ! I. témakör: 3. résztéma: A Rákosi-korszak gazdasága Tétel, feladat: Mutassa be az ötvenes években kezdődő „szocialista iparosítás és tervgazdálkodás” rendszerét és annak gazdasági és társadalmi hatását Magyarországon 1945-56 között! A hároméves terv eredményeire támaszkodva az ötéves tervvel népgazdaságunk továbbfejlesztésének, újjáalakításának útjára lépünk. A Magyar Dolgozók Pártja történelmi érdeme, hogy

kezdeményezte és alapvonalaiban kidolgozta az ötéves népgazdasági tervet. Az ötéves népgazdasági tervet a Magyar Népköztársaság Országgyűlése az alábbi rendelkezésekkel törvénybe iktatja. I.fejezet Az ötéves terv főfeladatai Az ötéves népgazdasági tervnek a következő fő feladatokat kell megvalósítania: (1) Az ország iparosításának meggyorsítását, elsősorban a nehéz- és gépipar fejlesztését, mert ez a könnyűipar fejlesztésének, a mezőgazdaság gépesítésének és szocialista átszervezésének, a közlekedés korszerűsítésének feltétele. Ez a döntő belső feltétele népünk további gazdasági és kulturális felemelkedésének is, népi államunk és nemzeti függetlenségünk megszilárdításának és biztosításának, a szocializmus építésének hazánkban. (2) Mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolását, hozamának jelentős emelését, hogy bőségesen biztosítsuk a lakosság élelmiszerszükségletét,

elősegítsük növekvő iparunk ellátását nyersanyaggal és hogy mezőgazdasági kivitelünk fokozott mértékben járuljon hozzá népgazdaságunk behozatali igényének kielégítéséhez. (3) Népünk életszínvonalának további emelését, fokozott ellátását mindenfajta szükségleti cikkel, a lakásviszonyok megjavítását, az egészségvédelem kiépítését, a dolgozók növekvő kulturális igényeinek kielégítését; népünk nevelését a szocializmus tanításainak szellemében; az állami, a gazdasági, a kulturális építőmunka irányítására; új vezetők, mérnökök, orvosok, pedagógusok, gazdasági szervezők, üzemvezetők, tisztek, állami tisztviselők, stb. kiképzését a munkásság és a parasztság soraiból. (4) Honvédelmünk, véderőnk kifejlesztését a békeszerződés rendelkezései szerint. Csak így tudunk helyt állni függetlenségünkért és a Szovjetunióval, valamint a baráti népi demokráciákkal és a világ

szabadságszerető népeivel együtt betölteni szerepünket a béke védelmében az imperialista háborús gyújtogatókkal szemben. (5) Magyarország átalakítását agrár-ipari országból ipari-agrárországgá, tehát olyan országgá, melynek gazdaságában az ipar súlya a döntő és melynek ugyanakkor fejlett, korszerű mezőgazdasága van. Az 1949. évi XXVtörvény az ötéves tervről, részlet Az MDP II.kongresszusának határozata 1951.febr24-márc2 V. A Kongresszus megállapítja, hogy a Párt és az ország előtt álló döntő, stratégiai feladat: a mezőgazdaság szocialista átszervezésével népgazdaságunk kettős jellegének megszüntetése, népgazdaságunk egységes szocialista alapjának megteremtése. Ennek megfelelően a Párt fő feladatai a következők: 1. Az ötéves terv előirányzatainak felemelése útján az iparosítást meg kell gyorsítani olymódon, hogy: gyáriparunk termelése 1949-hez képest 1954-re az eredetileg előirányzott 86,4%

helyett legalább 200%-kal emelkedjék; ezen belül a nehézipar termelésének az eredetileg előirányzott 104,3% helyett legalább 280%-kal keh emelkednie; a könnyűipar termelésének 72,9% helyett legalább 145%-kal kell emelkednie. A népgazdaság beruházásának öt év alatt az eredetileg előirányzott 50,9 milliárd forint helyett: legalább 80 milliárdot kell elérniök; ezen belül a gyáriparra fordított beruházásoknak 21,3 milliárd forint helyett legalább 40 milliárd forintot kell elérniök; a nehéziparban az eredetileg tervezett 18,3 milliárd forint helyett legalább 37 milliárd forintot kell beruházni; a nemzeti jövedelemnek 1949-hez képest 1954-re az eredetileg előirányzott 63% helyett legalább 120%-kal kell emelkednie; a munka termelékenységének öt év alatt az eredetileg tervezett 50% helyett legalább 90%kal kell emelkednie; a dolgozó nép életszínvonalának öt év alatt az eredetileg tervezett 35% helyett legalább 50%kal kell emelkednie;

90/1951. (IV 15) Mt számú rendelet a kenyérellátás szabályozása tárgyában A minisztertanács az ország lakossága kenyérellátásának rendjét az alábbiakban szabályozza: l §. (1) Az 1951 évi április hó 16 napjától kezdve a lakosság kenyérszükségletét hatósági jegyre szerezheti be. A kenyér ára változatlan 2. § (1) Hatósági kenyérjegyre jogosult minden hat hónapos életkorát betöltött ellátatlan fogyasztó, akinek állandó lakóhelye az ország területén van. Jegyzőkönyv kivonat az MDP központi vezetőségének üléséről (1953. június 28) A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének teljes ülése megállapítja, hogy az utóbbi évek folyamán a párt vezetése, élén Rákosi Mátyás elvtárssal, politikai irányvonalában és gyakorlati munkájában komoly hibákat követett el. E hibák kedvezőtlenül hatottak ki a lakosság s nem utolsósorban a munkásosztály életszínvonalára, lazították a párt viszonyát a

munkásosztállyal, megrontották általában a párt, az állam és a dolgozó tömegek viszonyát, és súlyos nehézségeket okoztak a népgazdaságban. A párt vezetése a túlzottan gyors iparosításra, s különösen a nehézipar túlzottan gyors fejlesztésére vett irányt, nem számolva az ország reális helyzetével és a munkásosztály, a dolgozó nép életszükségleteivel. [ ] A párt vezetése elhanyagolta a mezőgazdasági termelést, és túlzottan gyors ütemben folytatta a mezőgazdaság társadalmasítását. [] A mezőgazdaság társadalmasításának túlzott üteme annál súlyosabb hiba volt, mert a párt vezetésén belül Nagy Imre elvtárs fellépett ez ellen a politika ellen, de ahelyett, hogy a párt vezetése álláspontját magáévá tette volna, ezt az álláspontot helytelenül "opportunistának" minősítette, és szervezeti rendszabályt alkalmazott Nagy Imre elvtárssal szemben. [] A párt általános irányvonalában és a

gazdaságpolitikában elkövetett hibák nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a dolgozó tömegekkel szemben széles mértékben alkalmaztak és alkalmaznak adminisztratív módszereket, a rendőrség, a bíróságok tömegesen büntetnek, és a hatóságok ridegen bánnak a lakossággal, s gyakoriak az önkényeskedések. Még mindig fennáll nálunk az internálások rendszere, amely sok önkényeskedésre ad lehetőséget, és amely több mint 8 évvel a háború befejezése után, indokolatlan. [] A kollektív vezetés helyettesítéséért személyi vezetéssel s az ezzel párosuló személyi kultusz elterjedéséért elsősorban Rákosi elvtárs a felelős. Vezérkedés és nagymértékű személyi kultusz folyt a hadseregben is, ahol ez a vezetésben a hadseregnek a népgazdaság teherbíró képességére való tekintet nélküli, túlzott fejlesztési irányzatával párosult. Ezért elsősorban Farkas Mihály elvtárs a felelős. A személyi jellegű vezetés akadályozta

és lehetetlenné tette, hogy a párt és az állam élén igazi vezető kollektíva alakuljon ki. Csak igen kis számban vittek előre magyar származású vezető kádereket a legfelsőbb funkciókba, és ezeket is inkább formálisan, mint ténylegesen. Valójában a vezetés klikkszerű volt és mindössze négy elvtárs - Rákosi, Gerő, Farkas, Révai elvtársak - kezében összpontosult. [ ] II. témakör 4. résztéma: A középkori város Tétel, feladat: Ismertesse a XIII. századi nyugat-európai városok kialakulásának körülményeit! Mutassa be a városokban élők társadalmi csoportjait, tárja fel a gazdasági tevékenység és az életmód közti összefüggéseket! Carcassone fallal körülvett városa Ha egy paraszt jön lakni a városba, és mint városlakó ott marad egy évig és egy napig, azontúl mindig maradjon ott, hacsak nem volt megelőző megállapodás közte és ura közt, hogy csak bizonyos ideig lesz ott. Newcastle-upon Tayne szokásai

I.HENRIK (1100-1135) idejéből Lucca város kiváltságlevele Mi, az isteni kegyelem jóvoltából Henrik király királyi hatalmunk teljességéből a következőket rendeljük el: Egyetlen hatalmasság, egyetlen ember se merészelje Lucca városának a várost körülvevő régi vagy új városfalait sem megrongálni sem lerombolni, azokba a házakba, amelyek e városfalon belül épültek vagy ezután épülnek majd, avagy környeskörül az alsóvárosban egyetlen halandónak se legyen szabad bármiféle módon, bármiféle ürüggyel – ha nincs erre törvényes bírói ítélet a kezében – berontani. Ezenfelül megengedjük ugyanazon polgárainknak, hogy sem a városon belül, sem fellegvárunkban ne legyenek kötelesek számunkra királyi palotát építeni, s ne merészeljen náluk senki erőszakkal vagy hatalmaskodva ingyen vendéglátást követelni. Megparancsoljuk azt is, hogy Lucca város polgárait senki zavartalan közlekedésében háborítani ne merészelje,

azonképpen azokat a kereskedőket sem, akik Luccába igyekeznek áruikat ott eladni. Megtiltjuk, hogy az említett várostól számított hat mérföldön belül várkastélyok épüljenek, ha pedig valaki erődíteni merészelne, parancsunkra azt saját költségén köteles lesz lerombolni. A város és az alsóváros lakói közül senkit se tartóztassanak le törvényes bírói ítélet nélkül. És ha az említett polgárok közül valakinek birtoka vagy falubirtoka lenne, abban az esetben, ha bizonyítéka van a birtokszerzésről vagy az adományozásról, akkor nem szabad őt zaklatni sem bajvívással sem perdöntő párbajjal. Megparancsoljuk azt is, említett luccaiak szabadon adhassanak vehessenek a San Domninus-i és a San Comparmulus-i vásáron, azzal a kikötéssel, hogy a firenzeieknek viszont ne legyen meg ez a kiváltságuk. Ebben az adománylevelünkben úgy határozunk, hogy egyetlen püspök, őrgróf és gróf, de országunk egyetlen személye se

merészelje ezekben a szabadságokban megzavarni, zaklatni vagy azoktól megfosztani az említett polgárokat; és ha – amit ugyan nem hiszünk – mégis akadna valaki, aki ezt vakmerően meg merészelné tenni, az tudja meg, hogy bírságként le kell tennie 100 fontot a legfinomabb aranyból, mégpedig felét a mi kamaránk javára, másik felét pedig annak a számára, akinek terhére a jogsértést elkövette. Annak érdekében pedig, hogy mindennek nagyobb legyen a hitele, s minél szorgosabban be is tartsa ezeket mindenki, megparancsoltuk, hogy az erről készült jelen oklevelünket – mint az alul látható – saját kezű aláírásunkkal erősítették meg, jelöljék meg pecsétünkkel is. A király aláírása. Utána: Hitelesítette Burchard püspök és kancellár Urunk emberi testetöltésének 1081.esztendejében, június hónap 23napján Kelt pedig Henrik úr uralkodásának 27., királyságának 25esztendejében, Rómában Szerencsésen kibocsátottuk Amen.

Vásár a középkorban II. témakör 5. résztéma: Az ipari forradalom következményei Tétel, feladat: Jellemezze az ipari munkásság helyzetét és életmódját a XVIII-XIX. századi Angliában! Vándorlásom eredményét összefoglalva azt kell mondanom, hogy Manchesternek és külvárosainak 350 000 munkása majdnem kivétel nélkül rossz, nedves és piszkos cottageokban [kotidzs, kis házikó] lakik. A munkásnegyedek utcái legnagyobbrészt igen elhanyagoltak, szennyesek, hogy építésüknél nem voltak tekintettel a szellőzésre, csak arra, hogy a vállalkozók nyereséget húzzanak - egyszóval, Manchester munkáslakásaiban nincsen sem tisztaság, sem kényelem, tehát otthonosan sem érezhetik magukat az emberek; hogy ezekben, a lakásokban csak egy elvadult, elkorcsosult, szellemileg és erkölcsileg állati színvonalra süllyedt, testileg beteges fajzat érezheti magát jól és otthonosan (.) Gyakran egy egész ír család hál egy ágyban; gyakran egy halom

piszkos szalmán és ócska zsákvászonból készült takaró alatt bújnak össze megkülönböztethetetlen csomóban; az ínség, az eltompultság és a feslettség egyaránt demoralizálta valamennyit. A felügyelők egy kétszobás házban nemritkán két családot találtak; az egyik szobában háltak valamennyien, a másik szobát közös étkezőnek és konyhának használták. Gyakran előfordult az is, hogy egyszobás, nedves pincében több család lakott, tizenkét-tizenhat ember élt összezsúfolva a pince pestises levegőjében. Betegségek forrása volt ezenkívül még az is, hogy e lakásokban disznókat tartottak és más hajmeresztő undokságok fordultak elő. Még hozzá kell fűznünk, hogy sok család, amelynek csak egy szobája volt, némi ellenszolgáltatás fejében kosztosokat és ágyrajárókat is tartott (.) Ennyit a nagyvárosok munkásainak lakásairól. A munkások lakásszükségletének kielégítése egyszersmind mértéke annak is, hogyan

elégítik ki többi szükségleteiket. Magától értetődik, hogy ezekben a piszkos lyukakban csak rongyos, rosszul táplált emberek élhetnek. És ez így is van. A munkások óriási többsége igen rossz ruhában jár Már ruházkodásuk anyaga sem a legmegfelelőbb; a munkások és munkásnők ruhatárából majdnem teljesen eltűnt a vászon és a gyapjúszövet; helyüket a pamut foglalja el. Az ingek fehérített vagy színes kartonból, a női ruhák többnyire nyomott kartonból készülnek; gyapjú alsóruhát is ritkán látni a szárítóköteleken. A férfiak többnyire pamutbársonyból vagy más nehéz pamutanyagból készült nadrágot viselnek, kabátjuk vagy zubbonyuk szintén ilyen anyagból való. Részletek Engels: A munkásosztály helyzete Angliában című művéből Részlet az 1833-ban kiküldött királyi bizottság jegyzőkönyvéből - Hol dolgoztok? - Walkden Moorban, egy New Engine [uakd mur, nju endzsin] elnevezésű helyen. - Mi a munkátok? - Szén

elvitele egy embertől. - Mondd el közelebbről. - Övek és láncok vannak testünk köré csavarva, és hozzájuk való csöbrök. - Ilyenformán a csöbör hozzátok van erősítve? - Vannak horgaink a láncok végén, ezekre a csöbör ráerősíthető, mi pedig ide-oda húzzuk, kétrét hajolva (a gyermek megmutatja a mozdulatot). - Mikor mentek le a bányába? - Többnyire fél hatkor megyünk le vagy fél hat és hat között. - Mikor jöttök fel? - Ez nálunk nem egyforma: néha tizenkettőkor, néha előbb: van úgy, hogy hat után és van úgy, hogy tizenn égy órán át vagyunk lent. - Mikor esztek? - Többnyire tíz vagy tizenkettő körül eszünk, nincs időnk hozzá. - Megálltok a munkában, amikor esztek? - Igen, megállunk körülbelül egy percre vagy ilyenforma időre, olykor pedig egyszerre dolgozunk és eszünk; ha a kosarak tele vannak, több időnk van. - Volt már úgy is, hogy végigdolgoztátok az egész napot, anélkül, hogy megálltatok volna enni?

- Igen, volt; és néha egyáltalán nem is tudunk enni, mert nem tudunk valamit inni. - Nem visztek le üvegeket, amelyekből ihatnátok? - Nem, biztosan eltörnének. - Nem visztek magatokkal kannákat? - Nem; a körülmények nem alkalmasak, hogy ilyesmiket magunkkal vigyünk, és ha vinnénk is tele kannákat, azokat mások innák ki. - Mit esztek ebédre? - Néha kenyeret és sajtot, néha kenyeret és vajat, és néha krumplipástétomot és húst; mikor gyümölcsszezon van, gyümölcspástétomot hozunk. Milyen gyakran van húspástétomotok? - Van, hogy egy vagy két hónapig nélkülözzük; én nem is tudok mit kezdeni vele, mert kifordul tőle a gyomrom. - És ez mitől van? - Attól, hogy folytonosan meg kell hajolnom. - Azt akarod mondani, hogy beteg vagy? - Igen. - A fiúk gyakran betegek? - Igen, nagyon gyakran. - Mennyi kereseted van egy héten? - A legtöbb, amit életemben kaptam, heti 6 shilling volt, de most a legutóbbi hónapban 19 shilling körül kerestem. - Ez

most általában a fizetés? - Igen. Körülbelül ugyanezt kapják a lányok is - Általában meghajolva dolgoztok? - Igen, rendesen meghajolva dolgozunk, soha nem állunk fel. - Mennyi idős voltál, mikor a bányába mentél? - Kilencéves. - Rendesen milyen korukban mennek a gyermekek a bányába? - Némelyik még hatéves sincs. - Ezek a kis gyermekek ugyanezt a munkát végzik, mint ti? - Voltak fájdalmaid a melledben ettől a munkától? - Igen, néha. Minthogy tőlünk egyetemlegesen megkövetelik, hogy támogassuk a törvényeket és engedelmeskedjünk azoknak, a természet és a józan ész felhatalmaz bennünket annak követelésére, hogy a törvények megalkotásában a köz hangja magától értetődően meghallgattassék. Teljesítjük a szabad emberek kötelezettségeit, megilletnek minket a szabadok előjogai is. ÁLTALÁNOS VÁLASZTÓJOGOT KÖVETELÜNK. Hogy mind a gazdagnak korrupciójától, mind a hatalmasok erőszakoskodásától mentes legyen, a

választásnak titkosnak kell lennie. Jogunk érvényesítése szükségszerűen magába foglalja annak korlátozásoktól mentes gyakorlását. TITKOS VÁLASZTÁST KÖVETELÜNK. Mind a köz biztonságára, mind a köz bizalmára nézve szükségesek a gyakori választások. ÉVENKÉNTI ORSZÁGGYŰLÉST KÖVETELÜNK. A chartista mozgalom első országos kérvénye II. témakör 6. résztéma: Magyarország etnikai képe a XVIII-XIX században Tétel, feladat: Elemezze a XVIII-XIX. sz második felének etnikai viszonyait Magyarországon! III. témakör: Egyén, közösség, társadalom 7. résztéma: A római köztársaság válsága Tétel, feladat: Mutassa be a hódító háborúk társadalmi következményeit, a földkérdés megoldására megfogalmazott elképzeléseket! Magyarázza meg, hogy a társadalmi átalakulás mennyiben függött össze a köztársasági intézmények válságával! Előadásában az alábbi szempontokat vegye figyelembe! a hódítások

gazdasági és társadalmi hatásait (a provinciák ,a polgárjog kérdése) a reformkísérleteket (a földkérdés, a Gracchusok törvényjavaslatai) a hadsereg reformja (Marius) a polgárháború letörésének kísérlete ( Sulla diktatúrája) a rabszolgafelkelések leverése (Crassus) az optimata párt és a populares küzdelme a hatalomért) út az egyeduralom felé – az első triumvirátus Vegetius Kr.eIV sz-ban élt római katonaíró leírása a későköztársasági római hadseregről: Mi viszont azzal nyertünk, hogy mesterien ki tudtuk választani az újoncokat, mesterien meg tudtuk tanítani őket a fegyverek törvényeire, meg tudtuk edzeni őket a mindennapos gyakorlatokkal, gyakorlatok és a tábori élet idején előre láttuk mindazt, ami a harcrendben és az ütközetben történhet, és szigorúan megbüntettük a naplopókat. A harcban a katonai ismeretek birtoklása táplálja a bátorságot Még az Itáliában élő vadállatoknak is van barlangja vagy

búvóhelye, ahol meghúzzák magukat, de azoknak akik harcolnak és meghalnak Itáliáért, egyebük sincs a levegőnél és a világosságnál: nincs házuk, nincs fejüket hova lehajtaniuk, földönfutóként kóborolnak gyermekeikkel és feleségükkel. A hadvezérek hazudnak katonáiknak, mikor a csatákban arra biztatják őket, hogy őseik sírjáért és templomaiért harcoljanak az ellenséggel, hiszen ezek közül a rómaiak közül nincs egynek sem családi oltára, nincs ősi temetkezőhelye, vadidegenek fényűzéséért és vagyonáért harcolnak és halnak meg. A világ urainak hívják őket, de nincs egy talpalatnyi földjük sem. (Plutarkhosz: TiberiusGracchus beszéde) Caius Gracchus így másodízben is néptribunussá lett. Mivel a népet már megvásárolta magának, most az ún. lovagokat akarta megnyerni, akik méltóság tekintetében a szenátorok és a nép között állanak. Ezt egy másik politikai fogással, éspedig a következő módon érte el A

bíróságokat, amelyek megvesztegethetőségük miatt rossz hírben álltak, a szenátoroktól átutalta a lovagok hatáskörébe. (Római Történeti Chrestomathia) Marius reformjai Én nem előkelő származásom, hanem harcmezőn szerzett érdemeim miatt jutottam consuli tisztségbe. Ha kell, van mit felmutatnom a nép előtt Itt vannak harc közben szerzett sebeim.Ezeket a beszédeket nem hiúságból tartotta Nem akarta ugyan magát minden ok nélkül meggyűlöltetni a patríciusokkal, de a népnek gyönyörűsége telt benne, ha valaki a senatust ócsárolta, és a nagyság jelének tartotta, ha valaki merész hangon beszélt.Marius megígérte, hogy csekély erővel legyőzi Jugurthátönkéntesekkel kiegészített hatalmas sereggel tért vissza Afrikába, ahol egyik csapást a másik után mérte a numidákra.ám az arisztokrata kormány alaposan megnyírbálta Marius dicsőségét. A senatus is osztozott azoknak a véleményében, akik fennen hirdették, hogy a rómaiak

nem Mariusnak köszönhetik győzelmüket, hanem a kiváló Sullának, aki foglyul ejtette Jughurthát. (Plutarkhosz Híres rómaiak) Cornélius Sulla intézkedései „mintegy hatezer embert gyűjtött össze a Církuszban, a senatust pedig Bellona templomába hívatta össze. Akkor kezdett hozzá beszédéhez, midőn katonái elkezdték a hatezer ember felkoncolását.és amikor a senatorok elrémültek, Sulla nyugodt szenvtelen arckifejezéssel felszólította őket, hogy beszédjére hallgassanak, és ne törődjenek azzal, ami odakint történik. Dictatornak jelentette ki önmagát, és ezzel olyan tisztséget elevenített fel, amilyet senki sem viselt 120 év óta. A múltra visszamenően teljes büntetlenséget szavaztatott meg önmagának, a jövőre nézve pedig élet és halál ura volt. Joga volt vagyonelkobzáshoz, kitelepítéshez, földosztáshoz, városokat alapíthatott vagy rombolhatott le” (Plutarkhosz Sulla életrajza 30,33) miután Sulla tűzzel-vassal elnyerte a

győzelmet kijelentette, hogy aki engedelmeskedik annak jó dolga lesz, de ellenségei közül senkit sem fog kímélni. Így szólva felolvasta körülbelül 2000 embernek a névsorát miután így végzett ellenfeleivela meggyilkolt polgárok rabszolgái közül tízezer erőteljes fiatalembert felszabadított, római polgárjoggal ajándékozta meg őket, s nemzetsége nevéről Cornéliusoknak nevezte őket. Azért tette ezt, hogy legyen a nép között tízezer ember, aki minden parancsát vakon teljesíti. az ő zászlói alatt harcoló23 légió tagjai között az egyes városok határában lévő részben gazdátlan, részben büntetésből elkobzott földeket szétosztotta. (Appianosz: Római történelem,II.95-101) A rabszolgafelkelések Capuában működött egy gladiátor iskola, melyet Lentolus Batiatusz tartott fenn.A gladiátorok többnyire thrákok gallok és más nemzetiségű hadifoglyok voltak. Élt egy erős, ügyes thrák származású gladiátor Spatacus.állt a

felkelők élére, a gladiátoriskolában megérett az idő az összeesküvésre. Olyan embert kerestek, akire rábízhatják a felkelő rabszolgák leverését.maga is igen sok rabszolgát tartott, fontos érdeke volt a felkelés gyors elfojtása. Megkezdődött a kegyetlen véres összecsapása rabszolgák felkelését leverették, a fogságba került rabszolgákat és gladiátorokat Crassus sorra kivégeztette.a végén mégis az történt, hogy sikerével Pompeius dicsőségét gyarapította. Pompeius jelentette a senatusnak:-Crassus megnyerte az ütközetet, én pedig gyökeresen kiirtottam a háborút. (Plutarkhosz Híres rómaiak) Három férfi titkos szövetsége Caesar és Pompeius egyformán erős – gondolta Crassus – egymás ellen harcolnak majd, de reménytelenül: az érett gyümölcsöt én fogom leszakítani. Így jött létre az állam legerősebb három emberének a szövetsége. A szövetséget triumvirátusnak nevezték el (Plutarkhosz Híres rómaiak) III.

témakör: Egyén, közösség, társadalom 8. résztéma: A középkori magyar királyság megteremtése Tétel, feladat: Mutassa be Szent István társadalomépítő és államalapító tevékenységét! Magyarázza meg, hogy munkássága miként járult hozzá a magyarság fennmaradásához a Kárpát-medencében! Volt akkor egy Géza nevű fejedelem, a negyedik [ = az ötödik] attól számítva, ki a magyaroknak Pannóniába jövetele idején első vezérük volt. Minthogy Jézusban is hitt, hatalmaskodva bánt az övéivel, de irgalmasan s bőkezűen az idegenekkel, kiváltképpen a keresztényekkel; ámbár belesüppedt a pogány életmódba, mégis, a lelki kegyelem fényének közeledtére figyelmesen kezdett tárgyalni a körös-körül fekvő valamennyi szomszédos tartománnyal a békéről, melyet korábban sohasem kedvelt; Ezenfelül elrendelte, hogy a többi keresztényt, ki országába be akar lépni, a vendégbarátság és a biztonság kegyében részeltessék,

felhatalmazta a papokat és a szerzeteseket, hogy elébe járuljanak, szíves örömest hallgatta meg őket, kedvet lelvén abban, hogy az igaz hitnek keble kertjébe vetett magja kicsírázik. Minek szaporítsam a szót? Eljött az égben rendelt idő, háza népével együtt hitt és megkeresztelkedett, megfogadván, hogy minden uralma alá vetett alattvalóját a keresztény hit szolgálatába állítja. Részlet a nagyobbik István-legendából Ha valakinek az Isten tízet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek, és ha valaki a tizedét elrejti, kilenc részt fizessen. És ha valaki a püspöknek elkülönített tizedet meglopja, mint tolvajt ítéljék meg, és az ebből eredő jóvátétel teljes egészében a püspöké legyen. Szent István II.törvénykönyve 18cikkely Tíz falu építsen templomot, melyet adományozzon meg két házzal és ugyanannyi szolgával, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 aprómarhával. Ruhákról pedig és

terítőkről a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspökök. Szent István II.törvénykönyve 1cikkely 8. Ha valamely pap vagy ispán avagy valamely más hívő személy valakit vasárnap ökrökkel lát dolgozni, vegyék el tőle az ökröt és adják a várnépnek elfogyasztásra. Ha valaki lovakkal dolgozik, vegyék el tőle a lovat, amit gazdája, ha akarja, ökörrel megválthat és az ökröt egyék meg, ahogy mondottuk. Ha pedig valaki más szerszámokkal dolgozik, vegyék el tőle a szerszámokat és ruháit, melyeket ha akarja, bőrével megválthat. 9. A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem a tűz őrzés végett maradt otthon, az ilyet verjék meg és nyírják le. 10. Ha valaki pénteken, melyet az egész kereszténység megtart, húst eszik, egy

héten át sötétbe zárva böjtöljön. 19. Azok, akik az istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás közt mormognak és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha idősebbek dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnokában mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket. Szent István I. törvénykönyve Bárkit is, aki a kevélység gőgjétől pöffeszkedve, az Isten házát megvetendőnek véli, és az Istennek szentelt és az Isten tiszteletére a királyi mentesség védelme alá helyezett birtokokat gyalázattal illeti vagy megkárosítani merészkedik, mint Isten házának megtámadóját és megsértőjét, közösítsék ki. Illik, hogy magának a király úrnak a

haragját is érezze, akinek jóakaratát megvetette és intézkedését megsértette. 2.Világi személyek tanúbizonyságát egyházi személy ellen senki se fogadja el Senki se merjen ugyanis egyházi személyt világi nyilvánosság előtt kivizsgálni, hanem csak az egyházban. Szent István I. törvénykönyve 1. Elhatároztuk királyi hatalmunkkal, hogy minden embernek hatalma legyen sajátját szétosztani, ráhagyni feleségére, fiaira, lányaira és rokonaira, vagy az egyházra, s az ő halála után ezt senki megdönteni ne merészelje. 14. Ha valaki haragra gyulladva vagy gőgjében felfuvalkodva szántszándékos gyilkosságot követ el, tudja meg, hogy tanácsunk határozata értelmében 110 arany penzát fog fizetni, melyből 50-et vigyenek a király kincstárába, másik 50-et a rokonoknak adják, 10-et pedig a bíráknak és közbenjáróknak adományozzanak. Maga a gyilkos pedig böjtöljön a kánonok intézkedése szerint. Ha pedig valaki véletlenül öl meg

valakit, 12 arany penzát fizessen és böjtöljön, ahogy azt a kánonok rendelik. Ha valaki szolgája megöli másvalaki szolgáját, adjanak szolgát a szolga helyett, vagy váltsák meg, s (a gyilkos) vezekeljen, mint már mondottuk. Ha pedig szabad ember öli meg valaki szolgáját, adjon helyette más szolgát, vagy adja meg az árát, és a kánonok szerint böjtöljön. 15. Ha valaki az ispánok közül megkeményedve szívében, s nem törődve lelke üdvösségével ami távol legyen a hit követőinek szívétől felesége meggyilkolásával szennyezné be lelkét, a királyi tanács határozata szerint 50 tinóval engesztelje ki az asszony rokonságát, és böjtöljön a kánonok rendelkezése szerint. Ha pedig vitéz vagy jómódú ember esik ebbe a bűnbe, ugyancsak a tanács szerint fizessen a rokonságnak 10 tinót, és böjtöljön, mint mondottuk. Ha pedig közrendű ember találtatik ugyanebben a bűnben, 5 tinóval engesztelje ki a rokonokat és vesse alá magát

a mondott böjtöknek. 16. Hogy a béke szilárd és teljességgel zavartalan legyen, mind a nagyobbak, mind a kisebbek között, bármily rendűek legyenek is, teljességgel megtiltjuk, hogy bárki is kardot rántson avégre, hogy valakit megsebesítsen. Amit, ha valaki ezután, vakmerősége ösztökéitől sarkallva megkísérel, ugyanazon karddal végeztessék ki. 18. Elrendeltük, hogy ha valaki könyörületből saját szolgáit és szolgálóit tanúk előtt felszabadítja, senki ne merje azokat halála után irigységből visszasüllyeszteni a szolgaságba. Ha pedig a felszabadítást megígérte, és a halál megakadályozta abban, hogy tanúbizonyságot szerezzen erről, özvegyének és fiának legyen joga a felszabadítást bizonyítani. 20. Hogy e birodalom népe a szolgák és szolgálók minden vádaskodásától menten és békében maradhasson, a királyi tanács határozata értelmében teljességgel megtiltottuk, hogy bármiféle vétek okáért valamilyen

szolgarendű személy vádját vagy tanúságát ura vagy úrnője ellen elfogadják. 26. Azt akarjuk, hogy az özvegyek és az árvák is részesüljenek a mi törvényeinkből, oly értelemben, hogy ha valamilyen özvegyasszony a fiaival és a leányaival marad hátra, s megígéri, hogy ellátja ezeket és velük marad éltefogytáig, annak legyen a mi engedelmünkből hatalma arra, hogy ezt megtehesse, és senki se kényszeríthesse újabb házasságra. Ha pedig megmásítva ígéretét, ismét férjhez akar menni és árváit elhagyni, az árvák vagyonából egyáltalán semmit se követeljen magának, hanem csakis az őt megillető ruhákat. 27. Ha valaki a vitézek közül szemérmetlenséggel szennyezetten, feleségül elrabol magának valamely leányt a rokonság engedélye nélkül, elhatároztuk, hogy a leányt vissza kell adni a rokonságnak, még ha erőszakot tett is volna rajta. És az elrabló fizessen 10 tinót a rablásért, még ha később a lány rokonsága

megbékélt volna is. Ha pedig valamely szegény köznépi ember indult el ilyen cselekedetre, tegye jóvá a rablást 10 tinóval. 29. Hogy senki azok közül, kiket a szabad név illet, ne merjen valakin valami jogtalanságot elkövetni, elrettentő óvást emelünk. Mert ebben a királyi gyűlésben elhatároztatott, hogy az a szabad ember, aki a másvalaki szolgálólányával való házasságot választotta a szolgálólány gazdájának tudtával, elveszítve szabadságát, örök szolgaságba essék. Szent István I. törvénykönyve III. témakör: Egyén, közösség társadalom 9. résztéma: Az Aranybulla-mozgalom és a nemesi vármegye kezdete Tétel, feladat: Mutassa be milyen társadalmi csoportokat különböztet meg az Aranybulla! Magyarázza meg, mely törvények szolgálják a rendiség kialakulását? „Azt is akarjuk, hogy sem mi, sem a mi utódaink valamely hatalmas kedvéért szervienseket soha el ne fogjanak vagy [azok birtokait] fel ne dúlják, hacsak

előbb meg nem idézték, és bírói úton el nem ítélték őket. Úgyszintén semmiféle adót, sem „szabad dénárok”-at [a szabadok adója] nem fogunk szedetni a szerviensek birtokai után, sem az ő házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket. Ha valamely szerviens fiú nélkül hal meg, birtoka negyed részét leánya örökölje, a többiről úgy intézkedjék, ahogy akar. Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, a szerviensek ne tartozzanak vele menni, csak az ő pénzén, és visszatérés után rajtuk hadbírságot ne szedjen. Ha azonban az ellenség részéről jön sereg az országra, mindnyájan egyetemlegesen menni tartozzanak. Ha vendégek, tudniillik előkelő emberek jönnek az országba, az ország tanácsa nélkül méltóságra ne emeljék őket. A jobbágyok [értsd: a király főtisztviselői, előkelő urak] úgy kövessék [a királyi] udvart vagy utazzanak bármerre, hogy a szegényeket el ne nyomják, se ki

ne fosszák. Egész megyéket vagy bármiféle méltóságokat örök tulajdonul vagy birtokképpen nem adományozunk. A várjobbágyokat a Szent Királytól [I. István] rendelt szabadságban kell megtartani A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell megfizetni. És ha a püspökök [ebben] ellentmondanak, nem fogjuk őket segíteni. Új pénzünk egy évig maradjon használatban, húsvéttól húsvétig. És a dénárok olyanok legyenek, amilyenek Béla király idejében voltak. Kamaraispánok, pénzverők, sótisztek és vámszedők az ország nemesei, izmaeliták és zsidók ne lehessenek. Úgyszintén: e négy jobbágyon kívül, tudniillik a nádor, a bán és a király és a királyné udvarbírái – senki se viselhessen két méltóságot. Azt is elrendeltük, hogy ha mi vagy a mi utódaink közül valaki valamely időben ezen rendelkezéseink ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek erejénél fogva mind

a püspököknek, mind a többi jobbágyoknak és országunk nemeseinek együttesen és különkülön, a jelenben és a jövőben mindörökké szabadságunkban álljon, hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk és a mi utódainknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak.” Uralkodó osztály XI. század XIII. század eleje XIII. század vége XIV. század előkelők vitézek nemesek serveiensek bárók nemesek bárók várjobbágyok várjobbágyok nemesek Dolgozó osztály kialakuló polgárság közrendűek jobbágyok rabszolgák jobbágyok III. témakör 10. résztéma: Széchenyi István munkássága Tétel, feladat: Mutassa be az alábbi képi és szöveges források felhasználásával Széchenyi István társadalom-átalakító programját ! Mutassa be Széchenyi István társadalom átalakító programját ! A Stádium 12 pontja alapján rendszerezze Széchenyi politikai programját a rendi berendezkedés felszámolásáról! A képi források

alapján értékelje Széchenyi gyakorlati alkotásainak jelentőségét! Széchenyi István Széchenyi István: Stádium 1833 A Hitel lábra állírását tettem systemám talpkövéül, mert annak nem léte, mint a honi tapasztalás mutatja, a legtehetősb nemzetségeinket is megsemmisíti; léte pedig a legtehetetlenebbeket is bizonyosan előmozdítná, mint azt viszont a külföld példája bizonyítja; `s ekép annak felállítása, minthogy, az által szinte minden egyes nyerne, a közjóra `s haszonra mágusi befolyással lenne. - Tehát 1-szer A Hitel. De Hitelt, ha egy osztályt sem akarunk az abbuli kirekesztés által felette keményen büntetni, mindeddig nem állíthatni fel valódi sikerrel, mig nincs 2-szer Eltörülve az Avitivitas (ősiség]. Ennek eltörlése pedig szükségkép maga után . vonja 3-szor A Fiscalitas [a kincstár joga a birtokra a család kihalása esetén] megszűnését. Minthogy továbbá nem elég, ha a hitelező az ingatlant csak exequálhatja

[végrehajtatja] de azt nekie teljes bátorságban birhatni is kell, mert máskép kis kamatra pénzt nem fog adni; többször lehetne pedig a hitelező nemtelen mint magyar nemes: szükségkép foly mindenkire a 4-szer Jus proprietatis [a birtokszerzés joga] Ha pedig a nemtelen is birhat ingatlant, kell neki teljes személy `s vagyonbeli bátorság, azaz 5-szer Törvény-előtti egyformaság. És - mert sikertelen a törvény, ha azt mindig csak egy felekezet magyarázza 6-szor Törvényes pártvéd [nem nemesek megyei ügyvéde]. Ezen utolsó két törvény azt vonja maga után, hogy 7-szer A házi pénztár `s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerint viseltessenek. Ezen tőrvények következésében új életre ébredend a hon, `s nagyobb levén a mozgás, szükségkép foly; hogy 8-szor A vizek elrendelése, utak készítése `s jó karban tartása, valamint a bel vámok mindenkitül , egyenlőn fizetve - országgyűlési tárgyak legyenek; mert illyesekben

harmonia és szoros egybehangzás kell. De mind e mellett a szorgalom hatalmasan nem léphet elő; `s igy félre kell vetni `mint káros akadályt 9-szer A monopoliumokat, czéheket, limitatiókat `s egyéb illyes intézeteket örükre. De hogy egészen el ne külföldiesedjék az ország, `s a kül intelligentia még könnyebben és szaporábban ne nyomjon el minden nemzeti sajátságot mint most 10-szer 1835-dik esztendő 1-ső napjátul fogva csak magyar nyelven irott `s iratandó törvény, ítélet, parancs, folyamodás, alkotandó contractus, egyezés, számadás `s a t lesz kötelező erejű! Mind ez azonban még nem elég a magyar hon dolgainak rendes forgására; a felsőbb parancsolatokban legnagyobb egyformaság kell, `s ekép 11-szer Csak a Helytartó Tanács közbevetése és befolyása által kormányoztassunk. `S mind ennek fő garantiája legyen 12-szer A nyilvánosság. : A Lánchíd alapkőletétele Nobilitások a Lánchíd alapkövének letételénél balról a

negyedik József nádor, jobbról a harmadik Széchenyi István Lóverseny a reformkori Pesten A József hengermalom Az óbudai hajógyár III. témakör: Egyén, közösség, társadalom 11. résztéma: A kiegyezés előzményei Tétel, feladat: Mutassa be a kiegyezés létrejöttének bel- és külpolitikai feltételeit! Kossuth terve a "Dunai szövetség" megvalósítására 1862. május 1 [meghagytuk az eredeti helyesírást] Azon országok mindenkép sajátlagos viszonyai, melyek a Kárpátok és a Duna, a Fekete és az Adriai tenger között feküsznek; nagyon megnehezítvén egy egységes állam alakulását, kívánatos; hogy az e tájakon elterülő régi történeti államok egymással szövetségre lépjenek, melyet "Dunai szövetség"-nek lehetnek elnevezni. A közösen érdeklő tárgyakon kívül, miket a szövetségi hatóság intézne, minden állam törvényhozása, igazságszolgáltatása, és közigazgatása teljesen független 1enne. A

lehető széleskörű decentralisatio és az által, hogy minden községnek és tartománynak bő szabadság engedtetnék a szövetség összes lakói akadálytalanul fejlődhetnének s minden egyes nép elfoglalhatná az emberiség nagy családjában őt illető helyét. Az új közjogi rend alapja a dunai tartományokban az egyes népek szabad beleegyezése volna, akár egy törvényalkotó gyűlés, akár az általános szavazat alakjában. [] Részemről csak egy föltételt kötnék ahhoz, ha Erdély autonom állam s a szövetségnek, mint ilyen, kívánna tagja lenni; azt tudniillik, hogy Erdély és Magyarország közt personális unio létezzék a közös fő személyében. E két-országnak egy ura kellene hogy legyen, bármi lenne is aztán a neve. - A jó egyetértés a magyarok és románok közt, a mi az én leghőbb vágyam, jólétet és szabadságot biztosítana mindkét népnek. Remélem is, hogy el fogjuk érni e nagy czélt. [] Oly kényes kérdések megoldására,

melyekre nézve a népek megegyezni nem tudnának, a barátságos hatalmak közvetítését vagy ítéletét is ki lehetne kérni. A szövetségi szerződést egy törvényalkotó gyülekezet készítené, alapul véve bizonyos elveket, mik közül néhányat megjelölök. 1. Közösen érdeklő ügyek lennének: a szövetségi terület oltalma, a külpolitika, a külképviselet, a kereskedelmi rendszer, oda értve a kereskedelmi törvényhozást, a vám, a fő közlekedési vonalak, a pénz, a súlyok és a mértékek. 2. Mindent, a mi a szárazföldi és tengeri haderőre, a várakra s a hadi kikötőkre vonatkozik, a szövetségi hatóság fogja szabályozni. 3. A szövetség egyes államainak a küludvaroknál nem volnának külön képviselőik, a szövetségi diplomatia egy és közös lesz. [] 5.A törvényalkotó gyűlés fogja eldönteni azt is, vajjon a szövetségi gyülekezet (parlament), mely a végrehajtó hatalmat gyakorolja, csupán egy kamarából álljon-e avagy

kettőből, mint az, amerikai Egyesült-Államokban. Utóbbi esetben a képviselőház választatni fog, az egyes államok népességi aránya szerint. A senatusban a nagy és kis államok egyenlő számú tagok által lesznek képviselve, a miben a kisebb államokra nézve kitűnő garantia rejlik. [] 7. A szövetség hivatalos nyelve fölött a törvényalkotó gyűlés fog határozni - A végrehajtó, úgy a törvényhozó hatalom gyakorlatában minden tag saját anyanyelvét használhatja. 8. A szövetségi hatóság székhelye váltakozva majd Pesten, majd Bukarestben, egyszer Zágrábban, másszor Belgrádban lesz. [] 10. Minden egyes állam otthon oly alkotmányt ad magának, a minő érdekeivel leginkább megegyezik, természetesen azon föltétellel, hogy ez alkotmány elvei a szövetség által szentesített elvekkel ne ellenkezzenek. [] Kossuth „Cassandra”-levele Deák Ferenchez a kiegyezéssel kapcsolatban Megjelent a Magyar Újság 1867.május 26-i számában

Engedd meg e megszólítást azon múlt emlékének nevében, mely a hosszú számkivetés keservei, a hazafi bánat és családi gondok minden súlya alatt előttem mindig szent maradt. Mi nemcsak elvrokonok, de barátok is valánk, a szó nemesebb értelmében férfikorunk szebb szakán keresztül, midőn még egy irányban haladtunk a hazafiúi kötelesség ösvényén. Együtt állottunk őrt a nemzet jogai mellett az 1848-ki válság előestéjén, midőn mint minisztertársak közegyetértéssel megköveteltük a bécsi udvartól s kormánytól; hogy "hazánknak törvényes önállása és szabadsága minden tekintetben, a pénz- és hadügyek önálló, független és minden idegen avatkozástól ment kormányzatát is világosan oda értve, nyíltan elismerve és megóva legyen" . És együtt üzentük meg e jogszerű követelés folytán a bécsi kormánynak, hogy: "az összes nemzettel egyetértőleg változhatlanul el vagyunk határozva, a magyar nemzetnek

önállásából semmi áron egy hajszálnyit sem engedni, s a szövetséges barátságra hasonló barátsággal, ellenzékeskedésre jogszerű visszatorlással felelni". A percz csakhamar elkövetkezett, midőn választanunk kellett, ha beváltsuk-e a jogszerű visszatorlás változhatlannak nyilatkoztatott határozatát, vagy védtelenül fogadjuk a halálos csapást, mit az önkény hazánk nemzeti s állami életére mért. Te, mert nem: bíztál nemzetünk erejében, a visszavonulást választottad. Én azok soraiba állottam, kik istenbe, jogaikba s önmagukba bízva, az ellenséges megtámadásra jogszerű visszatorlással feleltek, miként ezt együtt, a nemzet nevében, a hatalomnak megizentük volt. A mint akkor e válság perczében elváltak utaink, elválva maradtak tizenkilencz hosszú éven át mind e mai napig. Nekem hontalan bujdosás jutott osztályrészemül; - Neked a nemzet tiszteletéből s a tényező8 elemek többségének bizalmától környezett vezéri

szerep. De jutottak e vezéri szereppel osztályrészedül nagy kötelességek is és roppant felelősség. Elvált utainkon kiindulási pontunk s utunk iránya különbözik, csaknem - mondhatnám ellenkezik. [] Midőn 1861-ben felirataidat olvasám, melyek nevedre annyi dicsfényt özönlöttek, megnyugtatást kerestem s találtam a gondolatban, hogy a nemzet önállásából s alkotmányos jogaiból; miket nem kevesb férfiassággal mint bölcsességgel világosságba helyezél, nem fogsz engedni egy hajszálnyit is semmi áron. [] Nem vélek hibázni, midőn állítom, hogy azon nagy, azon példátlan befolyás, melyet a nemzet határozataira gyakorolsz, azon álláspont kővetkezése, melyet 1861-ben választottál. S nem vélek hibázni, midőn állítom, hogy a roppant erkölcsi hatalomnak; mely kezedben van; kulcsa abban fekszik, hogy a romlatlan nép ösztönszerűsége Téged; a nemzeti jogok békés úton visszaszerzésének terén vezérét, még mindig az 1861-ki jogalapon

vél állani. Pedig már régen nem állasz ott. A jogvisszaszerzés álláspontjáról a jogfeláldozás sikamlós terére jutottál, s mert minden álláspontnak megvan a maga kérlelhetlen logikája, e téren annyira látom vive a dolgokat, hogy mély fájdalommal kell kérdenem, mi marad még feladni való a nemzet önállásából? mi marad még feladni való mindazon jogokból, melyek az alkotmányos állami élet lényegét s biztosítékait képezik, s melyek hazánk sajátlagos helyzetében még nagyobb becscsel bírnak, mint oly országokban bírhatnának, melyeknek fejedelme nem más országoknak is uralkodója, melyek tehát nincsenek azon veszélynek kitéve, hogy idegen érdekeknek eszközeivé süllyesztessenek? Lassan-lassan fellebben a fátyol a Bécscselil alkudozások titkairól. Úgy látszik, mind ez már kicsinált dolog, s az országgyűlés csak arra van hivatva, hogy a bevégzett tényt registrálja. De én e tényben a nemzet halálát látom; s mert ezt

látom, kötelességemnek tartom megtörni hallgatásomat; nem a végett, hogy vitatkozzam, hanem hogy Isten, a Haza s az utókor nevében esdekelve felszólítsalak: Nézz körül magasb államférfiúi tekintettel, s fontold meg a maradandó következéseket, melyek felé vezeted a hazát, melynek élni kellene, midőn a mi csontjaink már rég elporlottak; a Hazát; melyben nemcsak a jelen röppenő perczét, de a változhatlan múltat s a közelgő jövőt is szeretnünk kell. - Ne vidd azon pontra a nemzetet, melyről többé a jövőnek nem lehet mestere! [.] Ne vezesd hazánkat oly áldozatokra, melyek még a reménytől is megfosztanának! Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep. De Te fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt! Kossuth Lajos. IV. témakör 12. résztéma: Az ókori demokrácia Tétel, feladat: Mutassa be az ókori demokrácia működését! Tárja fel az ókori és a modern demokrácia közti különbséget! Szolón rendszere Adtam a népnek

annyi hatalmat, amennyi megilleti. Gondom volt arra, hogy akik elöl álltak kincsben vagy hatalomban, ne legyen sérelem a bérük. Én nem akarom, hogy a haza földjén hitványnak és kiválónak egyenlő része legyen. (Arisztotelész: Az athéni politika, Szolónról Csengery J. fordítása) Több törvénye közül a legkülönösebb az volt, amely polgárjoguktól megfosztja a pártviszályok idején egyik félhez sem csatlakozó polgárokat. Ezzel, úgy látszik, azt akarta elérni, hogy senki ne legyen közügyek iránt érdektelen vagy közömbös, és otthoni dolgait rendbeszedvén, szép szavak leple alatt senki meg ne tagadja az együttérzést a haza gondjával, bajával, hanem mindenki csatlakozzék azokhoz, akik a jobbat és az igazabbat keresik, nekik segítsen, és vállalja velük a veszélyt is, és ne biztonságban várja, hogy ki győz. Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok, Szolónról, Hahn István fordítása Kleiszthenész rendszere Szolón törvényalkotó

munkáját Plutarkhosz így dicséri: Szolón nem a tényeket akarta törvényeihez idomítani, hanem törvényeit a valóságra alkalmazni. Figyelembe vette az ország természeti körülményeit, amelyek a földművesnek csak szegényes megélhetést adnak, de munkátlan, naplopó tömeg eltartására egyáltalán nem voltak alkalmasak, ezért tiszteletet adott a mesterségeknek; az Areioszpagoszra bízta a polgárok megélhetési forrásainak ellenőrzését, s a munkakerülők megbüntetését. Montesquieu: Részlet A törvények szelleme , megjelent 1748-an Minthogy szabad államban minden szabad lelkű ember maga kell, hogy kormányozza magát, következésképpen a nép egészét kell hogy illesse a törvényhozó hatalom. Minthogy azonban ez nagy államokban keresztülvihetetlen, és kis államokban is sok hátránnyal jár, a népnek a maga képviselői útján kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni. Az a helyes, ha minden fontosabb helyen a lakosok maguk

választanak maguk számára képviselőt. A képviselőknek nagy előnye az, hogy az ügyeket meg tudják vitatni. A nép erre egyáltalában nem alkalmas, és ez a demokráciának az egyik igen nagy hátránya. IV. témakör: A modern demokráciák működése 13. résztéma: A parlamenti demokrácia működése Magyarországon Tétel, feladat: Ismertesse a parlamenti demokrácia működésének fő elemeit Magyarországon! Tárja fel, hogyan valósul meg a parlamentnek felelős kormányzati munka a mindennapok gyakorlatában! A Magyar Köztársaság államszervezete Az interpellációk megoszlása a benyújtó kormánypárti ill. ellenzéki hovatartozás szerint benyújtó I.ciklus 1990-1994 száma aránya % II.ciklus 1994-1998 száma aránya % III.ciklus 1998-2002 száma aránya % kormánypárt 130 16,8 46 5,7 305 ellenzék 596 77,0 747 92,3 513 független 48 6,2 16 2,0 15 összesen 774 100 809 100 833 (B.Kelemen Ida: Interpellációk a Magyar Országgyűlés

ellenőrző tevékenységében; Magyarország politikai évkönyve 2003., 266old) 36,6 61,6 1,8 100 IV.ciklus 2002., első év száma aránya % 42 28,2 104 69,8 3 2,0 149 100 Az Állami Számvevőszék jelentései (részlet a címlistából) Jelentés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Fidesz-Magyar Polgári Párt . évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Demokrata Fórum . évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok átfogó ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Távirati Iroda Rt. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság . évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Jelentés a Budapest Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem működésének ellenőrzéséről Megtalálható: Magyarország politikai évkönyve 2002. (928-9old) IV.

témakör: A modern demokráciák működése 14. résztéma: Alapvető emberi jogok Magyarországon Tétel, feladat: Ismertesse az alapvető emberi és állampolgári jogokat és kötelességeket az alkotmány alapján! Magyarázza meg, miként érvényesülnek az általános emberi jogok a mindennapok gyakorlatában! A Magyar Köztársaság Alkotmánya XII. FEJEZET ALAPVETŐ JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK /részletek/ 54.§ (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. 55.§ (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott

okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. . 57.§ (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. (2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. (3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. . 59.§ (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. . 70/A.§ (1) A Magyar Köztársaság

biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. 70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. (3) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. 70/E.§ (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett

munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. 70/F.§ (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. . 70/H.§ (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége 70/I. § A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. 70/J.§ A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. V. témakör: Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 15. résztéma: A reformáció Tétel, feladat: Mutassa be a reformáció irányzatait, fő képviselőit és legfontosabb hittételeit! Martin Luther Források „A javadalmakat és az egyházi méltóságokat most már nyílt

vásárban kótyavetyélik el, és a legtöbb pénzt ígérő kapja meg őket. Arannyal meg lehet vásárolni a Vatikánban a hit titkait,minden eladó lett a pápánál: méltóságok, házasságkötések, válások. Nincs olyan aranytömeg, amelyet mohó kapzsisággal ki ne préselne a pápa minden keresztény népbőlmaga és rokonai fényűzésére.” (Korabeli röpirat) „A pápa nem engedhet el semmiféle büntetést, csak azt, amit vagy a maga vagy a a kánonok (egyházi előírások) rendelkezése alapján szabott ki. A pápa nem bocsáthat meg egy vétket sem, legfeljebb hirdeti és megerősíti Isten bocsánatát. Emberi tanokat prédikálnak azok, akik azt állítják: mihelyt megcsörren a ládába dobott fillér, a lélek kiszabadul a tisztítótűzből. Minden keresztény- ha őszinte bánata van- búcsúlevél nélkül is elnyeri büntetései és bűnei elengedését. Miért nem építi fel a pápa, akinek vagyona ma fejedelmibb mint a leggazdagabb fejedelemé,

inkább a saját pénzéből, mint a szegény hívőkéből legalább azt az egy Szent Péter templomot?” (Idézet Luther Márton 95 pontos téziseiből) „a lázító ember isteni és császári átok alatt áll, úgyhogy az első ember, aki teheti megölheti, amit helyesen és jól cselekszik. Mert egy nyilvános lázítónak minden ember legfőbb bírája és hóhérjaMert a lázadás nem közönséges rossz gyilkosság, hanem olyan, mint a nagy tűzvész, amely országot gyújt és elpusztít: országra kiterjedő gyilkolást és vérontást okoz, özvegységre és árvaságra juttat, mindent elpusztít. Ez okból kell vágnia ütnie, fojtania és szúrnia mindenkinek, aki tud, mert semmi sem lehet ördögibb és ártalmasabb, mint a lázadó ember” (Luther: A gyilkos és rabló parasztbandák ellen 1525) Ullrich Zwingli Kálvin János „ Az alattvalók kötelessége felsőbbségükkel szemben az, hogy azok működését a legnagyobb tiszteletben tartsák, abban a

meggyőződésben, hogy Istentől reájuk ruházott hatáskört töltenek be: ezért úgy becsüljék és tiszteljék őket, mint Isten szolgáit és megbízottait Ebből következik az a másik kötelesség is, hogy szolgálatukra kész szívvel, le is kell róni az irántuk való engedelmességet, akár rendeleteiket kell megtartani, akár adókat kell megfizetni, akár a közszolgálatokat és egyéb terheket kell viselni (Azonban) ha fejedelmünk kegyetlen ember és szörnyen megsanyargat bennünketaz (Úr)olykor az ő szolgái közül támaszt valakit, hogy bosszulja meg a bűnös uralmat és szabadítsa meg az igazságtalanul elnyomott népet szánandó nyomorúságából Mert akiket isteni elhívás indított ilyen nagy dolgok véghezvitelére, a királyok elleni támadással egyáltalán nem sértették meg azt a fenséget, amellyel az isteni rendelés a királyokat felruházta, hanem csak a nagyobb hatalom nevében zabolázták meg a kisebb hatalmat Általuk mindenképpen az

Úr vitte végbe a maga igazságos művét, amikor a felfuvalkodott királyok vérengző kormánypálcáját összetörte és tűrhetetlen zsarnokságuknak véget vetett. Hallják meg ezt a fejedelmek és rettegjenek! (De)ha igaz is , hogy a fékevesztett uralom megfenyítése Isten bosszúállásának a dolga, azért ne gondoljuk mindjárt, hogy annak a végrehajtása reánk van bízva, akik semmilyen más parancsot nem kaptunk, mint azt, hogy engedelmeskedjünk és szenvedjünk. Mindeddig magánszemélyekről beszéltem. Mert amikor országgyűléseket tartanak, azt, hogy az ilyenek a királyok féktelen szabadosságával szemben tisztüknek megfelelően fellépjenek, nemcsak nem ellenzem, sőt, ha gyáván szemet hunynának az önkényesen garázdálkodó és a nyomorult népet sanyargató királyokkal szemben, egyenesen megvádolnám őket, hogy az ilyen elnézésben van valami bűnös hitszegés(Kálvin János) V. témakör: Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 16.

résztéma: A nagy francia forradalom Tétel, feladat: Mutassa be az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdéseit! Tárja fel, hogy a nyilatkozatban megfogalmazottak melyik eszmerendszer tanításaira épültek? Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789. augusztus 26) 1. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulhatnak. 2. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomatással szemben való ellenállás. 3. Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik: sem testület, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, mely nem tőle ered. 4. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt Az egyes emberek természetes jogainak gyakorlása tehát más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a

társadalom többi tagjai számára ugyane jogok élvezetét biztosítják; e korlátokat csakis a törvény határozhatja meg. 5. A törvénynek csak a társadalomra nézve ártalmas cselekedetek megtiltására van joga. Amit a törvény nem tilt, azt senki nem akadályozhatja meg, s amit a törvény el nem rendel, arra senkit kényszeríteni nem lehet. 6. A törvény a közakarat kifejezése; alkotásában minden polgárnak joga van személyesen, vagy képviselői révén közreműködnie. A törvény egyformán törvény mindenki számára, akár védelmez, akár büntet; s mivelhogy a törvény előtt minden polgár egyenlő, tehát minden polgár egyformán alkalmazható minden közhivatalra, állásra és méltóságra, erényeik és képességeik különbözőségén kívül egyéb különbséget nem ismerve. 7. Vád alá helyezni, letartóztatni s fogvatartani bárkit is csak a törvény által meghatározott esetekben s a törvény által előírt formák között lehet.

Mindenki büntetendő, aki önkényes rendelkezéseket szorgalmaz, kiad, végrehajt, vagy végrehajtat; viszont minden polgárnak, akit a törvény értelmében megidéznek, vagy őrizetbe vesznek, haladéktalanul engedelmeskedni kell a ha ellenállást tanúsít, bűnösnek vallja magát vele. 8. A törvény csak szigorúan és nyilvánvalóan szükséges büntetési tételeket állapíthat meg, s büntetéssel sújtani senkit másként nem lehet, mint a bűncselekmény elkövetése előtt meghozott és kihirdetett, valamint szabályszerűen alkalmazott törvény értelmében. 9. Mindaddig, míg bűnössé nem nyilvánítják, minden ember ártatlannak vélelmezendő Ha tehát letartóztatása mégis elkerülhetetlenné válik, a törvénynek szigorúan meg kell torolni minden olyan keményebb rendszabályt, amelyet a szökés megakadályozásának szükségessége nem indokol. 10.Senkit meggyőződései s vallási nézetei miatt háborgatni nem szabad, feltéve, hogy e

meggyőződések s nézetek megnyilvánulása a törvény által megszabott közrendet nem zavarja. 11.A gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga; ennélfogva minden polgár szabadon szólhat, írhat és nyomtathat ki bármit, felelősséggel tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben. 12.Az ember és a polgár jogainak biztosítása karhatalom fenntartását teszi szükségessé; e karhatalomnak tehát az összesség hasznára kell szolgálnia, nem pedig azoknak külön céljaira, akiknek személyére e karhatalom rábízatik. 13.A karhatalom és a közigazgatás költségeinek fedezésére nélkülözhetetlen mindenkinek közös hozzájárulása; s e hozzájárulást ki-ki képessége szerint, a polgárok összessége közt egyenlően kell elosztani. 14.A polgároknak saját személyükben vagy képviselőik útján joguk van e közös hozzájárulás szükségszerűségét

megállapítani s azt szabadon megszavazni, valamint felhasználását nyomon követni, s meghatározni mennyiségét, alapját, elosztását, behajtását és időtartamát. 15.A társadalomnak joga van a közigazgatás minden tisztviselőjét számadásra vonnia 16.Az olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, s ahol a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya nincs 17.Tulajdonától lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen senki meg nem fosztható legfeljebb csakis oly estekben, amikor ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló és törvényes úton megállapított szükségesség követeli meg ám ekkor is csak igazságos és előzetes kártalanítás fejben. "Az ember. teljesen egyenlőnek és szabadnak született Megvan a joga, hogy békésen, zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, amelyeket a természeti törvény neki nyújt. A természet nemcsak arra ad jogot,

hogy megvédje javait; az életét, szabadságát és vagyonát a mások jogtalansága vagy merénylete ellen, hanem arra is, hogy ítéljen és meg is büntesse azokat, akik a természeti törvényt megsértik. Ám de az államban ez az önbíráskodás nem lehetséges. E jog az államra van átruházva " John Locke: Két értekezés a polgári kormányzatról (1689) " Ha a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani, hogy az ilyen uralkodó vagy az ilyen testület zsarnoki törvényeket fog hozni, és azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani. Akkor sincsen szabadság, ha a bírói hatalom nincsen elválasztva a törvényhozó, valamint a végrehajtó hatalomtól. Ha a bírói hatalom a törvényhozó hatalomhoz kapcsolódnék, az állampolgárok élete és vagyona fölötti hatalom önkényes lenne, mert a bíró törvényhozó is volna. Ha a

bírói hatalom a végrehajtó hatalomhoz lenne kapcsolva, a bírónak elnyomó hatalma lenne. " Montesquieu: A törvények szelleméről (1748) "A népképviselők . nem a nép képviselői és nem is lehetnek azok, csupán megbízottai a népnek: soha nem dönthetnek végérvényesen. Minden törvény semmis, ha a nép személyesen nem hagyja jóvá, az ilyen törvény nem törvény . A polgár minden törvényhez beleegyezését adja, még azokhoz is, amelyek büntetéssel sújtják, ha megszegni merészelné valamelyiket. Az állam valamennyi tagjának állandó akarata az általános akarat; ez teszi polgárrá és szabad emberré őket. Aki nem hajlandó követni az általános akaratot, azt az egész testület fogja engedelmességre kényszeríteni." Rousseau: A társadalmi szerződésről ( 1762) „Mi a következő igazságokat maguktól értetődőnek tartjuk: minden ember egyenlőnek teremtetett, nekik a Teremtő bizonyos el nem idegeníthető jogokat

adott, melyek köz tartoznak egyebek között az élet, a szabadság, a boldogulásra való törekvés; ezen jogok biztosítására a kormányok vannak, melyek az őket megillető hatalmat a kormányzottak beleegyezésétől származtatják; a népnek joga van arra, hogy ha egy kormányforma egy célra veszedelmes, azt megváltoztassa, megszüntesse és újat állítson fel, mely olyan módon legyen berendezve, hogy, minden valószínűség szerint, a népnek biztonsága és jóléte gyarapodjék.” Részlet a Függetlenségi Nyilatkozatból (1776) V. témakör 17. résztéma: A nemzetiszocialimus Tétel, feladat: Ismertesse a náci ideológia és propaganda sajátosságait! Magyarázza meg, milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy a nemzetiszocializmus jelentős tömegbázissal bírt Németországban az 1930-as években! Először [.] azt kérdezem tőletek: hisztek-e a Vezérben s velünk együtt a német nép végső totális győzelmében? Kérdezem tőletek:

akarjátok-e a totális háborút? Akarjátok-e, ha kell totálisabban és radikálisabban, mint ahogyan ma egyáltalán el tudjuk képzelni? (Joseph Goebbels birodalmi népnevelésügyi propagandaminiszter beszédéből, 1943) Hitler SA-legényekkel Az első kultúrák ott keletkeztek, ahol az árják találkoztak az alacsonyabb rendű népekkel, leigázták őket, rájuk kényszerítették akaratukat. [] Az emberi kultúra egészét, a művészet, a tudomány, a technika minden eredményét, amit szemünk előtt látunk, árják hozták létre. [] Minden, ami nem teljes értékű faj ezen a földön - gyom. (Adolf Hitler: Mein Kamp) Mi [= nácik] megfordítjuk a németek időtlen idők óta dél és nyugat felé történő terjeszkedését, s pillantásunkat kelet felé vetjük. Ha ma Európában termőföldről beszélünk, csak Oroszországra és vazallus határállamaira gondolhatunk. (Adolf Hitler: Mein Kampf) Minden zsidó üzlet azonnali hatállyal azonnal avatkozhat be. []

avatkozzék be. [] üzleteken stb. a Bosszú von Rath volt Párizsban, akit nemzetközi (1938. november 9- egyenruhás SA-osztagosok által lerombolandó. [] Zsidó zsinagógák felgyújtandók. [] A tűzoltóság nem A Vezér óhaja, hogy a rendőrség se A szétrombolt zsidó zsinagógákon, következő feliratok helyezendők el: haláláért! [Német követségi tanácsos 1938. november 7-én lelőttek] Halál a zsidóságra! (A "kristályéjszakára" 10.J felszólító birodalmi parancs) Mi nemzetiszocialisták [. ] soha nem állítottuk, hogy a demokráciát képviseljük, hanem nyíltan hirdettük, hogy csak azért használunk demokratikus eszközöket, hogy a hatalmat megnyerjük, és hogy a hatalom megszerzése után ellenzékünktől mindazon eszközöket megtagadjuk, amelyeket nekünk az ellenzékiség idején biztosítottak. (Joseph Goebbels birodalmi népnevelésügyi propagandaminiszter beszédéből, 1934) NSDAP pártnap Münchenben Fanatizáltam a

tömeget, hogy politikám eszközévé tegyem. Kényszerítettem, hogy emelkedjen önmaga fölé, értelmet és tevékenységet adtam neki. (Adolf Hitlér beszédéből) Hitlerjugend-plakát Felirat: A fiatalok Hitlert szolgálják, alul: Minden tizenéves a Hitlerjugendbe! Bevonuló fiatalok Választási plakátok a feliratok: A munkás a frontkatona Hitlert választja Asszonyok! Válasszátok Adolf Hitlert! A munkás könyöke alatti dobozok felirata: Munka, Szabadság, Kenyér; ezt fogja keretbe a felső és alsó szöveg: Mi felépítjük tehát a nemzetiszocializmust. VI. témakör: Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 18. résztéma: A Hunyadiak Tétel, feladat: Ismertesse a Hunyadiak külpolitikáját és országvédő harcait! Hunyadi János birtokai A nándorfehérvári csata középen kereszttel Kapisztrán János A végvárrendszer Mátyás korában Mátyás gyalogosai Mátyás katonái Mátyás könnyűlovasai VI. témakör 19. résztéma: Az

I világháború jellege, jellemzői Tétel, feladat: Ismertesse az I. világháborút közvetlenül megelőző szövetségi rendszereket, mutassa be az új típusú hadviselés főbb jellemzőit! Tárja fel, milyen alapvető nagyhatalmi ellentétek húzódtak meg a nemzetközi konfliktus mögött! Milyen szövetségi rendszerek jöttek létre a háború előtt? Mi volt a céljuk? Gavrlio Princip megöli az osztrák trónörököst. 1. Magyarázza meg, hogy ez a merénylet miért volt csak ürügy a háború kitöréséhez? 2. Mi volt a valódi ok? Clemenceau a fronton Mi az állóháború lényege és mely frontokon alakult ki? VI. témakör 20. résztéma: Magyarország részvétele a II világháborúban Tétel, feladat: Mutassa be Magyarország háborúba lépésének körülményeit! Magyarázza meg a háborúba lépés bel- és külpolitikai összefüggéseit! Bárdossy László miniszterelnök bejelenti a parlamentben az ország hadbalépését a Szovjetunió ellen Mi

volt az ürügy, és mi volt a valódi oka a hadba lépésnek? 1944. március 19-én német csapatok szállták meg az országot Miért került megszállására? sor az ország katonai Magyar deportáltak Auschwitzban. Hogyan ment végbe az antiszemita propaganda „gyakorlati” megvalósulása Magyarországon?