Content extract
A számítógép részei és jellemzőik Bemeneti egység: INPUT Központi egység Kiviteli egység: CUTPUT Billenytűzet (mentés, megnyitás) Monitor Egér Nyomtató Stkanner Hangszóró Mikroon Háttértároló (Winchester) 1. Központi vezérlő (feldolgozó) egység (CPU) A Neumann elv szerint a számítógép egy olyan eszköz, amely legalább két részből áll. Az egyik rész a processzor, a másik a memória. A processzor feladata a műveletvégzés azokkal az adatokkal, amelyek a memóriában találhatók. A processzor működése során kiolvassa a memóriából a soron következő utasítást, meghatározza a műveletet és a hozzá szükséges adatokat, elvégzi a meghatározott tevékenységet, majd a kapott eredmény eltárolja. Miután a processzor elvégezte a fenti tevékenységsort, rátér a következő utasítás végrehajtására és a sor a végtelenségig folytatódik. Részei: Korábban a memóriát és a processzort együtt hívták
CPU-nak (Central Pocessing Unit), központi vezérlő egységnek, a számítógép „agyának”. A mai számítógépeknél a memória önállósága megnőtt, így a CPU alatt már csak magát a mikroprocesszort értjük. Első: 1971.ben készítette el az Intel cég 4004 típusú 2300 tranzisztor 740 KHz 1981-nem készült: 8088 típusú IBM PC 4,77 MHz Legújabb: cove c7 típusú 731 millió tranzisztor 3,2 GHz Verseny az AMD-vel Memória: adattárolásra szolgál Programokat is tárol kód forma DDR2 SDRAM 1 Gbyte- 16 Gbyte DDR3 BIOS Flash memória (újra írható, folyamatos tárolás) I. Elindítja a számítógépet Ellenörzést végez Keres egy háttértárolót, ahonnan betölti az operációs rendszert (BOOT – elindul az operációs rendszer) Lehet pendrive is II. Programozási felületet tartalmaz: API Elrejti a hardware és egységes programozási felületet nyújt a programok számára III. SETUP Boot sorrend
beállítása Jelszó beállítása ROM: csak olvasható RAM: írható, olvasható Rekeszekből áll, a processzor fér hozzá. Buszrendszer A számítógép egyes részei párbeszédet folytatnak egymással. Az üzeneteket az alaplapon található buszok (sínek, vezetékcsoportok) szállítják. A processzor buszokon keresztül csatlakozik környezetéhez. A buszrendszer előnye, hogy lehetővé teszi a CPU és a perifériák, valamint a memória és a perifériák közti közvetlen kapcsolatot. A buszrendszer minősége nagymértékben meghatározza a számítógép gyorsaságát, azaz hiába van egy gyors processzorunk, ha a buszrendszerünk lassú. A buszrendszer sebességét MHz-ben adják meg Kétféle jelállapot jellemezhet egy vezetéket: logikai 1 (van áram), logikai 0 (nincs áram). Tartalmilag három fő vezetékcsoport létezik adatbusz: adatok küldésére és fogadására címbusz: a processzor ezeken közli, hogy hova küldi az adatot
vezérlőbusz: itt haladnak a vezérlőjelek: megszakítás-vezérlés, órajel, adatátvitelvezérlés stb. Interfészek ( vezérlőkártyák, illesztőkártyák, adapterek, csatolókártyák) A processzornak nem csak a memóriával, hanem a perifériákkal is kapcsolatot kell létesítenie. Ez sok problémával jár, mivel a processzor sokkal gyorsabb, és a perifériák nagyon eltérő típusúak lehetnek. Ezért van szükség a különböző vezérlőkártyákra A vezérlőkártyák feladata tehát a különböző perifériák csatlakoztatása a számítógéphez. A buszrendszerhez többnyire az alaplapon lévő bővítő helyeken keresztül csatlakoznak, de a csatlakozási hely lehet az alaplapba beépített is. Az alaplapon lévő üres bővítőhelyekre, azaz ezekre a keskeny aljzatokra azért van szükség, hogy legyen hova dugni a később vásárolt eszközök vezérlőkáryáit. A legfontosabb bővítő helyek az alaplapon: monitorvezérlő lemezvezérlő multi
I/O kártya hálózati kártya hangkártya stb. Ház A rendszeregységet különböző alakú és méretű, számítógépháznak nevezett dobozba építik be. A ház legtöbbször fémből készül azért, hogy megvédje a benne lévő alkatrészeket az elektromágneses hatásoktól, és a környezetet a számítógép zavaró hatásaitól (a számítógép pl. zavarja a rádióadást is). Többnyire a ház homloklapján kerülnek elhelyezésre a kezelőszervek, hátlapján pedig a csatlakozó aljzatok. Tápegység A ház belsejében található a tápegység, melyet a házzal egybeépítve szoktak forgalmazni.Működés közben a számítógép minden részegysége áramot használ A legtöbb egység 5 V-os, de a hajlékony-lemezes meghajtó például 12 V-os. A számítógép tápegysége a „PC szíve". Alapfeladata, hogy a hálózati feszültségből - a benne lévő transzformátor segítségével - a számítógép működéséhez szükséges plusz és mínusz 5
és 12 V-os feszültséget állítson elő. A táp egy fémdobozban van, amelyen megtalálható a hálózati feszültség csatlakozója, egy kapcsolt aljzat, amelyből a monitor táplálható, a 110/220 V váltókapcsoló, a hűtőventilátor nyílása, a drótokra szerelt csatlakozók és végül a hálózati kapcsoló. Ezt az utóbbit ma már kihelyezik a számítógép dobozára, a kapcsolóhoz pedig egy kábel vezet.A tápegység leggyakrabban bekapcsoláskor megy tönkre, akárcsak más elektromos készülékek.A tápegység egyetlen mozgó alkatrésze a hűtőventilátor, amely a 12 V-os tápfeszültségről működik és feladata az egész gép hűtése is. A ventilátor a tápegység gyenge pontja. Ha a csapágy gyenge minőségű, egyre zajosabb lesz, amit naphosszat hallgatni nagyon fárasztó. Ha a ventilátor tönkremegy, a hűtés nélkül maradt tápegység és számítógép tönkremehet. Alaplap A PC- egyik legösszetettebb alkatrésze az alaplap. Feladata
rendkívül sokrétű: minden periféria hozzá csatlakozik, vagy már egyenesen rá van építve. E perifériák működésének összehangolása olyan munka, ami nélkülözhetetlen a PC működéséhez. Az alaplap üvegszálas lemezből készül (pontosabban üvegszál erősítésű epoxi gyanta az alapanyag, és többrétegű NYÁK technológiával készül), nem vezeti az áramot, az egyes egységek el vannak szigetelve egymástól. A különálló részek lábait a lapon futó vékony fémszálak kötik össze, így jönnek létre az áramkörök. Az alaplap nem más, mint egy nyomtatott áramköri lemez, mely tartalmazza a PC összes elektronikus egységét